Amikor azt tervezgettem, hogy jó lenne megtanulni a coach szakmát, sokat gondolkodtam azon, hogyan hat a coaching, miben más, és miben olyan, mint a mentálhigiénés szakemberként alkalmazott non-direktív segítő beszélgetéseim.
Azért volt ez fontos kérdés számomra, mert hiszek a kliens központú megközelítésben, és abban hogy az igazi változások belőlünk jönnek.
Egyik kedvenc könyvem, Carl R. Rogers Valakivé válni - A személyiség születése című műve, melyben többek közt arról ír, hogy mindannyian rendelkezünk azzal a belső erőforrással, ami lehetővé teszi, hogy boldog és hasznos életet éljünk. Ez a megközelítés, az élet minden területén alkalmazható, így a nevelésben, kommunikációban, házastársi vagy üzleti konfliktusok megoldásában.
Rogers úgy fogalmazza meg azt a folyamatot, amelyen a kliensek keresztül mennek egy non-direktív segítő beszélgetést alkalmazó kliens központú terápiában, hogy valamiféle folyamattá, egy áradó változás részeivé válnak. Többé nem zavarja őket, hogy napról-napra változnak, hogy egy élmény vagy személy iránt valami mást kezdenek érezni, hogy nem maradnak változatlanok. Részei is akarnak maradni ennek az áramlatnak.
Ugye mennyire egybevág -ha nem ugyanaz- Csíkszentmihályi Mihály, Flow – az áramlat gondolatával? Ez az írás a pozitív pszichológia alapműve, egyúttal a proaktív coaching alap szakirodalma is.
Rogers szerint, a fejlődés a komplex folyamattá válás irányába halad. Az a törekvés, hogy minden pillanatban teljesen önmagunk legyünk, énünk minden gazdagságával és komplexitásával együtt.
Arra a meggyőződésre jutott, hogy kizárólag az a tanulás befolyásolja jelentősen az ember viselkedését, amely felfedezésen alapul, és amely egy valóban létező belső igényt elégít ki. A tanításról alkotott felfogásának lényegét fogalmazza meg, amikor kifejti, hogy az ilyen felfedezésen alapuló tanulást, tudást – azt az igazságot, amelyet egy belső igényből vezérelve szereztünk – nem lehet közvetlenül kommunikálni mások felé. Vagyis a tanulásnak az a módja, amely a tanári magyarázaton, a tanár verbális kommunikációján alapul, nagyon kis hatást gyakorol a tanuló személyiségére, nagyon kis valószínűséggel eredményez változást a viselkedésben, az attitűdökben.
A rogersi pedagógia szerint, a tanítás és a nevelés lényege az odafordulás, az egyén személyiségének elfogadása, a személyiségében meglévő célok, vágyak, tervek kibontakoztatása. Rogers szerint a verbális kommunikációval közvetített ismeretek helyett sokkal inkább előtérbe kell helyezni azt a tanítást, amelyben a tanár – a terapeutához hasonlóan – segít feltárni, tudatosítani, a tanulóban sokszor rejtetten létező belső igényeit, céljait, valamint segít abban, hogy önállóan fedezze fel a világot, az emberi kapcsolatokat.
Ez az alapvetés igaz minden területen, ezért kevésbé hatékony a tanácsadás, mint a coaching. Hiszen a coaching a meglévő erőforrásokat hívja eszköztárával segítségül, az ügyfél saját vágyai, felfedezései, saját céljai, tervei kerülnek felszínre, és ezek eredménye a változás, a fejlődés, a viselkedés megváltozása.
Visszatérve az eredeti kérdésekre, miben hasonlít a coaching és a non-direktív segítő beszélgetésre?
Abban hogy mindkettő személyközpontú, kölcsönös bizalomra alapoz, és a segítőt empatikus, elfogadó attitűd jellemzi. A változáshoz egy olyan beszélgetés segíti hozzá a klienst/ügyfelet, amelyben a saját erőforrásaira, erősségeire alapoz, a legbelsőbb érzéseit, gondolatait, vágyait, fogalmazza meg, tisztázza le.
Igazi és valós tanulási folyamat ez, csak itt saját magunkról tanulunk.
Miben különbözik a coaching és a non-direktív segítő beszélgetés?
A coachingban az ügyfél mentálisan egészséges. Nem célja, a múltban való probléma feltárás, helyette a jelenre és a jövőre koncentrál. A coaching során egyértelműen meghatározott jövőre vonatkozó célok, változtatási javaslatok fogalmazódnak meg, amelyeket sok esetben már a folyamat alatt megvalósít vagy elkezd megvalósítani az ügyfél.
Miért hat a coaching?
A coaching azért nagyon eredményes fejlesztő módszer, mert nem az hat ránk mélyen, elsöprően és megállíthatatlanul, ha valaki kívülről mondja meg mit tegyünk, hanem az, ha mi találunk rá arra a válaszra, ami a sajátunk, belőlünk indul. Így válik saját felfedezésünkké, és épp ezért lesz többé „lerázhatatlan” erő. Ha más mondaná, el tudnánk utasítani, azzal az egyszerű gondolattal, hogy ez rám nem vonatkozik, én nem olyan vagyok, vagy ez az én helyzetemben nem járható út, hiszen az enyém speciális, stb. Ha belőlünk jön egy válasz, egy gondolat vagy érzés, arra nincs többé kifogás. Nincs kimagyarázás, elindul egy változás, egy folyamat, új nézőpontokat találunk, megállíthatatlanul fejlődünk.
Mindenkit arra biztatok, merje kipróbálni, és érezze meg a coaching hatékonyságát saját magán, tapasztalja meg hogyan hat.
Záró gondolatként álljon itt egy idézet:
„A fejlődés titka mindössze annyi, hogy elkezded.”
Mark Twain
Tiszaújváros, 2018. január 30.
Brunyánszky Ibolya
business coach
mentálhigiénés szakember
http://businesscoachhungary.hu/
