Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

ASSZERTÍVEN A MINDENNAPI ÉLETBEN „A SZAVAK ÉS A TETTEK”

Miután megismertem az asszertivitás elméleti oldalát azt láttam, hogy alapjaiban nem vagyok messze az asszertivitástól, de azért még bőven van fejlesztendő terület a kommunikációmban, így még fontosabb kérdéssé vált, hogy hogyan tudom az eddig megszerzett ismereteket a gyakorlatban is tudatosan alkalmazni.

Kapaszkodókat kerestem olyan szavak, mondatok, és kifejezések formájában, amelyeket mintegy mintát tudok használni az asszertív magatartás elérése érdekében; kutattam az asszertivitás „hogyanját” amely iránytűként szolgál a célom elérésében.

A szavak és mondatok tekintetében a szakirodalomban széles kínálat található, amelyekből igyekeztem kiválasztani néhányat, melyek az asszertivitást tükrözik:

  • Nagy szükségem lenne a segítségedre abban, hogy…
  • Szeretnék több információhoz jutni, de ehhez szükségem lesz az ön segítségére.
  • Te hogy látod ezt? Te mit gondolsz erről?
  • Rosszul esik nekem, hogy ezt mondod. Szomorú vagyok.
  • Mérgesnek látszol, mi rosszat mondtam?
  • Szeretnék segíteni, de sajnos…
  • Megértem, hogy fontos számodra a karriered, de mindenképp szeretném, ha egymásra is fordítanánk időt  legalább egy kirándulás erejéig.
  • Hálás lennék, ha ön…
  • Köszönöm.
  • Kérlek, ha te érsz előbb haza, készíts vacsorát. 

Természetesen nem szabad elfelejteni az asszertivitás előfeltételét! Mint ahogy, azt Az asszertivitásról rövidencímű írásban már leírtam az asszertivitás elengedhetetlen előfeltétele a megfelelő önbizalom és határozottság megléte. Amennyiben ezek hiányoznak akkor, még ha papírról olvassuk is fel ezeket a kifejezéseket, akkor sem lesznek hitelesek és hatásosak, így mindenekelőtt nekünk kell kellő erővel és önbizalommal rendelkezni érdekeink érvényesítéséhez. 

Tapasztalatom szerint amennyiben az önbizalmunk nő, nyitottabban, elfogadóbban közelítünk a másokhoz, és akkor ezek a kifejezések – minden különösebb erőfeszítés nélkül – már maguktól válnak kommunikációnk részévé.

A hogyan kérdésre már nem volt egyszerű válasz. Különböző módszerek leírásával találkoztam, amelyek bár sokban hasonlítottak egymáshoz, de mégis több területes eltéréseket is mutattak, így igyekeztem egy olyan sorvezetőt leírni, amely számomra követhető lépéseket ad.

A módszer, amelyet most bemutatok igazából egy olyan tevékenység lista, amelyen ha
– az egyes pontokat megvizsgálva – végigmegyünk, majd az eredményeket kifejezzük, akkor el is érkezünk a célunkhoz, és asszertívan kommunikálunk.

1., helyzet tisztázása, érzéseid felismerése

Az érzések és érzelmek azok a reakciók, amelyek bennünk keletkeznek egy adott helyzettel kapcsolatban. Nem kérdés, ha jó érzésem van (öröm, elégedettség, büszkeség) egy helyzettel, cselekedettel kapcsolatban, akkor minden a helyén van. Viszont, ha rosszul érezzük magunkat (bánat, düh, szorongás) valamivel kapcsolatban, akkor porszem került a gépezetbe. Ezen a ponton kell dönteni, hogy megosztjuk-e érzéseinket a környezetünkkel, és ha igen, akkor hogyan. 

2., érzelmek egyértelmű és egyenes kifejezése

Asszertív kommunikáció esetén nagyon fontos, hogy a pontosan felismert és meghatározott érzelmeinket mások hibáztatása, és minősítése nélkül fejezzük ki:

felmérgesítettél helyett mérges vagyok

hazudtál nekem helyett becsapva érzem magam

3., igényeid megfogalmazása, másikkal szembeni kérések pontos kifejezése

Az érzelmeink felismerésével más pontosan körvonalazódnak igényeink is, így azokat már könnyebb lesz tömören és világosan megfogalmazni. Pontosan tudni fogjuk, hogy mi az, amit szeretnénk, és mi az amit nem.

4., mások nézeteinek, jogainak meghallgatása

Természetesen, ahogy jogunk van vágyaink eléréséhez, úgy másokat is megillet ez. Nem mehetünk el mások nézetei, jogai mellett még akkor sem, ha nem értünk vele egyet, vagy adott esetben ütközik a sajátjainkkal. Asszertívnek lenni nem egyenlő azzal, hogy mindig minden úgy van, ahogy mi akarjuk.

5., felelősségvállalás 

Ha vállaljuk az érzéseinkért, kommunikációnkért a felelősséget, akkor nem hibáztatunk másokat. A hibáztatással csak az idő és az energia megy el, és addig, amíg másokat hibáztatunk és velük foglalkozunk, addig sajnos nem magunkra koncentrálunk. Ez ilyen egyszerű. 

Nagyon fontos, hogy NE LEGYEN BÜNTUDATUNK, csak azért mert kimondtuk a vágyainkat, vagy mert nemet mondtunk hiszen „NEM vagyunk felelősek a többiek minden vágyának a teljesítéséért”. (Sue Hadfield-Gill Hasson)

Arra a kérdésre, hogy milyen eredményekről tudok beszámolni saját magammal kapcsolatban az asszertivitás tekintetében nem tudok egyszerű válasszal szolgálni. Hol jó, hol még jobb eredményeket érek el, és van olyan is, amikor kevésbé büszkélkedhetek.

Mint ahogy nincs két egyforma napunk, hangulatunk, így az asszertív viselkedést sem lehet, és nem is kell egyformán alkalmazni életünk minden percében, illetve nem is biztos, hogy minden élethelyzetben lehetséges annak használata. 

Ami viszont biztos, hogy mindenképpen törekszek ezen magatartás lehető legtöbb esetben történő alkalmazására, hiszen ahogy Popper Péter mondja:

„Senkinek sem kell tökéletesnek lennie. Bőven elég a törekvés arra, hogy kicsit csiszolni próbáljunk magunkon. Ez elérhető, a tökéletességeleve reménytelen. Sok minden zsúfolódik össze egy emberben: "sugár és salak", ettől ember.”

El kell fogadni, hogy ez sem egyik napról a másikra veszi át a korábbi, kevésbé asszertív magatartás helyét, de kellő türelemmel és kitartással hamar jelentkeznek az eredmények.

Dr. Balogh Ildi

proaktív life coach gyakornok

Forrás:

Sue Hadfield – Gill Hasson: Asszertivitás,Scolar Kiadó, 2012

Rusznák Péter: Asszertív konfliktuskezelés (előadás)

http://elet-gyik.blog.hu/2012/08/21/mi_az_asszertivitas_asszertiv_kommunikacio_asszertiv_viselkedes

https://www.ertekesvagy.hu/asszertiv-kommunikacio/

0 Tovább

AZ ASSZERTIVITÁSRÓL RÖVIDEN

Napjainkban egyre többször találkozunk az asszertív kommunikáció, asszertív magatartás, asszertivitás kifejezésekkel, de számomra igazából nem volt egyértelmű, hogy mit is takarnak ezek a fogalmak, és főleg hogyan lehet ezeket a mindennapi életben alkalmazni.

Mivel azt nagyon hamar érzékeltem, hogy ezek a szavak mindig csak pozitív jellemzőkkel párosulnak, így nem volt kérdés, hogy megéri elmélyülni a témában.

A számunkra fontos szükségletek, érzések kifejezése és érvényre juttatása többféleképpen lehetséges.

  1. ​​​ Agresszív magatartásesetén az érdekek kifejezése mások érdekeinek elutasításával valósul meg, gyakran éles, erős hanggal, vagy akár fenyegetőzéssel kísérve. Az állandó jellemzője mások legyőzése, elnyomása.
  2.  Passzív, alárendelő viselkedésnélmindig lesz egy alárendelt fél, aki feltétel nélkül tesz eleget mások elvárásainak, saját igényei, szükségletei elnyomása árán is.
  3.  A manipulatív kommunikáció, vagy más néven rejtett agresszív kommunikáció esetén bár kimondatlanul maradnak a valódi érzelmek, érzések és vágyak, de azok fontossága és elsőbbrendűsége miatt manipulatív cselekedetekkel, nyílt harc nélkül mindent megtesz a manipulatív fél akarata érvényesítése érdekében.
  4.  Asszertív viselkedésselmások érdekeit is szem előtt tartva nyugodtan, kellő határozottsággal kerülnek kifejezésre az érdekek, a vágyak, szükségletek és igények.

Az asszertivitás egy olyan életforma (magatartás, kommunikáció, önérvényesítési mód), amelyben az erős és egészséges önbizalommal rendelkező személy egyenesen, őszintén, nyíltan és határozottan fejezi ki, és érvényesíti vágyait és szükségleteit (szóban, írásban, mimikával, gesztussal) oly módon, hogy mindeközben semmi esetre se sértsen meg másokat. Fő célja, hogy összhangot teremtsen az érintett felek érdekei között.

Az asszertivitásra való képesség azonban van egy elengedhetetlen előfeltétele, az önbizalom. Az önbizalom, amely akkor van jelen, ha:

  • elhiszem hogy képes vagyok megtenni valamit,
  • ki tudom fejezni vágyaimat,
  • el tudom mondani, hogy mit nem szeretnék,
  • el merem mondani a gondolataimat.

Az asszertív életforma esetén cselekedeteink, viselkedésünk, kommunikációnk az együttműködést tükrözi. A másik felet figyelmesen meghallgatjuk, nézőpontját, véleményét elfogadjuk és nem ellenségnek, hanem olyan együttműködő partnernek tekintjük, akivel együttműködve megtaláljuk a közös nevezőt érdekeink érvényesítésére.

Légy, aki vagy, és mondd ki, amit érzel, mert akiket ez zavar, azok úgysem számítanak, akik számítanak, azokat úgysem zavarja!"

(Dr. Seuss)

Dr. Balogh Ildi

proaktív life coach gyakornok

Forrás:

Sue Hadfield – Gill Hasson: Asszertivitás, Scolar Kiadó, 2012

0 Tovább

Coaching és asszertív tárgyalástechnika, avagy a kérdések ereje

A coaching a coach által irányított – professzionális, meghatározott elemekből felépülő  konzultációk sorozata.
Fejlesztő folyamat, melynek során a coach értően kérdez, kérdéseivel, alkalmazott technikáival segíti ügyfelét személyes céljai megfogalmazásában, elérésében.

A coaching lényegében a megfelelő kérdések feltétele az ügyfél számára.

A teljes folyamat lényege a „nagybetűs” KÉRDÉS, KÉRDÉSEK megfelelő módon történő alkalmazása.

Itt alkot közös halmazt a coaching és a tárgyalástechnika, hiszen mindkét esetben a tudatosan alkalmazott kérdések segítségével valósítjuk meg a kiválasztott célt.

Mit nevezünk tárgyalásnak? Nagyon leegyszerűsítve a tárgyalás két vagy több fél megegyezésre való törekvése.

A legeredményesebb tárgyalási forma – a konfliktuskezeléshez hasonlóan -  az asszertív tárgyalástechnika alkalmazása.

Az asszertivitás olyan érdekérvényesítő kommunikáció, melynek során maximális figyelmet kapnak a másik fél céljai és érdekei, összhangban a saját célok, érdekek megvalósításával.

Asszertív viselkedéssel úgy képviseljük saját érdekeinket, hogy ezzel a másik fél érdekeit, céljait nem sértjük.

A tárgyalás során feltett kérdések célja az érdekek feltárása, meghatározása. A célorientált kérdések alkalmazásával különbséget tudunk tenni lényeges és lényegtelen dolgokat illetően. A szakmai vonatkozáson kívül megtudhatjuk a másik fél motivációit is.

A nyílt, határozott, lényegretörő kérdések lehetnek pl:

  • Miért fontos ez Önnek?

  • Elmondaná az indokait?

  • Mit kellene tennem ahhoz, hogy....?

Az asszertív kommunikáció során kérdéseinket követően a másik felet meghallgatjuk, nézőpontjait elfogadjuk.

A fent említett módszer közösen történő alkalmazásával a tárgyaló felek nem ellenségnek tekintik egymást, hanem egy olyan együttműködésre hajlandó másik félnek, akivel a közös érdekek mentén megtalálhatják a résztvevő felek számára legkedvezőbb megoldást.

A módszer alkalmazásával a folyamat lezárásaként nyerő-nyerő helyzet valósul meg.

A coaching és a tárgyalástechnika által alkalmazott kérdésekre kölcsönösen igaz, hogy megfelelően történő alkalmazásával nem adjuk ki kezünkből a kommunikáció irányításának lehetőségét.

Mint tudjuk, aki kérdez  az irányítja a beszélgetést. Feltett kérdéseinkkel biztosítjuk azt, hogy  a válaszadó fél az általunk kijelölt témánál maradva, a kérdések által meghatározott út mentén folytassa a kommunikációt.

A proaktivitás (előrelátó gondolkodás)  alkalmazásával jelentős irányító erő összpontosul a kérdező félnél, hiszen a kérdés feltevésének pillanatában számol a kérdésre érkező válaszok esélyeivel, illetve a válaszok által eredményezett lehetséges kimenetelekre feltett újabb kérdések lehetőségeivel.

Gáspár Sándor                                                                                                                                     Business Coach

0 Tovább

Asszertivitás – a sikeresség vezér-elve (a sorozat második része)

Az előző bejegyzésben a király figuráját, mint a proaktív döntéshozó reprezentánsát vizsgáltuk. Ez a bábu azonban – bár kétségkívül a legfontosabb a táblán – mit sem ér királynője, vagy szakszerűbben: vezére nélkül. Ha elképzeljük, hogy az üzleti szféra és a társadalom egyéb konvenciói mentén kialakuló játéktér maga a sakktábla, akkor az ezen szabadon mozgó vezér figurája az önérdek-érvényesítés, vagyis az asszertivitás megtestesítője lehet.

coaching coach asszertivitás együttműködés önbizalom önértékelésMozgásterünk leginkább önértékelésünkből fakad. Képesnek kell tartanunk magunkat a fontos lépések megtételére. A proaktív, királyi akarat végrehajtója az asszertív én: az egyén folyamatos, vezéri jelenléte a pályán. Ahhoz, hogy a társadalmi és munkahelyi normák négyzetrácsán könnyedén mozogjunk, elsősorban önbizalomra van szükség: tudnom kell, hogy nem alárendelt figurája vagyok az élethelyzeteimnek: szóvá tehetem az újságárusnak, ha rosszul adott vissza, a barátomnak, ha megsértett valamivel, vagy a főnökömnek, ha nem értetettem a mondanivalóját. Önértékelésünk fejlesztésével nyithatók meg a kommunikáció új oszlopai és átlói.

A sakktáblán, mint ahogy életünk során is a játékteret a különböző figurák akarata, viszonya alakítja ki. A verbális és non-verbális kommunikációnkban képviselt egyéni célok és lépés-lehetőségek hálója teszi különösen összetetté helyzetünket. Beszédünk, testtartásunk, egyáltalán: viselkedésünk hirdeti a dolgokhoz, emberekhez, szituációkhoz való viszonyulásunkat, és ezáltal meghatároz minket is.

Az asszertivitás nem céljaink elérésének eszköze, hanem sokkal inkább módja: a saját sikerességében bízó személy, a vezér táblán való mozgása más bábuk, illetve érdekek által keresztezett, melyeket tiszteletben kell tartania. Amennyiben az önérvényesítés erényén lovagolva nekiáll célszalagként átszakítani mások már-már gordiuszi érdekeit, nem asszertív, hanem agresszív cselekvővé lesz. Ugyanezen ló másik oldala, ha a személy magát elhagyva,  külső érdekek alá rendeli akaratát, belegabalyodva azok hálójába. Ekkor már passzív magatartásról beszélhetünk, amelyből hiányzik a jogos „énvédelem” motívuma.

Az akarat agresszív kiterjesztésének szélsőséges példája, mikor az ókori fáraók saját dicsőségüket hirdető monumentális piramisaikat építtették kevéssé lelkes alattvalóikkal. A munka önkényes átruházása hasonló helyzetet szülhet egy 21. századi munkahelyen is: a késő este az irodai asztalra halmozott papírgúlák az asszertivitás hiányának mementói.

Felépülésükhöz kell egy agresszív önérvényesítő, aki rákényszeríti akaratát munkatársára, és a másik oldalon szükségeltetik egy passzív − vagy talán kifejezőbben: szubmisszív – fél, aki hajlandó alárendelni érdekeit a másikénak. Fontos különbség, hogy míg az ókori fáraó „alkalmazottjának” nincs mozgástere akaratának érvényesítésére, addig a papírpiramisokat építő személy nem teszi meg a lépéseket saját érdekének kifejezésére, helyette passzívan behódol a helyzetnek, elfogadva a másik kérésének fáraói érvényét.

Az asszertív cselekvő tehát nem becsüli le magát, így nagy mozgástérrel rendelkezik, vezére az adott élethelyzetnek. Képes a saját érdekeit képviselni, ugyanakkor tiszteletben tartani másokét. Tisztán és őszintén kommunikál, megelőzve a félreértéséket és az érdekek összegubancolódását. Mer beszélni az érzéseiről, képes nemet mondani és konstruktív kritikát megfogalmazni: nem fél.

A vezérigazgatótól az utolsó alkalmazottig mindenkinek hasznára válhatnak a fenti erények – kit agresszivitásából, kit passzivitásából kimozdítva − és a coach feladata, hogy minél többen el is sajátítsák ezeket. Neki kell felismertetnie a klienssel, hogy bár szerepében nem feltétlen egyenjogú, de emberként egyenértékű másokkal, és ennek tudatában alakítania viszonyát a környezetével. A coaching-folyamat során kialakulhat a személy asszertív viszonya másokkal és saját magával: a sikeresség méltányos vezérelve. 

Király Proaktivitás - Előrelátás, előre cselekvés
Vezér Asszertivitás - Önérvényesítés, mások figyelembevételével
Bástya Reziliencia - Rugalmas alkalmazkodás
Futó Fluencia - A gondolatok áramlása
Huszár Reframing  - Átkeretezés
Gyalog Szinergia  - Együttműködés

0 Tovább

Proaktív coaching

blogavatar

A Pro Bona Coaching & Training Center blogja. Hírek és érdekességek a coaching hazai és nemzetközi világából. Témánk az üzleti és életvezetési fejlesztés, melyet színes tippekkel és megközelítésekkel szeretnénk közel hozni az olvasóinkhoz.

Címkefelhő

coaching (213),coach (205),szakirodalom (38),célkitűzés (28),motiváció (28),önismeret (26),life coaching (22),technikák (21),változás (14),boldogság (14),vezetés (14),proaktivitás (14),kreativitás (13),stresszkezelés (11),business coaching (10),önbecsülés (9),karrier (9),önbizalom (9),siker (8),időbeosztás (8),párkapcsolat (7),tudatosság (7),átkeretezés (7),együttműködés (7),értékesítés (6),pozitív pszichológia (6),nők helyzete (5),felelősség (5),interjú (5),tánc (5),túra coaching (4),kommunikáció (4),értő figyelem (4),oktatás (4),kérdezéstechnika (4),fogyás (4),reziliencia (4),férfiak helyzete (4),elégedettség (4),pszichológia (4),asszertivitás (4),elismerés (4),bátorság (3),stressz (3),Itt és Most (3),kultúra (3),mese (3),szabadság (3),testbeszéd (3),reframing (3),egyensúly (2),bizalom (2),szinergia (2),megismerés (2),rugalmasság (2),játék (2),irányítás (2),életciklus (2),álom (2),csend (2),Edward de Bono (2),kritika (2),praxis (2),vállalat (2),pénz (2),Martin Wehrle (2),életmód (2),önérvényesítés (2),ítélkezés (2),tervezés (2),ROI (2),tanácsadás (2),érzékenység (2),mozgás (2),alkalmazkodás (2),érzelmi intelligencia (2),multi (2),iskola (2),munka (1),szuperérzékenység (1),teljesség (1),sport (1),edzés (1),anyaszerep (1),vállalat (1),SMART (1),akaraterő (1),optimizmus (1),őszinteség (1),Appreciative Inquiry (1),szokás (1),megbocsátás (1),erősség (1),munkahely (1),gyerek (1),társaság (1),Fontos és Sürgős (1),érzelmek (1),intelligencia (1),MBO (1),flow (1),szülő (1),érzékenyítés (1),szervezetfejlesztés (1),depresszió (1),család (1),kamasz-szülő (1),a coaching hatása (1),bántalmazás (1),helyzetfüggő vezetés (1),tanulás (1),y generáció (1),caoaching (1),jövő (1),coachcoaching (1),átirányítás (1),fogadalmak (1),én-erő (1),akarat (1),szeretet (1),böjt (1),önzetlenség (1),nagylelkűség (1),áramlás (1),önállóság (1),függetlenség (1),ügyfél (1),karizma (1),játszmák (1),Gordon (1),megértés (1),belső logika (1),egyenjogúság (1),tréning (1),empátia (1),irigység (1),ügyfélszerzés (1),fluencia (1),önértékelés (1),megbecsülés (1),előrelátás (1),fair play (1),méltányosság (1),introvertált (1),etika (1),delegálás (1),metafora (1),edző (1),önkéntesség (1),hős (1),tranzakcióanalízis (1),dicséret (1),orvos (1),beteg (1),kitartás (1),Toastmasters (1),metakommunikáció (1),tárgyalástechnika (1),interkulturális (1),életvezetés (1),kifogás (1),fejlesztés (1),divat (1),élet (1),cselekvés (1),Csikszentmihalyi Mihaly (1),életszerepek (1),Szentgyörgyi Romeo (1),Kiyosaki (1),FISH! (1),személyiség (1)

Feedek