Az értékesítés belső játéka, avagy hogyan készüljünk fel fejben egy tárgyalásra

Hogyan indulnak útnak minden reggel az igazán profi értékesítők? Mik az uralkodó gondolataik, mielőtt belekezdenek egy tárgyalásba? Hogyan kerültek Ők az üzletkötők élmezőnyébe és MI hogyan juthatunk oda?

Figyelted már akár egy napig, hogy mik az uralkodó gondolataid? Mi jut eszedbe, ha a munkádra gondolsz? „Minden fejben dől el.”  Hogyan? Nézzük meg! Mindenesetre egy biztos!…”Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, igazad lesz.” Henry Ford

Az első és legfontosabb dolog az, hogy határozd meg a céljaidat. Célok nélkül csak bolyongunk irány nélkül. Ha a célod az, hogy a saját területeden kiemelkedő szakemberré válj, növeld a fizetésed és még nagyobb pozíciót érj el, akkor hozd meg a döntést és írd le.  Miért fontos leírni? Sokkal jobban rögzül tudatunkban az, amit magunk előtt látunk leírva, mint a fejben megfogalmazott gondolatok. A gondolatok jönnek, mennek, változnak.  Továbbá, ha bármi oknál fogva letérnél a csapásirányról, akkor egyszerűen csak elő kell venned a feljegyzett célt, ami azonnali fényjelzőként szolgál. Hogy minél jobban rögzüljön tudatodban, akár írd le minden egyes nap céljaidat. Egy cél akkor jó, ha Specifikus, Mérhető, Akcióorientált tehát cselekvésre késztet, Releváns és Időben behatárolható.

Ha sikerült meghatározni legfőbb célodat a munka területén, akkor nézzük, milyen lépcsőfokokon kell lépdelned, hogy eljuss odáig.

Mi az, amit megtehetsz már most (azonnal), a kitűzött céljaid eléréséért? Elsősorban azt, hogy elhatározod magad és a gondolati térképedre új utakat kezdesz/engedsz felrajzolni.

Öt érzékszervünkkel (látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás) tapasztaljuk a körülöttünk lévő világot; jelentést adunk az információnak, majd ez alapján cselekszünk. Nevezetesen az elme határozza meg énképünket valamint ebből adódóan életünket, amiből az következik, hogy azzá válunk, amire a legtöbbet gondolunk. Közvetlen kapcsolat van az énkép, a teljesítmény és a hatékonyság között. Maga az énkép olyan gondolatokon alapul, melyek önmagunkkal kapcsolatban felmerülnek, azonban főleg az önkorlátozó vélemények azok, amelyek a legtöbb embert visszafogják. A félelem és a kétely mindig is az emberi nagyság ellenségei voltak. Pl. a sikeres emberek irányítják belső dialógusaikat, ami azt jelenti, hogy pozitívan és bizalommal szólnak önmagukhoz. Ezt alkalmazva képesek vagyunk túllépni saját korlátainkon. Ebből kiindulva vetítsd előre, hogy sikeresen megkötöd az üzletet tárgyalópartnereddel. Gondolatban érzékletes képekkel alkosd meg ezt az ideális üzletkötést, lépésről- lépésre. Itt azonban legyen egy megkötés! Csakis a pozitív dolgokra gondolhatsz! Miért fontos ez? A célunk ezzel az, hogy ráhangolódj a tárgyalásra és a lehető legjobb formádban állj a reménybeli partnered elé. Fontos, hogy semmi ne árnyékolja be gondolatodat, félelmet nem érezve, teljes magabiztossággal indulj el. Az ilyen jellegű felkészülés pozitív irányba változtatja a teljesítményt, így segít sikeresebben átélni az adott szituációt.

Tekints erre úgy, mint egy játékra, nyúlj vissza egészen gyerekkorodig, amikor még nem adtál keretet gondolataidnak. Alkoss és légy szabad!

Konstruált képek mellett erőt nyerhetsz még bizonyos múltbéli szituációkból is. Képzeld el, hogy milyen hatással lenne forgalmadra, ha a tárgyalás előtt puszta akarattal, nagyteljesítményű állapotra (pl. magabiztosság) tudnál kapcsolni. A politikában, sportban, üzleti életben csúcsteljesítményt nyújtó embereknek az adott pillanatban kell erőforrásokkal teli állapotban lenniük. Ha egy megbeszélés alatt pl. magabiztos szeretnél lenni, akkor érdemes felidézni egy olyan helyzetet a múltadból, amikor ennek az állapotnak a birtokában voltál. Újra átélve a magabiztosság érzését és ez által nagyteljesítményű állapotra kapcsolva nagy sikerrel vezényelheted le a tárgyalást.

Elménk több ezer szálat mozgat naponta. Te melyik fonalat kapod el nap, mint nap?

Ezt a szálat semmiképpen ne engedd el:

Mennyire értékeled saját magad? A tudásod, hozzáállásod, képességed stb., mennyit ér a piacon? Pszichológusok rámutattak, hogy az ember sohasem kereshet többet vagy kevesebbet annál, mint amennyi az énképében rögzül. Ez egyfajta komfortzóna. Úgy kell növelni apránként a bevételi énképet, hogy alkalmasnak gondold, lásd, és érezd magad egy magasabb jövedelemre. Fontos a realitás az énkép formálásában. Ne tűzz ki irreálisan magas jövedelmet a következő hónapra, ami nincs összhangban a hiteddel. Úgy hozd meg a döntést, hogy Te magad el tudd hinni és akkor leszel képes folyamatos növekedést elérni bármilyen területen.

Tekints e pár gondolatra úgy, mint egy egyszerű szék négy lábára. Bármelyik gyenge, vagy hiányzik, akkor a szék instabillá válik és a továbbiakban használatra alkalmatlan. Egy széket nagyon egyszerű megjavítani, akár új színt és mintát kaphat, ismét működőképes lesz, akár jobb, mint újkorában. Írj Te Magad új programot és ne hagyd, hogy a körülmények irányítsanak. Az igazán sikeres embereknek pozitív és sikeres gondolataik vannak. Álmodj és ébredj ezzel úgy, ahogy Neked a legmegfelelőbb, ahogy TE el tudod hinni! Mi alkothatjuk meg fejben a világunkat és ültetjük át mindezt a valóságba, így egyetlen feladatunk van, méghozzá az, hogy szabadjára engedjük a fantáziánkat, hiszen ez az egyetlen dolog, ami fölött korlátlan hatalmunk van.

„ Ha egy gondolat folyamatosan jelen van az elmében, vagy koncentráltan foglalkozunk vele, gyakran bevonzza a hozzá tartozó tulajdonságokat is. (…) Egy gondolat olyan, akár egy földbe vetett mag.”

Napoleon Hill

Homonnai Henrietta Business Coach

0 Tovább

Mire tanít a sport?

Gondolkoztál már azon, hogy a sikeres sportolók miért eredményesek az élet más területein is? Legyél amatőr vagy profi, a sportból rengeteget lehet tanulni.  De mit is tanít nekünk a sport, mit adhat az életünkhöz, ha jól csináljuk? 

1. Célkitűzés

Az teljesen nyilvánvaló, hogy ha elkezdesz űzni valamilyen sportot, célod van vele. Le akarsz fogyni, izmosabb akarsz lenni, körbe akarod futni a Balatont vagy átúszni, formában akarod tartani magad. Valamit el akarsz érni a mozgással, eredményeket akarsz.  Megtanulsz célokat kitűzni.

2. Akcióterv

Fejlődésed, célod érdekében akciótervet, edzéstervet dolgozol ki. Utánajársz, mit tanácsolnak a profi sportolók, szakértők, mi az, ami igazán hatásos lehet: mit szabad enned, innod; milyen eszközöket kell beszerezned; milyen mozgástechnikákat alkalmazz. Kisebb kutatómunkát végzel, tájékozódsz minden információról, amire szükséged lehet. Jó tervvel előbb érhetsz célba.

3. Eredmények, sikerélmény

Itt is, ahogy az élet többi területén is igaz, ki kell lépned a komfortzónádból, feszegetned kell a határaidat, hogy eredmények szülessenek. Legyen ez egy nagyobb súly megemelése, vagy a lefutott táv növelése, bármi, amit előtte még nem tettél meg, hogy fejlődni tudj. Ekkor jössz rá, hogy amiről azt hitted elérhetetlen, mégis lehetséges. És ha ez így van, akkor miért ne lehetne még többet és még többet, elindul a pozitív lavina. Eredményeid, sikerélményeid hatására megállíthatatlan leszel, egyre több energiát mozgósítasz célod elérése érdekében.    

4. Önbizalom növekedés

Az elért sikerek hatására önbizalmad növekedni kezd, nem fér hozzá kétség. Felfedezed, hogy az akadályokat konstruktív hozzáállással le lehet győzni. Egyre jobban bízni kezdesz magadban, és ezt a környezeted is észreveszi.

5. Kifogások kezelése

Megtanulod kezelni a kifogásaidat. Folyamatos belső harcot vívsz, pl. ha fáradt vagy, nincs akkora kedved, nincs időd, vagy a célt egy időre szem elől téveszted. De mélyen tudod, hogy nem adhatod fel, és ezekkel a belső kifogásokkal idővel bánni tudsz, ahogy majd az élet többi területén is. A megoldást keresed minduntalan.

6. Lépésről-lépésre elv alkalmazása, türelem

Türelem, türelem. Amilyen egyszerű mondani, olyan nehéz elsajátítani. Vágyott célodhoz vezető út általában hosszú és kanyargós. De ha ezt elfogadod, lassan megtanulsz türelmesnek lenni. Lépésről-lépésre fogsz haladni, mert belátod, hogy nincs rövidebb út. Meg kell másznod a szamárlétrát, bármibe is fogj bele.

7. A sportban alkalmazott módszerek átültetése az élet más területeire, további sikerek

Ha a sportban működik a módszered, miért ne működne az élet többi területén is?! Jobb munkát akarsz, vállalkozást akarsz indítani, meg akarod találni életed párját? Bármit elérhetsz a sportban használt eszközeiddel, hozzáállásoddal. Nincs lehetetlen!

8. Teljesebb élet

A rendszeres testmozgás az endorfinok felszabadításán, a test formálásánál, az egészség megőrzésénél sokkal többet jelent. Egy teljesebb, eredményesebb, boldogabb, céltudatosabb élet felé visz. Mi lehetne fontosabb ennél?! 

És te ma már voltál edzeni?

Simon István life coach írása

 

0 Tovább

„Nekem erre nincs időm”

Valószínű már mindenki könyökén jön ki ez a kifejezés: „Nekem erre nincs időm”.

És amire csuklóból jön a válasz, mindenkinek arra van ideje, amire akar.

Mind coachként, mind magánemberként rengetegszer hallani. Ezt bizonyítja a magyar utakon tapasztalt folyamatos dudálás; a BKK-s, 5 percenként induló buszokra siető, másokat szinte felöklelő utasok; az ideges vásárlók a boltban; az utcán gyerekükkel üvöltöző szülők. Mindenki rohan, elfoglalt, és nincs 5 perce semmire. Beláthatjuk világunk felgyorsult, és mindent szélsebesen és hatékonyan kell intéznünk, ha azt akarjuk, hogy életünk egyenesben legyen.

De tényleg nincs időnk semmire?! Végig gondoltuk valaha, hogy mit is csinálunk pontosan egy nap folyamán? Készítettünk valaha egy napi időbeosztást magunknak, hogy pontosan milyen tevékenységekre mennyi időt szánunk?

A fent említett ideges emberek többsége valószínű nem, különben nem kapkodnának. Ezzel a módszerrel egy tréning során ismerkedtem meg, ami nem egy új keletű találmány, de lássuk be, az emberek töredéke végezhette el valaha ezt a gyakorlatot. Egyszerűen naplót készítesz, egy papírlapra leírod óráról órára, hogy mivel foglalkozol, és ki tudod szűrni az időrabló tevékenységeidet.

Időrabló tevékenységek lehetnek a teljesség igénye nélkül:

- TV-zés (híradó, reklámok stb.)

- sorozat nézés

- facebook

- chatelés

- hírek olvasása

- olyan emberekkel töltött több órás beszélgetés, akikkel nem szívesen találkozol, de nem tudsz nemet mondani, nehogy megsértődjön

- olyan telefonokat veszel fel, amik megszakítanak egy célirányos tevékenység kivitelezése közben

- stb.

Egyszerűen minden olyan cselekvés, ami nem a CÉLJAID felé visz!!!

Mi a célod? Mit szeretnél elérni? Mi az, ami boldoggá tesz?

Eléggé logikusnak tűnik, hogy erre szeretnéd a legtöbb időt szánni, hisz ettől leszel kiegyensúlyozott, elégedett, ettől veszed könnyebben az akadályokat az életben, hisz tudni fogod, hogy jó irányba haladsz a boldogság felé vezető úton.

Minden más csak IDŐPAZARLÁS! Az IDŐ pedig az ÉLET maga! Persze fontos az egyensúly, és a pihenésre, szórakozásra ugyanúgy időt kell szánni, annak is célja (regenerálódás, lazítás) van, de például a statisztikák által mutatott napi 4-5 óra TV-zést nem nevezhetjük pihenésnek, ahogy a napi szintű sörözéseket sem lazításnak. 

Mindenkinek tudni kell a saját céljait, és ennek megfelelően kialakítani az életét, a napirendjét.

Az időhiány valójában a fontossági sorrend hiánya.”- Timothy Ferriss

És Neked mire van időd?

Ui. Köszönöm, hogy ennek a cikknek az elolvasására volt! J

Simon István life coach írása

0 Tovább

Yesman vagy Noman?

Az amerikai filmek tömkelegének nagyon ritkán egy-egy darabja igen inspiráló és elgondolkodtató tud lenni.

Egyik személyes kedvencem a Yesman. Már maga a cím is egy bombatalálat.

A történet röviden:

A főhős, Carl Allen (Jim Carrey) egy igazán átlagos, unott darabja a társadalom szürke tömegének. Átlagember, aki bejár egy bankba dolgozni, elvégzi unalmas munkáját, hazamegy és a kanapé kényelmében várja a következő hétköznapot. Barátai alig-alig tudják elrángatni valahová, és ha el is megy, nem érzi jó magát. Egyre negatívabban látja életét. Egyik nap egy régi ismerőse ajánl neki egy helyet, hogy menjen el vele az "Igen!" szemináriumba, ami arra ösztönzi, hogy felejtse el a negatív életmódot, és éljen a lehetőséggel, hogy mindenre azt kell mondani: "Igen!". Carl meggondolja a lehetőséget. Egyik nap elfejti barátja eljegyzési buliját. Másnap barátja dühösen felbukkan a házánál, és lehordja őt, és azt mondja neki, hogy teljesen egyedül fog maradni, ha nem változtatja meg az életét. Carl úgy dönt, hogy részt vesz a szemináriumon, majd megfelelően arra inspirálják Carlt, hogy fogadja el azt a lehetőséget, hogy legyen "Igenember", hogy mindenre igent mond. Ezek után rengeteg, kaland, élmény vár főhősünkre, és elkezdi élvezni az életet, máshogy észleli a körülötte lévő világot, pozitív ember lesz.

De mit üzen nekünk ez a film?

Az élet úgy szép, ha zajlik, szokták mondani. Hogy akarsz sikerélményt szerezni, ha nem vágsz bele új dolgokba? Hogy akarsz önbizalmat szerezni, ha nincs sikerélményed? Hogy akarsz boldog lenni? Boldog akarsz lenni?  

Rengeteg ember a biztonság kalitkájában néz kifelé, vágyakozik a szabadság felé, de mikor kinyitják neki az ajtót, nem mer kirepülni. Meggyőzi magát, hogy mégiscsak jó neki itt, kap enni, inni, és csak esténként letakarják, hogy tudjon pihenni.

Minden embernek ajánlom a filmet, aki úgy érzi, hogy inspirációra van szüksége a szürke hétköznapokból való kitörésre, és hogy lássa pozitívabban az életét, hogy éljen igazán.

Merj élni, tapasztalni, új dolgokat kipróbálni, ismerkedni, új ételeket megízlelni, új kultúrákat megismerni.

Ha azt érzed magadon, hogy habozol és elkezdesz kifogásokat gyártani, hogy visszameneküljél a kényelembe, az esetleges kudarcok miatt, kérdezd meg a 90 éves önmagadat. Ő mit javasolna, vágj bele vagy sem? Bánni fogod, hogy meg sem próbáltad? Mitől félsz egyáltalán?

Végezetül pedig egy idézet a filmből:

„A világ egy játszótér. Ezt mindenki elfelejti, pedig gyerekként még mindenki tudja.”

És te, igent mondasz? J

Simon István life coach írása

0 Tovább

Gondolatok a motivációról – gondoljunk rá másképpen

Gyakorló vezetőként az egyik legnagyobb kihívást – és talán ezzel nem vagyok egyedül – a kollégáim motivációjának megfelelő szinten tartása jelentette. Éppen ezért a képzéseken tanultak mellett igyekeztem a hogyanra választ kapni. Cikkek, könyvek, vélemények elolvasása/meghallgatása és kipróbálása, sok-sok morfondírozás után arra jutottam, hogy valami nem stimmel: a valóság és a gyakorlat mutat némi eltérést, vagyis az emberek nem a várakozásoknak megfelelően reagálnak, vagy ha úgy tetszik a mindennapok szürkesége nem hajlandó idomulni a menedzsmentguruk modelljeihez, a kollégák rajongása a feladataik iránt mérsékelt maradt.

Persze ezek után könnyű lenne rávágni, hogy biztosan nem jól csináltam, oszt jó napot!

Oké, elfogadom: mesterképzés (releváns témában), tréning és 7 év gyakorlat sem garancia arra, hogy mindent jól csinálok. De fel kell tegyek egy kérdést: a Magyarországon bejegyzett mintegy 900 ezer céghez képest hány Lee Iacocca, Steve Jobs, Martin Luther King jár-kel az utcákon? Vagyis feltételezhetően a legtöbben – fájó – de átlagos vezetők vagyunk. Átlagos képességekkel, átlagos tudással, ismeretekkel, kompetenciákkal. Mégis mi vezetjük a cégeket és szembe kell néznünk a kollégáink motivációjával kapcsolatos kérdésekkel. És rendre adunk rossz válaszokat ezekre a kérdésekre...

És hogy mit teszünk? Célokat tűzünk ki, jutalmat adunk, munkakört gazdagítunk, felhatalmazunk. Próbálunk motiválni. Vagy inkább ösztönözni. Miközben ezek többsége legjobb estben is csak ideig óráig motivál, majd elmaradásuk, nem megfelelőnek vélt mértékük elégedetlenséget, teljesítményromlást, motiválatlanságot eredményez.

Csak, hogy tovább árnyaljuk a képet: a motiváció fogalma pszichológiai meghatározás szerint az egyén olyan belső tudati állapota, amely arra készteti, hogy meghatározott módon viselkedjék.

Nem elvitatva a tényt, hogy ösztönzéseink hatnak az egyén belső tudati állapotára és ezáltal kiválthatnak általunk vágyott viselkedési formákat, de azért azok mégsem tekinthetők az egyén sajátjának. És azzal talán mindenki egyet tud érteni, hogy semmi sem késztet jobban cselekvésre mint a saját vágyak, elhatározások, célok.

Nem akarok szembe menni a mainstream-mel, mi szerint a kollégák motiválása a vezető feladata, de mintha ez a filozófia oda vezetett volna, hogy az egyénnek nincs felelőssége a saját motiváltságával kapcsolatban, noha az belőle fakad (vagy nem fakad). Ennek eredményeképpen kialakult egy „játék neve találd ki” szituáció, amiben a vezető arra tesz kísérletet, hogy rájöjjön vajon milyen ösztönző hozza lázba a kollégát, míg a kollégától elfogadott egy „ez most nem nyert” reakció. Nagyon erősen szeretném hangsúlyozni, ezért egyáltalán nem a kolléga a hibás, de azt is, hogy a vezető felelőssége sem abban keresendő, hogy nem találta el a megfelelő ösztönzőt, vagy nem tudta ki-gondolat-olvasni a drive-ot.

Sokan ismerhetik Simon Sinek nem atombomba bonyolultságú, de hasonló erejű „arany körét” (ha nem, a Youtube-on például megtalálható), melynek egyik lényeges mondandója abban áll, hogy a legtöbb ember tudja mit csinál, azt is sokan tudják, hogy hogyan csinálják azt, de csak kevesen tudják azt, hogy miért.

Pedig ez az ami a legfontosabb. Az alfa és az ómega, ami nélkül a munka nem több mint létfenntartó cselekvés. És ennek a miértnek az ismerete nem jöhet kívülről, ezt a miértet nem mondja meg a leggazdagabb munkakör, de még a legtutibb céges kocsi sem. Ezt egyetlen ember tudja csupán: Te magadról, Ő magáról és én magamról.

Ezek alapján úgy hiszem, hogy a vezető felelőssége abban áll, hogy segítsen megtalálni az egyénnek az(oka)t a személyes miérte(ke)t, ami(k) őt belülről vezérli(k), az egyén felelőssége pedig abban áll, hogy akarja megtalálni az(oka)t. Mert ez lesz az a legfontosabb tényező, ami a mindennapok nehézségein átvezeti őt és azok ellenére is magas szintű teljesítményt eredményez. Hiszen mennyivel könnyebb egy kozmikus léptékű Excel táblában nagy figyelemmel dolgozni, vagy a gyártó soron precízen összerakni valamit, ha tudom miért csinálom, ha tudom, hogy nekem személy szerint miért fontos és miért fontos az a vállalatnak,  és ne adja Isten még azt is tudom, hogy miért fontos nekem, az hogy a vállalatnak fontos.

És miként jön ide a coaching? Mert talán ez lehet az az eszköz, amely segíthet a vezetőknek abban, hogy a kollégáikkal a miérthez vezető úton elinduljanak, és ez lehet az az eszköz, amely az egyén felelősségét felébreszti a saját motivációjával kapcsolatban. A coaching segítheti a paradigmaváltást a motivációban, amely paradigmaváltás elhozza a felelősség ésszerű megosztását és a tudatosabb lét megalapozását a munka világában, ami magasabb szintű teljesítményekhez vezethet.

Végső soron pedig a cél az, hogy mind a vezető, mind a kolléga boldogabb, kiegyensúlyozottabb legyen, és a vállalati célok is teljesüljenek a magasabb szintű teljesítmények segítségével.

Holcinger László business coach írása

(P.s. A cikk szigorúan a szerző személyes tapasztalatain alapul, saját véleményét tükrözi, gondolatébresztő, vitaindító szándékkal jött létre és nem kívánja azt sugallni, hogy a jövőben eltekinthetünk az ösztönzés menedzsment vívmányaitól.)

0 Tovább
«
12345

Proaktív coaching

blogavatar

A Pro Bona Coaching & Training Center blogja. Hírek és érdekességek a coaching hazai és nemzetközi világából. Témánk az üzleti és életvezetési fejlesztés, melyet színes tippekkel és megközelítésekkel szeretnénk közel hozni az olvasóinkhoz.

Címkefelhő

coaching (169),coach (160),szakirodalom (38),célkitűzés (25),önismeret (24),motiváció (22),technikák (21),life coaching (20),változás (14),vezetés (13),proaktivitás (12),boldogság (12),stresszkezelés (11),business coaching (10),kreativitás (10),önbecsülés (9),siker (8),önbizalom (8),tudatosság (7),átkeretezés (7),karrier (7),időbeosztás (7),együttműködés (7),értékesítés (6),pozitív pszichológia (6),interjú (5),tánc (5),felelősség (5),nők helyzete (5),férfiak helyzete (4),túra coaching (4),értő figyelem (4),elismerés (4),pszichológia (4),kérdezéstechnika (4),párkapcsolat (4),asszertivitás (4),fogyás (4),elégedettség (4),bátorság (3),testbeszéd (3),oktatás (3),reframing (3),kultúra (3),kommunikáció (3),szabadság (3),Itt és Most (3),praxis (2),vállalat (2),egyensúly (2),életciklus (2),Martin Wehrle (2),pénz (2),bizalom (2),életmód (2),multi (2),Edward de Bono (2),álom (2),megismerés (2),irányítás (2),kritika (2),mese (2),játék (2),alkalmazkodás (2),szinergia (2),önérvényesítés (2),rugalmasság (2),csend (2),tervezés (2),reziliencia (2),mozgás (2),ROI (2),érzelmi intelligencia (2),szeretet (1),önkéntesség (1),orvos (1),hős (1),edző (1),tranzakcióanalízis (1),interkulturális (1),bántalmazás (1),dicséret (1),a coaching hatása (1),beteg (1),tanulás (1),y generáció (1),munka (1),SMART (1),akaraterő (1),őszinteség (1),Appreciative Inquiry (1),optimizmus (1),sport (1),szuperérzékenység (1),érzékenység (1),anyaszerep (1),szokás (1),vállalat (1),edzés (1),metakommunikáció (1),Toastmasters (1),kitartás (1),teljesség (1),Fontos és Sürgős (1),személyiség (1),tárgyalástechnika (1),megértés (1),ítélkezés (1),fair play (1),méltányosság (1),tréning (1),egyenjogúság (1),áramlás (1),önállóság (1),függetlenség (1),introvertált (1),etika (1),ügyfélszerzés (1),fluencia (1),önértékelés (1),empátia (1),irigység (1),tanácsadás (1),előrelátás (1),megbecsülés (1),önzetlenség (1),nagylelkűség (1),cselekvés (1),kifogás (1),fejlesztés (1),Csikszentmihalyi Mihaly (1),FISH! (1),életszerepek (1),Szentgyörgyi Romeo (1),Kiyosaki (1),divat (1),böjt (1),belső logika (1),karizma (1),ügyfél (1),Gordon (1),játszmák (1),élet (1),metafora (1),delegálás (1),életvezetés (1)

Feedek