Proaktív coaching

Mostanság gyakran elmerengek rajta, hogy vajon vállalom-e a felelősséget az életemért 100%-osan.

Minden helyzetben eszembe jut, hogy én választok, én teremtek és én alkotok?

Vagy előfordul még, hogy áldozatszerepben találom magam?

Egy tanulságos és megható sztori néha jobban érzékelteti a lényeget, mint a személyes gondolatok kifejtése. Találtam is nektek egy történetet, amely kellő mélységben adja át a helyes hozzáállás és felelősségvállalás „életbevágó”fontosságát.  (http://www.sikerkozosseg.hu)

Michael egy olyan típusú srác volt, aki tényleg szerette az életet. Mindig jókedvű volt és mindig tudott valami pozitívat mondani. Ha valaki megkérdezte, hogy hogy van, azt válaszolta:

-Ha jobban lennék, kettő lenne belőlem.

Született optimista volt. Ha valamelyik beosztottjának rossz napja volt, Michael azt mondta neki, hogy a helyzet pozitív oldalát kell néznie.

Annyira kíváncsivá tett a természete, hogy egy nap odamentem hozzá és azt mondtam:

-Ezt egyszerűen nem értem. Nem gondolkozhatsz mindig pozitívan. Hogyan csinálod ezt?

Michael azt válaszolta:

-Ha reggel felkelek, azt mondom magamnak: Két lehetőséged van. Választhatsz, hogy jó, vagy rosszkedvű akarsz-e lenni. Minden alkalommal, ha történik valami, magam választhatok, hogy elszenvedője legyek a helyzetnek, vagy tanuljak belőle.

Minden alkalommal, ha odajön hozzám valaki, hogy panaszkodjon, elfogadhatom a panaszkodását, vagy felhívhatom a figyelmét az élet szépségeire. Én a pozitív oldalt választottam.

-Jó rendben, de ez nem olyan egyszerű.” – szóltam közbe.

-De egyszerű.”- mondta Michael, - az élet csupa választási lehetőségből áll. Te döntöd el, hog hogyan reagálsz különböző helyzetekben. Választhatsz, hogy az emberek hogyan befolyásolják a hangulatodat. A mottóm: te döntöd el, hogy hogyan éled az életed.

Elgondolkodtam Michael szavain. Rövid idővel később elhagytam a Tower Industrie-t, hogy önálló legyek. Szem elől tévesztettük egymást, de gyakran gondoltam rá, ha úgy döntöttem élek.

Néhány évvel később megtudtam, hogy Michael súlyos balesetet szenvedett. Leesett egy kb.18 méter magas toronyról. 18 órás műtét és sok hetes intenzív ápolás után Michaelt elbocsátották a kórházból fémtámaszokkal a hátában.

Mikor meglátogattam, megkérdeztem, hogy érzi magát. Azt válaszolta:

-Ha jobban lennék, kettő lenne belőlem. Szeretnéd látni a sebem?

Lemondtam róla, de megkérdeztem, hogy mi játszódott le benne a baleset pillanatában.

-Nos, az első ami átsuhant az agyamon az volt, hogy a lányom – aki pár hét múlva jön a világra – jól van-e? Mikor pedig a földön feküdtem, emlékeztem, hogy két lehetőségem van: választhattam, hogy élek, vagy meghalok.

-Féltél? Elvesztetted az emlékezeted? - akartam tudni.

Michael folytatta:

-Az ápolók valóban jó munkát végeztek. Végig azt mondogatták, hogy jól vagyok.

De mikor begurítottak a sürgősségire, láttam az orvosok és nővérek arckifejezését, ami azt jelentette: Halott ember.

És tudtam, hogy át kell vennem az irányítást.

-Mit csináltál?  - kérdeztem tőle.

-Nos, mikor egy felvételis nővérke hangosan megkérdezte, hogy allergiás vagyok-e valamire, igennel válaszoltam. Az orvosok és nővérek csöndben várták a válaszom.

Mély levegőt vettem és visszaordítottam: A gravitációra!

Mialatt az egész csapat nevetett, elmagyaráztam nekik: az életet választottam.

Tehát úgy operáltak meg, mintha élő lennék és nem halott.”

Michael a tehetséges orvosoknak köszönhetően maradt életben, de csodálni való hozzáállása nélkül másképp fejeződne be a történet. Tőle tanultam, hogy minden nap lehetőségünk van a teljes életet élni. Hozzáállás kérdése minden. Ezért ne aggódj amiatt, mi lesz holnap.

Minden nap van elég, ami miatt aggódhatsz. És a ma az a holnap, ami miatt tegnap aggódtál. Most szabadon választhatsz.

Forrás: http://www.sikerkozosseg.hu

Kozma Rita írása

Az élet színház és játék, földi ajándék…

A szereplők jönnek-mennek, a szerepek cserélődnek.

A nézőpontok berögzülnek, a tévhitek megdőlnek.

Az emberek össze-vissza menekülnek. Keresik a fogódzót, miben látnak kapaszkodót?

Dicséret, kudarc mind jó barát, mert az utad, hogy meglegyen, segíteni megtalál.

Adja meg az ég, amit a szíved kíván,

adja meg az ég, amit a lelked diktál!

Az ember mindig kapkod, keres és kitalál, lelkesíti önmagát.

És kérdez: Mi, hogy lesz ezután? A Jóisten tudja csak igazán.

De neked ez nem elég, minden lépésről kell, hogy tudj, hogy ne félj.

Ám az ember nem így működik igazán, a sors kifürkészhetetlen, sok a talány.

Te ezt a szíved mélyén tudod – hisz nincs is más választásod.

Harmónia és egyensúly a színterek között, humorral kezeld a kialakult űrt.

Meglesz, meglesz a munkád gyümölcse, csak ne gyötörd magad vörösre!

Tedd, tedd a dolgod, amiről azt hiszed, hogy az a legjobb!

Most fáradt vagy és kimerült, a válaszod is ingerült – ezzel nem vagy egyedül

De lépj ki a sorból és érts a szóból: ember, tanulj a jóból!

Nyisztor Melinda írása

Szentgyörgyi Romeo bár nagyon elfoglalt, mégis szakított időt a kérdések megválaszolására.

Kíváncsi vagy arra, miért lett Life Coach?

Akkor olvass tovább!

„Mindig van valaki melletted, soha nem vagy egyedül…” - ááá, a hideg kiráz már az ilyen sablonszövegektől! Még hogy nem vagyok egyedül: nincs párom, tehát egyedülálló vagyok, itt kezdődik az egész!

A családom messze van, és különben is csak formaságokról szoktunk beszélgetni. A barátnőm igencsak profitorientált kisasszony lett, neki csak a karrier számít. A szomszédom egy bunkó, senki nem érdekli saját magán kívül.

A munkatársaim… hát van, aki kedves, de tartózkodó, aztán van a kétszínű banda, meg a 2-3 fős klikkek, akik elvannak a kis világukban. Az edzőterembe mindenki a saját testével és méreteivel van elfoglalva. Még a boltos nénivel sem tudok egy jóízűt beszélgetni, mert ő mindent csak pénzben mér. A benzinkutas meg állandóan csak a dekoltázsomat lesi.

-       A postás, a hentes, és a pék? Velük mi van? – Á, őket még nem ismerem, csak most költöztem ide. – Na, akkor még van remény. Van egyáltalán valaki, akivel jól kijössz?  - Tulajdonképpen mindenkivel jóban vagyok, kedves vagyok! De nincs senki, aki olyan igazi lehetne… érted? – Mindenkivel bajod van?  - Igen, mindenkibe van valami, ami idegesít, zavar, amivel nem értek egyet. Olyan furák az emberek.  – Magaddal mi a bajod?  - Magammal? Hát... én jól vagyok! Csak az zavar, hogy mindenkinek meglátom a hibáját. – De te jól vagy, és jó vagy tulajdonképpen. – Igen. – A saját hibáidat mikor szoktad keresni? Azelőtt, vagy azután, hogy a másokét forszírozod? – De..khm…én…más…szóval…én… - Mit gondolsz, rólad mit gondolnak az emberek? - …ööö…én - Ahogy te meglátod másban a negatívat, ugyanúgy ők is meglátják benned. Ugyanolyan emberek vagyunk mind, csak más a körítés és a tálalás – hogy miért lettünk olyanok, amilyenek, miért viselkedünk úgy, ahogy.

Lehet, hogy ők – a boltos, a barátnő, a kollegák - így érzik jól magukat. Vagy ők is éppen azon keseregnek, hogy a vevőjük, a barátnőjük, a munkatársuk „milyen izé, és olyan fura”. Esetleg ők is keresik a helyüket, az érvényesülésüket a nagy világban. Tudod, ami megadja a nyugalmukat, a biztonságukat. – Te is ezt keresed, nem? – Igen. – Akkor magaddal miért nem vagy jóban?

Szerethetnéd önmagad… hogy mindig legyen valaki… valaki, akinek de jó, hogy van családja, ahol nemcsak rossz dolgok történnek. Valaki, aki felállít magának „A” és „B”- tervet és tesz a holnapjáért. Valaki, aki átvisz egy tálca süteményt a szomszédjának, mert az most veszítette el az édesanyját, és mély gyászban van. Valaki, aki számolgatja a pénzét, mert hiába, pénzből élünk, azon tudjuk megvenni a napi betevőt. Valaki, aki nézegeti magát a tükörben, hogy milyen szép és formás lett – kívülről mindenképp. És belülről? Mit mutat a tükörkép?

Nem baj, ha néha meg vagy zavarodva, de tudd, hogy mindig van valaki… mindig van valaki: Te. Te mindig ott vagy magadnak. Így aztán soha nem vagy egyedül. Saját magad legyél a jó barátod… Te magad – akiben megbízhatsz, akire számíthatsz, akivel a legőszintébben beszélgethetsz, akit szerethetsz. És így elfogadhatsz másokat.

Nyisztor Melinda írása

Kedves Coaching Klubtagok, engedjétek meg, hogy egy saját történetet meséljek el Nektek, melynek lényege remélem érdekes és elgondolkodtató lesz. A történet főszereplője az emberi akarat, sok esetben a görcsös akarása valamilyen cél elérésének valamint az erő, ami ehhez rendelkezésünkre áll. Az egyenletben megjelenik az idő is, ami mint tudjuk legtöbbször sürget, legalább is azt hisszük.

Kedvenc nyári elfoglaltságaim egyike az úszás, méghozzá a Balatonban. Meg van a kitűzött távolság is, amit minden alkalommal megteszek ez kb. egy kilométer. Egy napon azonban a természet megmutatta erejét és rádöbbentett valamire, amit legbelül mind tudunk, de nem alkalmazzuk a legtöbb esetben az életünk során. Ez a valami az elfogadás és az alkalmazkodás. Úszás közben egyre nőttek a hullámok, szembe szél keletkezett és ez a fajta „ellenállás” rendkívül megnehezítette az előrejutást. Mindig nagyobb és nagyobb erőből próbáltam haladni a vágyott cél irányába, persze a nagy igyekezetem hatástalannak bizonyult. Egyik hullám a másik után, egyik pofon a másik után következett és mindennek tetejébe mindig egy korty a Balaton vizéből. Be kellett látnom, hogy az erőmet más módon kell használnom, nem legyőznöm kell a természetet, hanem alkalmazkodnom kéne hozzá, ezért más stratégiát választottam célom eléréséhez. Rájöttem, hogy könnyedén kell úsznom nem erőből. Hagynom kell, hogy a hullámok átcsapjanak rajtam. El kell fogadnom a megváltoztathatatlan helyzetet, hogy a magam javára fordíthassam az erejét. Felismertem, hogy nemcsak a kitűzött távolság leküzdése a feladatom, hanem az is, hogy jól érezzem magam az út közben is. Megtaláljam a jelen pillanatban a boldogságot és az örömet. Ezzel a filozófiával élvezetessé vált az út hátralévő része, könnyeddé és szórakoztatóvá vált a hullámokon való átkelés. Végül a siker sem maradt el, mivel időben ugyanúgy értem célba, mint csendes időben és tudom, hogy erőből már a negyed távnál fel kellett volna adni.

Kedves Coaching Klub társaim , kívánom, hogy a kitűzött céljaitokat sikerüljön maradéktalanul elérni a 2015-ös évben és közben érezzétek magatokat „elég jól” a sikerhez vezető úton.

Rosta András

HR menedzser, Business Coach