Gondolkozunk munka közben?

Különösnek tűnhet a kérdés, azonban a válasz korántsem biztos, hogy annyira egyértelmű.

Gondoljuk végig egy munkanapunkat: mikor hajtunk végre és oldunk meg feladatokat, hozunk döntéseket? - Igen, rengetegszer, mondhatnánk, hiszen ebből (is) áll bármilyen munka.

És hányszor gondoljuk át, hogy mit miért csinálunk? Hogy csinálhatnánk-e jobban, gyorsabban, másképp? Esetleg máskor? Vagy másokkal? - Valószínűleg ezt már sokkal ritkábban.

Vajon miért?

Ez így valójában „kényelmes”, hiszen megszoktuk, mit kell tennünk, mi hogyan működik, mi a napi rutinunk része. Ezen kívül azzal, hogy van egy csomó minden, amit csinálhatunk, fontosnak és elfoglaltnak érezhetjük magunkat. Ráadásul elégedetté tesz minket, sőt megkönnyebbülünk, ha kipipálgathatjuk az elvégzett teendőinket – akármi legyen is az.

Így hát könnyű belekerülni a mókuskerékbe, amikor csak végrehajtjuk a ránk bízott feladatokat, nem igazán kérdőjelezzük meg, hogy miért és hogyan csináljuk, mert az szinte eszünkbe sem jut.

Na meg persze mikor is lenne erre időnk… Mindenki siet és rettenetesen elfoglalt, rengeteg a munka, sok a találkozó, tárgyalás, megbeszélés, vagy épp kávé a kollégákkal… közben pedig, ha mégis akad időnk, a telefonunkat bújjuk. Még akkor is, ha egy pár perc nyugalom önmagunkban-önmagunkkal sokkal hatékonyabbá tehetne bennünket.

Ezt bizonyította egy, a Harvard Business School által nemrégiben közzétett kutatás[1], mely szerint, ha egy kis időt tudnánk szakítani teendőink átgondolására, sokkal eredményesebbek lehetnénk.

A kutatás során érdekes kísérleteket végeztek, melyekkel pontosan azt vizsgálták, hogyan növeli a feladatok átgondolása a teljesítményt. 

Az első kísérletben például fejtörőket kellett megoldaniuk a résztvevőknek, akiket három csoportra osztottak. Az első csoport tagjai egy sor feladat után pár percben átgondolták és leírták, hogy milyen stratégiát alkalmaztak a megoldások során; a második csoport ugyanezt hajtotta végre, azzal a különbséggel, hogy ők úgy tudták, hogy a jegyzeteiket majd meg fogják osztani a későbbi résztvevőkkel, míg a kontrollcsoport „megállás nélkül”, egymás után csinálta a fejtörőket.

A kísérlet során az első két csoport 18%-kal jobban teljesítette a második sorozat fejtörőt, mint azok, akik nem álltak meg közben. Ráadásul azok, akik átgondolták, amit csináltak, hatékonyabbnak és kompetensebbnek is érezték magukat, mint azok, akik nem szántak időt erre.

Ezt a kísérletet végül valós munkakörnyezetben is elvégezték, egy call center három hetes tréningje alatt. Itt az első csoport minden nap 15 percet szánt a tanultak átgondolására, míg a második csoport ezen kívül meg is osztotta egymással a jegyzeteit.

Az eredmények egészen meglepő különbségekre világítanak rá: azok, akik átgondolták a tréninget naponta, végül 22,8%-kal jobban, akik meg is osztották egymással, 25%-kal magasabb szinten teljesítettek, mint azok, akik nem fordítottak erre időt (ugyanakkor pontosan ennyi idővel tovább dolgoztak).

Ezek után tehát érdemes feltennünk a kérdést, hogy hogyan is léphetünk ki a mókuskerekünkből, hogyan lehetünk mi is eredményesebbek?

  1. Gondoljuk át a feladatainkat: melyek azok, amelyeknek legkevesebb az értéke, legkevésbé hasznosak? El lehet ezeket hagyni? Le lehet delegálni vagy kiadni másnak? Át lehet alakítani? Ha bármelyikre igen a válasz, ne habozzunk megtenni!
  2. Tervezzük a hetünket/hónapunkat pár (1-3) prioritás mentén, amelyeket ez alatt az idő alatt el szeretnénk végezni, és legyünk ezek mellett elkötelezettek (osszuk meg tervünket a kollégákkal, főnökünkkel).
  3. Próbáljunk úgy dolgozni, hogy legyen minél hosszabb megszakítatlan időnk a legfontosabb feladatainkra (ideális esetben ez négy óra)
  4. A legtöbb figyelmet igénylő feladatokat akkorra tegyük, amikor frissek vagyunk, vagy osszuk több részre.
  5. Ha nagyobb problémát kell megoldanunk, akkor „aludjunk rá egyet”, ami természetesen nem feltétlen jelent „tényleges alvást”, sokszor egy pár perces más jellegű tevékenység is felfrissíti az agyat ahhoz, hogy friss szemmel nézve gyorsabb és jobb megoldást találjunk.

Mit tehet a főnök?

Mindezek mellett egy munkahelyen természetesen rendkívül sok múlik a vezetőségen is, mennyire halmozza el (túl) a munkatársait, és mennyire támogatja a feladatok újra- és átgondolását.

A vezetők úgy segíthetnek, ha biztosítják a munkavégzéshez megfelelő, megszakítatlan időt, átgondolják a meetingeket és a személyes találkozókat (azok legyenek ott, akiknek kell, illetve csak annyi ideig tartsanak, amennyi ideig tényleg szükséges), és valójában támogassák a dolgozók ötleteit, gondolatait, melyek szintén nagyon sokat segíthetnek a hatékonyság növelésében – és ennek „mellékhatásaként” a munkatársak is elégedettebbek lesznek.

Mindezek mellett a coaching rendkívül jól alkalmazható ebben a folyamatban (mind a vezető, mind a munkatársak számára), mert támogat abban, hogy alaposan át tudjuk gondolni a prioritásainkat, és segít saját erőforrásainkból gyorsan, személyre szabott megoldásokat találni.

Katona Emese
Business Coach

Források:

 

[1] A teljes tanulmány letölthető: http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2414478

0 Tovább

Reziliencia - sikeres alkalmazkodás a gyakorlatban

Korábbi sorozatunkban a sakkbábuk mentén vizsgáltunk olyan fogalmakat, illetve kvalitásokat melyek eredményesebbé tehetnek minket életünk legkülönbözőbb helyzeteiben. Feladatmegoldásaink során a királytól a gyalogig választhatjuk ki a szükséges megközelítést, technikát, vagy egy kívánt területen tudatosan fejlesztve magunkat „hordhatjuk a megfelelő bábut a zsebünkben”. 

coaching alkalmazkodás coachA bástya figurája a rezilienciát, vagyis a sikeres alkalmazkodás (rugalmas ellenállás) képességét jelképezi. Ez a személy azon tulajdonsága, melynek segítségével rezisztens tud maradni a negatív hatásokkal szemben, ugyanakkor képes aktívan alkalmazkodni az életében fellépő krízisek esetén drasztikusan megváltozó körülményekhez. Mindenki irigyli azokat, akik minden gödörből ki tudnak mászni, és bár a reziliencia sok embernél adottság, de tudatosan is fejleszthető. Az alábbi felsorolás ehhez nyújt segítséget:

A reziliens személy:

-         nem fél változni

Az alkalmazkodóképesség kulcsa a rezilienciának. Képesnek kell lennünk véleményeink, gondolkodásunk, szokásaink megváltoztatására, hogy személyiségünk ne váljon „merevvé” és roppanjon meg a nagyobb nyomás alatt.

-         bízik magában

Közhelyes ugyan, de ahhoz, hogy kimásszunk a gödörből, először el kell hinnünk, hogy ki tudunk mászni. Alakítsunk ki egy pozitív belső párbeszédet magunkkal, mely során emlékeztetjük énünket erősségeinkre és eddigi sikereinkre!

-         látja a válságban a lehetőséget

A jelen gazdasági helyzetben egészen könnyen érthető üzenet, de életünk bármely más krízisét is hasonlóan lehet szükséges látnunk. Ezek a mélypontok képesek aktiválni eddig kihasználatlan erőforrásainkat és lehetővé teszik saját magunk mélyebb megismerését.

-         tudja, hogy a pozitív változáshoz is alkalmazkodni kell

Legyen szó lottónyereményről, vagy előléptetésről, a nagyobb horderejű pozitív hatások is megváltoztatják életkörülményeinket, így alkalmazkodást igényelnek. Ennek hiányában személyes fejlődésünk gátjává is válhat egy kívánatos állapot beteljesülése.

-         az alapoknál kezdi

Bármilyen nagyobb ívű problémamegoldásnál szükségünk van elemi erőforrásainkra. A megfelelő alvás, táplálkozás és rendszeres testmozgás teremti meg a fizikai alapját ellenálló képességünknek.

-         nem akar mindenben győzni

Miért félünk beismerni, hogy veszítettünk, sikertelenek voltunk vagy bajban vagyunk? Ha nem kezeljük tabuként a vereséget, hanem elfogadjuk, már megtettük az első lépést az újraépülés felé: ha tudjuk, hogy a padlón vagyunk, akkor azt is, hogy a lehetőségeink mind felfele mutatnak.

-         ismeri a siker útját

Márpedig az sikertelenséggel van kikövezve. Rengeteg történetet lelhetünk föl kimagaslóan sikeres emberekről, akik pályájuk elején minduntalan elutasításba ütköztek. Ha tényleg hiszünk abban, amit csinálunk, nem szegheti kedvünk egy-két buktató. Ezekből folyamatosan tanulva és a próbálkozásaink számát növelve, könnyen belátható, hogy sikerességünk valószínűsége többszörösére nőhet.

-         keresi az értelmet

Amennyiben képesek vagyunk a minket érő negatív hatásokat és kríziseket értelmezni és jelentőséget tulajdonítani nekik, akkor már nem a balsors hepe-hupáiként, hanem fejlődésünket szolgáló akadályokként tekintünk rájuk.

-         mer segítséget kérni

A családtagjaink, barátaink, mind rengeteg erőt tudnak adni, ha szükségünk van rá. A mi feladatunk, hogy merjünk élni ezzel a lehetőséggel és ne gondoljuk ezt gyengeségnek.

-         nem problémát, kihívást lát

Nehézségeink interpretációja meghatározza a válaszreakciónkat is. A bajra vagy  nagy problémára félelemmel, önsajnálattal, bűnbak kereséssel, mártíromsággal vagy passzivitással reagálunk. A kihívás viszont cselekvést kíván, és ez a „gödörből kimászás” leghatékonyabb módja.

-         felelősséget vállal, bűntudatot nem

Ha semmi felelősséget nem vállalunk aktuális élethelyzetünkért, hogyan tudnánk annak megváltoztatásáért? Életünk − problémáink és gyengeségeink csakúgy, mint erényeink és erősségeink – mi vagyunk, és ennek tudatában kell alakítanunk azt. Ehhez pedig  szükséges, hogy elsősorban jelenünkkel és jövőnkkel foglalkozzunk, és ne kössön minket a hibánk miatt érzett bűntudat a múltba.

-         sosem veszti el a humorérzékét

A legdrámaibb helyzet is könnyen feloldódik egy nevetésben vagy őszinte mosolyban. Merjünk viccelni saját nehézségünkkel, hiszen miért is kéne mindezt olyan komolyan venni?

0 Tovább

Proaktív coaching

blogavatar

A Pro Bona Coaching & Training Center blogja. Hírek és érdekességek a coaching hazai és nemzetközi világából. Témánk az üzleti és életvezetési fejlesztés, melyet színes tippekkel és megközelítésekkel szeretnénk közel hozni az olvasóinkhoz.

Címkefelhő

coaching (173),coach (165),szakirodalom (38),célkitűzés (25),önismeret (24),motiváció (24),technikák (21),life coaching (20),változás (14),vezetés (13),boldogság (12),proaktivitás (12),stresszkezelés (11),kreativitás (10),business coaching (10),önbecsülés (9),önbizalom (9),siker (8),időbeosztás (7),karrier (7),átkeretezés (7),együttműködés (7),tudatosság (7),értékesítés (6),pozitív pszichológia (6),interjú (5),felelősség (5),nők helyzete (5),tánc (5),értő figyelem (4),kérdezéstechnika (4),párkapcsolat (4),asszertivitás (4),elismerés (4),fogyás (4),pszichológia (4),férfiak helyzete (4),túra coaching (4),elégedettség (4),testbeszéd (3),bátorság (3),kultúra (3),reframing (3),szabadság (3),Itt és Most (3),kommunikáció (3),oktatás (3),irányítás (2),praxis (2),egyensúly (2),kritika (2),játék (2),bizalom (2),multi (2),vállalat (2),mozgás (2),csend (2),életmód (2),Martin Wehrle (2),álom (2),életciklus (2),Edward de Bono (2),pénz (2),mese (2),megismerés (2),alkalmazkodás (2),ROI (2),szinergia (2),reziliencia (2),érzelmi intelligencia (2),rugalmasság (2),önérvényesítés (2),tervezés (2),szuperérzékenység (1),fluencia (1),sport (1),edzés (1),teljesség (1),Appreciative Inquiry (1),személyiség (1),beteg (1),orvos (1),önkéntesség (1),edző (1),tárgyalástechnika (1),metakommunikáció (1),érzékenység (1),kitartás (1),Toastmasters (1),Fontos és Sürgős (1),SMART (1),bántalmazás (1),a coaching hatása (1),tanulás (1),caoaching (1),jövő (1),megbocsátás (1),én-erő (1),akarat (1),y generáció (1),szeretet (1),őszinteség (1),akaraterő (1),hős (1),anyaszerep (1),szokás (1),önértékelés (1),munka (1),vállalat (1),optimizmus (1),ügyfélszerzés (1),metafora (1),tréning (1),delegálás (1),játszmák (1),élet (1),ítélkezés (1),divat (1),böjt (1),fair play (1),Gordon (1),egyenjogúság (1),áramlás (1),ügyfél (1),önzetlenség (1),önállóság (1),karizma (1),függetlenség (1),megértés (1),belső logika (1),fejlesztés (1),méltányosság (1),életszerepek (1),Szentgyörgyi Romeo (1),irigység (1),életvezetés (1),empátia (1),dicséret (1),interkulturális (1),nagylelkűség (1),megbecsülés (1),előrelátás (1),Csikszentmihalyi Mihaly (1),cselekvés (1),kifogás (1),FISH! (1),introvertált (1),tanácsadás (1),Kiyosaki (1),etika (1),tranzakcióanalízis (1)

Feedek