Aki lemarad, az kimarad? Hogy is van ez?

A negyedik ipari forradalmat éljük (Industry 4.0), mely életünk minden területére kihat. A World Economic Forumon (2016) megjelent cikk szerint a 10 legfontosabb elvárt képesség változása:

coach caoaching jövő

Az összehasonlításból jól látható, hogy egyes képességek, készségek egyre fontosabbak lesznek, míg mások trónfosztottá válnak és vannak olyanok pl. az érzelmi intelligencia és a gondolkodás rugalmassága, melyek új elvárásokként szerepelnek a listán.

Daniel Goleman 2007-ben arról beszélt, hogy az IQ csak kis mértékben felel a sikerért. Érzelmi intelligencia vizsgálatai alapján megállapította, hogy a befutott, elismert, sikeres vezetőknek nagyon magas az érzelmi intelligencia hányadosa (EQ). Azt mondta, hogy a siker nagyobb részben függ az érzelmi intelligencia nagyságától, mint bármi más dologtól. A magas érzelmi intelligenciával rendelkező ember képes a saját és mások érzelmeinek azonosítására, értékelésére és kezelésére, vagyis felfogja az érzelmeit, tudja kontrollálni és pozitív irányba befolyásolni (Goleman, 1995). 

Paul G. Stoltz (1997) mentális állóképességnek nevezte azt a képességet, aminek a segítségével az ember felül tud emelkedni a nehézségeken, akadályokon úgy, hogy a kihívást reálisan megközelítve nem lefagy, hanem a célra fókuszálva (és nem a részletekben elveszve) töretlenül halad előre. A magas mentális állóképesség hányadossal (AQ) rendelkező embereknek jobb a teljesítményük, a kockázatvállalási hajlandóságuk, a változási képességük, a kitartásuk, magasabb a stressz-küszöbük és az energia szintjük, képesek reálisan átgondolni a helyzetet és stratégiát váltani, ha kell, hogy a kitűzött céljukat elérjék.

Hogy érintenek ezek a dolgok bennünket?

Az elkövetkező néhány évben a munkaerőpiac jelentős változáson fog átmenni, az újabban Magyarországra települő vállalatok egyre nagyobb kihívások elé állítják a munkavállalókat. Az automatizálás, a digitalizáció nélkülözhetővé tesznek munkaköröket és újabbakat teremtenek, melyeknél egyre fontosabbá válnak a 2020-as listán szereplő képességek, mint a kreativitás, az érzelmi intelligencia, a rugalmas és kritikus gondolkodás, miközben sok cég munkavállalóinál még a 2015-ös elvárt képességek sem figyelhetők meg, mint a minőségellenőrzés, az aktív figyelem és a komplex problémamegoldás, ami azóta is a legfontosabb elvárt képesség. Ezt a lemaradást azonban még nem késő behozni: a piacon rengeteg képző cég kínálja jobbnál jobb képzéseit, tréningeket, coachingot, mert ezek a képességek, készségek fejleszthetők.

Sokan gondolják úgy, hogy ez csak a multikra igaz. Hiszen, ha egyre több cég jön, egyre több lesz a megrendelés. Nehogy azt higgyük! Ha a multik egyre jobban akarnak teljesíteni, jobb és több terméket előállítani, nulla hibával dolgozni, automatizálni, képzett embereket alkalmazni, az a kis- és középvállalatokra is nagy nyomást helyez, mert ők azok, akik „kiszolgálják” a nagy vállalatokat, így ezeket az elvárásokat nekik ugyanúgy teljesíteniük kell, mint a megrendelőiknek.

Ha az ember versenyképes akar maradni a munkaerőpiacon, kiegyensúlyozott a magánéletében, akkor állandó fejlődésre, megújulásra van szüksége. Minden területen, legyen az munka, tanulmányok, magánélet, társas kapcsolatok nélkülözhetetlen, hogy az egyre növekvő elvárásoknak, a nagyobb produktivitás igényének megfelelve, egyre jobban teljesítsen az ember, újabb és újabb képességeket bontakoztasson ki és fejlesszen tovább, mert ezek nélkül lemarad és ha nem tesz ellene, előbb-utóbb kimarad a munkaerőpiacról, az iskolából, a kapcsolatokból, az életéből.

Antali Gyöngyi Edit

coach

www.antaligyongyi.hu

Hivatkozások:

Daniel Goleman (1995): Érzelmi intelligencia

Alex Gray (2016): The 10 skills you need to thrive in the Fourth Industrial Revolution

Paul G. Stoltz (1997): Adversity Quotient

 

0 Tovább

Most mutasd meg mit tudsz!

Ez az írás neked szól, ha már évek óta keményen gürizel a cégnél

DE…

®mégsem ismerik el a munkádat

®sőt- épp ellenkezőleg!- a főnök éppen hogy azt a kollégát tekinti a jobbkezének, aki sokkal inkább a dumájával, mintsem a teljesítményével adja el magát

®hiába teljesítesz 200%-ot, dicséret helyett ezt a főnök természetesnek veszi, míg a többi kollégát 80-90%-os teljesítmény esetén is megdicséri

Ezek azok a helyzetek, amikor frusztráltnak és dühösnek érzed magad és azt gondolod „Milyen igazságtalan ez az egész! Nem igaz, hogy a főnök nem veszi észre, hogy mennyit dolgozom a cég sikeréért!...”- és akkor itt álljunk is meg egy pillanatra. 

Ne feledd! A teljesítményed önmagában nem tud beszélni helyetted! Neked kell felemelni a hangodat és a sarkadra állni, hogy észrevegyék a munkádat!

Nem elég, ha elvégzed a feladataidat, azután pedig hazasunnyogsz az irodából, menedzselni is kell az elért eredményeidet.

Következzék tehát néhány hasznos tipp annak érdekében, hogy a kemény munkádat végre a Főnök Úr is észrevegye és értékelje:

  • Minél nagyobb szenvedéllyel végzed a munkádat, annál természetesebbnek veszi a főnököd, hogy folyton 200%-ot teljesítesz. Mi következik ebből? Amíg a többi kollégától 80-90 %-os teljesítményt tekint a vezető természetesnek, tőled alapból a 200%-ot várja el. Megoldás: Bármennyire is nehéz megállnod, állj le a „multi-taskinggal” és ne fusd le előre a maratont a projektben 200%-os erőbedobással. Hiszen pont az a lényeg, hogy lépésről lépésre haladj a részfeladatokkal. Innentől kezdve tehát az legyen a célkitűzésed, hogy az adott részfeladatot teljesítsd legjobb tudásod szerint és ne akarj egyből mindent egyszerre megoldani. Ha rendszeresen így teszel, akkor egy idő után a Főnök Úr sem hajmeresztő szakmai mutatványokat vár majd el tőled napi szinten. Mostantól ne te legyél az, aki utolsónak hagyja el az irodát, amit egyébként már a kutya sem lát, a Főnököd meg pláne nem!
  • Az eddig unalmasnak és feleslegesnek kikiáltott rendszeres céges meetingeken igyekezz magadhoz ragadni a szót és bemutatni az adott projekt/ feladat kapcsán elért eredményeidet. 
  • Egy másik eredményes stratégia, ha havonta egyszer időpontot kérsz a felettesedtől egy olyan négyszemközti megbeszélésre, ahol átbeszélhetitek, hogy aktuálisan hogyan állsz a munkáddal és mi az, amiben a szakmai tanácsát kérnéd. Így ráadásul két legyet üthetsz egy csapásra: Egyrészt felhívod a figyelmét a lelkiismeretesen végzett munkádra, másrészt azzal, hogy tanácsot kérsz tőle, egyfajta bizalmi légkör is kialakulhat köztetek, mely a későbbiekben, egy esetleges szakmai előrelépés kapcsán, még igen hasznos is lehet számodra.
  • Napi több fontos e-mailt is váltasz az üzleti partnereiddel, de a főnököd honnan is tudhatná, hogy milyen jelentős ügyeket intézel a mindennapok során?! A megoldás egyszerű: Mostantól a fontosabb kimenő e-mail-eket nyugodtan címezd neki is másolatban, vagy akár titkos másolatban, annak érdekében, hogy ő is értesüljön arról, hogy milyen aktívan haladsz a munkáddal. Így a felettesed szó szerint „első kézből” lehet naprakész az adott projekt kapcsán, amiért valószínűleg még hálás is lesz neked.
  • Végül pedig a legkézenfekvőbb módszer, hogy ha legközelebb dicséretet kapsz egy ügyféltől, nyugodtan megjegyezheted neki, hogy ezt a feletteseidnek is elmesélheti. Hidd el: Nincs ennél hitelesebb visszajelzés a munkád hatékonyságáról! J

Most, hogy már van néhány ötlet a tarsolyodban ahhoz, hogy megmutathasd a felettesednek, hogy mit is tudsz, nincs más hátra: 

Önmenedzsmentre fel!- Ezúttal a siker garantált! J

Írta: Fehér Gabriella- life- és business coach

Forrás: Martin Wehrle: Karrieresprung című könyve

0 Tovább

Az egészséges önbizalom

Ez az a dolog, amivel jó estben egyáltalán nem kellene foglalkoznunk!  Mert van, és az a természetes!

Mégis miért kell oly sokszor emlegetni?

Azért, mert hadilábon állnak az emberek az önbizalommal. Az is lehet, hogy sokkal inkább a hiánya okozza a problémát! Az sem jó, ha kevés van, az sem jó, ha túlteng. Vannak, akiknek nehéz a középút. Sokszor gátolnak az önkorlátozó hiedelmek, máskor pedig a rossz reflexek, félelmek.

A legszomorúbb, amikor valaki olyan nyírbálja a másik önbizalmát, aki maga is irigyen és önbizalomhiánnyal szenvedve figyeli, hogy a másik ember próbál szárnyra kapni. 

Problémát jelenthet, hogy néha az emberek saját sikereiket, eredményeiket -jogosan- elismertetik a környezetükkel, míg a másik ember eredményét, legyen az akár annak a félnek nagyon fontos az Ő területén, mégsem veszik komolyan.

Nem arról van szó, hogy értékeljék túl, de ha mégannyira „kevéssé fontosnak” tartják a másik munkáját (és talán létezik valóban fontosabb is) akkor is mindenképpen elismerésre érdemes ha sok munkát fektetett bele, igyekszik, és elér vele valamit, a számára fontos területen.

Miért nem lehet az elismerő szó kölcsönös? 

A „későn érő” a magyar nyelvben degradáló kifejezés. Pedig senki nincs semmiről elkésve.

Ha elnézzük a fiatalok arcát, egyformák. Sok minden van előttük, de még semmi nincs mögöttük. Mégis elégedettek tudnak lenni magukkal, tele vannak kamaszöntudattal. Úgy érzik, sokkal többet érdemelnek, mint amit kapnak, de ha valaki megkérdezi tőlük, miért is különbek, vagy, hogy mivel is érnek többet, arra értelmes választ nem igen kapunk. De mindezek ellenére bízni tudnak magukban.

Aztán vannak az ötvenesek, akik az új negyvenesek. Mögöttük már van élettapasztalat és szakmai tapasztalatok. Jó esetben erejük teljében még bőven vannak ötleteik, elképzeléseik. Nekik az okozhat problémát, hogy a fiatalabb generáció a kicsattanó életkedvével energiabombaként tervez, alkot, megvalósít. Ha e mellé párosul, hogy kissé lesajnálóan említi a fiatal az idősebb korosztályba tartozó kollégáját, akkor az könnyen visszahúzódhat. Főleg, ha ráakasszák a „későn érő” kifejezést.

Ezek is önértékelési problémák.

Személyesen ismerek valakit, aki 65 évesen doktorált le.  Nyilván nagy szüksége szakmailag nem volt erre, csak azért tette, hogy az önbizalmának a kedvében járjon. 

Nem könnyű a helyzete egyetlen korcsoportnak sem amennyiben önbizalomhiányos.

Azonban ha valaki, aki érez magában motivációt, legyen bárhány éves, az inspiráló, nem szabadna visszahúzni negatív szetereotípiákkal. Azzal is baj van, ha az emberek nem tudják elmondani az érzelmeiket.  Nem tudják elmondani, mi bántja őket, miért szomorúak, csalódottak vagy boldogtalanok.

Arról nem is beszélve, hogy azt sem tudják kifejezésre juttatni, minek örülnek, mitől érzik jól magukat a bőrükben, mitől boldogok.

Ezeket meg kellene tudni fogalmazni a valós önismerethez. Sok oka lehet az önbizalomhiánynak. Esetlegesen nem is szívesen beszélnek ezekről az emberek.

Ha valaki lehúzó környezetben élt sokáig, vagy akár tévesen leértékeli saját magát, nagy munka felkapaszkodni arra a szintre, hogy magabiztosan álljon a lábán. Ha egyedül tudja ezt elérni, az bizony komoly munka eredménye. Ha az önbizalomhiányos embert környezete segíti mindeközben, az felemelő.

Meglepő módon néha az is segíthet ha normális, emberi hangnemben és módon reagálunk helyzetekre. A mai világban amikor egyre kevesebben használják az amúgy preferált viselkedésmódot, beszédet, ha valaki így reagál, sok pozitív visszacsatolást kaphat, ami szintén növeli az önbizalmat. Az önbizalom szerencsére fejleszthető is, sok segítséget tud nyújtani egy szakember is ebben, például coaching keretében.

Egészen bizonyos, hogy mindenkinek van az életében valamilyen pozitív élménye. Érdemes ezeket dédelgetni, ebből erőt meríteni, bátorságot meríteni a további kihívásokhoz, mert ezek segítenek felépíteni az önbizalmat! Nem a problémára kell koncentrálni, a negatív élményt újra kell inkább értékelni. Nem egyből magunkban kell keresni a hibát, mert egyáltalán nem biztos, hogy jó helyen keressük ilyenkor. A negatív tapasztalatok is részei az életünknek. Hamar rájöhetünk azonban, hogy rengeteg pozitív tulajdonsággal rendelkezünk, és így könnyebb a fontos dolgokra koncentrálni. Aki bízik önmagában és pozitívan látja a történéseket, kevesebb stresszhormont termel. Az optimisták, népszerűbbek, vonzóbbnak találják őket mások. 

Nehéz dolog elmondani a véleményünket, vagy egy fontos lépést megtenni, de csak azért, mert a képzelőerőnk mesteri módon inkább azt játssza le előttünk, ami a legijesztőbb verzió. A félelem és bizonytalanság természetes érzés, de egyben óvatosságra ösztönözhet, ami viszont jó dolog.

A mai populista világ sem támogatja sajnálatos módon a fiatalok önbizalmát, amikor azt harsogják a reklámok, óriásplakátok, hogy „mindent elérhetsz”, „álmaidnak semmi nem szab határt” „nincsenek szabályok, bármit megváltoztathatsz”, „saját szabályaim szerint fogok élni”. Ezek közismert cégek szlogenjei, és villám sebesen, egyenes úton vezethetnek a nárcisztikus zavarokhoz. Az sem nyújt segítséget, ha pontokba szedve akarják élni az életet. 10 lépés, hogyan pasizz be, 5 mondat, mit ne higgyél el soha, 8 ok amiért szeretjük……. !    

Ezek a mai kor sajátos betegségei, amik vonzzák az önbizalomhiányt.

Meg kell próbálni a józan észre hallgatni, a már elért sikerekre koncentrálni, az erősségeinkre, és bátran beleállni az előttünk lévő helyzetekbe, amikből így vagy úgy, de mindenképpen tanulunk, sikerélményt és önbizalmat meríthetünk. 

Mindegy milyen volt a tegnap. Ma új nap van. Mindent újra kezdhetsz!

Tarnóci Ágnes 

life coach írása

0 Tovább

Martin Wehrle – Coaching-Kincsesláda könyvajánló

Coacholni varázslatos dolog. Akinek ráadásul még kincsesládája is van hozzá, az biztosan a csodák birodalmában fogja érezni magát. Egy ilyen kincsesládát ad új könyvével Martin Wehrle a coachok kezébe, egy igazi színes, csillogó eszköztárat villantva fel előttük

Aki már ismeri a szerzőt, tudja mire számíthat. Wehrle logikus, átgondolt, mégis könnyed stílusú, a spontaneitást sem mellőző módon vezet végig minket - egy coaching-folyamat íve mentén – ezen a gazdag eszközgyűjteményen, mely több olyan elemet is tartalmaz, melyről képzéseken, konferenciákon ritkán hallani az előadóktól, viszont annál gyakrabban megfogalmazódnak kérdések formájában a résztvevőkben.

Ilyen például a coachoknak szóló önvizsgálati kérdéssor-gyűjtemény, mellyel saját önismeretünket fejlesztve válhatunk a szakma mestereivé, vagy a coachok által gyakran megfogalmazott, de talán ki nem mondott kérdések sora, ahol Wehrle ezúttal sem egy abszolút igazság kinyilatkoztatására törekszik, csupán több évtizedes tapasztalatait szövi bele válaszaiba, majd az olvasóra bízza, hogy elfogadja-e azokat.

Külön színfoltot jelentenek a tanmesék, melynek hősei, a coach jelenlétét megsokszorozva segítenek a kliensnek új felismerésekre jutni. A kapcsolódó kérdéssor egyfajta használati utasításként támogatja a coachot az eszköz bevetése során.

Most sem hiányozhatnak a kötetből a jól feltett coaching-kérdések (ezúttal tematikus csokrokba szedve) és a hatásos gyakorlatok.

Valamennyi fejezet tartalmaz coaching.technikákat, melyek a folyamat adott fázisához a legjobban illeszkednek.

Ahogy a fentiekből is látszik, kezdőknek kimondottan ajánlott elmélyedni ebben az olvasmányban, ezáltal bátrabban fognak majd eszközöket alkalmazni és kombinálni folyamataikban. Gyakorló coachok számára is sok érdekességet tartogat ez a kincsesláda, hiszen különféle nézőpontokat tükröz, és állásfoglalásra késztet.

A könyv előkészületi munkálataiban ezúttal is részt vett a Pro Bona csapata, megrendelni legegyszerűbben kedvezményes áron a fordítótól lehet: http://www.ccoach.hu.

0 Tovább

A csend, amely megállít– egy utazás margójára  

A csend-amelyben megmutatkozhat igazi valónk, oly ritka manapság. Nyüzsgünk, zizegünk, kattogunk, csevegünk, teszünk-veszünk, aztán ha beköszöntene a csend ideje, még akkor is...

…mert nem tanultunk meg vele bánni….mert nem ismerjük…s amit az ember nem ismer, az idegen és attól fél. Mert megtanultuk az elrejtés művészetét ebben a finoman pókhálózott, szocializált létben. 

A legőszintébb nyelvünk: a testünk. A test mindig igazat mond. Még akkor is, ha a száj mást közvetít. Megtanultuk azt mondani, amit kell, amit illik, amit várnak tőlünk. S közben az az egység élménye veszett el, ami a vágyott boldogságunk kulcsa. Mert a boldog ember az, akiben a gondolat- a szó – és a cselekedet azonos.  

Hihetetlen mennyiségű szakirodalmat, boldogság-projektet zúdítanak ránk manapság, kapkodunk utána s aztán kifacsarva újabb irodalomért nyúlunk. Mert nem változott semmi, mert a világ ugyanúgy rohan és a kidíszített jelenetekből, kifényesített színfalak közül még mindig hiányzik valami. Újra útnak indulunk, mint a szegénylegény, azzal a különbséggel, hogy a mi életünkben nem változik semmi….

amíg rá nem jövünk, hogy megállnunk kell, nem mennünk, amíg nem engedjük meg a nemcselekvést…a csendet…a mozdulatlanságot…a passzivitást…a visszavonulást…addig nem tapasztaljuk meg, hogy a csend a jelen-lét imája, s az változtatja meg a valósághoz fűződő viszonyunkat. Az életet, ami sikerülni akar bennünk is. Egy beszélgetésben ugyanolyan beszédes és értékes a csend. Mindennek megvan a maga ideje, s ha ezt ellopjuk, nem adjuk meg, nem tartjuk tiszteletben, nincs egyensúly.

Egy nyitva hagyott kérdésben, az érdeklődő figyelem csöndjében több erő és világosságlehet, mint az elsietett válasz biztonságában. S igazán csak akkor találkozhatom bárkivel, ha jelen vagyok, ott vagyok vele, benne, érte, általa. Magamtól s elvárásaimtól függetlenül. Ez az összeszedettség állapota…amely a csendben születik.

Az összeszedettség tehát figyelem, érdeklődés, bizalom. Engedem, hogy legyen, hogy jöjjön, hogy hasson, ahogy akar, akkor, amikor akar. S a hozzáállásom alázatos, csendes, se kontrollálni, se kényszeríteni nem akarom.  Nem koncentrálok…megengedek…a koncentrálásban összeszűkülnek a pupillák, akar a test valamit.

Az összeszedettségben a pupillák kitágulnak, mintha csodálkoznék, s a test elernyed, ellazul. A koncentráció az akaraterőn múlik, míg az összeszedettség: a megengedésen. Mennyire tudom megengedni, hogy a jelen hasson rám, úgy, ahogy körülöttem létezik.  S ebben a megengedésben magamnak is meg tudom engedni azt, hogy úgy bontakozzam ki, ahogy a csend, a pillanat, a jelenlegi állapotom kibont, képessé tesz a kibontakozásra. Amikor végre a gondolat- a szó- és a cselekedet egybefonódik kisimítva bennem mindent, ami elmúlt, kisimítva a jelent s a jövőt…. 

Lovász Adrienn írása

0 Tovább

Proaktív coaching

blogavatar

A Pro Bona Coaching & Training Center blogja. Hírek és érdekességek a coaching hazai és nemzetközi világából. Témánk az üzleti és életvezetési fejlesztés, melyet színes tippekkel és megközelítésekkel szeretnénk közel hozni az olvasóinkhoz.

Címkefelhő

coaching (175),coach (167),szakirodalom (38),célkitűzés (25),motiváció (24),önismeret (24),technikák (21),life coaching (20),változás (14),vezetés (13),boldogság (12),proaktivitás (12),stresszkezelés (11),kreativitás (10),business coaching (10),önbecsülés (9),önbizalom (9),időbeosztás (8),siker (8),átkeretezés (7),együttműködés (7),tudatosság (7),karrier (7),értékesítés (6),pozitív pszichológia (6),interjú (5),tánc (5),felelősség (5),nők helyzete (5),férfiak helyzete (4),fogyás (4),kérdezéstechnika (4),asszertivitás (4),túra coaching (4),értő figyelem (4),elégedettség (4),párkapcsolat (4),pszichológia (4),elismerés (4),szabadság (3),kultúra (3),reframing (3),kommunikáció (3),Itt és Most (3),oktatás (3),testbeszéd (3),bátorság (3),bizalom (2),Martin Wehrle (2),megismerés (2),életmód (2),egyensúly (2),játék (2),multi (2),kritika (2),vállalat (2),praxis (2),álom (2),Edward de Bono (2),pénz (2),életciklus (2),mese (2),ROI (2),irányítás (2),reziliencia (2),csend (2),alkalmazkodás (2),érzelmi intelligencia (2),mozgás (2),szinergia (2),önérvényesítés (2),tervezés (2),rugalmasság (2),Toastmasters (1),caoaching (1),bántalmazás (1),személyiség (1),kitartás (1),a coaching hatása (1),fogadalmak (1),én-erő (1),orvos (1),önkéntesség (1),edző (1),beteg (1),akarat (1),Fontos és Sürgős (1),megbocsátás (1),metakommunikáció (1),tárgyalástechnika (1),jövő (1),tanulás (1),SMART (1),optimizmus (1),átirányítás (1),akaraterő (1),vállalat (1),anyaszerep (1),őszinteség (1),szokás (1),munka (1),hős (1),y generáció (1),Appreciative Inquiry (1),coachcoaching (1),szeretet (1),edzés (1),érzékenység (1),szuperérzékenység (1),sport (1),teljesség (1),Gordon (1),egyenjogúság (1),tréning (1),ítélkezés (1),fair play (1),függetlenség (1),önállóság (1),nagylelkűség (1),önzetlenség (1),áramlás (1),méltányosság (1),introvertált (1),empátia (1),ügyfélszerzés (1),fluencia (1),önértékelés (1),irigység (1),megbecsülés (1),etika (1),tanácsadás (1),előrelátás (1),ügyfél (1),karizma (1),Kiyosaki (1),FISH! (1),Csikszentmihalyi Mihaly (1),cselekvés (1),Szentgyörgyi Romeo (1),életszerepek (1),dicséret (1),interkulturális (1),életvezetés (1),kifogás (1),fejlesztés (1),játszmák (1),megértés (1),belső logika (1),delegálás (1),metafora (1),divat (1),böjt (1),élet (1),tranzakcióanalízis (1)

Feedek