Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

MBO: Tudatos vezetés célok mentén

Az MBO a “Management by Objectives” rövidítése, magyar megfelelője a “vezetés célok mentén”.

A mai gazdasági környezetben általánosságban elmondható, hogy a legtöbb vállalat – a lehetőség szerint – a költségek növekedése nélkül kíván elérni teljesítménynövekedést. Ha ebből indulunk ki, akkor már eleve hangsúlyos szerepet kap az „emberi oldal”.

 Az MBO esetében egy olyan szervezeti filozófiáról, illetve gyakorlati megközelítésről van szó, amelyben hangsúlyos szerepet kap az egyén bevonása már a célkitűzés szintjén. Ez egyben azt is sugallja, hogy az egyéni én-hatékonyságok kollektív én-hatékonysággá való összeforrása lesz a folyamat kísérője.

 Mi is az a Management by Objectives?

A célközpontú vezetést (MBO) Peter Drucker az ötvenes években fejlesztette ki. A „The Practice of Management” c. könyvében a szerző részletesen tárgyalta a célközpontú vezetés működési elvét.

 Az MBO megjelenését követően sokan elvárták azt, hogy  a módszert alkalmazva mintegy varázsütésre megoldódjanak a vezetéssel kapcsolatos problémák. Ez természetesen nem történt meg, a lehetetlen elvárások és ezek következményeképpen rossz híre terjedt a módszernek.

 Mindezek ellenére továbbra is sokan próbálkoztak a célközpontú vezetés alkalmazásával.  A kritikák megoszlottak. A bürokrácia megjelenése korlátozta a célközpontú vezetés eredményes alkalmazását, mivel a célközpontú vezetés egy alternatív szemléletet hozott. Némiképp szembe ment ugyanis azzal a felfogással, hogy a munkavállalónak a szervezethez való csatlakozásával egyidejűleg el kell fogadnia a szervezet céljait is – így, ha azokkal nem tud azonosulni, akkor jobb, ha máshol keresgél.

Az MBO azon szemlélete, hogy a dolgozói célok együttesen teszik ki a vállalati célokat, illetve az egyéni célokat a szervezeti célokhoz illeszkedően célszerű definiálni, ettől idegennek bizonyult. Az elképzelés pedig logikus, amennyiben elfogadjuk azt az alapgondolatot, hogy az ember (elsődlegesen) mindig a saját célját próbálja meg elérni.

Ha a szervezeti célokban ott lapulnak a munkavállalók céljai is, akkor elvárható, hogy a dolgozók a vállalat misszióját is a sajátjuknak érzik, bevonódnak, és motiváltak lesznek abban a folyamatban, amely a szervezet jobbítását tűzi zászlajára. Magát a fejlődési folyamatot Druckner úgy írja le, mint szabad emberi lények irányítását, fókuszálását és egyesítését azon közös erőfeszítés érdekében, amely kimenetele egy egységes egész.

Az MBO során meghatározhatunk bizonyos szempontokat/ lépéseket, melyeket a vállalatnak kiviteleznie kell, hogy sikerre vigye céljait. A továbbiakban ezeket a sajátosságokat tekintjük át.

A szervezet definiálja céljait!

A konkrét, specifikus célokat mind az egész szervezetre, mind pedig az azon belüli összes egységre nézve meg kell határozni.

Elemezzük a teljes környezetet!

Maga a szervezet (mint rendszer) is egy lényegesen nagyobb rendszer része. A külső környezet (mint nagyobb rendszer) minden esetben hatást gyakorol a szervezetre.

Integrált terveket állítsunk elő!

Ahogyan a céloknál is érvényes az, hogy az egyes szervezeti egységek igényei tükröződjenek bennük, úgy a terveknél is elmondható, hogy nem csupán holisztikusan, de koordinált módon, szervezeti egység szinten is elő kell állítani azokat.

Lássuk el minden szükséges információval a szervezetet!

Nem elég a célok, és a teljesítési kritériumok meghatározása. Az is szükséges, hogy ezeket valamennyi munkatárs megismerje.

Értsük meg, és fejlesszük ki a szükséges képességeket!

Az MBO résztvevőinek érteniük kell a teljes vezetési folyamatot, szert kell tenniük a szükséges (funkcionális) képességekre és folyamatosan lépést kell tartaniuk saját területük fejlődésével. Ezek mind olyan tényezők, amelyek megalapozzák az egyéni kompetencia, azon keresztül pedig az én-hatékonyság érzetét.

Fektessük le az egyéni célokat!

Ezen a ponton jön elő a munkavállaló vezetőjének/ felettesének a felelőssége, hogy informálja beosztottját a célokról, és segítsen neki meghatározni az egyéni célt is. A célok specifikálását követően a munkavállaló feladata azokat elérni, azokért megküzdeni.

 Az MBO hitvallása szerint a sok egyéni célokba fektetett munka és energia összeadódik, amely végső soron magával vonja az elvárt eredmény elérését az egyes szervezeti egységekben, valamint a szervezet céljainak a teljesítését is.

Motiváljuk a résztvevőket!

A szervezeti célokhoz illeszkedő egyéni célok lefektetésének már önmagában van egy motivációs „mellékhatása”. Gondoljunk csak bele! Nem csupán arról van szó, hogy az adott munkavállaló jobban küzd egy olyan célért, amivel tud azonosulni. Annak megélése is a folyamat részét képezi, hogy a munkavállaló a saját céljaiba fektetett minden egyes munkaórával hozzájárul a „nagy egészhez”, a közös szervezeti sikerhez. Ez már önmagában megalapozza a motivációt, szemben olyan célokkal, melyeket úgy erőszakoltak rá.

 Ám a motivációval kapcsolatban azért még akadnak feladatok, és ebből a szempontból is lényeges, hogy megadjuk a folyamatnak a struktúrát és a kereteket. Hiszen a menedzsment aktív támogatásával, a tervek kidolgozásába való bevonódással, az információval való folyamatos ellátottsággal, a felelősök delegálásával, illetve a csapatmunkára való ösztökéléssel elérhető, hogy a dolgozók egyfajta vállalkozóként viselkednek a szervezeten belül.

Ne csak tervezzünk, cselekedjünk is!

A tervek bizony álmok maradnak, ha azokat nem követi munka. Ehhez kapcsolódóan megosztanék egy olyan allegóriát (Buzsáki Gábortól), amely az egyik személyes kedvencem, és jól ábrázolja a cselekvés fontosságát, pontosabban azt, hogy a „tudom” és a „teszem” mindketten kellenek a siker eléréséhez.

Csak az egyikkel vagy a másikkal nem fog működni. A „tudom” és a „teszem” – mondjuk úgy – dimenziókat úgy kell felfogni, mint egy csónak evezőlapátjait. Vajon merre halad az a csónak, amelyben csak a „tudom” evezőt használják? Úgy bizony: körbe-körbe. Itt is pontosan erről van szó. A tervek önmagukban csak arra lennének elegendők, hogy a szervezet a végkimerülésig forogjon saját tengelye körül. Ahogyan a célkitűzésre épült a tervezés, úgy épül rá a tervezésre a cselekvés.

 A kontextus, amelyben a változás végbemegy, nem statikus. A szervezeti környezet változik, így értelemszerűen azt is monitorozni kell, hogy időközben változnak-e a feltételek, és ha igen, akkor vajon e változások olyan mértékűek-e, hogy módosítani kell az eredeti célokon. 

Jutalmazzuk a teljesítést!

Szükség van a feedback-re. Az MBO egyébként azzal, hogy hangsúlyozza az individuális célok megfogalmazását, egyben megágyaz az önellenőrzésnek is. Ugyanakkor mivel e célok a felettes aktív részvételével együtt születnek meg, kézenfekvő az is, hogy a folyamat részeként a célok teljesülésének áttekintése is a vezetővel együtt történjen.

Összefoglalva, a célközpontú vezetés egy olyan filozófia és gyakorlati megközelítés, amely erősen épít a szervezetben dolgozó egyének aktív hozzájárulására, nem csupán a cselekvés, de már a célkitűzések és a tervezés szintjén is. Nem arról van szó, hogy a beosztottak döntenek a vezetők helyett.

 A vezetőknek kiemelt feladata van itt is, gondoljunk csak arra, hogy az egyéni célok megfogalmazása is az ő részvételükkel történik. Ám ezen túl érdemes megemlíteni Peter Drucker azon gondolatát, mi szerint:

 „Az MBO megmondja a vezetőknek, hogy mit kellene tenniük, egy jó szervezet pedig lehetővé teszi, hogy ezt végre is hajtsák. De a szervezet lelke az, amely meghatározza, hogy a vezetők ténylegesen milyen akciókat hajtanak végre”.

Ez arra utal, hogy az MBO szellemisége, illetve az arra épülő módszertan soha nem lesz sikeres egy olyan szervezeti kultúrában, amely ettől teljesen eltérő értékek mentén működik. 

Eszlári László Executive és Business Coach írása

A cikk részletesebb változata a következő oldalon érhető el:

https://eszlari.hu/mbo-tudatos-vezetes-celok-menten/

0 Tovább

Titkos erőforrásaink

Az erő velem van

Képzeljük el, hogy egyetemi vizsgaidőszakra készülünk. Úgy érezzük ez a néhány hét maga a pokol lesz.
Képzeljük el, hogy gyermekünknek jelzik az iskolában, hogy rövidesen felmérőt ír a tanult tudásanyagból. Ő teljesen összeomlik, akár vele a szülő is.

Képzeljük el, hogy cégünknél a menedzsment változást jelent be. Számunkra ez félelmetesen hangzik, hiszen alig használt képességeinket kell leporolni és használni a jövőben.
Képzeljük el, hogy hosszútávfutóként a legrosszabb eredményeket futjuk, rengeteg felkészülés mellett. Már a rajtnál tudjuk, hogy utolsók között érünk be.

Életünkben számtalan szituációban és helyen megmérettetünk. A kudarcos helyzetből nem mindig tudunk és nem is mindig érdemes kimenekülni. Ez esetben fel kell venni a kesztyűt és beleállni a helyzetbe, lehetőségeinknek és képességeinknek megfelelően a legjobbat kihozni magunkból.

Vannak titkos erőforrásaink. Nézzünk néhányat.

Önbizalom

Elsősorban el kell űzni a félelmet. Gyakran a lelkesedésnek és alulteljesítésnek akadálya a feladattól való félelem. Ahhoz, hogy ezt az akadályt eltávolítsuk, fel kell építeni az önbizalmunkat. Ehhez persze olyan környezet is szükséges, ahol lehet hibázni is.
Ahhoz, hogy felépítsük és tovább fejlesszük önbizalmunkat, egy jó adag önismeret is szükséges. Ismernünk kell erős és gyenge oldalainkat, képességeinket, kitartásunkról is kellenek információk.

Ha az adott helyzet kapcsán végig gondoltuk a ránk zúduló elvárást és végig gondoltuk azt, hogy miben kell változtatnunk vagy változnunk, mit tehetünk magunkért és másokért, ez már egy jó kiindulópont lesz az önbizalom építéséhez. Ha tudunk magunkról pozitívan gondolkodni és merünk cselekedni, feltétlen elindulunk az önbizalom továbbfejlesztése útján. Minden egyes komfortzónán kívül megoldott feladat, építi az önbizalmat és az önbecsülést. Tudni kell - ha szükséges- segítséget kérni és használni a környezet kedvező lehetőségeit. Az apró, de teljesített célok elvisznek a nagy célokig.

Az önbizalom épüléséhez idő kell. Ha gyermekkorban szülőként, pedagógusként romba döntjük egy gyermek önbizalmát, kudarckerülő, sikertelen felnőtt válik belőle.

Motiváció

A motiváció az a titkos fegyver, ami minden gyermekben és felnőttben megvan, csak elő kell hívni. A motiváció egy olyan vágy, amelynek fenntartása segít minket a céljaink elérésében. A mondatból következik, hogy a cél elérhető legyen. Irreális cél elérésére nem lesz elég motivációnk. Kellő önismerettel olyan tetteket tudunk végrehajtani, amelyek révén sikeresek leszünk. 

Előző cikkemben írtam arról is, hogy gyakran maga a tevékenység motivál, ha élvezzük, ha kikapcsol, ha felszabadít. A megfelelő értékek megtalálása is motiváló lehet. Ha érték a családban a tanulás, a tudás, a sport, akkor kemény munkával elindulunk az értékeink irányába. Ez ad kellő motivációt, hiszen vágyunk rá. A hit önmagunkban és az érzés, hogy a cél fontos nekünk, ez adja az energiát a cselekvéshez.

A csoport ereje

Szükséges szólni a csoport erejéről is. Ha erősnek és ügyesnek látjuk magunkat, az gyakran kevés. Kell, hogy a csoport, a társak, a család is ezt jelezze vissza. Ne fukarkodjunk tehát megdicsérni a szorgalmas gyermeket, a kitartó sportolót, a felkészült egyetemistát, a lelkes beosztottat. Ezzel növeljük önbecsülését és önbizalmát, támogatjuk motivációját.

Győr, 2019. 11. 02.

Füves Zsuzsanna

okleveles gyógypedagógus tréner, coach

0 Tovább

Célok! Segítenek, vagy Akadályoznak?

Kedves Olvasók,

Szeretnék így az írásom legelején 2 dolgot elmondani: 

  1. Jelen írás első ilyen írásom, ezért kérlek nézzétek el nekem, ha kicsit rendszertelen, ha vannak benne hibák. Köszönettel elfogadom, és várom mind a negatív, és természetesen nagyobb örömmel a pozitív visszajelzéseket, tanácsokat is. 

  2. A címben is megjelölt kérdésre nem szeretnék választ adni. A célom a téma felvetése volt. 

Szóval célok! 

Örök, állandóan vissza-visszatérő kérdésként motoszkál bennem az a gondolat, hogy a célok meghatározása, kitűzése vajon segít engem, vagy akadályoz abban, hogy jól érezzem magam a bőrömben a mindennapok során.

Az önsegítő könyvek folyamatosan azt sulykolják belénk, hogy ha el akarunk érni valamit, akkor pontosan, de tényleg minden részletre kiterjedően határozzuk meg, sőt írjuk is le elérni kívánt célunkat. További opcióként szokták megemlíteni, hogy tűzzük ki ezeket a leírt céljainkat minden látható helyre, és/vagy vizualizáció segítségével képzeljük el a legélethűbben azt az állapotot, amikor már elértük kitűzött célunkat. Ezt követően pedig szemünket vakon a célra összpontosítva menjünk előre. Ne vegyünk tudomást a problémákról, a negatív érzéseinkről, csak menjünk előre szemünket pedig nem vegyük le a kijelölt célról. 

A legtöbb coaching irányzatban szintén fontos szerepet játszik a célok meghatározása, kitűzése. Azonban a coaching folyamat szerencsére tovább megy, mint az önfejlesztő könyvek többsége, ugyanis megpróbálja az ügyfélben tudatosítani a kitűzött célt, illetve vizsgálódik abban az irányban, hogy reális, elérhető-e egyáltalán az ügyfél célja. Nagyon szerencsés esetben arra is megpróbál figyelmet fordítani, hogy az elérendő cél egyezik-e az ügyfél értékrendjével, és utánajár annak, hogy mit ad az ügyfélnek az elérendő cél, egyáltalán szolgálja-e a cél elérése az ügyfelet. 

A cél pontos meghatározása, kitűzése igazi motivációt jelent kliensünk számára. Az akcióterv elkészítése pedig valóban nagy segítség annak elérésében. A lépésről-lépésre meghatározott tennivaló, és ebből adódóan a kisebb célok elérése igazi hajtóerő, motiváció lehet kliensünk számára. 

Ezek azok a pontok, amelyek alátámasztják a célok kitűzésének fontosságát és hatékonyságát, és ezek pozitív erejét maximálisan elismerem.
Bármennyire is tudom, hogy ezek jó, működőképes tényezők, mégis nagyon sokszor az az érzés alakul ki bennem, hogy a célok kitűzése komoly problémákat, boldogtalanságot tud okozni a mindennapjainkban.

Amikor megfigyelem magamban a megjelenő érzéseket, és a hozzájuk kapcsolódó gondolatokat akkor sok a fentieknek ellentmondó gondolatot fedezek fel.

Mi is a cél?
A cél mindig valamilyen hiányállapotot takar. Valami olyat ami jelen pillanatban nincs meg az életünkben, de nagyon vágyunk rá. Az, hogy figyelmünket mindig a célon tartjuk, azt is jelenti, hogy folyamatosan az jár a fejünkben amire vágyunk, tehát az, ami jelenleg NINCS meg. Ebből adódóan a folyamatos célra koncentrálás egy hiányállapotot teremt. Az pedig, hogy folyamatosan arra gondolunk, hogy nincs meg az életünkben valami, amit nagyon szeretnénk stresszt, boldogtalanságot eredményezhet, hosszú távon pedig akár depresszióhoz is vezethet. 

További feszültség forrást jelenthet az, ha megyünk az úton, de valamiért úgy érezzük, hogy nem kerültünk közelebb a meghatározott célhoz. Ilyenkor türelmetlenek lehetünk, és kialakulhat a szorongás, félelem attól, nem érjük el célunkat. 

Mikorra vonatkozik a cél?
Amikor kitűzünk egy célt, akkor, ahogy fent is írtam egy olyan dologra vágyunk, ami “itt és most” még nincs meg az életünkben. A cél mindig egy jövőbeli dolgot jelent. Ha folyamatosan a célon tartjuk a szemünket, akkor folyamatosan a jövőbe tekintünk, a jövőben elérni kívánt állapotra koncentrálunk, azaz álmodozunk. És miközben mi álmodozunk a jelen pillanat elmegy mellettünk úgy, hogy mi abban nem tudtunk részt venni. Mivel folyamatosan az elérni kívánt célra koncentrálunk nem látjuk meg a jelenben megjelenő pozitív eseményeket, a lehetőségeket. Nem leszünk jelen saját életünkben, mert folyamatosan a fejünkben lévő célt kergetjük. Nem fogjuk tudni élvezni, amit csinálunk. 

A bennem lévő érzések azt mondják jó, ha van célom. Tudjam mit szeretnék elérni, legyen egy irány amerre el tudok indulni, tudjam merre menjek. Tudjam, hogy mire van szükségem. Azonban részletesen meghatározott, pontos célra nincs szükségem.
És olyan utam legyen amit szenvedéllyel tudok csinálni. Úgy gondolom, hogy ha szenvedéllyel csinálom, teszem a dolgom, akkor az eredmények melléktermékként megjelennek az életemben. És közben nem szorongok a cél elérése, vagy el nem érése miatt. Ezért sokkal fontosabbnak tartom annak meghatározását, hogy mit szeretnék csinálni. Mi az amiben jól érzem magam.  

Hol az igazság? Határozott érzésem, hogy mind a két oldalnak megvannak a hívei, én nem szeretnék igazságot tenni. Azt is érzem, hogy sok negatív visszajelzést fogok kapni írásomban megfogalmazottak miatt, amiket előre is nagyon köszönök. 

Nagy Péter

Life Coach

0 Tovább

Az értékesítés belső játéka, avagy hogyan készüljünk fel fejben egy tárgyalásra

Hogyan indulnak útnak minden reggel az igazán profi értékesítők? Mik az uralkodó gondolataik, mielőtt belekezdenek egy tárgyalásba? Hogyan kerültek Ők az üzletkötők élmezőnyébe és MI hogyan juthatunk oda?

Figyelted már akár egy napig, hogy mik az uralkodó gondolataid? Mi jut eszedbe, ha a munkádra gondolsz? „Minden fejben dől el.”  Hogyan? Nézzük meg! Mindenesetre egy biztos!…”Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, igazad lesz.” Henry Ford

Az első és legfontosabb dolog az, hogy határozd meg a céljaidat. Célok nélkül csak bolyongunk irány nélkül. Ha a célod az, hogy a saját területeden kiemelkedő szakemberré válj, növeld a fizetésed és még nagyobb pozíciót érj el, akkor hozd meg a döntést és írd le.  Miért fontos leírni? Sokkal jobban rögzül tudatunkban az, amit magunk előtt látunk leírva, mint a fejben megfogalmazott gondolatok. A gondolatok jönnek, mennek, változnak.  Továbbá, ha bármi oknál fogva letérnél a csapásirányról, akkor egyszerűen csak elő kell venned a feljegyzett célt, ami azonnali fényjelzőként szolgál. Hogy minél jobban rögzüljön tudatodban, akár írd le minden egyes nap céljaidat. Egy cél akkor jó, ha Specifikus, Mérhető, Akcióorientált tehát cselekvésre késztet, Releváns és Időben behatárolható.

Ha sikerült meghatározni legfőbb célodat a munka területén, akkor nézzük, milyen lépcsőfokokon kell lépdelned, hogy eljuss odáig.

Mi az, amit megtehetsz már most (azonnal), a kitűzött céljaid eléréséért? Elsősorban azt, hogy elhatározod magad és a gondolati térképedre új utakat kezdesz/engedsz felrajzolni.

Öt érzékszervünkkel (látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás) tapasztaljuk a körülöttünk lévő világot; jelentést adunk az információnak, majd ez alapján cselekszünk. Nevezetesen az elme határozza meg énképünket valamint ebből adódóan életünket, amiből az következik, hogy azzá válunk, amire a legtöbbet gondolunk. Közvetlen kapcsolat van az énkép, a teljesítmény és a hatékonyság között. Maga az énkép olyan gondolatokon alapul, melyek önmagunkkal kapcsolatban felmerülnek, azonban főleg az önkorlátozó vélemények azok, amelyek a legtöbb embert visszafogják. A félelem és a kétely mindig is az emberi nagyság ellenségei voltak. Pl. a sikeres emberek irányítják belső dialógusaikat, ami azt jelenti, hogy pozitívan és bizalommal szólnak önmagukhoz. Ezt alkalmazva képesek vagyunk túllépni saját korlátainkon. Ebből kiindulva vetítsd előre, hogy sikeresen megkötöd az üzletet tárgyalópartnereddel. Gondolatban érzékletes képekkel alkosd meg ezt az ideális üzletkötést, lépésről- lépésre. Itt azonban legyen egy megkötés! Csakis a pozitív dolgokra gondolhatsz! Miért fontos ez? A célunk ezzel az, hogy ráhangolódj a tárgyalásra és a lehető legjobb formádban állj a reménybeli partnered elé. Fontos, hogy semmi ne árnyékolja be gondolatodat, félelmet nem érezve, teljes magabiztossággal indulj el. Az ilyen jellegű felkészülés pozitív irányba változtatja a teljesítményt, így segít sikeresebben átélni az adott szituációt.

Tekints erre úgy, mint egy játékra, nyúlj vissza egészen gyerekkorodig, amikor még nem adtál keretet gondolataidnak. Alkoss és légy szabad!

Konstruált képek mellett erőt nyerhetsz még bizonyos múltbéli szituációkból is. Képzeld el, hogy milyen hatással lenne forgalmadra, ha a tárgyalás előtt puszta akarattal, nagyteljesítményű állapotra (pl. magabiztosság) tudnál kapcsolni. A politikában, sportban, üzleti életben csúcsteljesítményt nyújtó embereknek az adott pillanatban kell erőforrásokkal teli állapotban lenniük. Ha egy megbeszélés alatt pl. magabiztos szeretnél lenni, akkor érdemes felidézni egy olyan helyzetet a múltadból, amikor ennek az állapotnak a birtokában voltál. Újra átélve a magabiztosság érzését és ez által nagyteljesítményű állapotra kapcsolva nagy sikerrel vezényelheted le a tárgyalást.

Elménk több ezer szálat mozgat naponta. Te melyik fonalat kapod el nap, mint nap?

Ezt a szálat semmiképpen ne engedd el:

Mennyire értékeled saját magad? A tudásod, hozzáállásod, képességed stb., mennyit ér a piacon? Pszichológusok rámutattak, hogy az ember sohasem kereshet többet vagy kevesebbet annál, mint amennyi az énképében rögzül. Ez egyfajta komfortzóna. Úgy kell növelni apránként a bevételi énképet, hogy alkalmasnak gondold, lásd, és érezd magad egy magasabb jövedelemre. Fontos a realitás az énkép formálásában. Ne tűzz ki irreálisan magas jövedelmet a következő hónapra, ami nincs összhangban a hiteddel. Úgy hozd meg a döntést, hogy Te magad el tudd hinni és akkor leszel képes folyamatos növekedést elérni bármilyen területen.

Tekints e pár gondolatra úgy, mint egy egyszerű szék négy lábára. Bármelyik gyenge, vagy hiányzik, akkor a szék instabillá válik és a továbbiakban használatra alkalmatlan. Egy széket nagyon egyszerű megjavítani, akár új színt és mintát kaphat, ismét működőképes lesz, akár jobb, mint újkorában. Írj Te Magad új programot és ne hagyd, hogy a körülmények irányítsanak. Az igazán sikeres embereknek pozitív és sikeres gondolataik vannak. Álmodj és ébredj ezzel úgy, ahogy Neked a legmegfelelőbb, ahogy TE el tudod hinni! Mi alkothatjuk meg fejben a világunkat és ültetjük át mindezt a valóságba, így egyetlen feladatunk van, méghozzá az, hogy szabadjára engedjük a fantáziánkat, hiszen ez az egyetlen dolog, ami fölött korlátlan hatalmunk van.

„ Ha egy gondolat folyamatosan jelen van az elmében, vagy koncentráltan foglalkozunk vele, gyakran bevonzza a hozzá tartozó tulajdonságokat is. (…) Egy gondolat olyan, akár egy földbe vetett mag.”

Napoleon Hill

Homonnai Henrietta Business Coach

0 Tovább

Mire tanít a sport?

Gondolkoztál már azon, hogy a sikeres sportolók miért eredményesek az élet más területein is? Legyél amatőr vagy profi, a sportból rengeteget lehet tanulni.  De mit is tanít nekünk a sport, mit adhat az életünkhöz, ha jól csináljuk? 

1. Célkitűzés

Az teljesen nyilvánvaló, hogy ha elkezdesz űzni valamilyen sportot, célod van vele. Le akarsz fogyni, izmosabb akarsz lenni, körbe akarod futni a Balatont vagy átúszni, formában akarod tartani magad. Valamit el akarsz érni a mozgással, eredményeket akarsz.  Megtanulsz célokat kitűzni.

2. Akcióterv

Fejlődésed, célod érdekében akciótervet, edzéstervet dolgozol ki. Utánajársz, mit tanácsolnak a profi sportolók, szakértők, mi az, ami igazán hatásos lehet: mit szabad enned, innod; milyen eszközöket kell beszerezned; milyen mozgástechnikákat alkalmazz. Kisebb kutatómunkát végzel, tájékozódsz minden információról, amire szükséged lehet. Jó tervvel előbb érhetsz célba.

3. Eredmények, sikerélmény

Itt is, ahogy az élet többi területén is igaz, ki kell lépned a komfortzónádból, feszegetned kell a határaidat, hogy eredmények szülessenek. Legyen ez egy nagyobb súly megemelése, vagy a lefutott táv növelése, bármi, amit előtte még nem tettél meg, hogy fejlődni tudj. Ekkor jössz rá, hogy amiről azt hitted elérhetetlen, mégis lehetséges. És ha ez így van, akkor miért ne lehetne még többet és még többet, elindul a pozitív lavina. Eredményeid, sikerélményeid hatására megállíthatatlan leszel, egyre több energiát mozgósítasz célod elérése érdekében.    

4. Önbizalom növekedés

Az elért sikerek hatására önbizalmad növekedni kezd, nem fér hozzá kétség. Felfedezed, hogy az akadályokat konstruktív hozzáállással le lehet győzni. Egyre jobban bízni kezdesz magadban, és ezt a környezeted is észreveszi.

5. Kifogások kezelése

Megtanulod kezelni a kifogásaidat. Folyamatos belső harcot vívsz, pl. ha fáradt vagy, nincs akkora kedved, nincs időd, vagy a célt egy időre szem elől téveszted. De mélyen tudod, hogy nem adhatod fel, és ezekkel a belső kifogásokkal idővel bánni tudsz, ahogy majd az élet többi területén is. A megoldást keresed minduntalan.

6. Lépésről-lépésre elv alkalmazása, türelem

Türelem, türelem. Amilyen egyszerű mondani, olyan nehéz elsajátítani. Vágyott célodhoz vezető út általában hosszú és kanyargós. De ha ezt elfogadod, lassan megtanulsz türelmesnek lenni. Lépésről-lépésre fogsz haladni, mert belátod, hogy nincs rövidebb út. Meg kell másznod a szamárlétrát, bármibe is fogj bele.

7. A sportban alkalmazott módszerek átültetése az élet más területeire, további sikerek

Ha a sportban működik a módszered, miért ne működne az élet többi területén is?! Jobb munkát akarsz, vállalkozást akarsz indítani, meg akarod találni életed párját? Bármit elérhetsz a sportban használt eszközeiddel, hozzáállásoddal. Nincs lehetetlen!

8. Teljesebb élet

A rendszeres testmozgás az endorfinok felszabadításán, a test formálásánál, az egészség megőrzésénél sokkal többet jelent. Egy teljesebb, eredményesebb, boldogabb, céltudatosabb élet felé visz. Mi lehetne fontosabb ennél?! 

És te ma már voltál edzeni?

Simon István life coach írása

 

0 Tovább

Proaktív coaching

blogavatar

A Pro Bona Coaching & Training Center blogja. Hírek és érdekességek a coaching hazai és nemzetközi világából. Témánk az üzleti és életvezetési fejlesztés, melyet színes tippekkel és megközelítésekkel szeretnénk közel hozni az olvasóinkhoz.

Címkefelhő

coaching (213),coach (205),szakirodalom (38),célkitűzés (28),motiváció (28),önismeret (26),life coaching (22),technikák (21),változás (14),boldogság (14),vezetés (14),proaktivitás (14),kreativitás (13),stresszkezelés (11),business coaching (10),önbecsülés (9),karrier (9),önbizalom (9),siker (8),időbeosztás (8),párkapcsolat (7),tudatosság (7),átkeretezés (7),együttműködés (7),értékesítés (6),pozitív pszichológia (6),nők helyzete (5),felelősség (5),interjú (5),tánc (5),túra coaching (4),kommunikáció (4),értő figyelem (4),oktatás (4),kérdezéstechnika (4),fogyás (4),reziliencia (4),férfiak helyzete (4),elégedettség (4),pszichológia (4),asszertivitás (4),elismerés (4),bátorság (3),stressz (3),Itt és Most (3),kultúra (3),mese (3),szabadság (3),testbeszéd (3),reframing (3),egyensúly (2),bizalom (2),szinergia (2),megismerés (2),rugalmasság (2),játék (2),irányítás (2),életciklus (2),álom (2),csend (2),Edward de Bono (2),kritika (2),praxis (2),vállalat (2),pénz (2),Martin Wehrle (2),életmód (2),önérvényesítés (2),ítélkezés (2),tervezés (2),ROI (2),tanácsadás (2),érzékenység (2),mozgás (2),alkalmazkodás (2),érzelmi intelligencia (2),multi (2),iskola (2),munka (1),szuperérzékenység (1),teljesség (1),sport (1),edzés (1),anyaszerep (1),vállalat (1),SMART (1),akaraterő (1),optimizmus (1),őszinteség (1),Appreciative Inquiry (1),szokás (1),megbocsátás (1),erősség (1),munkahely (1),gyerek (1),társaság (1),Fontos és Sürgős (1),érzelmek (1),intelligencia (1),MBO (1),flow (1),szülő (1),érzékenyítés (1),szervezetfejlesztés (1),depresszió (1),család (1),kamasz-szülő (1),a coaching hatása (1),bántalmazás (1),helyzetfüggő vezetés (1),tanulás (1),y generáció (1),caoaching (1),jövő (1),coachcoaching (1),átirányítás (1),fogadalmak (1),én-erő (1),akarat (1),szeretet (1),böjt (1),önzetlenség (1),nagylelkűség (1),áramlás (1),önállóság (1),függetlenség (1),ügyfél (1),karizma (1),játszmák (1),Gordon (1),megértés (1),belső logika (1),egyenjogúság (1),tréning (1),empátia (1),irigység (1),ügyfélszerzés (1),fluencia (1),önértékelés (1),megbecsülés (1),előrelátás (1),fair play (1),méltányosság (1),introvertált (1),etika (1),delegálás (1),metafora (1),edző (1),önkéntesség (1),hős (1),tranzakcióanalízis (1),dicséret (1),orvos (1),beteg (1),kitartás (1),Toastmasters (1),metakommunikáció (1),tárgyalástechnika (1),interkulturális (1),életvezetés (1),kifogás (1),fejlesztés (1),divat (1),élet (1),cselekvés (1),Csikszentmihalyi Mihaly (1),életszerepek (1),Szentgyörgyi Romeo (1),Kiyosaki (1),FISH! (1),személyiség (1)

Feedek