Proaktív coaching

Dietetikusként, fitness edzőként és life coachként, én elsősorban a wellness coachingnak nevezett irányzattal foglalkozom, melyben a fő cél az ügyfél életmódjának javítása a testi-lelki jóllét érdekében. Ebben a cikkben a munkám során használt egyik leghasznosabb eszközt szeretném bemutatni, amit minden coachnak érdemes ismerni: ez a motivációs interjú.

A motivációs interjú fogalma William R. Miller és Stephen Rollnick nevéhez fűződik, akik addiktológiai tanácsadásuk során fejlesztették ki ezt a módszert az 1980-as években. Azóta több száz tanulmány született a témában, és a motivációs interjú igen hatékonynak bizonyult a viselkedésváltozás elérésének katalizálásában.

A motivációs interjú egy személyközpontú tanácsadói stílus, amivel kivédhető az ambivalencia problémája. A beszélgetés során a kliens van a vezetői ülésben, és szabadon hozhat döntéseket a céljainak, értékeinek és életmódjának megfelelően.

A motivációs interjú során a szakember támogatja a kliens autonómiáját, és segíti, hogy reflektáljon a saját motivációjára a változással kapcsolatban.

Ennek a módszernek az az alapja, hogy az emberek általában nem szeretik, ha megmondják nekik, mit tegyenek. Ezzel azt érhetjük el, hogy a kliens elkezdi védeni a változással szembeni álláspontját. Az eredmény: ellenállás.

A motivációs interjút vezető személy nem ítélkezik. Reflektív hallgatással, a kliens szavainak átfogalmazásával, nyitott kérdésekkel és megerősítésekkel dolgozik. Ha a kliens szeretné (de csakis akkor), a szakember információt adhat át, vagy változtatási stratégiákat javasolhat.

Az Egyesült Államokban ezt a módszert számos egészségügyi szakember (pl. orvos, dietetikus) alkalmazza igen eredményesen.

Mivel nem arról van szó, hogy a szakember megmondja, mit tegyen az illető a változás érdekében, meg tudja előzni a változással szembeni rezisztenciát. Így a kliens nyitottabb lesz, és a saját motivációit fogja felhozni, melyek erősíteni fogják abban, hogy lépéseket tegyen a változás érdekében.

A motivációs interjú fő jellemzői a következők:

• PARTNERSÉG: a szakember fő szerepe a kliens támogatása, hisz ő tudhatja legjobban, mi válhat be neki.
• ELFOGADÁS: a szakember nem ítélkezik, hanem empátiát tanúsít, és a jó dolgok megerősítésével támogatja a klienst.
• EGYÜTTÉRZÉS: a szakember őszinte együttérzést fejez ki, és teljes mértékben a kliens javát keresi.
• FELIDÉZÉS: a szakember a kliens nyelvezetét használva megismétli és átfogalmazza a pozitív kijelentéseket.

A motivációs interjúnak 4 fő szakasza van:

1. BEVONÓDÁS: a kapcsolatépítés első fázisa. A szakember megpróbálja minél jobban megérteni a kliens helyzetét.
2. FÓKUSZÁLÁS: összpontosítás a viselkedésváltozás konkrétumaira.
3. ELŐIDÉZÉS: annak előmozdítása, hogy a kliens elmondja, miért szeretne változtatni. Fő eszköze az úgynevezett „change talk”, ami a viselkedésváltozásra utaló kijelentéseket jelenti. Pl.: „Minden délután fáradt vagyok, de nem akarok energiaitalokon élni.”
4. TERVEZÉS: célok meghatározása és konkrét cselekvési terv megfogalmazása.

Ezek közül a „Bevonódás” mindig a legelső fázis. A további részek az aktuális helyzettől függően felcserélhetők. Fontos a rugalmasság, és a kliens igényeinek szem előtt tartása.

Véleményem szerint a motivációs interjú egy nagyon hasznos eszköz. Jó lenne, ha több egészségügyi szakember is alkalmazná! Azt gondolom, coachként is érdemes bevenni az eszközök repertoárjába.

Pődör-Novák Réka life coach írása

https://podornovakreka.hu/

Felhasznált irodalom: Motivational Interviewing  -Today's Dietitian Vol. 18 No. 7 P. 48

Szóval…

… ugyebár a szövegben is zavaró a csönd? Hát még az életben… Napjaink pörgős életében nem vagyunk hozzászokva, nem tudunk vele mit kezdeni, ezért aztán sokszor kerüljük is, pedig a csönd, akár a külső, akár a belső csönd sokszor segíthet a stressz csökkentésében, a nyugiban.

Furcsa dolog a csönd, mert félünk tőle… ha megnézzük a nyelvet, akkor olyan, mint “vészterhes csend”, “síri csend” kifejezések okozzák azt, hogy valahogy tartunk a csendtől. A csend pedig lehet jó is… két féle csendet különböztethetünk meg, a belső és a külső csendet.

A külső csendet a coaching beszélgetések során is jól lehet használni, egy pici csend a coacheeban lehetőséget ad a válasz végiggondolására, miközben a csend a némiképp kényszerítő hatással is van a válaszadásra. Érdemes kipróbálni, hogy ki hogyan reagál a külső csendre. Saját emlékem, hogy Tapolcán egy barlangban éltem meg életem egyik legérdekesebb csend élményét… ahol valóban tökéletes csend volt, nem szűrődött be a külvilág semmilyen zaja… és az agyam úgy reagált a teljesen ingermentes környezetre, hogy kikapcsolt, és elaludtam… azt hiszem az a fél óra alvás, ott a barlangban hatékonyabb volt, mint máskor 8-10 óra alvás szokott.

A belső csend egy másik téma, amely mindenkinél másképp működik. A belső csend tulajdonképpen a lényegtelen dolgok elengedése, az itt és mostra fókuszálás, a célok jó meghatározása. Ilyenkor az ember nem pörgeti az agyában a mozit, a mókuskerék nem pörög, hogy mi lenne, ha?, mi lesz holnap?, és ilyenek, hanem az ember végzi a feladatát, és halad a részcéljai, céljai elérése felé. Az ilyen állapot elérését mentálisan a coaching nagyban tudja segíteni. A célok jó megfogalmazása, részcélokra bontása, és akciók kidolgozása a napi stressz szintjét szinte automatikusan csökkenti.

Szóval, ne féljünk a csendtől, keressük a lehetőséget a belső és külső csend megélésére.

Molnár Zsolt business coach írása

Dietetikusként gyakran keresnek meg emberek azzal a problémával, hogy szeretnének lefogyni. Ha csak a dietetikai oldalát nézném a dolognak, akkor máris megmondhatnám az egyszerű (-nek tűnő) megoldást: energiaszegény étrend + rendszeres fizikai aktivitás. Azonban mióta elvégeztem a life coach képzést egészen másként tekintek erre a helyzetre.

Nemrég elhatároztam, hogy felrajzolom az elhízás problémafáját, hisz ebből majd el tudom készíteni a megfelelő célfát. Persze minden eset más és más, de gondoltam, valami általános képet fel lehetne vázolni. Nos, rá kellett jönnöm, ez sokkal összetettebb kérdés, mint gondoltam.

Első körben az elhízást helyeztem el a fa törzsénél, vagyis ezt tekintettem központi problémának. Az okok közé felsoroltam például a túlevést, a rendszertelen étkezést és a mozgásszegény életmódot. Részproblémának vettem az inzulinrezisztenciát (az az állapot, amikor a szervezet ellenállóvá válik az inzulin hatásával szemben), és következményként az elhízással összefüggő betegségeket (pl. magas vérnyomás, ízületi fájdalmak, cukorbetegség), valamint az önértékelési zavarokat.

Aztán elbizonytalanodtam. Biztos, hogy az elhízás itt a központi probléma? Tudományos szempontból könnyen megkérdőjelezhető ez a struktúra. Vehetnénk például központi problémának az inulinrezisztenciát is, hisz sok esetben az áll a túlsúly kialakulása mögött. Ez esetben lehet, hogy az ok nem is életmód eredetű, hanem hormonális jellegű.

Ha az egyén szempontjából nézzük a helyzetet, szintén nagyon sokféle fát felrajzolhatunk. Lehetséges például, hogy valakinek nagyon stresszes az élete, és a feszültséget evéssel próbálja csökkenteni. Ez esetben okként szerepelhetnek a munkahelyi nehézségek, a rossz időbeosztás, valamint a párkapcsolati és családi konfliktusok. Mindezek hozzájárulnak a központi problémához, ami a túl stresszes élet. Ennek pedig következménye lehet a túlevés, ami elhízáshoz vezethet. Itt tehát az elhízás nem központi probléma, hanem következmény.

Egy másik eset lehet, amikor a központi probléma az önellátási képesség csökkenése. Főleg idős korban fordul elő, hogy az elhízás miatt olyan mozgásszervi betegségek alakulnak ki, melyek a korral járó kisebb teherbíráshoz hozzáadódva jelentősen beszűkíthetik az egyén önellátásra való képességét. Ennek következtében az illető másokra lesz utalva, nem képes egyedül közlekedni, ügyeket intézni vagy bevásárolni. Ez esetben tehát az elhízás a fa egyik gyökerét alkotja, vagyis okként szerepel.

Természetesen még ezeknél az eseteknél is több problémafa változatot lehetne felrajzolni, de a következtetés levonható: nem lehet általánosítani. Minden eset más és más. Attól még, hogy felületesen ismerünk egy problémát, nem biztos, hogy helyesen értékeljük az elemeit. A problémafa eszköze rendkívül hasznos, de helyesen egyedül az érintett személy tudja felrajzolni, mi csak segíthetünk neki, hogy több nézőpontból is meg tudja vizsgálni a helyzetét. Ha pedig van egy jó problémafánk, már nem lesz nehéz kidolgozni egy megfelelő célfát is, ami nagyban hozzájárulhat az ügyfél személyes fejlődéséhez.

Pődör-Novák Réka life coach írása

https://podornovakreka.hu/

A legegyszerűbb módja, hogy kiderítsük pontosan mi is jár egy másik személy fejében az, ha kérdéseket teszünk fel neki. Gyermekkorunkban megtanultuk, ha kapunk egy kérdést, arra válasszal reagálunk. Egy kérdés célja nem más, mint információszerzés. Azonban sok esetben mégis akadályba ütközhetünk pl. ha az adott személy nem akarja előttünk feltárni lapjait. Ilyen esetben meg kell tudnunk állapítani, hogy a kapott válasz kifogás, vagy ellenvetés. Még mielőtt ebbe belemennénk, nézzük meg, hogy milyen vázra építsük kérdéseinket…

Korábbi cikkemben (Az értékesítés belső játéka, avagy hogyan készüljünk fel fejben egy tárgyalásra) volt szó a célok fontosságáról. Ezt itt is tartsuk szem előtt! Legyünk tisztában azzal, hogy Mi mit is akarunk partnerünktől megtudni és a kapott információt mire szeretnénk használni. Ha a cél nincs pontosan meghatározva (miért kérdezünk, mire vagyunk kíváncsiak), akkor hasztalan válaszok fognak érkezni légből kapott kérdéseinkre. Éppen ezért egy fonalra fűzzük fel kérdéseinket. Képzeljük el ezt úgy, mintha egy  fal előtt állnánk, ami mindenfélével tele van rajzolva, képek is lógnak rajta  és mindez egy ajtót takar. Ha megtaláltuk az ajtót, ki kell nyitnunk és át kell mennünk a másik oldalra, ahhoz hogy megtudjuk mi van a fal mögött. Ebből  kiindulva ha betekintést akarunk nyerni egy másik személy elméjébe, akkor a kiinduló kérdésünket meggyőző követő kérdésekkel támogassuk meg. Sokan bizonyos szituációkat egy nagy szétválaszthatatlan tömbként kezelnek, ennek megbontására használjuk a követő kérdéseket.

Mindebből megállapítható, hogy a kérdéseknek egy bizonyos mintát kell követnie:

Mindig nyitott kérdésekkel kezdjünk, hiszen ezek  gondolkodásra késztetik partnerünket és várhatóan több mondatos választ kapunk, melyben freudi elszólások lehetnek! A kérdéseket kezdjük így: Miért…? Hogyan…? Milyen…? Kifejtené…? Elmondaná…? Hogy érti?. Az értő figyelem elengedhetetlen eszközünk az összefoglalásokkal együtt. Zárjuk ki agyunkból az összes zavaró tényezőt és minden érzékszervünkkel hangolódjunk a velünk szemben lévő személyre, testbeszédünkkel felé fordulva is jelezzük, hogy figyelmünk csak az övé.  Időnként foglaljuk össze az elhangzottakat. „Ha jól értem…” mindezzel visszajelzést adunk, hogy jelen vagyunk a beszélgetésben és figyelünk rá. A kérdéseinknek legyen iránya is. Az NLP három irányt határoz meg: felfelé, lefelé és az oldalirányba mozgást. Felfelé az általános dolgok felé kérdezünk míg lefelé a részletekbe megyünk bele, oldalirányba haladásnál pedig megtudhatjuk, hogy mik a partnerünk kritériumai, elvei. Tehát a kérdések az általánostól a konkrétumok irányába haladnak. A konkrét kérdésekre általában igen, nem válaszok érkeznek. Ezeket zárt kérdéseknek nevezzük, melyeket az alábbi kérdőszavakkal használhatunk: Ki…? Mikor…? Hol…? Melyik…? Szokott…? Van…?

Általános kérdéseket követően (ha átjutottunk az ajtón akkor „körbenézünk mit is látunk” tehát…) tudjuk meg, hogy mik beszélgető társunk kritériumai, elvei,  majd haladjunk a részletek feltárásával (mindvégig nyitott kérdéseket használjunk)  a konkrétumok felé (ahol már a zárt kérdéseket alkalmazzuk).                    

Kérdéseink legyenek kreatívak, színesek mégis elgondolkodtatók és mélyretekintőek. Nézzük, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy elérjük e célunkat:

Kérdezzünk képletesen, használjunk metaforákat! A metafora használata közvetett kommunikáció, ugyanis visszhangot kelt a tudattalanban. A metafora olyan alkotás mint a zeneszerzés, hiszen hatása azonos a zene hatásával egyenesen a tudattalanhoz jut, a bal agyfélteke semmit sem ért belőle. Alapvető emberi tulajdonság, hogy mindennek jelentést akarunk adni, ha mégsem sikerül megfogalmazni, akkor azonosítjuk akár hasonlítjuk valamivel közös tulajdonságaik miatt. Ezek a szimbólumok annyira egyértelműek nekünk, hogy gondolkodás nélkül használjuk őket pl. „válaszúthoz érkeztünk”, „ fel vagyok dobva”, „lógatja az orrát”. Metaforákkal megtudhatjuk, hogy hogyan dolgozik a másik fél tudatalattija, azaz mire épül gondolkodása, viselkedése és érzelmei. Ráadásul ezen eszköz használatával segíthetünk partnerünknek felülvizsgálni gondolatait. Ugye mennyivel szebben hangzik a könnyű vagy tiszta szívvel csinálni valamit kifejezés, a sziklaként nehezedik ránk helyett? Ezzel teljesen más megvilágítást kaphatnak gondolataink. A metafora ereje pontosan ebben rejlik. Találó metafora-kérdésekkel elérhetjük, hogy a másik fél (vagy mi magunk is?) a lineáris gondolkodás helyett egészen más szemszögből lássa helyzetét. A metafora kikövezett út az ötletgazdag kérdések felé.                            

   „Önmagában semmi sem jó vagy rossz, a gondolkodás teszi azzá.”

William Shakespeare

Meggyőződések hallatán („én alapvetően ilyen ember vagyok”, „mindig nagyon pesszimista vagyok”, „velem minden alkalommal ez történik”) érdemes átkeretező kérdéseket használni, melyek segítenek az összefüggéseket pozitív fényben feltüntetni. Sokszor szükség van teljesen más nézőpontra. Ilyenkor jönnek jól a cirkuláris kérdések, melyek az adott személy környezetében élők véleményét feszegetik. Hipotetikus kérdésekkel átkalauzolhatunk bárkit egy képzeletbeli más világba, hiszen ezek a kérdések, gyakran nagyon ötletes feltevésből indulnak ki, ami új gondolati távlatokat nyithat meg. Olykor érzelmekre ható kérdéseket teszünk fel, azonban van helyzet mikor pontosítanunk kell. Eszköztárunkból számos kérdéstípus húzható még elő, (a cikk rövid terjedelme miatt itt nincs lehetőség ezeket részletesen átvenni) ehhez ad ötleteket és mesteri példákat Martin Wehrle 500 legjobb coaching-kérdés című könyve.

Tárgyalások során gyakran kaphatunk válaszként kifogást vagy ellenvetést. További kérdésekkel kideríthető, hogy melyikkel van dolgunk. Azonban, ha az eddig átbeszélteket megfelelően alkalmaztuk, akkor a tárgyalás ezen pontján már sok információval rendelkezünk az illető személyről, melyek segítségünkre lehetnek e helyzet megoldásában. Bármely kérdéstípus jó lehet, ha a mögöttes dolgok kiderítésére szolgálnak. Ha végképp elveszettnek érezzük magunkat, a …hogy érti…? mentőöv kérdés sok esetben jól használható.

Ha megtanulunk helyesen kérdezni, akkor a Mi kezünkben van az irányítás. Használjuk a kérdéseket a másik fél tiszteletteljes megismerésére. Fordítsuk meg a helyzetet. Egy másik személy őszinte érdeklődéssel fordul felénk. Legyen szó bármilyen témáról, mi készségesen válaszolunk, hiszen minden kérdésében ott van a tiszta kíváncsiság. Egy ilyen ember előtt szívesen beszélünk bármiről, társaságát kellemesnek érezzük. Nos! Mi lenne ha, Mi lennénk a kérdező helyében és válnánk a kérdések mesterévé, azért, mert a megismerés „a legmélyebb emberi örömök egyike”…?!

Homonnai Henrietta Business Coach

Pontosan tíz nappal ezelőtt írtam a blogomban Időfaktor címmel arról, hogy hogyan érdemes célokat kitűzni. Feltehetően sokan, akik érdeklődnek a projektmenedzsment, az időgazdálkodás vagy a coaching iránt, már ismerik a SMART célokat. Amikor arról beszélünk, hogy egy célt tűzünk ki magunk elé, olyankor öt aspektusból érdemes átgondolni az adott célt: Speciális? – Mérhető? – Elérhető? – Releváns? – Időben behatárolt?

Milyen is lehet ennek alapján a SMART fogyás?

Motiváció: Először is, érdemes eldönteni, hogy miért akarunk lefogyni, mi az, ami vezérel bennünket bizonyos súly leadásában. Kellően erős motivációra van szükségünk! Ugyanis mindegy, hogy egy régóta túlsúlyos ember akar leadni 20-30 kg-t, vagy egy őszi-téli időszakban felszaladt 5-10 kg-tól akarunk megszabadulni, ha a motivációnk nem eléggé erős, akkor a próbálkozásunk kudarcba fulladhat. Fontos: még ha el is ér bennünket a jojó-effektus, jó tudni, hogy van kiút, mivel az újratervezés művészete mindig ott áll előttünk lehetőségként.

Tapasztalat: Bizonyos értelemben a régebb óta próbálkozó fogyósok sokkal nagyobb előnnyel indulnak a SMART fogyás-tervezésben a kevésbé tapasztalt társaikkal szemben. Ugyanis ha egy ideje már próbálkoznak, akkor találkoztak már azokkal a módszerekkel, amelyek nem működnek, és olyanokkal is, amik igen. Így a rossz tapasztalatot feldolgozva, míg a jó tapasztalatokat felhasználva képesek kialakítani a saját maguk számára ideális megoldásokat. Ők már látják, esetleg tudják is előre, hogy mi vezethet inkább sikerhez.

Csalás: Kis hazugságok? Megcsalás? Nos, valójában igen. Amikor eltérünk a fogyi-tervtől, az bizony egyfajta megcsalása magunknak, amire bizony minden esetben készülni kell. Tapasztalataim szerint az egyik legnagyobb veszély az a célkitűzés során, ha nem vesszük figyelembe, hogy bizony lesznek olyan napok, vagy hetek, amikor valami miatt nem fogjuk tudni tartani magunkat a tervhez. Ilyenkor nemcsak stagnálás, de visszaesés is előfordulhat. Lehet ez egy szomorú esemény a családban, vagy bármely lelki megpróbáltatás, amikor bizony jól esik, ha a párunk meghív bennünket egy késő esti vacsorára, ahol nem salátát, hanem egy egész pizzát is képesek vagyunk benyomni. És lehet ez egy örömteli esemény is, amikor nem fogjuk megtartóztatni magunkat az édes élvezetektől.

Időtartam: Számomra mindig ez volt a legérdekesebb kérdés, ugyanis folyamatosan nagyobb időtávokban gondolkodtam, mivel eddigi életem során több mint 10 kg-tól akartam megszabadulni, nehezemre esett nem egyben kezelni az áhított fogyást. Tíz kiló leadásához pedig, ha egészséges fogyásról beszélünk, akkor legalább 10 hétre van szükség, ami valljuk be, majdnem három hónapot jelent. Csakhogy, amint hetekben kezdtem el beszélni, vagyis „1 hét alatt 1 kg-ot adok le”, máris rövidebb időtartamról volt szó, azaz kisebb részekre tudtam bontani a leadni szándékozott kilókat, ezáltal sokkal elérhetőbbnek tűnik a rövid távú cél, gyorsabb a visszajelzés és a korrekciók lehetősége.

Eltelt 10 nap, amióta e célkitűzési módszert használva kijelöltem a célomat, így most itt az idő levonni a következtetések, és megtenni a szükséges módosításokat.

Dányi Olga proaktív life coach írása

http://okcoaching.hu/rolunk/