A motivációs interjú

Dietetikusként, fitness edzőként és life coachként, én elsősorban a wellness coachingnak nevezett irányzattal foglalkozom, melyben a fő cél az ügyfél életmódjának javítása a testi-lelki jóllét érdekében. Ebben a cikkben a munkám során használt egyik leghasznosabb eszközt szeretném bemutatni, amit minden coachnak érdemes ismerni: ez a motivációs interjú.

A motivációs interjú fogalma William R. Miller és Stephen Rollnick nevéhez fűződik, akik addiktológiai tanácsadásuk során fejlesztették ki ezt a módszert az 1980-as években. Azóta több száz tanulmány született a témában, és a motivációs interjú igen hatékonynak bizonyult a viselkedésváltozás elérésének katalizálásában.

A motivációs interjú egy személyközpontú tanácsadói stílus, amivel kivédhető az ambivalencia problémája. A beszélgetés során a kliens van a vezetői ülésben, és szabadon hozhat döntéseket a céljainak, értékeinek és életmódjának megfelelően.

A motivációs interjú során a szakember támogatja a kliens autonómiáját, és segíti, hogy reflektáljon a saját motivációjára a változással kapcsolatban.

Ennek a módszernek az az alapja, hogy az emberek általában nem szeretik, ha megmondják nekik, mit tegyenek. Ezzel azt érhetjük el, hogy a kliens elkezdi védeni a változással szembeni álláspontját. Az eredmény: ellenállás.

A motivációs interjút vezető személy nem ítélkezik. Reflektív hallgatással, a kliens szavainak átfogalmazásával, nyitott kérdésekkel és megerősítésekkel dolgozik. Ha a kliens szeretné (de csakis akkor), a szakember információt adhat át, vagy változtatási stratégiákat javasolhat.

Az Egyesült Államokban ezt a módszert számos egészségügyi szakember (pl. orvos, dietetikus) alkalmazza igen eredményesen.

Mivel nem arról van szó, hogy a szakember megmondja, mit tegyen az illető a változás érdekében, meg tudja előzni a változással szembeni rezisztenciát. Így a kliens nyitottabb lesz, és a saját motivációit fogja felhozni, melyek erősíteni fogják abban, hogy lépéseket tegyen a változás érdekében.

A motivációs interjú fő jellemzői a következők:

  • PARTNERSÉG: a szakember fő szerepe a kliens támogatása, hisz ő tudhatja legjobban, mi válhat be neki.
  • ELFOGADÁS: a szakember nem ítélkezik, hanem empátiát tanúsít, és a jó dolgok megerősítésével támogatja a klienst.
  • EGYÜTTÉRZÉS: a szakember őszinte együttérzést fejez ki, és teljes mértékben a kliens javát keresi.
  • FELIDÉZÉS: a szakember a kliens nyelvezetét használva megismétli és átfogalmazza a pozitív kijelentéseket.

A motivációs interjúnak 4 fő szakasza van:

  1. BEVONÓDÁS: a kapcsolatépítés első fázisa. A szakember megpróbálja minél jobban megérteni a kliens helyzetét.
  2. FÓKUSZÁLÁS: összpontosítás a viselkedésváltozás konkrétumaira.
  3. ELŐIDÉZÉS: annak előmozdítása, hogy a kliens elmondja, miért szeretne változtatni. Fő eszköze az úgynevezett „change talk”, ami a viselkedésváltozásra utaló kijelentéseket jelenti. Pl.: „Minden délután fáradt vagyok, de nem akarok energiaitalokon élni.”
  4. TERVEZÉS: célok meghatározása és konkrét cselekvési terv megfogalmazása.

Ezek közül a „Bevonódás” mindig a legelső fázis. A további részek az aktuális helyzettől függően felcserélhetők. Fontos a rugalmasság, és a kliens igényeinek szem előtt tartása.

Véleményem szerint a motivációs interjú egy nagyon hasznos eszköz. Jó lenne, ha több egészségügyi szakember is alkalmazná! Azt gondolom, coachként is érdemes bevenni az eszközök repertoárjába.

Pődör-Novák Réka life coach írása

http://fogyokuradetox.hu

Felhasznált irodalom: Motivational Interviewing  -Today's Dietitian Vol. 18 No. 7 P. 48

0 Tovább

Csönd!!!

Szóval…

… ugyebár a szövegben is zavaró a csönd? Hát még az életben… Napjaink pörgős életében nem vagyunk hozzászokva, nem tudunk vele mit kezdeni, ezért aztán sokszor kerüljük is, pedig a csönd, akár a külső, akár a belső csönd sokszor segíthet a stressz csökkentésében, a nyugiban.

Furcsa dolog a csönd, mert félünk tőle… ha megnézzük a nyelvet, akkor olyan, mint “vészterhes csend”, “síri csend” kifejezések okozzák azt, hogy valahogy tartunk a csendtől. A csend pedig lehet jó is… két féle csendet különböztethetünk meg, a belső és a külső csendet.

A külső csendet a coaching beszélgetések során is jól lehet használni, egy pici csend a coacheeban lehetőséget ad a válasz végiggondolására, miközben a csend a némiképp kényszerítő hatással is van a válaszadásra. Érdemes kipróbálni, hogy ki hogyan reagál a külső csendre. Saját emlékem, hogy Tapolcán egy barlangban éltem meg életem egyik legérdekesebb csend élményét… ahol valóban tökéletes csend volt, nem szűrődött be a külvilág semmilyen zaja… és az agyam úgy reagált a teljesen ingermentes környezetre, hogy kikapcsolt, és elaludtam… azt hiszem az a fél óra alvás, ott a barlangban hatékonyabb volt, mint máskor 8-10 óra alvás szokott.

A belső csend egy másik téma, amely mindenkinél másképp működik. A belső csend tulajdonképpen a lényegtelen dolgok elengedése, az itt és mostra fókuszálás, a célok jó meghatározása. Ilyenkor az ember nem pörgeti az agyában a mozit, a mókuskerék nem pörög, hogy mi lenne, ha?, mi lesz holnap?, és ilyenek, hanem az ember végzi a feladatát, és halad a részcéljai, céljai elérése felé. Az ilyen állapot elérését mentálisan a coaching nagyban tudja segíteni. A célok jó megfogalmazása, részcélokra bontása, és akciók kidolgozása a napi stressz szintjét szinte automatikusan csökkenti.

Szóval, ne féljünk a csendtől, keressük a lehetőséget a belső és külső csend megélésére.

Molnár Zsolt business coach írása

0 Tovább

Elhízás – központi probléma, ok vagy következmény?

Dietetikusként gyakran keresnek meg emberek azzal a problémával, hogy szeretnének lefogyni. Ha csak a dietetikai oldalát nézném a dolognak, akkor máris megmondhatnám az egyszerű (-nek tűnő) megoldást: energiaszegény étrend + rendszeres fizikai aktivitás. Azonban mióta elvégeztem a life coach képzést egészen másként tekintek erre a helyzetre.

Nemrég elhatároztam, hogy felrajzolom az elhízás problémafáját, hisz ebből majd el tudom készíteni a megfelelő célfát. Persze minden eset más és más, de gondoltam, valami általános képet fel lehetne vázolni. Nos, rá kellett jönnöm, ez sokkal összetettebb kérdés, mint gondoltam.

Első körben az elhízást helyeztem el a fa törzsénél, vagyis ezt tekintettem központi problémának. Az okok közé felsoroltam például a túlevést, a rendszertelen étkezést és a mozgásszegény életmódot. Részproblémának vettem az inzulinrezisztenciát (az az állapot, amikor a szervezet ellenállóvá válik az inzulin hatásával szemben), és következményként az elhízással összefüggő betegségeket (pl. magas vérnyomás, ízületi fájdalmak, cukorbetegség), valamint az önértékelési zavarokat.

Aztán elbizonytalanodtam. Biztos, hogy az elhízás itt a központi probléma? Tudományos szempontból könnyen megkérdőjelezhető ez a struktúra. Vehetnénk például központi problémának az inulinrezisztenciát is, hisz sok esetben az áll a túlsúly kialakulása mögött. Ez esetben lehet, hogy az ok nem is életmód eredetű, hanem hormonális jellegű.

Ha az egyén szempontjából nézzük a helyzetet, szintén nagyon sokféle fát felrajzolhatunk. Lehetséges például, hogy valakinek nagyon stresszes az élete, és a feszültséget evéssel próbálja csökkenteni. Ez esetben okként szerepelhetnek a munkahelyi nehézségek, a rossz időbeosztás, valamint a párkapcsolati és családi konfliktusok. Mindezek hozzájárulnak a központi problémához, ami a túl stresszes élet. Ennek pedig következménye lehet a túlevés, ami elhízáshoz vezethet. Itt tehát az elhízás nem központi probléma, hanem következmény.

Egy másik eset lehet, amikor a központi probléma az önellátási képesség csökkenése. Főleg idős korban fordul elő, hogy az elhízás miatt olyan mozgásszervi betegségek alakulnak ki, melyek a korral járó kisebb teherbíráshoz hozzáadódva jelentősen beszűkíthetik az egyén önellátásra való képességét. Ennek következtében az illető másokra lesz utalva, nem képes egyedül közlekedni, ügyeket intézni vagy bevásárolni. Ez esetben tehát az elhízás a fa egyik gyökerét alkotja, vagyis okként szerepel.

Természetesen még ezeknél az eseteknél is több problémafa változatot lehetne felrajzolni, de a következtetés levonható: nem lehet általánosítani. Minden eset más és más. Attól még, hogy felületesen ismerünk egy problémát, nem biztos, hogy helyesen értékeljük az elemeit. A problémafa eszköze rendkívül hasznos, de helyesen egyedül az érintett személy tudja felrajzolni, mi csak segíthetünk neki, hogy több nézőpontból is meg tudja vizsgálni a helyzetét. Ha pedig van egy jó problémafánk, már nem lesz nehéz kidolgozni egy megfelelő célfát is, ami nagyban hozzájárulhat az ügyfél személyes fejlődéséhez.

 

Pődör-Novák Réka life coach írása

intuitivtaplalkozas.blog.hu

coach coaching life coaching fogyás technikák

0 Tovább

SMART fogyás – OKOS fogyás?

Pontosan tíz nappal ezelőtt írtam a blogomban Időfaktor címmel arról, hogy hogyan érdemes célokat kitűzni. Feltehetően sokan, akik érdeklődnek a projektmenedzsment, az időgazdálkodás vagy a coaching iránt, már ismerik a SMART célokat. Amikor arról beszélünk, hogy egy célt tűzünk ki magunk elé, olyankor öt aspektusból érdemes átgondolni az adott célt: Speciális? – Mérhető? – Elérhető? – Releváns? – Időben behatárolt?

Milyen is lehet ennek alapján a SMART fogyás?

Motiváció: Először is, érdemes eldönteni, hogy miért akarunk lefogyni, mi az, ami vezérel bennünket bizonyos súly leadásában. Kellően erős motivációra van szükségünk! Ugyanis mindegy, hogy egy régóta túlsúlyos ember akar leadni 20-30 kg-t, vagy egy őszi-téli időszakban felszaladt 5-10 kg-tól akarunk megszabadulni, ha a motivációnk nem eléggé erős, akkor a próbálkozásunk kudarcba fulladhat. Fontos: még ha el is ér bennünket a jojó-effektus, jó tudni, hogy van kiút, mivel az újratervezés művészete mindig ott áll előttünk lehetőségként.

Tapasztalat: Bizonyos értelemben a régebb óta próbálkozó fogyósok sokkal nagyobb előnnyel indulnak a SMART fogyás-tervezésben a kevésbé tapasztalt társaikkal szemben. Ugyanis ha egy ideje már próbálkoznak, akkor találkoztak már azokkal a módszerekkel, amelyek nem működnek, és olyanokkal is, amik igen. Így a rossz tapasztalatot feldolgozva, míg a jó tapasztalatokat felhasználva képesek kialakítani a saját maguk számára ideális megoldásokat. Ők már látják, esetleg tudják is előre, hogy mi vezethet inkább sikerhez.

Csalás: Kis hazugságok? Megcsalás? Nos, valójában igen. Amikor eltérünk a fogyi-tervtől, az bizony egyfajta megcsalása magunknak, amire bizony minden esetben készülni kell. Tapasztalataim szerint az egyik legnagyobb veszély az a célkitűzés során, ha nem vesszük figyelembe, hogy bizony lesznek olyan napok, vagy hetek, amikor valami miatt nem fogjuk tudni tartani magunkat a tervhez. Ilyenkor nemcsak stagnálás, de visszaesés is előfordulhat. Lehet ez egy szomorú esemény a családban, vagy bármely lelki megpróbáltatás, amikor bizony jól esik, ha a párunk meghív bennünket egy késő esti vacsorára, ahol nem salátát, hanem egy egész pizzát is képesek vagyunk benyomni. És lehet ez egy örömteli esemény is, amikor nem fogjuk megtartóztatni magunkat az édes élvezetektől.

Időtartam: Számomra mindig ez volt a legérdekesebb kérdés, ugyanis folyamatosan nagyobb időtávokban gondolkodtam, mivel eddigi életem során több mint 10 kg-tól akartam megszabadulni, nehezemre esett nem egyben kezelni az áhított fogyást. Tíz kiló leadásához pedig, ha egészséges fogyásról beszélünk, akkor legalább 10 hétre van szükség, ami valljuk be, majdnem három hónapot jelent. Csakhogy, amint hetekben kezdtem el beszélni, vagyis „1 hét alatt 1 kg-ot adok le”, máris rövidebb időtartamról volt szó, azaz kisebb részekre tudtam bontani a leadni szándékozott kilókat, ezáltal sokkal elérhetőbbnek tűnik a rövid távú cél, gyorsabb a visszajelzés és a korrekciók lehetősége.

Eltelt 10 nap, amióta e célkitűzési módszert használva kijelöltem a célomat, így most itt az idő levonni a következtetések, és megtenni a szükséges módosításokat.

Dányi Olga proaktív life coach írása

http://okcoaching.hu/rolunk/

0 Tovább

Rázd meg a fejed!

Leendő coachként és gyakorló coacheeként eljutottam abba a szakaszba, amikor őrülten nagy változás állt be az életembe. Kívülről nézve az égvilágon semmi nem történt. Belülről viszont az egész világom felfordult. Avagy az egész eddigi világom tett egy 360 fokos fordulatot, amire mondhatná bárki azt, hogy akkor most megint ugyanabba az irányba nézek, hiszen teljes kört írtam le. Csakhogy forgás közben más-más nézőpontból ismertem meg az engem körülvevő és a bennem rejlő világot, és rájöttem, hogy nemcsak a világ más, hanem én is máshol vagyok, mint ahol eddig gondoltam, hogy vagyok.

Édesapám megfogalmazása jut eszembe erről. Sokszor hallottam tőle azt, hogy amikor nem tudod, mi a megoldás, „Csak rázd meg a fejed, hogy az eszed helyrerázódjon!”. Ez a technika gyerekként sokszor működött, de ahogy kezdtem felnőni, és elmerülni a saját életemben, elfelejtettem ezt a jó kis technikát. Mire is jó a fejrázás? Először is, képes vagyok más perspektívából látni a dolgokat. Másodszor, időt ad arra, hogy egy percig ne gondolkodjak, hanem hagyjam, hogy magától jöjjenek a megoldási lehetőségek. Harmadszor pedig, mindig emlékeztet arra, hogy Én irányítom a saját életemet, Én döntök arról, hogy milyen úton menjek tovább. Egy másik fontos aspektusa a fejrázásnak, hogy a külső világ mellett a belső világomra is felhívja a figyelmet. Ez a belső világ az most, ami a komplex változás útjára lépett.

Esetemben ennek első jelei az álmok voltak. Elkezdtem emlékezni az álmaimra. Megjelentek benne azok a szereplők az életemből, akikkel dolgom van még. Megjelentek benne a vágyaim, a céljaim. Megjelentek azok az érzések, amelyekből töltekezni tudok, és olyanok is, amelyeket helyre szeretnék tenni. A változás másik jele a „de ja vu” érzés feltűnése és a gyakoriságának emelkedése. Minél nyitottabb vagyok a világra, annál inkább előjönnek olyan érzések, mintha már egy adott pillanat korábban lejátszódott volna az életembe, miközben biztosan nem volt még rá példa. A harmadik jele az volt, hogy kezdtem hatással lenni a körülöttem lévőkre. Pontosabban szólva, kezdem észrevenni ezeket a hatásokat, mert nyilvánvalóan hatással vagyunk azokra az emberekre, akikkel találkozunk; a kérdés inkább az, hogy vajon eléggé tudatosak vagyunk-e ahhoz, hogy felismerjük, milyen hatással vagyunk rájuk. És ha már a tudatosságról van szó: fontos változás az életemben, hogy arra is tudatosan figyelek, hogy mások milyen hatással vannak rám.

Ez csak a kezdet! Bizakodásom a fejlődésben töretlen és bár néha igen gyorsnak tűnik innen, belülről, mégis rendkívül élvezetes ez az út!

Dányi Olga írása

http://dolga.reblog.hu/

0 Tovább
«
12345

Proaktív coaching

blogavatar

A Pro Bona Coaching & Training Center blogja. Hírek és érdekességek a coaching hazai és nemzetközi világából. Témánk az üzleti és életvezetési fejlesztés, melyet színes tippekkel és megközelítésekkel szeretnénk közel hozni az olvasóinkhoz.

Címkefelhő

coaching (170),coach (161),szakirodalom (38),célkitűzés (25),önismeret (24),motiváció (22),technikák (21),life coaching (20),változás (14),vezetés (13),proaktivitás (12),boldogság (12),stresszkezelés (11),business coaching (10),kreativitás (10),önbecsülés (9),önbizalom (9),siker (8),tudatosság (7),átkeretezés (7),karrier (7),időbeosztás (7),együttműködés (7),értékesítés (6),pozitív pszichológia (6),interjú (5),tánc (5),felelősség (5),nők helyzete (5),férfiak helyzete (4),túra coaching (4),értő figyelem (4),elismerés (4),pszichológia (4),kérdezéstechnika (4),párkapcsolat (4),asszertivitás (4),fogyás (4),elégedettség (4),bátorság (3),testbeszéd (3),oktatás (3),reframing (3),kultúra (3),kommunikáció (3),szabadság (3),Itt és Most (3),praxis (2),vállalat (2),egyensúly (2),életciklus (2),Martin Wehrle (2),pénz (2),bizalom (2),életmód (2),multi (2),Edward de Bono (2),álom (2),megismerés (2),irányítás (2),kritika (2),mese (2),játék (2),alkalmazkodás (2),szinergia (2),önérvényesítés (2),rugalmasság (2),csend (2),tervezés (2),reziliencia (2),mozgás (2),ROI (2),érzelmi intelligencia (2),szeretet (1),önkéntesség (1),orvos (1),hős (1),edző (1),tranzakcióanalízis (1),interkulturális (1),bántalmazás (1),dicséret (1),a coaching hatása (1),beteg (1),tanulás (1),y generáció (1),munka (1),SMART (1),akaraterő (1),őszinteség (1),Appreciative Inquiry (1),optimizmus (1),sport (1),szuperérzékenység (1),érzékenység (1),anyaszerep (1),szokás (1),vállalat (1),edzés (1),metakommunikáció (1),Toastmasters (1),kitartás (1),teljesség (1),Fontos és Sürgős (1),személyiség (1),tárgyalástechnika (1),megértés (1),ítélkezés (1),fair play (1),méltányosság (1),tréning (1),egyenjogúság (1),áramlás (1),önállóság (1),függetlenség (1),introvertált (1),etika (1),ügyfélszerzés (1),fluencia (1),önértékelés (1),empátia (1),irigység (1),tanácsadás (1),előrelátás (1),megbecsülés (1),önzetlenség (1),nagylelkűség (1),cselekvés (1),kifogás (1),fejlesztés (1),Csikszentmihalyi Mihaly (1),FISH! (1),életszerepek (1),Szentgyörgyi Romeo (1),Kiyosaki (1),divat (1),böjt (1),belső logika (1),karizma (1),ügyfél (1),Gordon (1),játszmák (1),élet (1),metafora (1),delegálás (1),életvezetés (1)

Feedek