Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Csúcshatás (Limitless) amerikai akcióthriller 2011

A Csúcshatás főszereplője Eddie Morra (Bradley Cooper), aki épp válságos időszakát éli íróként, már hosszú ideje. Nemcsak az ihlet pártol el mellőle, hanem, a barátnője is. Rövid idő múlva, miközben az utcán sétál, „véletlenül” találkozik az ex-sógorával, aki egy szupertitkos, tesztelés alatt lévő gyógyszert ad neki, mely ahhoz nyújt segítséget, hogy agykapacitása 100%-át tudja használni.

A szer hatására idegrendszerének minden szinapszisa képes lángba borulni, mindössze fél perc alatt. Minden, amit olvasott, vagy látott-hallott valaha is életében, felszínre kerül a tudatalattijából, minden elérhetővé válik a számára. Egy nap alatt képes egy nyelvet megtanulni és hihetetlen gyorsasággal megírja azt a könyvet, melyhez már hónapok óta hozzá sem tudott kezdeni.

Mintha önmaga zseni változata lenne, aki magabiztos és bármire képes. Eddie pillanatok alatt a Wall Street császára lesz, akire felfigyel a pénzügyi mogul is, Carl Van Loon (Robert De Niro), majd tanácsadójává fogadja.

A csodagyógyszerre mások is felfigyelnek, ami mindaddig hat, amíg szedik, de a drog szörnyű mellékhatásaival senki nem számolt...

A film mind szereposztásában, mind történetében zseniális. Elgondolkodunk azon, mi lenne, ha számunkra is elérhetővé válna egy ilyen „intelligens gyógyszer”. Vajon kipróbálnánk? Ha igen, akkor mit kezdenénk vele? Mire használnánk? Jóra, esetleg rosszra? Vállalnánk a következményeket és a mellékhatásokat?

Minderre akkor kaphatunk választ, ha megnézzük a filmet. De mi történne akkor, ha erőt merítenénk a filmből, elkezdenénk bízni magunkban és elhinnénk, hogy mi szer nélkül is mindenre képesek vagyunk?

A tudás hatalom, mely nálunk elérhetővé válik a számodra. Business-, vagy Life Coach képzésünkön nem adunk Neked olyan csodagyógyszert, mely által pillanatok alatt tökéletessé válsz, de nálunk semmilyen fizikai mellékhatással sem kell számolnod. Mi „mindössze” azt ígérhetjük, hogy használható eszközöket kapsz, melyek által a „csúcshatást”  TE magad érheted el belső erőforrásaid egyelőre rejtett tárházából merítve, TE  teremtheted meg a csodát saját életedben. Már most is tökéletes vagy, tudtad?!

Szeretettel várunk képzéseinken! Kellemes filmnézést kívánunk!

Erdélyi Zsuzsanna

Business Coach gyakornok

0 Tovább

Edward de Bono: A Kreatív Elme

Akár bevalljuk, akár nem, titkon vágyunk arra, hogy kreatívabbak legyünk, hiszen mint tudjuk, a kreativitás a siker egyik elengedhetetlen alappillére. 

De mit is jelent ez valójában? Vajon tanulható vagy velünk született?  

Esetleg ez valami misztikus dolog? Talán annak tűnik, de nem az.  

A kreatív szó latin eredetű, jelentése; (creo) alkotni, teremteni, kreálni, valami újat létrehozni, olyat, ami értéket képvisel. 

A kreativitás bárki számára elérhető, tanulható, fejleszthető.  

 

Ötletszintű kreativitás- művészi kreativitás

 

Sokakban felmerülhet a kérdés, jó-jó, de miért jó az nekem, ha újabb képességemet fejlesztem? 

Egyébként meg művészien kreatív vagyok, így is! 

Elég sokszor hallom ezt manapság. Igen ám, de az ötletszintű kreativitás nem azonos a művészi kreativitással.  

Az ötletszintű kreativitás ugyanis tanulható. 

 

Laterális gondolkodás- "brainstorming"

 

Az új ötletek alkalmazása nemcsak az üzleti életben szolgálhatja fejlődésünket, hanem a magánéletünkben is.

A laterális gondolkodás a kreativitásnak az az ága, amely a gondolatok, észlelések és koncepciók cseréjéért felelős.

 

A "brainstorming"/ ötletelés/ és egyéb népszerű technikák lényege, a gátlásmentesítés elérése. De ez az értékes módszer biztosan elég?

A lateriális gondolkodás "céleszközei" hatékonyabbnak bizonyultnak. 

A megoldás: fejlesszük elménk effajta kreatív hajlamát, hiszen, ha a régi módszerrel akarjuk megoldani a problémánkat, nem biztos, hogy sikerrel járunk.

 

Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni...

 

A kreativitás fejlesztésének a legjobb módja a gyakorlás, ami szinte mindenre igaz.

Nézzük példaként a teniszt. Hiába veszünk részt a tanfolyamon, ha azt követően sohasem, vagy életünkben csak párszor alkalmazzuk a tanultakat. 

Így biztosan nem lesz belőlünk teniszbajnok Wimbledonban.

Ilyen akár a Business, vagy a Life coach szakmai tudás elsajátítása is. 

Fontos, hogy a legjobbaktól tanuljunk, a legszínvonalasabb iskolában, ahol gyakorlatorientált képzést kaphatunk. 

Minél többet gyakorolunk, annál ügyesebbek, kreatívabbak, sikeresebbek leszünk. 

 

62 kreatív elme gyakorlat

 

A könyvben bemutatott 62 kreatív elme gyakorlat játékos, élvezetes. Végezhetők egyénileg, vagy akár csoportosan. 

Tartsuk be itt is a könyvben leírt játékszabályokat, gyakoroljunk sokat, hiszen a kreativitás elsajátítása nagyon fontos készség, minek eléréséig sok-sok örömteli pillanat vezet.

Az egyik kedvencem játékom a "Kirakat". Hogyan mutatunk be, állítunk ki egy értéket?

Ha kíváncsi vagy a válaszra, akkor használd a kreativitásod és megtudhatod. De honnan is? Tanulj nálunk! Játssz velünk! 

Forrás: Edward de Bono: A Kreatív Elme

Erdélyi Zsuzsanna

Business Coach gyakornok

0 Tovább

Edward de Bono - A Hat Gondolkodó Kalap

Edward de Bono 1933-ban Máltán született. 
Képzettségét tekintve orvos, pszichológus, aki Cambridge és Málta díszdoktora, London, Oxford, Harward egyetemeken előadó.
De Bono úr kulcsfontosságú alaptézise, hogy az agy önszervező rendszerként működik. Ez adja a tudományos alapját a gondolkodásfejlesztés általa kidolgozott gyakorlati eszközeinek. 


A professzor úr alkalmazta elsőként a „laterális és párhuzamos gondolkodás” fogalmait.
A „Hat Gondolkodó Kalap” módszer segítségével a tárgyalások, a problémák megoldása akár negyed órára is rövidülhet, az eddigi hosszas, nehézkes, olykor kellemetlen megbeszélések helyett.

Gondolkodó módszertanát ma már nagyon sokan használják világszerte, a négyéves kisgyermektől kezdve a nemzetközi nagyvállalatokban vezető szerepet betöltő emberekig.

A módszer nagyszerűsége az egyszerűségében, praktikusságában, kényelmes használatában rejlik.

De Bono úr tartott már előadásokat, továbbképzéseket olyan nemzetközi cégek felsővezetőinek, mint a német Siemens, az IBM, a NASA, a Shell és még számos külföldi nagyvállalatnak is világszerte.

 

De mi is ez a zseniális módszer valójában?

 

A gondolkodás az ember fő erőforrásának tekinthető. Gondot okozhat, ha egyszerre több dologra fókuszálunk. 

Érezhettük már, hogy vannak olyan pillanatok, amikor nem csinálunk semmit, csak egy témán gondolkodunk és hihetetlen módon elfáradunk? 

Aki még nem érezte át ezt, javaslom, próbálja ki. 

A saját gondolatainktól, az agyalásainktól, képesek vagyunk energetikailag teljesen lemerülni, úgy, hogy közben még messzebb kerülünk az ügy megoldásától.

 

A kulcs az, ha egyszerre egy dologra figyelünk, kontrolláljuk a gondolatainkat, kizárjuk az egót és alkalmazzuk a "Hat Kalap Módszerét".

Figyelmünk lehetőleg mindig a MOST-ban legyen.

Sajnos előfordul, hogy ítélkezünk, az egónkkal gondolkodunk és nem látunk tisztán, pedig ez nem feltétlenül a jó irány. 

Ha már felismerjük ezt, javíthatunk rajta, használhatjuk a kalapokat.

A módszerrel a hangsúly „az ami van helyett” az „ami lehet”-re helyeződik. 

Tehát a cél nem az, hogy vitatkozva, konfliktusokkal fűszerezve tárgyaljunk, hanem az, hogyan lépjünk előre, közösen megoldásokat találva, egy irányban gondolkodva. Alternatívákat kínál olyan viták helyett, melyeket sohasem szántak konstruktívnak vagy kreatívnak.

 

A párhuzamos gondolkodás


egy egyszerű modell a konstruktív gondolkodásra, melynek lényege, hogy mindenki egy adott témát illetően ugyanabba az irányba tekint, de az irány változtatható.

Hat kalap, hat szín


Az emberi agy hat tevékenységét szimbolizálják a kalapok.

Fehér: Az objektív tényekkel foglalkozik.

Piros: Az érzelmi nézőpont képviselője.

Fekete: Ebben az üzemmódban könnyebben látjuk egy ötlet gyengeségeit.

Sárga: A pozitív, derűlátó gondolkodásmód megtestesítője. A nap színe.

Zöld: Kreativitás, új ötletek kalapja.

Kék: A többi kalap hatékony alkalmazásával és a kontrollal foglalkozik.

 

Kalapok használata


Tárgyalás közben, meeting alkalmával, vagy akár a magánéletben egy adott probléma megoldására használható.

A kalapokat lehet egyenként is használni, vagy egy bizonyos sorrendben.

Vegyünk egy példát:


Havi értékesítési meeting van. A téma: Hogyan szerezzünk több vevőt? 

Mikor az értékesítési vezető közli a havi eredményeket és felteszi a kérdést, mi szokott ilyenkor általában történni? 

A képviselők érvelnek, védik hevesen a saját igazukat, hivatkoznak a válságra, a magas árakra, a nyárra, illetve olykor az is megeshet, hogy arra, nem a legjobb partnereket kapták, bezzeg XY-nak milyen könnyű dolga van... Olykor még egymásnak is neki támadnak. 

Megy a rivalizálás nyíltan, vagy alattomosan, burkoltan. 

Történhet ez a meeting kulturált keretek között is, kellemes hangulatban, de itt is van esélye a vitának, az egók harcának és megoldást aligha lesz esély találni.

Nézzük mindezt a Hat Kalap módszerrel:


Van egy „Játékvezető”, jelen esetünkben ez az értékesítési vezető. Megismerteti a résztvevőkkel a színes kalapokat, a hozzájuk társított jelentéseket. Mindenkit megkér, hogy vegye fel egyszerre egy időben a képzeletbeli kék kalapot. 

Megbeszélik, miért vannak a meetingen, mi a probléma, mit szeretnének elérni, hová szeretnének eljutni, és azt is, hogy mi a kalapok tervezett, meghatározott sorrendje. Aztán mindenki leveszi a kék kalapot és felteszi pl. a zöld kalapot, ahol mindenki elmondhatja az ötleteit és így tovább. 

A zöld kalap üzemmódban az agyat csak ötletelésre használják, más megnyilvánulásnak ilyenkor nincs helye. 

A piros kalap használatakor van helye a dühnek, az érzelmek kinyilvánításának és így tovább. 

A kék kalappal zárják a játékot. A játékszabály betartása rendkívül fontos, hiszen csak így működik igazán hatékonyan.

A könyv nagyszerű olvasmány, szinte issza az ember a szavait. Mindenkinek szívből ajánlom. 

Ha alkalmam nyílna rá, biztosan tanítanám minden korosztálynak, már általános iskolában is, úgy, ahogyan azt már külföldön is teszik.

Amikor pedig alkalmazzuk a „Hat Kalap Módszerét” csodára számíthatunk. A gondolkodásunk megváltozik, kreatívabbak, nyitottabbak leszünk, lehetőségünk nyílik más nézőpontokat felvenni, képesek leszünk végre megérteni egymást.

Aki úgy érzi, számára kissé bonyolult a módszer, vagy szeretné a leírtakat, a gyakorlatban is kipróbálni, várjuk szeretettel Business, vagy Life Coach képzésünkön, ahol többek között ezzel a csodálatos technikával is megismerkedhet.

Erdélyi Zsuzsanna business coach gyakornok

Forrás:  Edward de Bono - A Hat Gondolkodó Kalap

0 Tovább

Gondolkozunk munka közben?

Különösnek tűnhet a kérdés, azonban a válasz korántsem biztos, hogy annyira egyértelmű.

Gondoljuk végig egy munkanapunkat: mikor hajtunk végre és oldunk meg feladatokat, hozunk döntéseket? - Igen, rengetegszer, mondhatnánk, hiszen ebből (is) áll bármilyen munka.

És hányszor gondoljuk át, hogy mit miért csinálunk? Hogy csinálhatnánk-e jobban, gyorsabban, másképp? Esetleg máskor? Vagy másokkal? - Valószínűleg ezt már sokkal ritkábban.

Vajon miért?

Ez így valójában „kényelmes”, hiszen megszoktuk, mit kell tennünk, mi hogyan működik, mi a napi rutinunk része. Ezen kívül azzal, hogy van egy csomó minden, amit csinálhatunk, fontosnak és elfoglaltnak érezhetjük magunkat. Ráadásul elégedetté tesz minket, sőt megkönnyebbülünk, ha kipipálgathatjuk az elvégzett teendőinket – akármi legyen is az.

Így hát könnyű belekerülni a mókuskerékbe, amikor csak végrehajtjuk a ránk bízott feladatokat, nem igazán kérdőjelezzük meg, hogy miért és hogyan csináljuk, mert az szinte eszünkbe sem jut.

Na meg persze mikor is lenne erre időnk… Mindenki siet és rettenetesen elfoglalt, rengeteg a munka, sok a találkozó, tárgyalás, megbeszélés, vagy épp kávé a kollégákkal… közben pedig, ha mégis akad időnk, a telefonunkat bújjuk. Még akkor is, ha egy pár perc nyugalom önmagunkban-önmagunkkal sokkal hatékonyabbá tehetne bennünket.

Ezt bizonyította egy, a Harvard Business School által nemrégiben közzétett kutatás[1], mely szerint, ha egy kis időt tudnánk szakítani teendőink átgondolására, sokkal eredményesebbek lehetnénk.

A kutatás során érdekes kísérleteket végeztek, melyekkel pontosan azt vizsgálták, hogyan növeli a feladatok átgondolása a teljesítményt. 

Az első kísérletben például fejtörőket kellett megoldaniuk a résztvevőknek, akiket három csoportra osztottak. Az első csoport tagjai egy sor feladat után pár percben átgondolták és leírták, hogy milyen stratégiát alkalmaztak a megoldások során; a második csoport ugyanezt hajtotta végre, azzal a különbséggel, hogy ők úgy tudták, hogy a jegyzeteiket majd meg fogják osztani a későbbi résztvevőkkel, míg a kontrollcsoport „megállás nélkül”, egymás után csinálta a fejtörőket.

A kísérlet során az első két csoport 18%-kal jobban teljesítette a második sorozat fejtörőt, mint azok, akik nem álltak meg közben. Ráadásul azok, akik átgondolták, amit csináltak, hatékonyabbnak és kompetensebbnek is érezték magukat, mint azok, akik nem szántak időt erre.

Ezt a kísérletet végül valós munkakörnyezetben is elvégezték, egy call center három hetes tréningje alatt. Itt az első csoport minden nap 15 percet szánt a tanultak átgondolására, míg a második csoport ezen kívül meg is osztotta egymással a jegyzeteit.

Az eredmények egészen meglepő különbségekre világítanak rá: azok, akik átgondolták a tréninget naponta, végül 22,8%-kal jobban, akik meg is osztották egymással, 25%-kal magasabb szinten teljesítettek, mint azok, akik nem fordítottak erre időt (ugyanakkor pontosan ennyi idővel tovább dolgoztak).

Ezek után tehát érdemes feltennünk a kérdést, hogy hogyan is léphetünk ki a mókuskerekünkből, hogyan lehetünk mi is eredményesebbek?

  1. Gondoljuk át a feladatainkat: melyek azok, amelyeknek legkevesebb az értéke, legkevésbé hasznosak? El lehet ezeket hagyni? Le lehet delegálni vagy kiadni másnak? Át lehet alakítani? Ha bármelyikre igen a válasz, ne habozzunk megtenni!
  2. Tervezzük a hetünket/hónapunkat pár (1-3) prioritás mentén, amelyeket ez alatt az idő alatt el szeretnénk végezni, és legyünk ezek mellett elkötelezettek (osszuk meg tervünket a kollégákkal, főnökünkkel).
  3. Próbáljunk úgy dolgozni, hogy legyen minél hosszabb megszakítatlan időnk a legfontosabb feladatainkra (ideális esetben ez négy óra)
  4. A legtöbb figyelmet igénylő feladatokat akkorra tegyük, amikor frissek vagyunk, vagy osszuk több részre.
  5. Ha nagyobb problémát kell megoldanunk, akkor „aludjunk rá egyet”, ami természetesen nem feltétlen jelent „tényleges alvást”, sokszor egy pár perces más jellegű tevékenység is felfrissíti az agyat ahhoz, hogy friss szemmel nézve gyorsabb és jobb megoldást találjunk.

Mit tehet a főnök?

Mindezek mellett egy munkahelyen természetesen rendkívül sok múlik a vezetőségen is, mennyire halmozza el (túl) a munkatársait, és mennyire támogatja a feladatok újra- és átgondolását.

A vezetők úgy segíthetnek, ha biztosítják a munkavégzéshez megfelelő, megszakítatlan időt, átgondolják a meetingeket és a személyes találkozókat (azok legyenek ott, akiknek kell, illetve csak annyi ideig tartsanak, amennyi ideig tényleg szükséges), és valójában támogassák a dolgozók ötleteit, gondolatait, melyek szintén nagyon sokat segíthetnek a hatékonyság növelésében – és ennek „mellékhatásaként” a munkatársak is elégedettebbek lesznek.

Mindezek mellett a coaching rendkívül jól alkalmazható ebben a folyamatban (mind a vezető, mind a munkatársak számára), mert támogat abban, hogy alaposan át tudjuk gondolni a prioritásainkat, és segít saját erőforrásainkból gyorsan, személyre szabott megoldásokat találni.

Katona Emese
Business Coach

Források:

 

[1] A teljes tanulmány letölthető: http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2414478

0 Tovább

Élménybeszámoló a VI.Országos Coaching Konferenciáról

Február 4-én lezajlott a VI. Országos Coaching Konferencia a Business Coach Kft. szervezésében. A konferencia a motiválás témakörét járta körül, amit sikerült valóban sok oldalról megvizsgálni az előadások, workshop-ok, és kerekasztal beszélgetések során. A baráti hangulatú rendezvényen a résztvevők ráadásul saját motiváltságukat is megvizsgálhatták Bán Zsuzsanna szupervízió alapú coaching című előadása során.

A teljesség igénye nélkül szeretném bemutatni a nap legizgalmasabb gondolatait, újszerű megközelítéseit, mindezt ismert, neves szakemberek szavait tolmácsolva.

Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezetője szerint a szervezeti motiváció eszköze az anyagi juttatás, azonban egy ponton túl már egyéni szinten is kell motiválni, aminek legjobb eszköze az őszinte kultúra, amikor a vezető tényleg odafigyel a beosztottjára, és elő tudja hívni a valódi igényeit. Erre volt jó példa a tehetség programjuk, ahol 12 főt vontak bele a mélyebb interjúkba. Itt kiderült, hogy mik a dolgozók valód céljaik, például az egyikük coachként is ki akarta próbálni magát, a másikuk 10 éven belül egyéni vállalkozó szeretne lenni, de olyan is akadt, aki cukrászként képzelné el magát a legboldogabban. Amikor felszínre kerültek a valódi célok, megvizsgálták, mi az a közös metszet, ami a cégnek és az egyénnek is kielégítő. Így születtek meg az optimális megoldások:

  • az első jelöltnek kialakítottak egy coach szobát, ahol nyugodt körülmények között meghallgathatta és elbeszélgethetett a kollégái problémáiról,
  • a második személyt elküldték egy MBA képzésre, hogy felkészítsék az egyéni vállalkozása beindítására,
  • és még a cukrász álmokat dédelgető kollégát is tudták motiválni: kiderült, hogy a cukrászatot azért szereti, mert kiélheti benne a kreativitását, ezért ezentúl odafigyeltek, hogy a cégen belül ő kapja a kreatív kihívással járó feladatokat.

Dobi Kitti, a BP HR igazgatója szerint nem csak a negatív körülmények lehetnek demotiválóak, hanem a túl eredményes munkakörnyezet is. Tapasztalata alapján ilyenkor kiégnek a sikerben az emberek és nem hisznek benne, hogy ennél még lehet feljebb, még tovább lehet fejlődni. Erre megoldásként kitalálták, hogy különböző élethelyzetben lévő emberekből szerveznek csoportot, ahol egymástól tanultak új dolgokat. Például erőt mertettek a beteg gyermekeket fejlesztő pedagógusok munkaszeretetéből.

Érdekes módon több előadásban előjött motiváló eszközként, amikor a vezető őszintén a beosztottra figyelve, minőségi időt ajándékoz neki. Vásárhelyi Judit, a Busines Coach Kft. tagja szerint havonta 1 közös reggeli is megadhatja azt a plusz, amivel elkötelezettebbek lesznek a dolgozók.

Meglepően magával ragadó előadást hallhattunk Mocsai Lajos válogatott kézilabda edzőtől, aki természetesen a sportéletből hozott tanulságos példákat a hatékony motiválásra. A sport tevékenységek azért különleges terület, mert az időben jól behatárolt meccs végén a kijelzőn könyörtelenül megjelenik a végeredmény, ami azonnali visszajelzést ad a csapatnak, edzőnek és a szurkolóknak egyaránt. Ezt nehezíti, hogy míg az edző nem vesz részt a meccsen, a csapat eredményéért egyedül őt teszik felelősség.

Ezért edzőként a legfontosabb feladata, hogy hosszú távon tudja energetizálni a játékosokat olyan mértékben, hogy hetente legalább két edzésen szó szerint a végkimerülésig hajtsák magukat. Ezt a sportéletben kínzónának hívják, ilyenkor a sportoló egyedül az öltözőig sem képes elvonszolni magát. El lehet képzelni, milyen hihetetlenül nehéz feladat egy ilyen állapot elérésére ösztönözni a sportolókat minden héten több alkalommal! Ezért ilyenkor Lajos emlékezteti a játékosokat, hogy az ő helyükre jelenleg is több ezren pályáznak, és csak arra várnak, hogy egyszer hibázzon.

Más országokban természetesen más kultúrához igazítják a motiválás eszközeit is. Egyszer például szemtanúja volt a csapat, amikor a koreai edző tejes erőből lekevert egy pofont a női kézilabda játékosnak. Erről videót is készítettek a magyarok, amit azonnal elkoboztak a koreai csapat segédei, mondván, az, hogy hogyan motiválják a játékosaikat, az csak rájuk tartozik, és maradjon Koreában.

Magyarországon viszont túlságosan individualisták az emberek, mindenki a saját céljait akarja megvalósítani és nem foglalkozik a csapat érekeivel, ezért nálunk a legfontosabb motiváló eszköz a világos célkijelölés a csapat egészére vonatkozóan, ami mindig a játékosok szeme előtt lebeg.

Mocsai Lajos sikeresen pozícionálta az egyes fejekben a csapat céljait, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy ő hazánk legeredményesebb kézilabda edzője!

Végül íme, a nap legjobb mondatai:

  • „Első osztályú emberek első osztályú embereket válogatnak maguk köré, míg másod osztályú emberek harmad osztályú embereket válogatnak össze.”- Papp István
  •  „Ezt a virágot szakította, ezt szagolja.”- Mocsai Lajos
  •  „Az eredmény szeretete lecsökkentette a cselekvés szeretetét.”- Bán Zsuzsanna
  • „Keresd meg magadban azt a tevékenységek, amiről senki nem tud lebeszélni, hogy abbahagyd!”- Bán Zsuzsanna

László Györgyi business coach írása

0 Tovább

Proaktív coaching

blogavatar

A Pro Bona Coaching & Training Center blogja. Hírek és érdekességek a coaching hazai és nemzetközi világából. Témánk az üzleti és életvezetési fejlesztés, melyet színes tippekkel és megközelítésekkel szeretnénk közel hozni az olvasóinkhoz.

Címkefelhő

coaching (213),coach (205),szakirodalom (38),célkitűzés (28),motiváció (28),önismeret (26),life coaching (22),technikák (21),változás (14),boldogság (14),vezetés (14),proaktivitás (14),kreativitás (13),stresszkezelés (11),business coaching (10),önbecsülés (9),karrier (9),önbizalom (9),siker (8),időbeosztás (8),párkapcsolat (7),tudatosság (7),átkeretezés (7),együttműködés (7),értékesítés (6),pozitív pszichológia (6),nők helyzete (5),felelősség (5),interjú (5),tánc (5),túra coaching (4),kommunikáció (4),értő figyelem (4),oktatás (4),kérdezéstechnika (4),fogyás (4),reziliencia (4),férfiak helyzete (4),elégedettség (4),pszichológia (4),asszertivitás (4),elismerés (4),bátorság (3),stressz (3),Itt és Most (3),kultúra (3),mese (3),szabadság (3),testbeszéd (3),reframing (3),egyensúly (2),bizalom (2),szinergia (2),megismerés (2),rugalmasság (2),játék (2),irányítás (2),életciklus (2),álom (2),csend (2),Edward de Bono (2),kritika (2),praxis (2),vállalat (2),pénz (2),Martin Wehrle (2),életmód (2),önérvényesítés (2),ítélkezés (2),tervezés (2),ROI (2),tanácsadás (2),érzékenység (2),mozgás (2),alkalmazkodás (2),érzelmi intelligencia (2),multi (2),iskola (2),munka (1),szuperérzékenység (1),teljesség (1),sport (1),edzés (1),anyaszerep (1),vállalat (1),SMART (1),akaraterő (1),optimizmus (1),őszinteség (1),Appreciative Inquiry (1),szokás (1),megbocsátás (1),erősség (1),munkahely (1),gyerek (1),társaság (1),Fontos és Sürgős (1),érzelmek (1),intelligencia (1),MBO (1),flow (1),szülő (1),érzékenyítés (1),szervezetfejlesztés (1),depresszió (1),család (1),kamasz-szülő (1),a coaching hatása (1),bántalmazás (1),helyzetfüggő vezetés (1),tanulás (1),y generáció (1),caoaching (1),jövő (1),coachcoaching (1),átirányítás (1),fogadalmak (1),én-erő (1),akarat (1),szeretet (1),böjt (1),önzetlenség (1),nagylelkűség (1),áramlás (1),önállóság (1),függetlenség (1),ügyfél (1),karizma (1),játszmák (1),Gordon (1),megértés (1),belső logika (1),egyenjogúság (1),tréning (1),empátia (1),irigység (1),ügyfélszerzés (1),fluencia (1),önértékelés (1),megbecsülés (1),előrelátás (1),fair play (1),méltányosság (1),introvertált (1),etika (1),delegálás (1),metafora (1),edző (1),önkéntesség (1),hős (1),tranzakcióanalízis (1),dicséret (1),orvos (1),beteg (1),kitartás (1),Toastmasters (1),metakommunikáció (1),tárgyalástechnika (1),interkulturális (1),életvezetés (1),kifogás (1),fejlesztés (1),divat (1),élet (1),cselekvés (1),Csikszentmihalyi Mihaly (1),életszerepek (1),Szentgyörgyi Romeo (1),Kiyosaki (1),FISH! (1),személyiség (1)

Feedek