Coaching vs. tanácsadás

   „A coaching nem tanácsadás.” Mi coach-ok gyakran hansúlyozzuk ezt a mondatot, de mit is értünk ezen? Talán azt sugalmazzuk, hogy a coaching jobb, mint a tanácsadás? Vagy egyszerűen csak a két módszer különbözőségére és eltérő alkalmazási lehetőségeire gondolunk? Mielőtt erre válaszolnánk, idézzük fel gyermekkorunk egyik kedvenc meséjét, a „Didergő király”-t (Móra Ferenc).

   A jéghideg szívű, megkeseredett király lelkének ürességét úgy érzékelte, hogy folyton fázott. Bölcs tudósai számtalan tanáccsal látták el, de egyik sem segített: „Adott is ezer bölcs ezeregy tanácsot, de együtt se ért az egy falat kalácsot.” Az általánosan igaz, legkézenfekvőbb megoldást az udvari bolond javasolta: „Hideg ellen legjobb a meleg kemence”.

Hiába tüzelték azonban el a királyság összes faanyagát az erdőktől a háztetőkig, a király továbbra is reszketett. Végül megjelent egy apró kislány, aki kedves kérdésével pozitív érzéseket szabadított fel a rideg uralkodóban, akinek azon nyomban melege lett: „Mint amikor nap süt a jeges ereszre, a király jégszíve harmatot ereszte”. Elhatározta, hogy örömét megosztja egész népével és ez még boldogabbá tette.

   Ebben a történetben megjelenik mind a tanácsadás, mind a coaching. A király abban látta a problémát, hogy nem elég meleg a szoba, erre várta tanácsadóitól a megoldást, azonban hideg érzetének oka a megkeseredettsége volt, ezért nem váltak be a tanácsok. A kislány kérdése ébresztette rá lelkének sivárságára, didergésének valódi okára: „- Minek szedetted le a házunk tetejét?

Hó is hullongázik, eső is szemezik, a mi padlásunkra az most mind beesik: elázik a bábum kimosott ruhája, vasárnap délután mit adok reája?” Ez a kissé konfrontatív kérdés kibillentette az uralkodót addigi álláspontjából, átkeretezte a problémáját, megváltoztatta a helyzethez való viszonyulását és elvezette őt a saját megoldásához: „- Olyan meleg van itt, hogy sok egymagamnak, juttatok belőle, aki fázik, annak!”.

   A didergő király esetében a coaching bizonyult megfelelőbb eszköznek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tanácsadásra soha nem lehet szükség. Képzeljen el egy gusztusosan megrakott büféasztalt! Ön először bizonytalan abban, hogy mit egyen, majd elbeszélget a pincérrel a különböző fogásokról és ízlése szerint választ (coaching). Aztán elkéri a receptet a szakácstól, hogy a továbbiakban el tudja készíteni a megkedvelt ételt (tanácsadás). A különbségeket jól szemlélteti az alábbi táblázat:

 

Coaching

Tanácsadás

Célja?

„Elakadások” feloldása, problémák feltárása, súlyozása, célkijelölés, saját út, saját megoldás megtalálása és alkalmazása

Külső erőforrás igénybe vétele speciális tudást, illetve jelentős időráfordítást igénylő feladatok hatékonyabb elvégzése érdekében

Mikor alkalmazhatjuk eredményesen?

Az útkeresés, megoldáskeresés, célkijelölés, döntéshozás és - elegendő erőforrás esetén - a megvalósítás időszakában

Elsősorban a döntéseket követően a megvalósítás időszakában

Milyen erőforrásokra támaszkodunk?

Az ügyfél meglévő adottságaira, belső erősségeire és a coach felkészültségére, lényeglátására, kérdezéstechnikájára

A tanácsadó adott területet érintő szakértelmére, tapasztalataira

 

   A tanácsadás tehát akkor lehet eredményes módszer, ha a „saját megoldás” – amelynek megvalósítása irányában az ügyfél jelentős elkötelezettséggel bír – már megszületett, de annak megvalósításához nincs elegendő belső, - vagy az ügyfél által elérhető körön belüli külső - erőforrás (pl. szakértelem, tapasztalat, idő).

   Ha a coach az adott témában jártas, vállalhat tanácsadói szerepet is a coaching folyamat lezárását követően – természetesen külön megállapodás alapján. Ez az ügyfél számára „instant” megoldások helyett „tailor-made” megoldásokat eredményezhet.

  Konklúzió: a coaching tehát valóban nem tanácsadás. Egymással összefügghetnek, egymást kiegészíthetik, és mindkettő eredményes lehet, ha az elérendő célnak megfelelőt alkalmazzuk.

Szilágyi Judit

0 Tovább

Király a zsebben – előrelátás a mindennapokban

Korábbi sorozatunkban a sakkbábuk mentén vizsgáltunk olyan fogalmakat, illetve kvalitásokat melyek eredményesebbé tehetnek minket életünk legkülönbözőbb helyzeteiben. Feladatmegoldásaink során a királytól a gyalogig választhatjuk ki a szükséges megközelítést, technikát, vagy egy kívánt területen tudatosan fejlesztve magunkat „hordhatjuk a megfelelő bábut a zsebünkben”.
coach coaching előrelátás proaktivitásA király figurája által fémjelzett előrelátó gondolkodás - a proaktivitás - elsődleges fontossággal bír a fogalmak között. Életünk tudatos és felelős irányítása elengedhetetlen egy magasabb szintű eredményességhez. Az alábbiakban a proaktív magatartás gyakorlati megfontolásait gyűjtöttük csokorba.

A világos király

-    tudja, hogy egyedüli ura életének
Ki mástól várjuk a változást?

-    feltételezi, hogy egyszer él
Miért is nem csináljuk?

-    nem vádol másokat saját problémáiért
Ha nem kapjuk meg a hőn áhított állást, akkor az interjúztató hibáztatása helyett inkább keressük, hogy miben fejlődhetnénk.

-    nem találgat, hanem a tényekre hagyatkozik
Bármikor, amikor attól félünk, hogy mi lesz, ha valami nem várt kellemetlenség történik velünk, elemezzük reálisan annak valószínűségét.

-    méltányos jövőbeli önmagával
Egyáltalán nem biztos, hogy másnap reggel örülni fogunk a hátrahagyott mosatlannak, vagy ötvenévesen egy szétdohányzott tüdőnek.

-    döntései előtt megvizsgálja, hogy azok hatással lesznek-e egy év múlva is az életére
Így könnyen felismerhetjük, hogy van-e igazi súlya a helyzetnek.

-    nem reagál rögtön, tudatában van, hogy számos lehetőség közül választhat egy helyzetben
Amennyiben képesek vagyunk tudatos reakciót adni különböző szituációkban, elkerülhetjük szokásunk kátyúit és valódi akaratunk szerint kormányozhatunk.

-    feltételes mód helyett kijelentő módot használ
A semmitmondó „meg kéne tanulnom angolul” helyett a határozott „meg kell tanulnom angolul” sokkal jobban beválik.

-    nem pazarolja az energiáit olyan dolgokra, melyekre nincs, vagy alig van hatása
A politika, az időjárás és a forgalom helyett miért ne foglalkozzunk inkább többet családunkkal, barátainkkal és karrierünkkel?

-    prioritásai és kötelességei összhangban vannak
Írjuk össze a 4-5 legfontosabb dolgot az életünkben, alá pedig, hogy jellemzően mivel töltjük az időnket! Kezdjük el apró lépésekkel szinkronba hozni a kettőt…

-    tudja, de nem bánja
A múlt eseményein bánkódnunk teljesen felesleges, fogjuk fel tanulási folyamatnak, a jövőt lehetőségnek, sorsunkat pedig izgalmas felelősségnek.

Király Proaktivitás - Előrelátás, előre cselekvés
Vezér Asszertivitás - Önérvényesítés, mások figyelembevételével
Bástya Reziliencia - Rugalmas alkalmazkodás
Futó Fluencia - A gondolatok áramlása
Huszár Reframing  - Átkeretezés
Gyalog Szinergia  - Együttműködés

0 Tovább

A félelem két arca

A Natural News hasábjain Mike Brundant, húsz éve praktizáló life coach osztotta meg a félelemről, annak elfogadásáról és leküzdéséről szerzett tapasztalatait a világgal. A félelem a hétköznapokban szinte tabutémának számít. Számtalan, kívülről szemlélve önbizalomtól duzzadó, magabiztos ember küzd a sokszor megmagyarázhatatlan érzéssel.

coaching coach stresszkezelés motiváció változás szakirodalomA félelem képes a legerősebb embert is térdre kényszeríteni. Életeket tehet tönkre – akár közvetlenül, akár a rá adott helytelen válaszok által. Mint Brundant írásából is kiderül, az érzés elhessegetése, szőnyeg alá söprése helyett érdemes a fejlődés lehetőségét keresnünk ebben is: félelmeink ugyanis kiváló irányjelzők lelki-szellemi kibontakozásunk útján. A félelem jó tanítómester – egyszerűen nem lehet nem odafigyelni rá.

A félelem erős és tiszteletet parancsoló érzés. Ezért is terjedtek el az utóbbi években az olyan praktikák, kurzusok és kezelések, amelyek a félelem „gyökeres kiirtását”, „végleges legyőzését” ígérik a reménykedőknek. Ez azonban nyilvánvalóan tévút: a félelem a legősibb érzéseink egyike, így végleges megszüntetése valószínűleg csak egész agyterületek kiiktatásával lenne lehetséges, ha egyáltalán.

A túlzó, indokolatlan és zavaró félelmeket azonban nem kell elfogadnunk, mert van rájuk megoldás, mihelyst nem úgy gondolunk rájuk, mint a tudatosságból kizárandó kellemetlenségre. Sőt, a félelem fel- és elismerése az első és egyik legfontosabb lépés a helyes irányba. Kezdjük azzal, hogy felmérjük, hol is tartunk, és felejtsük el a csodálatos és könnyű megoldásokat, kerülőutakat. Ha félünk, és ez zavar, dolgoznunk kell az ügyön. A tagadás, menekülés csak ront a helyzetünkön.

A jelenség mélyére ásva, Brundant megkülönböztet mély és felszíni félelmeket. Előbbiek mélyen gyökeret vert, alapvető félelmeink, amelyek rendszerint valamilyen traumatikus helyzet megélésére vezethetőek vissza. A felszíni félelmek, aggodalmak általában irracionális formában öltenek alakot.

Míg a mélyebb félelemnek van alapja, vagy legalábbis logikus oka, addig a hétköznapok során a felszíni félelmeink indokolatlanul törnek ránk, gyakran teljesen ártalmatlan helyzetekben. Ha ezt – mármint hogy indok nélkül tartunk bizonyos szituációktól, cselekedetektől – elfogadjuk, félig már nyert ügyünk van annak irányába, hogy az eredeti, mélyben lappangó félsszel is szembe tudjunk nézni.

Nézzünk néhány példát a mindennapokból!

Egy coachee, azaz coach-hoz forduló férfi évek óta azzal küzdött, hogy nagyobb hallgatóság előtt szinte képtelen volt megszólalni. Ez annál inkább bosszantotta, mert a mindennapokban egyébként logikusan, érthetően beszélt, és kisebb közönség előtt jól adott elő.

A coaching munka során, saját érzései iránt nyitottabban, kiderült, hogy félelme általános iskolás korára nyúlik vissza, amikor a színjátszó körben sokszor vált nevetség tárgyává színpadon. Megtanulta, hogy félni kell a szerepléstől! Ezt felismerve hozzá láthattak coach-ával a probléma orvoslásához. A rettegést leküzdve a férfi sokkal könnyebben tartott beszédeket. Ma már alig izgul jobban a színpadra lépés előtt, mint bárki más.

Brundant egy női ügyfelének példáját is felhozza, aki igencsak érdeklődött a természetgyógyászat iránt, és saját egészség-coach praxis beindítását tervezte. Hiába volt azonban felkészült a témájából, valahányszor magára maradt, hogy nekiálljon leírni a tanmenetet, rettegés töltötte el, mintha épp megfulladni készülne, teljesen magára maradva. Irracionálisan félt az írástól!

Alaposabban körüljárva a témát, a hölgy eszébe jutott, hogy hányszor intették rokonai: ne fogjon vállalkozásba egyedül. Családjukban volt egy hóbortos nagybácsi, aki egyik őrült ötlet után a másik megvalósításába fogott bele, a gyors meggazdagodás reményében, kevés sikerrel. A nő voltaképp családja rosszallásától és elutasításától félt, amit nagybátyja felé kifejezve tapasztalt meg gyermekkorában. Ez volt esetében a mély félelem.

A mélyben megbúvó félelmeink mindig érthetőnek bizonyulnak, ha a megfelelő kontextusba helyezzük őket. Ha a felszínen megnyilvánuló, irracionális érzéseinket sikerül összeköttetésbe hoznunk az alapvetőbb félelmeinkkel, a legtöbbször sikerül megoldást is találnunk rájuk. Ha értelmet tudunk adni a jelenségeknek, a megoldások sem sokat váratnak magukra!

0 Tovább

Az elismerés fontosabb, mint a pénz?

Egy friss kutatás szerint a boldogságérzetünkre nagyobb hatással van, hogy mekkora elismerést kapunk környezetünktől, mint az, mennyi pénzt tartunk bankszámlánkon. A pénz ugyan boldogít, de valószínűleg csak rövidtávon - a megbecsültség valószínűleg megunhatatlan.

pszichológia elismerés megbecsülés önbecsülés elégedettség boldogságA kaliforniai Berkley Egyetem pszichológus kutatója, Cameron Anderson és társai figyelemreméltó új kísérletben vizsgálták a társadalmi státusz és az egyéni boldogságérzet közötti összefüggést. Eredményeiket a Psychological Science hasábjain publikálták. – Azért fordultunk a kérdés felé, mert számos adat arra enged következtetni, hogy a jobb gazdasági helyzet, tehát nagyobb jövedelem és magasabb iskolai végzettség, alig van hatással a szubjektív megelégedettségünkre. Eközben sok elmélet azt állítja, hogy nagyban hozzájárul, vagy legalábbis hozzá kellene járulnia a boldogsághoz – magyarázta kiindulópontjukat Anderson.

Ha nem az anyagi helyzet, akkor mi befolyásolja közérzetünket? A kutató és kollégái azt feltételezték, hogy a magasabb szociometrikus státusznak lehet fontos szerepe – tehát, hogy az egyén saját természetes közösségeinek tagjai, mint például a barátok, szomszédok vagy épp egy sportcsapat többi tagja, hogyan viszonyulnak az illetőhöz. –  A lokális közösségekben elért magasabb státusz révén több tiszteletet kaphatunk, nő a befolyásunk és jobban integrálódunk közösségeink szövetébe – fejtette ki Anderson a ScienceDaily hasábjain.

Négy kísérletet terveztek meg, hogy próbára tegyék sejtésüket. Az elsőben 80 főiskolai diákot kértek meg kérdőívek kitöltésére, 12 különböző tanulócsoportból. A résztvevőket osztályozták szociometrikus státuszuk szerint, amit önértékelésük mellett társaik válaszai segítségével határoztak meg. A diákoknak be kellett számolniuk saját maguk, illetve családjuk anyagi helyzetéről, illetve személyes elégedettség-érzésükről is. Az olyan tényezők, mint a nem és az etnikai hovatartozás kiszűrése után a kutatók a válaszokból kiolvasták sejtésük igazolását: a közösségben betöltött státusz, és nem az anyagi helyzet befolyásolta az egyéni boldogság szintjét.

A második kísérletben, nagyobb elemszám mellett is meg tudták ismételni a kapott eredményt. A jelek arra utaltak, hogy a kisközösségeken belül elfoglalt státusz, a hatalom és a személyes kapcsolatokban megélt elfogadottság érzetén keresztül járul hozzá a boldogságszint emelkedéséhez. Egy harmadik vizsgálatban azt is bizonyították, hogy ez az összefüggés a mesterségesen kialakított helyzetekben is előidézhető és manipulálható.

A negyedik kísérletben a kutatók a való életben tesztelték előfeltevésüket. Egy MBA képzés tanulóinak hónapokon át tartó követése során azt találták, hogy a közösségi státusz változása – összehasonlítva a végzés előtt és után mért értékeket – nagyban meghatározta a személyes boldogságérzetet, sokkal inkább, mint az anyagi helyzet.

- Engem is meglepett, hogy mennyire automatikusan működik ez a hatásmechanizmus. Ha valaki elmozdult felfelé vagy lefelé a helyi „társadalmi létrán”, azt szorosan követte megelégedettség-érzetének változása, akár már kilenc hónapos időszak során is kimutathatóan – mondta Anderson.
A kutatók arra is választ kerestek, hogy miért számít ilyen kevéssé az anyagi helyzet a személyes megbecsüléshez képest. Egy későbbi kutatásban szeretné leellenőrizni az erre adott válasz feltevését Anderson. Szerinte lehetséges magyarázat, hogy az emberek túl gyorsan megszokják a több pénzt, és az anyagi jólét örömeit.

Lottónyerteseknél is kimutatták, hogy a kezdeti eufória után a megelégedettségük visszaáll a korábbi szintre. Ugyanakkor a közösség elismerése esetében ez a hatás nem fakul meg az évek alatt sem. – Lehet, hogy egyszerűen megunhatatlan, ha tiszteletet ébresztünk másokban, befolyásunk van, és integráns részei vagyunk közösségeinknek – találgatott a kutatás vezetője.

(VIA: ScienceDaily)

0 Tovább

Miért jó az irigység?

Az irigység alapvetően negatív, romboló hatású, agresszióra sarkalló érzés - tartották egészen a közelmúltig. Ám új kutatások kimutatták, hogy létezik pozitív oldala is: újra, jobbra, többre ösztökél.

Vajon mi a különbség a két, hasonló érzés között? A PsyBlog írása szerint az irigyelt "másik" sikerének alapja a kulcskérdés. Ha azt érezzük, jogtalanul, érdemtelenül ért el eredményt, hajlamosak vagyunk ellenszenvvel viseltetni iránta, és mint Niels van de Ven és szintén a Tilburgi Egyetemen dolgozó társai kimutatták(1), ez agresszív érzéseket szül.

Azonban az említett kutatók 2011-es eredményei azt is megmutatták, hogy ha jogosnak, megérdemeltnek tartjuk a sikereket, akkor az ilyen esetekben átélt "pozitív irigység" az egyik legerősebb motivációt adhatja. Mint megmutatták, a feltétlen rajongásnál, csodálatnál is több erőt ad saját teljesítményünk fokozásához. A PsyBlog írása arra is rávilágít, miként állíthatjuk ezt az érzést saját magunk, fejlődésünk szolgálatába.

Hogy a pozitív késztetést érezhessük, fontos, hogy a megfelelő személlyel hasonlítsuk össze magunkat. Ha azonos súlycsoportban van a kiszemeltünk, motiválni fognak eredményei. Azonban, ha túllövünk a célon és elérhetetlen magasságokra tekintünk, az csak rombolja az önbizalmat - mint azt Penelope Lockwood és Ziva Kunda 1997-es kutatása(2) is kimutatta.

0 Tovább

Hogyan tűzzünk ki reális célokat az üzleti életben?

Öt egyszerű szempont, amelyek révén elkerülhetjük, hogy terveink papíron maradjanak.

coaching célkitűzés rugalmasság szakirodalomA Nemzetközi Coaching Szövetség (IAC) magazinja, a VOICE hasábjain Annette Sharpe osztotta meg  tanácsait az üzleti-vállalati célkitűzések helyes megválasztásával kapcsolatban. Mára óriási irodalma van a célkitűzések helyes megválasztásának. Sharpe – az amerikai Growing for Success coaching cég alapítója – azonban öt kevésbé evidens szempontot emel ki a célkitűzéseinkkel kapcsolatban, amelyekkel reálisabbá, hatékonyabbá tehető a tervezés.


1. Emlékezz – neked is van életed!

Ne gondold, hogy minden egyes nap minden fontos dologgal egyszerre foglalkozhatsz. Neked is van életed, ami sok-sok területből áll össze, a személyes kapcsolatoktól az egészségeden át az üzletig és pénzügyekig. Ha csupán egyetlen területen tűzöl ki célokat, előbb-utóbb magadat, a valódi személyes célodat győzöd le.

2. Minden nap egy apró lépés

Bár lényeges, hogy fontosság szerint sorba rendezzük az adott napra kitűzött céljainkat, mégis az a legfontosabb – cégvezetőként legalábbis mindenképp –, hogy minden nap tegyünk egy kis lépést a nagy tervek, a nagy vállalati víziók megvalósításának irányába is. Ez lehet olyan apróság is, mint egy üzletfelünk felhívása telefonon, vagy egy szimpla, találkozót megerősítő üzenet elküldése valakinek.

3. Legyünk számonkérhetőek!

Egy vállalati vezető számára bizonyára ismerős, hogy hiába a napi tervezés, ha jön egy „fontosabb” új feladat, akkor az sokszor beelőzi a már beütemezetteket. Más a helyzet azonban, ha korábbi terveink végrehajtását személyesen megígértük valakinek, ha adott szavunk (vagy épp egy hatályos szerződés) kötelez erre. Érdemes elgondolkodni, hogy a magunk felé tett vállalásainkat, ígéreteinket mennyire kérjük számon magunkon. Az ügyfelek esetében pedig: milyen eszközökkel segítjük őket, hogy folyamatosan ellenőrizhessék az általuk kitűzött személyes céljaik megvalósulását?

4. Fókuszálj erősségeid megosztására másokkal!

Miért is kellene olyan célt kitűznünk, amelynek teljesülése esetén mások örülnek? Azért, mert a természetes erősségeiket, jó adottságaikat másokkal megosztó személyek boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak és sikeresebbek. Az adottságokat használni kell, ezért arra összpontosíts, amiben jó vagy, és amit szeretsz csinálni - emékeztet Sharpe. Ne pazarold az idődet, energiádat olyasmire, amit nem csinálsz szívesen, inkább hagyd, hogy mások csinálják meg azt, amiben ők a jobbak. A sokféle tehetséget egyesítő csapat felépítése neked is segít – közvetve vagy közvetlenül – hogy elérd céljaidat egy jó teamben.

5. Maradj nyitott a változásokra!

Az élet néha kiszámíthatatlan eseményeket hoz, ilyenkor hagyni kell, hogy a céged természetes, szerves módon is növekedjen. Egyszerűen túl sok az előreláthatatlan esemény, ahhoz, hogy minden aprósággal előre kalkuláljunk. Voltaképp, még ha azt is hisszük, hogy teljesen egyenes úton haladunk, az élet csodálatos szerpentinekre képes, amelyek egy coach közreműködésével a korábban vártnál jobb eredményt hozhatnak. Hogyan? Készülnöd kell a váratlan helyzetekben való gyors és jó döntés meghozatalára. Ehhez először el kell tudni fogadni a meglepetéseket, úgy ahogy vannak. Így képes leszel a változásokat céged, illetve önmagad fejlesztésére hasznosítani.

Váratlan dolgok mindig történnek. Végy egy nagy levegőt, gondold át újra a kihívásokat, és lépj tovább a tervezésre ismét. Ha a célhoz vezető úton, a nagy célok elérése mellett az értékes, kis lépésekre is koncentrálsz, megőrizheted a változások adta folyamatos lendületet üzletedben és magánéletedben egyaránt.

(VIA: IAC Voice)

0 Tovább

Ígéret kell, nem bizonyíték?

Állásinterjúkon az emberek általában már elért személyes teljesítményüket hangsúlyozzák, arra gondolva, hogy azt nem lehet elvitatni, míg a jövendő kilátások bizonytalanok. Cáfolni látszik azonban őket egy friss tanulmány, amely szerint egy sor helyzetben inkább azokat a személyeket preferáljuk, akikben nagy lehetőséget látunk, szemben azokkal, akik már „bizonyítottak”. 

coaching karrier interjú szakirodalom business coachingA kutatók, Zakary Tormala, Jayson Jia és Michael Norton szerint bár a bizonytalanság taszító lehet, a kétértelműség a rejtélyesség érzetét teremti meg a potenciális munkatárssal kapcsolatban. Végső soron kérdések feltételére ösztökél, amelyeket az érdeklődő elme meg akar oldani. Így a rendelkezésre álló információkat alaposabban feldolgozzuk, ez pedig nagyobb befektetésre hajlamosít – magyarázza a jelenséget a kutatók nyomán az Occupational Digest blog.

A kutatás vezetői  nyolc kísérleten keresztül mutatják be megállapításaikat. Az egyik kísérletben például 84 résztvevő interjúztatott jelölteket egy képzeletbeli állásra. Az egyik jelölt két év gyakorlatot és kiválóra minősített vezetői teljesítményt tudott felmutatni, a másik viszont csak most kezdett dolgozni, miközben vezetői képességek terén hasonló volt a két jelölt.

A résztvevőket megkérdezték, hogy szerintük hogyan fognak teljesíteni 5 év múlva a feltételezett pozícióban, és meglepetésre a jó képességekkel rendelkező jelölt javára döntöttek a magas teljesítményűvel szemben. Figyelemre méltó, hogy a résztvevők úgy érezték, a szépreményű pályázó 5 év múlva nagyobb karriert fog elérni, mint a másik 7 év alatt.    
 
Egy másik kísérlet is megerősítette a kutatók megállapításait. Ebben arra kérték a résztvevőket, hogy két jelöltet vessenek össze egymással: egy jó lehetőségeket tartogató személyt egy már sokat elérttel, ismét csak teszteredmények alapján. A jelöltek kizárólag egykorúak lehettek, hogy kizárják az idősebbekkel szembeni esetleges elfogultságot. Többféle módszert alkalmaztak annak megállapítására, hogy a kísérlet részvevői mennyire kedvezően ítélik meg a jelölteket, illetve mennyire tartják kockázatosnak az alkalmazását.

Erre azért volt szükség, hogy kiszűrjék annak a lehetőségét, hogy a jó képességű jelöltben szükségszerűen meglévő kiszámíthatatlanság szélsőséges értékeléshez – nem feltétlenül jóhoz – vezessen. A kísérletből kiderült, hogy a résztvevők inkább az ígéretes jelöltet alkalmaznák, ugyanakkor egyiket sem ítélték kockázatosnak. Értékelésük azt mutatta, hogy a már bizonyított személy papíron, objektíven értékelve, jobb. Ugyanakkor a többség inkább a jó kilátásokkal kecsegtetőt választaná a hipotetikus szerepkörre.

A többi elvégzett kísérlet olyan szituációkat elemzett, mint éttermek vagy épp haknizó komikusok értékelése. Az újonnan feltűnőket rendszerint magasabbra értékelték, mint azokat, akik, vagy amelyek már komoly teljesítményre tekinthetnek vissza. A kutatók ezeket az eredményeket nem csupán arra használták, hogy megállapításaik érvényességi körét kiterjesszék, de központi hipotézisüket is ellenőrizték: eszerint ha kialakítják az „ígéretes tehetség” értelmezési keretét, akkor az ezzel találkozók elmélyültebb gondolkodásra, alaposabb információfeldolgozásra hajlamosak.

A kutatók úgy vélik, hogy az igazán kiemelkedő teljesítmények – mint egy olimpiai érem – túlszárnyalhatják a szép reményekre feljogosító képességek megítélését, nem utolsó sorban azért, mert azok kivételes jellege alaposabb elemzést, elmélyültebb gondolkodást igényel.  Ennek ellenére a kutatásuk azt sugallja, hogy a bennünk rejlő lehetőségek feltárása, az „ígéretes tehetség” képének kialakítása hatékony taktika lehet, akár álláskeresésnél, akár az üzleti életben.

(VIA: Occupational Digest)

0 Tovább

Öt lépés, hogy szépnek lásd magad

Egy tanulmány azonosította a nők pozitív testképének kialakításához szükséges öt fő tényezőt. Azoknak a nőknek, akiket családjuk inkább támogat, és kisebb nyomás nehezedik rájuk, hogy elérjék a tökéletes "vékony és szép" ideált, sokkal pozitívabb az önképük - mutat rá a kutatás.

life coaching pszichológia önbizalom elégedettség stresszkezelés szakirodalomDr. Shannon Snapp, az Arizonai Egyetem kutatójának és munkatársainak munkája öt kulcstényezőt azonosított, amelyek fontosak, hogy egy fiatal nő pozitívan gondolhasson saját testére. Ezt egy olyan társadalmi közegben kellene elérni, ahol a nők jelentős része tartósan elégedetlen küllemével. A mai nyugati kultúrában ez az elégedetlenség a táplálkozási zavarok egyik fő okozója is.

Dr. Snapp és munkatársai olyan szempontokat vizsgáltak meg kísérletükben, amelyek segíthetnek a nőknek ellenállóbbá (reziliensebbé) válni a testképüket érő hatásokkal szemben, hogy hathatós támogatást kaphassanak az evészavarok kockázatának kitett személyek. Fiatal, felsőoktatásban tanuló lányokra fókuszáltak, akik énképe nagy eséllyel társaikkal való összehasonlítás során formálódik, és olyan társadalmi csoportokban, szervezetekben vesznek részt, ahol nagy becsben tartják a jó megjelenést.

Két amerikai egyetemről összesen 301 elsőéves főiskolás lány, töltötte ki a Choate-elmélet modelljén alapuló kérdőívet. Ez a modell azt feltételezi, hogy a támogató családi környezet és a mérsékelt nyomás a vékony ideáltípus elérésére összefüggésben áll a "szupernő-eszmény" visszautasításával, a pozitív nézetekkel a testi kompetenciát illetően, és lehetővé teszi jó stressz-kezelési stratégiák elsajátítását. Ezek a tényezők az általános jól-léttel állnak kapcsolatban, és visszahatnak a nők pozitív testképére.

0 Tovább

Mit tegyen a coach, ha akadékoskodásba ütközik?

A coach új megbízások elnyerése során is építhet azokra a készségekre, amelyeket ügyfeleivel végzett munkája során használ. Oda kell azonban figyelni néhány fontos részletre, figyelmezetet Rhonda Hess írása.

Az új ügyfél megismerése, az első beszélgetések feszült pillanatok. Az új kihívások, feladatok izgalma mellett sokszor előfordul, hogy maga a coach is aggódik, vajon megnyeri az ügyfél bizalmát? Sikerül megtalálni a közös hangot? Lesz közös munka a beszélgetésből?

Az ismerkedés kezdeti nehézségei miatt a coach könnyen kieshet a szerepéből. Hirtelen saját világával kezdhet el foglalkozni, ahelyett, hogy az ügyfélre fókuszálna. Már a probléma megoldásán gondolkodik, miközben csak a következő lépéssel kellene törődnie. Csakhogy, nincs lényegi különbség a coaching munka kezdete és maga a folyamat között, ezért kerülni kell e hibákat – figyelmeztet Rhonda Hess, a Prosperous Coach Blog hasábjain.

A hitelesség titka ilyen helyzetekben, hogy ugyanúgy kell eljárni az ügyféllel való ismerkedés fázisában, mint később, a gyakorlati munka során. Coachként kapcsolatot kell teremteni, és nem szabad szerepet játszani. Egy lépés távolságból kell figyelni az eseményeket, nem pedig részesükké válni, ha olyan, elsőre nehéznek tűnő kérdések merülnek is fel az ügyfélben, mint:

  • Hogyan tudom ezt megengedni magamnak anyagilag?
  • Kifizetődő lesz számomra?
  • Biztos, hogy alkalmas a közös munkára ez a coach?
  • MIlyen eredményeket ért el más ügyfelekkel?

A coachnak ilyen esetekben is empatikusnak kell maradnia.

Kétkedő (potenciális) ügyféllel találkozva, azt érdemes végiggondolni, hogy valójában miből is erednek a kétségei. Valójában miért aggódik? Hess szerint az ügyfelek nem tennének fel az előbb említetthez hasonló kérdéseket, ha nem érdekelné őket komolyan a coaching, és a személyes fejlesztés lehetősége. Sokszor azért ellenkeznek, mert az előzetes beszélgetések során végső soron féltett álmaikról, vágyott céljaikról van szó. Az érdeklődők fejében néha olyasmi fordul meg, hogy: Tényleg coachingra van szükségem? Valóban ennek a coachnak a segítségével érhetem el, amire vágyom?

Ha coachként mindezeket szem előtt tudjuk tartani, akkor könnyedén tudunk reagálni az ügyfél kifogásaira, bizonytalanságára. Ha anyagi nehézségekről van szó, érdemes  megkérni az ügyfelet, hogy idézzen fel egy nagyobb kiadást, amit önmaga sikeres fejlesztésére szánt.

Rhonda Hess tapasztalt coachként könnyedén elfogadja azt is, ha az ügyfél az első találkozón nemet mond, mert érdeklődése megmarad ebben az esetben is. A higgadt és hiteles coachcsal az ügyfél utóbb sokszor mégis folytatja a közös munkát, a coaching fejlesztő folyamatát, amint lehetőségei engedik. Ezért fő a nyugalom, az empátia és a türelem!

(VIA: Prosperous Coach Blog)

0 Tovább

Tiszteld a biológiai órád, ha nem akarsz elhízni!

A Müncheni Egyetem kutatói új – bár sokak számára ismerős – jelenséget írtak le, a „társadalmi jet lag” szindrómát. A Current Biology című szaklapban május 10-én publikált kutatás eredményei szerint a természetes alvásritmus megbomlása okolható az elhízás járványszerű terjedéséért. Azt tanácsolják, tiszteljük jobban saját biológiai óránkat, ha energikusak és karcsúak szeretnénk maradni.

időbeosztás coaching coach stresszkezelés fogyás szakirodalom- Egy olyan tünetegyüttest sikerült kimutatnunk a modern társadalmakban, amelyet a közelmúltig nem ismertek fel – fogalmazott Till Roennenberg

– Egyre nagyobb a különbség az emberek biológiai órája és a társadalmi életritmus elvárásai között. E folyamatos, társadalmi jet lag-nek nevezett időzavar miatt az emberek krónikus kialvatlanságban szenvednek. Ez növeli a dohányázás, alkoholizálás és koffein-fogyasztás gyakoriságát- mondta.

- Mi most azt bizonyítottuk, hogy e jelenség az elhízás veszélyét is fokozza. Egyre több jel utal rá, hogy a probléma komoly veszélyt jelent az egészségre – mondta el a kutató. Mint kifejtette, mindannyiunkban működik saját biológiai óránk, amelyet nem lehet kedvünk szerint előre-hátra állítgatni. Működését elsősorban a napfényes és éjszakai órák váltakozása határozza meg. A modern társadalmakban egyre kevésbé hallgatunk azonban jelzéseire, az ébren és álomban töltött idő inkább kötelezettségeink és lehetőségeink függvényévé vált, írja a Science Daily cikke.

Roennenberg és társai a probléma jelentőségét és elterjedtségét igyekeztek megvizsgálni, ezért hatalmas, az alvási szokásokat rögzítő adatbázis összeállításához láttak hozzá, mintegy tíz évvel ezelőtt. Az adatok lehetővé teszik a kísérletben részt vettek személyes adatainak – mint magasság, testsúly, kor stb. – és alvási szokásaik összevetését.

Az adatok vizsgálata során a kutatók arra jutottak, hogy minél inkább eltér valaki saját biológiai órájának ritmusától, annál nagyobb esélye van, hogy kóros mértékben elhízzon. A kutatók szerint eredményeiket figyelembe kellene venni az évente kétszer esedékes óraátállításról szóló vitában, illetve a munkaidő, és a tanórák meghatározása során is. Azt is hangsúlyozzák, hogy hasznos volna, ha az emberek minél többet töltenének a szabadban, természetes fényben, vagy legalább üljenek az ablak mellett, lehetőség szerint.

– Ébresztőórára kelni egy viszonylag új fejlemény az ember számára, és egyszerűen annyit jelent, hogy nem aludtunk eleget. Így nem csoda a krónikus fáradtság. Az alvással töltött órákat hiba lenne időpazarlásnak látni – figyelmeztet a kutató.

(Via: ScienceDaily)

0 Tovább

Miért bakizunk nyomás alatt?

Régóta foglalkoztatja a tudósokat, hogy stresszes helyzetekben miért esik vissza a teljesítmény, és miért hajlamosak az emberek triviális feladatokat is elrontani nagy nyomás alatt. A Calteh kutatói szerint a kilátásba helyezett jutalom elvesztésétől való félelem eluralkodása okolható a jelenségért.

coach coaching stresszkezelés motiváció szakirodalomA fenti végkövetkeztetés meglepőnek tűnhet, hiszen azt gondolnánk, minél nagyobb ellentételezést ajánlunk valakinek, annál jobb munkát végez, képességei határain belül. Azonban egy bizonyos összegű vagy mértékű jutalmazást meghaladó esetekben ez megváltozik - állítja Vikram Chib, a Kaliforniai Technológiai Intézet (Caltech) posztdoktori hallgatója a Neuron szakfolyóiratban társaival közösen publikált tanulmányában.

Azt már korábbi vizsgálatok is kimutatták, hogy ha fokozatosan emeljük az ajánlott jutalmat, akkor egy ponton a teljesítmény elkezd visszaesni. Ezt azonban idáig jobbára a túlzott motiváció okozta zavarodottság számlájára írták - azt feltételezve, hogy ha nagyon sok pénzt szeretnénk nyerni, akkor hajlamosak vagyunk annyira izgalomba jönni, hogy végül nem sikerül a feladat.

Azonban Chib és társai, mágneses rezonancia alapú képalkotási eljárásokkal kimutatták, hogy a kísérletük résztvevői nem a várható nyereség, hanem annak elvesztése, a csalódás miatt izgultak, magyarán féltek. Ez a félsz minél inkább hatalmába kerített egy résztvevőt, annál rosszabb teljesítményt mutatott a kísérletben.

1 Tovább

A pénz beszél: mennyit ér egy coach?


A vezetők coach-olása, amikor személyi fejlesztő szakember segítségével javítják  munkájuk hatásfokát, évtizedes múltra tekinthet vissza. Természetesen ez nem lehetne így, ha nem bizonyosodott volna be az évek alatt a módszer pénzben is megfogható megtérülése. 

A coaching nem tanácsadás, hiszen nem azért hív külsős coach-ot egy vállalat menedzserei mellé, hogy konkrét kihívásokra kérjenek megoldásokat. A coach a vezetőket teszi képessé a problémák hatékonyabb megoldására, saját képességeiket jobban kihasználva. Ez az eltérő szemlélet meglepően hatékony, és rendszerint kiváló megtérülési mutatókat (ROI – return on investment) produkál. De pontosan mekkorát?

Szerencsére több – elsősorban amerikai – kutatás is rendelkezésre áll e témában. Ezek közül a leggyakrabban idézett Vernita Parker-Wilkins 2006-ban, az Industrial and Commercial Training szakfolyóiratban publikált vizsgálata.(1) Esettanulmánynak a Booz Allen Hamilton nemzetközi IT, egészségügyi és haditechnikai tanácsadó céget választotta, amely előszeretettel alkalmazott coachokat munkatársai fejlesztéséhez.

A megtérülést háromlépcsős módszerrel közelítette meg a szerző. Elsőként azonosította a coachhoz fordulók elvárásait. Majd azonosította azokat az eredményeket, amelyeket igazolhatóan a coachok alkalmazásának köszönhettek a vállalatok, illetve azok vezetői. Végül pedig, a vállalatok működését szemügyre véve, azt vizsgálta a kutató, hogy az elsajátított ismereteket hogyan, milyen mértékben sikerült beépíteni a cégek működésébe, napi gyakorlatába. Mindezek hatásait a menedzserekkel készített interjúk során számszerűsítették.

Az elvárásokat nyolc területen fogalmazták meg a coachokkal szemben:

•    Nagyobb produktivitás,
•    Nagyobb sokszínűség, diverzitás a csapatban,
•    A tehetséges vezetők megtartása,
•    Nagyobb munka-elégedettség a menedzserek körében,
•    Gyorsabb kinevezési, előléptetési procedúrák,
•    Nagyobb ügyfél-elégedettség,
•    Hatékonyabb csapatmunka,
•    Eredményesebb tanácsadói tevékenység (a kliens cég ügyfelei irányába).

A kutatás által felölelt egy év alatt 43 személy vett igénybe coachot a cégnél. Közülük 26 fővel készült az eredményeket mérő teszt, illetve interjú. A leginkább három területen találták hasznosnak a fejlesztő szakemberek tevékenységét. A vezetői viselkedés mellett a csapatépítés, és a munkatársak házon belüli képzése, fejlesztése vált hatékonyabbá a legtöbb válaszadó szerint. 86 százalékuk szerint a coach munkája „nagyon eredményes volt”, 95 százalék azt állította, hogy megváltoztatta munkamódszereit a szerzett tapasztalat, és 95 százalék másoknak is ajánlaná coachingot a Booz Alllen Hamiltonnál. A legtöbben felszabaduló értékes munkaórákról, hatékonyabb feladat-delegálásról és jobb csapatmunkáról számoltak be.

Ami az eredményeket illeti, Parker-Wilkins igencsak konzervatívan összesítette az anyagi előnyöket, amelyeket – az interjúalanyok elmondása szerint – a coachingnak köszönhettek. Ugyanis kiszűrt két extrém tételt, amelyek egyenként is félmillió dollár feletti hasznot jelentettek volna. Mindezek után is megdöbbentően nagy volt a coach-tevékenység megtérülési mutatója: közel 700 százalék, a cég esetében több mint hárommillió dollár!

Terület, ahol szenior vezetők pozitív

hatást tapasztaltak

 Spontán említések aránya

                                                  

 Hatékonyabb csapatmunka

 58%

 Csapattagok elégedettsége

  54%

 Tehetségek megtartása

 31%

 Nagyobb termelékenység

 31%

 Színvonalasabb tanácsadás az ügyfeleknek

  31%

 Gyorsabb előléptetések

 19%

 Nagyobb ügyfél-elégedettség

 12%

 Sokszínűbb stáb, nagyobb diverzitás

 4%

A gazdasági válság a legtöbb cégnél megkerülhetetlenné tette a tanácsadók, mentorok vagy épp külsős coachok munkába állításakor a hatékonysági vizsgálatok elvégzését. Az adatok szerint a coaching – különösen humán-intenzív területeken, ahol az emberi tényező nagy szerepet játszik – kiállja a megtérülés próbáját.

 

1) Business impact of executive coaching: demonstrating monetary
value (2006, Industrial and Commercial Training, 38/3, pp.122-127.)

0 Tovább

Szinergia – gyalogosan a cél felé (a sorozat 6. része)

Mindennapjaink sakktábláján gyakran találjuk magunkat nagy lehetőségek nélkül. Lelkiállapotunk, anyagi helyzetünk, munkakörünk miatt képtelenek vagyunk a döntő lépés megtételére, amitől a fordulatot várjuk. Lassan haladunk előre, akár a sakkban a gyalog, amely a leggyengébb bábu, de egyben a legszámosabb is. Ez utóbbi tulajdonsága teszi lehetővé, hogy többedmagával együtt döntő szerephez jusson a játékban. Az alábbiakban a gyalogot, mint az eredményes együtthatás, vagy más néven a szinergia megtestesítőjét fogjuk vizsgálni.

coaching coach szinergiaA szűk távlatokba ragadt ember − akár a gyalog – kis mozgástérrel rendelkezik. Lépésről lépésre halad, látszólag jelentéktelenül. Ha sorsfordító dolgot nem is képes tenni, de a fejét felemelve, körbenézve felismerheti: sokan járnak hasonló cipőben. A gyalog ereje ugyanis sokaságában rejlik, a megfelelő elrendezésben, egymást erősítve létrejövő szinergia teheti (újra) jelentékennyé a játékban.

Az egymást kölcsönösen erősítő együttműködés egy letisztult példája az átlósan érintkező gyalogok sora, mely komoly erőt képvisel a táblán. Ezzel szemben az egyedül maradó, úgy nevezett „izolált gyalog” védtelensége miatt nem kívánatos állás a sakkban, csakúgy, mint az egymás alá kerülő két gyalog, melyek közül az egyik még a mozgásban is akadályoztatott.
A szinergia tehát két vagy több dolog külön-külön nem elérhető eredményt produkáló együtthatásaként írható le.

A jelen pillanatban olvasott betűk is szinergikus kapcsolatban vannak egymással, így alkotva a puszta hangalakokon túlmutató szavakat, a szavak pedig hasonló együtthatással rendeződnek mondatokba. Érzékletes példa a szinergiára jelenségére, ha elképzelünk egy elromlott jelzőlámpánál gyülekező frusztrált gyalogos csoportot, akik külön-külön képtelenek a túloldalra átjutni a folyton hömpölygő autók miatt mindaddig, amíg közösen megindulva át nem masíroznak az úttesten, néhány másodpercre megállítva a forgalmat.

Az egymással szinergikus kapcsolatban lévő személyeknek nem kell a nagy ugrás. Az egységet megtartva, lépésről lépesre, biztosan haladhatnak egy irányba. A független képességeken túlmutató rendszer erejét az elemek viszonyában kereshetjük: a közös célkitűzés, a hasonló értékrend és az együtt-tapasztalás mérföldkövei kapcsolják össze az elemeket, teremtik meg a kohéziót. Azonban a szinergia akkor igazán eredményes, ha a személyek készségei és képességei megfelelően kiegészítik egymást.

Például ha két kisgyerek elindul a spájzba lelopni a polc tetejéről a diótortát, a kohéziót az édességek szeretetéből fakadó közös célkitűzés, valamint a korábbi sikeres portyák emléke teremti meg. Azonban az eredményességhez nagyban hozzájárul az is, ha az egyikük erősebb testalkatú, a másik pedig vékonyka, így egymás nyakába ülve járhatnak szerencsével.

A jól pozícionált gyalogokként együttműködő felek a – ha úgy tetszik paraszti – józan észre támaszkodhatnak kooperációjuk során. Ez a gondolkodás a mindennapi tapasztalatok alapján tisztán belátható ismeretekre épül, közérthető és mindenki számára hozzáférhető (ahogy az angol elnevezés, a common sense is mutatja). A józan ész szabályai rajzolják ki a gyalogok mozgásterét jelentő mezőket. Ez a közös, racionális, lépésről-lépésre történő haladás, és így a szinergia megtartásának eszköze is.

A szinergia lényege a személy pozíciójának megerősítése, lehetővé téve egy erejét meghaladó probléma megoldását és megteremtve az erőforrást a további fejlődéshez. A szinergiából energiát nyerünk, melyet jól használva messzebbre juthatunk. Van olyan állás, ahol a gyalog képes elérni a tábla másik szélét. A sakk szabályai szerint ilyenkor – a királyon kívül − bármelyik másik figurára becserélhető, ezt hívják átalakulásnak (angolul sokatmondóan promotion).

A coaching során az ügyfélnek alkalma adódik rá, hogy felismerje és meghaladja magányos gyalog sorsát.  Megtanulja észrevenni, hogy kik járnak még hasonló cipőben (gyalogosan) és ha közös a cél, hogyan haladhatnak együtt előre. Az is előfordulhat, hogy a coach egy már létező csapat szinergiájának növelését segíti elő. Az ilyen team coaching során nem csak a kohézió fejlesztése a cél, hanem az egymást erősítő együttműködés létrehozása, mely nagyobb eredményességet ígér. Ugyanakkor minden folyamat alatt ki kell alakulnia a coach és kliense közötti szinergiának is, amelyből megszülethet az új megoldás, vagy iránykijelölés, és persze az energia, amely tettekre váltva a személy átalakulásának kulcsa lehet. Gyalog, aki átjutott a túloldalra.

Király Proaktivitás - Előrelátás, előre cselekvés
Vezér Asszertivitás - Önérvényesítés, mások figyelembevételével
Bástya Reziliencia - Rugalmas alkalmazkodás
Futó Fluencia - A gondolatok áramlása
Huszár Reframing  - Átkeretezés
Gyalog Szinergia  - Együttműködés

0 Tovább

Proaktív coaching

blogavatar

A Pro Bona Coaching & Training Center blogja. Hírek és érdekességek a coaching hazai és nemzetközi világából. Témánk az üzleti és életvezetési fejlesztés, melyet színes tippekkel és megközelítésekkel szeretnénk közel hozni az olvasóinkhoz.

Címkefelhő

coaching (169),coach (160),szakirodalom (38),célkitűzés (25),önismeret (24),motiváció (22),technikák (21),life coaching (20),változás (14),vezetés (13),proaktivitás (12),boldogság (12),stresszkezelés (11),business coaching (10),kreativitás (10),önbecsülés (9),siker (8),önbizalom (8),tudatosság (7),átkeretezés (7),karrier (7),időbeosztás (7),együttműködés (7),értékesítés (6),pozitív pszichológia (6),interjú (5),tánc (5),felelősség (5),nők helyzete (5),férfiak helyzete (4),túra coaching (4),értő figyelem (4),elismerés (4),pszichológia (4),kérdezéstechnika (4),párkapcsolat (4),asszertivitás (4),fogyás (4),elégedettség (4),bátorság (3),testbeszéd (3),oktatás (3),reframing (3),kultúra (3),kommunikáció (3),szabadság (3),Itt és Most (3),praxis (2),vállalat (2),egyensúly (2),életciklus (2),Martin Wehrle (2),pénz (2),bizalom (2),életmód (2),multi (2),Edward de Bono (2),álom (2),megismerés (2),irányítás (2),kritika (2),mese (2),játék (2),alkalmazkodás (2),szinergia (2),önérvényesítés (2),rugalmasság (2),csend (2),tervezés (2),reziliencia (2),mozgás (2),ROI (2),érzelmi intelligencia (2),szeretet (1),önkéntesség (1),orvos (1),hős (1),edző (1),tranzakcióanalízis (1),interkulturális (1),bántalmazás (1),dicséret (1),a coaching hatása (1),beteg (1),tanulás (1),y generáció (1),munka (1),SMART (1),akaraterő (1),őszinteség (1),Appreciative Inquiry (1),optimizmus (1),sport (1),szuperérzékenység (1),érzékenység (1),anyaszerep (1),szokás (1),vállalat (1),edzés (1),metakommunikáció (1),Toastmasters (1),kitartás (1),teljesség (1),Fontos és Sürgős (1),személyiség (1),tárgyalástechnika (1),megértés (1),ítélkezés (1),fair play (1),méltányosság (1),tréning (1),egyenjogúság (1),áramlás (1),önállóság (1),függetlenség (1),introvertált (1),etika (1),ügyfélszerzés (1),fluencia (1),önértékelés (1),empátia (1),irigység (1),tanácsadás (1),előrelátás (1),megbecsülés (1),önzetlenség (1),nagylelkűség (1),cselekvés (1),kifogás (1),fejlesztés (1),Csikszentmihalyi Mihaly (1),FISH! (1),életszerepek (1),Szentgyörgyi Romeo (1),Kiyosaki (1),divat (1),böjt (1),belső logika (1),karizma (1),ügyfél (1),Gordon (1),játszmák (1),élet (1),metafora (1),delegálás (1),életvezetés (1)

Feedek