Proaktív coaching

A játék egyetemleges erővel rendelkezik. Még csak közös nyelvre sincs szükséges, hogy mindannyian játékban legyünk, egy időben és egy helyen. A közös alkotásban teret kapunk az önkifejezésre a művészetben, az alkotásban, és a munkában egyaránt. A játék hatására a stresszes szituációk egyenesen erőt vesztenek, és a fókusz a megoldás felé, a másik megértése felé orientálódik.

A játék, nem csak gyerekjáték

A játékról gyakran úgy beszélnek, mintha az felmentés lenne a komoly tanulás alól. A gyermek számára azonban a játék IGENIS komoly tanulás. A játék egy módja az élet elviselésének, és felkészülés a felnőttkorra. A játékkal problémákat lehet megoldani és érzelmeket kifejezni. A játék valójában a gyermekkor munkája." Fred Rogers szerint a hatása a jelenre is érvényes. Meghatározza a felnőttkori megoldásfókuszú vagy problémakezelő gondolkodás megjelenését, és a stresszkezelésünk módjait.

Hogyan is játszunk? 
Gondoljuk csak át, hányféle módon tudnánk a játékot beépíteni felnőtt életünkbe.

• Tartsunk társasjátékestéket
• Játsszunk kidobóst, vagy röplabdázzunk.
• Menjünk vízifánkozni.
• Építsünk hóembert vagy homokvárat.
• Színezzünk, fessünk, alkossunk.
• Mozgassuk meg a testünk szórakoztató módon.
• Nevessünk hangosan.
• Táncoljunk az esőben.
• Szedjünk virágot.
• Énekeljünk az autóban, vagy próbáljuk ki a karaokét.

Játék és művészetterápia

"Minden szín lelki rezdülést kelt, és minden rezdülés gazdagabbá teszi a lelket." Kandinszkij

A játék és a művészetterápia hatásmechanizmusának közös pontjai gazdagabbá teszik a lelket és hatást gyakorolnak:

• a feszültségoldásra
• az önismeret fejlesztésre
• az Énerő növekedésére
• az érzelmi és racionális viselkedés egyensúlyának megteremtésére
• az itt és most lelki állapot tudatosítására
• az érzelmi megnyílásra
• a szorongásoldására
• a kreativitás fejlődésére
• az empátia és önbizalom növekedésére
• a belső harmónia megteremtésére önmagunkba
• a feltöltődésre

A számos pozitív hatás mellett, egyénileg és csoportban is megélhetjük a művészetterápia és a játékos események jótékony hatásait. A közös alkotás, reflexiók és a játék során megtapasztaltak tükröt tartanak, erősítik és fejlesztik a kapcsolatokat önmagunkkal, embertársainkkal.

Játék és kreativitás

A sebezhetőségünk az újítás, a kreativitás és a változás megszületésének helye." Brené Brown

MI a kreativitás?

A kreativitás nem egyenlő a művészettel.
A kreativitás a változás alapja.
A kreativitás az innovatív szemlélet uralkodása.
A kreativitás az önbizalom támpillére.
A kreativitás inspirációt ad.
A kreativitás mozgásba hozza a képzeletet.
A kreativitás eltér a hagyományos gondolkodásmódtól.
A kreativitás lehet rebellis.
A kreativitás feloldoz az aggodalmakból.
A kreativitás kiszabadítja a szellemet a palackból....

"Itt, ahol a legnagyobb veszély fenyegeti az akaraterejét, a művészet megmentő mágusként jelenik meg, a gyógyítás szakértőjeként." Friedrich Nietzsche filozófus

A pszichológusok éveket töltenek azzal, hogy előássák azokat a problémákat, amik azonnal megjelennek, ha festeni vagy írni kezdel, mert az elakadások, a feszültségek, a szorongásos állapotok belső képek formájában a felszínre érkeznek, láthatóvá válnak.

Az alkotás, a játék közben megélt érzelem több, mint egy álom, mert:

• felszabadítjuk Önmagunkat, a magunk vagy a mások által generált stressz alól,
• kibillent a mindennapok mókuskerekéből,
• felfedezzük a színeket, a formákat, és azok kölcsönhatását,
• kapcsolódunk az érzéseinkhez, és a tudatunk is kikapcsolhat a megfelelési kényszerből,
• a kontrollosságunk és perfekcionizmusunk is kikapcsolhat, ha átengedjük magunkat az alkotásnak, a játéknak,
• hagyjuk, hogy a kezeink csak úgy, szabadon, tegyenek értünk ma is, holnap is, mindig alkossunk valamit.

"A művészet a láthatatlannak a láthatóban való felmutatására törekszik." Kovács-Gombos Gábor

A művészet lehetőséget teremt a hétköznapi tudat számára, hogy kitörjön a racionális intellektusból, mivel az alkotófolyamatban az egész személyiség részt vesz, test - lélek – szellem egyaránt.

Játék a coachingban

A pozitív pszichológia a teljes élet alábbi 5 összetevőjét azonosítja be, melyek folyamatos fejlesztése teszi kiegyensúlyozottá külső - belső megéléseinket.

A PREMA:
P - Positive emotions - Pozitív érzelmek - Boldogság, öröm, élvezet
E - Engagement - Elmélyülés- Érdeklődés, flow
R - Relationships - Kapcsolatok - Szeretetteljes kapcsolat más emberekkel
M - Meaning - Értelmes élet - Az érzés, hogy valami jelentőségteli részei vagyunk
A - Accomplishment - elért eredmény - Kihívások teljesítése és saját magunk iránt érzett büszkesség

„Az egyes gyermek és felnőtt a játszásban és csakis a játszásban képes kreatív lenni.” Winnicott

A PREMA szemléletű coaching folyamatában lehetősége nyílik a játéknak és a művészetnek, hogy alkalmazott módszerként megnyissa a lehetőségek tárházát, a megoldásfókuszú gondolkodás kialakítására, a stresszorok kiiktatására - kezelésére, a teljességben és elfogadásban létezésre, a sikerek – kudarcok tanulásorientált megélésére.  

"A sebezhetőségünk az újítás, a kreativitás és a változás megszületésének helye." Brené Brown

A coaching folyamat során alkalmazott játékban megjelenik: 

1. a rögtönzés, túlagyalás nélkül, itt és most 
2. a kilépés lehetősége a hétköznapi térből és időből
3. a pillanatban való tobzódás élménye, a lehet/ne ilyen és olyan … gondolatok
4. az, amikor a játéktér magában hordozza a lehetőségeket, és mindez egy időtlen középpont köré rendeződik, annak a pulzálását követi, egyenesen lüktet, ott legbelül
5. végül a flowban, melyet a játék adott, olyan beleélések következnek be, melyek lebontják a falakat és megnyitják a szellemet, a testet és a lelket, a megoldás felé.

Összeségében a „A kreatív tevékenységek gyógyító és védő hatást gyakorolhatnak a szellemei jóllétre /…) erősítik az immunrendszert, csökkentik a stresszt. Jill Leckey brit egészségtudós, és bizony a coaching, a művészetterápia, melyben a játék főszereplőként jelenik meg, feltámaszthatja a rég elfeledett sikerek élményét, az erősségek erejét, illetve kinyitja a lehetőségek ajtaját.

Készítette: Hegedűs-Gál Csilla – HR tanácsadó - Proaktív business coach – Tréner – Művészetterápiás módszertant alkalmazó szakember

Kreatív Önfejlesztők: https://kreativonfejlesztok.hu/

LinkedIn profil: linkedin.com/in/csilla-hegedűs-gál-6bb94359

Elérhetőségeim: mobil: 0620/4748-009; e-mail: gal.csilla13@gmail.com

„Amit a cél elérésével kapunk, 

közel sem olyan fontos, 

mint amivé válunk, 

amíg azt elérjük.” 

Zig Ziglar

A kreativitást J.P. Guilford amerikai pszichológus „adaptív eredetiségnek” nevezi, mely alkalmazkodó, támogatja az Én fejlődését, és az Önmegvalósítást. A kreativitás alapját képező divergens gondolkodás, és az alkotás ezzel az innováció motorjává válik. A XXI. század kulcsképességeként a kreativitás ezzel a változások hatékony kezelését támogatja. 

Kreativitás – innováció – változás 

Ken Robinson brit oktatáskutató szerint a kreativitás, a kreatív produktum, a folyamat és a személyiség interakciója. Mindezek által a kreativitás képessége lehetőséget teremt a XXI. századi változások kezeléséhez és az innovációs folyamatok megvalósításához. Bizonyítják ezt a történelemből kiragadt nagy tehetségek is, mint Marie Curie, Picasso, Mozart, Edison, Eistein, akik mindannyian a kíváncsiság, a fantázia, és az egyediség egységében váltak  kreatív, divergens gondolkodású, az innovációt támogató alkotókká.  

Göran Ekvall svéd pszichológus és a kreatív munkahelyi klíma 

Először is: Miért fontos a kreatív munkahelyi klíma?

Támogatja a problémamegoldást, a döntéshozatalt és a kommunikációt. Lehetőséget teremt a kreatív divergens „agyak” megtartásához, akik hosszú távú versenyelőnyt teremtenek a vállalatoknál. 

Ekvall, aki először foglalkozott a munkahelyi kreatív klíma jelentőségével, 10 dimenziót emel ki.

1.  kihívás
2. szabadság
3. új ötletek támogatása
4. bizalom, nyitottság
5. dinamizmus, élénkség
6. játékosság, humor
7. vita
8. kockázatvállalás
9. idő az elmélyülésre
10. konfliktusok

A szervezeti mindennapok viselkedésmintái, attitűdjei és emóciói tükrözik, hogy a kreatív klíma milyen minőségben jelenik meg a vállalatoknál. Szervezetfejlesztési folyamatok szerves részeként a fenti 10 pont diagnosztizálása kiváló kiindulási alapot teremthet a kreatív munkahelyi atmoszféra kialakításához, fejlesztéséhez.  

Hogyan fejleszthetjük kreativitásunkat önállóan és coachinggal?

A magyar származású Csíkszentmihályi Mihály, a pozitív pszichológia egyik neves képviselője, a flow-elmélet megalkotója szerint azok a legboldogabbak, akik a mindennapok tevékenységeit úgy végzik, hogy azok önmagukban is örömet okoznak számukra, és belsőleg motiváltak. A kreativitás, a flow-élmény és kulturális evolució alapja, és az Erik Erikson amerikai pszichológusnál és Carl Gustav Jung svájci pszichiáternél is megjelenő „az egy életen át tartó fejlődés” értelmében, az önfejlesztés és szervezetfejlesztés részeként is megjelenhet a kreativitás fejlesztése.

Csíkszentmihályi tanácsai a kreativitás fejlesztésére:

1. a kíváncsiság és érdeklődés fenntartása: konkrét cél mindennap, érdeklődés és meglepettség érzéseinek megélése;
2. a személyiség formálása: összetettségre törekedni, introverzió és extroverzió váltogatása, hiányosságaink feltárása;
3. a szokások kialakítása a figyelem fókusza érdekében: napirend kialakítása, reflexió, pihenés, több szeretem tevékenység és kevesebb nem szeretem tevékenység;
4. a kreatív energiák alkalmazása: a problémák feltárása, a divergens gondolkodás alkalmazása – fluencia, flexibilitás;

A fejlesztése formája, színtere, módszere változatos, melyben a saját fejlődési terveink mellett a coaching is kiváló lehetőséget teremt a kreativitásunk fejlesztésére, és a minél több flow- élmény megélésére.

Pablo Picasso szerint minden gyerek művész, a kérdés csak az, hogy maradjon az felnőttkorban is. Vállalati és egyéni szinten egyaránt érdemes nagyobb hangsúly teremteni a kreatív atmoszféra kialakítására, melyben a hibázás lehetősége is megengedett. Gondoljunk csak Edisonra, akinek nevéhez több mint ezer szabadalom köthető, és a szénszálás izzólámpa felfedezéséhez nagyjából ezer verziót próbált ki. 

… vagyis „Művészek vagyunk, kiknek keze nyomán alakul a világ, amiben élünk.” 

Dr. Paul Conti

Felhasznált szakirodalom:

Ken Robinson: Az alkotó elme, HVG könyvek, 2010

Ken Robinson: Az alkotó tér, HVG könyvek, 2011

Csíkszentmihály Mihály: A flow, Az áramlat, a Tökéletes élmény pszichológiája, Akadémia Kiadó, 1997

Készítette: Hegedűs-Gál Csilla – Karrier- és pályaorientációs tanácsadó, Szervezetfejlesztési tanácsadó, Proaktív business coach, Tréner

Kreatív Önfejlesztők: https://kreativonfejlesztok.hu/

LinkedIn profil: linkedin.com/in/csilla-hegedűs-gál-6bb94359

Facebook oldalam: Munkamotiváció 

Elérhetőségem: mobil: 0620/4748-009;

e-mail: gal.csilla13@gmail.com

„…Noha az áramlatélmény felé nem vezet egyszerű, holtbiztos út, 

ha megértjük, mégis átalakíthatjuk a segítségével az életünket – 

harmóniát vihetünk bele és felszabadíthatjuk azt a pszichikai energiát, 

amit máskülönben unatkozásra vagy aggodalmaskodásra pazarolnánk.”

Csíkszentmihályi Mihály – idézet Flow – Az áramlat 

A tökéletes élmény pszichológiája című könyvéből 

34.old.

A coaching magyarázatára, leírására számos definíció létezik, mégis úgy gondolom minden coach a saját értékrendszere, tudása és tapasztalata szerint értelmezheti a coachingot. Egy biztos, jómagam komplex fejlődési folyamatnak tekintem, mely interdiszciplináris szemléletet igényel a coachtól. A folyamatban ezek alapján könnyen megfér egymással a pszichológia, a gazdaságtan, a biológia és a pedagógia is (és sok más tudományterület), a mindenki számára követendő etikai alapelvek mellett. 

Az alábbi illusztráció a mai királyi hármasunk, melyek az interdiszciplinaritást erősítik: a coaching, a kreativitás, és a flow számomra lényeges jellemzőit, kérdéseit, és kapcsolódási pontjait ábrázolja.  

A király hármas: coaching, kreativitás és flow egysége az élet minden területén – business vagy life - alkalmazható lehetőségekkel rendelkezik. Jelen cikkem középpontjában a kölcsönös hatásmechanizmusaik jelennek meg, melyeket kérdéseim mentén vizsgálok.

Lényeges személyiségjegy a kreativitás egy coach számára?

A kreatív személyek nyitott elmével járnak és nyitottak az új megoldásokra, mindamellett, hogy a kíváncsiság a lételemük. Alapvetően elmondható, hogy a kreativitás támogathatja a coach szakembert, viszont a tudatosság nem elfelejthető tényező a kreativitás helyes alkalmazásában, mivel a kreatív – újító folyamatok, gondolatok el is vihetik jó messzire a coachot abban a támogató folyamatban, melyben a cochee a megoldáskeresés útjára lép. Továbbá érdekes helyzet is előállhat, ha a coach és a coachee kreatív folyamatai eltérőek, ebben az esetben is van választás: továbbmennek a folyamatban, tiszteletben tartva az ügyfél célját. Ilyen esetben lényeges, hogy a coach divergens gondolkodásában rugalmas tudjon lenni, ha ez nem megy érdemes tisztázni a helyzetet a tiszta és nyitott kommunikáció alkalmazásával.

„Az a titka a nagyszerű kreatív embereknek, hogy kíváncsisággal telve tekintenek az élet összes aspektusára.” Elizabeth Gilbert

Hogyan érezheti magát flowban a coach és coachee egy coaching folyamatban?

A flow folyamatában beindulnak a kreatív erők, és önfeledté válnak azok a tevékenységek, melyekbe belefeledkezünk, és megszűnik a tér, az idő, az éhség… és megjelennek az örömteli érzések. A coaching folyamatban is megjelenhetnek ezek az önfeledt tökéletes élmények, melyben a coach teljességgel megérzi a kérdéseire, csendjére, gyakorlataira érkező válaszokat, visszacsatoló kérdéseket, aha élményeket…”Most rátapintottam” érzés, „Most elindult valami” érzés … . Mindezek egyénenként változó érzések, melyekben közös a: megtaláltam, megéreztem, felfedeztem, megértettem … érzések az coachee megéléseiben és a coach tapasztalásában, melyek a fejlődést szolgálják mindkét fél számára. 

Lehet kapcsolat a flow és az AHA élmény között a coaching folyamatban?

A flow élmény elvezethet az AHA élményhez, és ehhez a coaching egy ideális alkalom lehet. Lássunk egy példát:

Az artcoaching alkotó folyamatai során, pl.: egy festmény elkészülése előtt, közben, után megjelenő érzések, érzelmek adhatnak AHA élményt, mely elvezethet a megoldáshoz. A megoldások önálló megtalálása egy alkotói folyamatban kifejezetten megnyugtató és energiával feltöltő érzés a coachee számára. Személyes megélésem szerint a festés, a rajzolás – és nem kell, hogy műalkotás legyen a mű – kiemel a térből, az időből és közben kikapcsol, vagy éppen bekapcsol az agyam egyszerűsítő, megoldó üzemmódja, és újra rálelek önmagamra, a célomra, a lehetőségeimre, az utamra, melyet bejárni szeretnék, és nem túl esni az egészen, vagy az agyam teljes ürességbe lép, és kikapcsol a gondolkodó része, és kizárólag a „műre” fókuszálok, vizuálisan meditálok, kitartom vizualitásom – alkotásom ászanáját, és ezzel megpihen testem – lelkem.

Hegedűs-Gál Csilla - A velencei álom

Fejleszthető a kreativitás?

Minden ember egyedi és megismételhetetlen, akik egyedi kreativitással rendelkeznek. Egyesek a matematikában, míg mások a biológiában… brillíroznak. Az agyunk kreativitásért felelős része széles spektrumon mozog, és kapcsolódik az érdeklődési körünkhöz, viselkedésünkhöz, az IQ-unkhoz és még EQ-unkhoz is. A kreativitás összességében áthatja a működésünket, kapcsolódásunkat a világhoz – másokhoz és önmagunkhoz. A fejlesztése komoly tudatosságot igényel, melyben a játékosság is helyet kap, a szabadság elvének megőrzése mellett. A coachingban és minden interdiszciplináris tudományterületben a kreativitás kulcserőforrásként jelenik meg. Vagyis a kreativitás felébresztése és fejlesztése rejtett tudást, rejtett erőforrásokat, rejtett megoldásokat, rejtett stratégiákat képes mozgósítani, mely a coaching folyamatok során kifejezetten hasznos a coachee felfedező útjának támogatásában.

Konklúzió számomra, hogy a kreativitás, mint egy kulcs kinyithatja a lehetőségek ajtaját a coach és coachee számára, a flow pedig megadhatja a tökéletes élményt, melyben az AHA élmény is felszínre kerülhet a célok, az erőforrások,a korlátozó hiedelmek… felismerése érdekében.

„Saját magunkkal való kapcsolatunk és az, hogy mennyi gyönyörűséget találunk az életben, végső soron attól függ, hogy elménk hogyan szűri meg és értelmezi a mindennapi élményeinket. Boldogságunk belső harmóniánkból ered, nem pedig abból, mennyire vagyunk képesek irányításunk alá vonni az univerzum hatalmas erőit.”

Csíkszentmihályi Mihály – idézet Flow – Az áramlat - A tökéletes élmény pszichológiája című könyvéből - 15.old.

Hegedűs-Gál Csilla - Édes naplemente

Készítette: Hegedűs-Gál Csilla - Szervezetfejlesztési tanácsadó, Proaktív business coach, Tréner

Kreatív Önfejlesztők: https://kreativonfejlesztok.hu/

LinkedIn profil: linkedin.com/in/csilla-hegedűs-gál-6bb94359

Facebook oldalam: Munkamotiváció 

Elérhetőségem: mobil: 0620/4748-009;

e-mail: gal.csilla13@gmail.com

Az elmúlt évtized derekán mintegy 4 éven keresztül rendszeresen utaztam munkaügyben. Minden második héten a reptéren kezdtem valamelyik napot, és hol rövidebb hol hosszabb időre és rövidebb-hosszabb távolságra repültem. Legtöbbször nem volt velem kolléga vagy ismerős.

Imádtam a repülést, csodálom a gépeket és az embert, hogy ezt a technológiai remekművet megalkotta. Ma arra a technológiára tartogatom a csodálatomat, amely lehetővé teszi a fenntartható mobilitást, így a repülést is. Bízom benne, hogy nincs már messze. 

A hosszabb útjaim során sok új ismeretséget kötöttem, például üzletemberekkel a világ minden tájáról, de fiatal amerikai misszionárius hölggyel is beszélgettem már a Budapest-New York járaton. 

Valahogy ott fent, 10000 méter magasan és ezer kilométerekre otthontól minden olyan könnyeddé válik, rámosolyogni és megszólítani a melletted ülőt, belemenni akár sorskérdések, munka vagy párkapcsolati problémák megbeszélésébe is. Ezek az alkalmak emlékeztettek azokra a fiatalkori időkre, amikor vonaton, vagy autóstoppal utaztam és pillanatok alatt fontos témákat is megvitattam az utastársaimmal.

Az a tudat, hogy valószínűleg nem fogunk többet találkozni és nem lesz következménye a kitárulkozásnak felszabadító és bizalmat ébresztő sok ember számára. Vagyis szükségünk van egymásra, arra, hogy meghallgassuk egymást és meghallgattassunk minden ítélkezés nélkül. Nekem a fenti tapasztalataim azt mutatják, hogy képesek is vagyunk erre, ha félelmeinket háttérbe szorítva egyszerűen csak bízunk a másikban. Egyszóval a vonaton vagy repülőn ismerkedés és beszélgetés felér akár egy coaching üléssel is.

A valóban hosszú 10-12 órás repülőutak során előfordult, hogy jó néhány órát olvasással, vagy ha már abba is belefáradtam akkor egyszerűen csak pihenéssel, esetleg alvással töltöttem.

Nem tudom pontosan mikor és hogyan tudatosodott bennem legelőször, csak egyszerűen megtörtént az, hogy a repülőn ültem, lehunytam a szemem és teljesen máshogy láttam a helyzetemet és a problémáimat. Egyszerűen csak mintha kívülről láttam volna magam. Minél távolabb járt a repülőgép Budapesttől annál tisztább lett a kép.  

Csakhogy konkrétan is érzékeltessem ezt a folyamatot, egy baráti kapcsolatban éppen zajló nehézségekre kezdtem másképp figyelni. Mintha minden zavaró érzés, mint például a csalódás eltűnt volna és egyre jobban láttam azt mi fog történni, ha ebben a mederben folytatom a kommunikációt és ha nem értékelem át az érzéseimet. Tisztán láttam, ha nem változtatom meg a hozzáállásom, akkor elveszítem a barátságot és tűpontosan láttam azt is, hogy mit kell tennem, mondanom, hogy ami jó az megmaradjon. Az is egyértelmű lett, hogy az én felelősségem a cselekvés, nekem kell lépnem és nem várhatok tovább. Lenyűgöző, fantasztikus felismerés és tapasztalás volt, és olyan egyértelműen és elementárisan jött elő a semmiből, amit soha nem éltem még át.

Ettől az alkalomtól kezdve szinten minden hosszabb úton volt hasonló élményem és tettekkel is követtem azt, amit a repülőút során megértettem és elterveztem.

Amikor 10000 méter magasról lenéztem a Szaharára vagy Iszfahán fényeire számos napi fájó probléma összezsugorodik, más értelmet kap, egyrészről azért, mert magasról látva csodálatos világunkat minden más eltörpül, másrészről azért, mert térben és időben is még messze vagyok attól, hogy visszatérjek közéjük. Amikor pedig hazafelé tartottam egy-egy hosszabb útról a hála és öröm vezérelt, hogy ismét otthon lehetek, láthatom szeretteimet és ezáltal is erőt éreztem ahhoz, hogy a tisztánlátásban született gondolataimat tettekkel váltsam valóra.

A térbeli vagy időbeli távolságot egy problémától nem csak fizikailag lehet megteremteni. A coachingban alkalmazott eszközök segítségével ezt egy ülés során is elérhetjük. Martin Wehrle A 100 legjobb coaching gyakorlat című könyvében is megjelenik a disszociáció, téren és időn át ívelő utazásként. 

Ez egy olyan célkitűzést is segítő gyakorlat, amely során távolságból tudunk tekinteni magunkra, és a térbeli távolság gondolkodási távolságot is eredményez. Hátra tudjuk hagyni azokat az érzelmeket, félelmeket és esetleg részleteket is, amelyek akadályoznak haladásunkban, céljaink kitűzésében, megértésében, vagyis a tisztánlátásban.

 Wehrle a disszociáció előidézése érdekében az alábbi kérdésfelvetéseket javasolja:

„Hogyan látná a problémáját, ha…

• asztronautaként szembesülne vele a világűrben
• a vakáció alatt merülne fel, a strandon
• világutazóként találkozna vele Ausztráliában, a Föld másik oldalán?”

Nagyon szeretem Wehrle praktikus, hatalmas tapasztalatról tanúskodó munkáit, kézikönyveit és számos ötletet merítek belőlük. 

Emellett a saját élményeimet és coaching tapasztalataimat ötvözve az alábbi kérdéseket is szoktam alkalmazni, hogy ügyfeleim figyelmüket a céllehetőségeikre irányítsák és más, ha lehet felszabadító perspektívából nézzenek saját jelenlegi helyzetükre:

• Képzelje el, hogy el kellett utaznia egy távoli országba és nem látta szeretteit már egy hete.

Írja le hol van, mit csinál, hogy érzi magát. Ha visszatekint innen, mit értékelne a legjobban az egy héttel ezelőtti helyzetéből? 

• És most képzelje el, hogy már egy hónapja ott van.
• És most képzelje el, hogy már egy éve.

Fontos szempont, hogy az ügyfél valóban beleélje magát a térbeli és a fokozatosan növekvő időbeli távolságba, hogy el tudja engedni a kevésbé fontos részleteket, a jelen problémáit és szorítását és felértékelődjön minden, ami fontos számára. 

Így könnyen elérheti a 10000 méteres utazási magasságot és amikor megpillantja a napfényben ragyogó Fudzsi hegyet már pontosan tudja mit akar elérni és mi lesz az első lépés.

Bujdosó Andrea 

vezetői tanácsadó&coach írása

weboldal: andition.eu

Képzeld el, hogy egy rohanós hétfői reggelen üzleti öltözetben (kiskosztüm/öltöny) beülsz az autódba, és indulnál a megszokott rutinod szerint köreidre. Azonban aznap -ott és akkor- nem látod a sebességedet, a megtett távolságot, a vízhőfokot, az üzemanyagállást, és egyáltalában semmit, amit jól megszoktál ahhoz, hogy biztonságosan és nyugodtan elérd aznapi célodat. Valami elromlott, a műszerfal sötét. Nincs visszajelzés, de a motor jár, mehetsz, szabad vagy. Mit teszel? Nyomaszt a sok tennivaló, a határidő, a partnerek várakozása, az aznapi feladatok. Esetleg a hátsó ülésen a gyerekeid az iskolatáskával lesik, na most mi lesz? Nincs halogatás, azonnali döntés kell.

A megérzéseidre hagyatkozol, gyorsan döntesz, és mész, bevállalod? Vagy netán elindulsz ugyan, de vezetés közben a sebességedet számolgatod az útjelző karók, és az idő mérésével? Vagy lesed a többieket? Nem is mersz elindulni, mert a tényekre hagyatkozol mindig, és folyamatosan a kijelzőket nézed egyébként is? Te hogyan vezeted az autódat, ha nem működnek benne a műszerek? El mersz indulni, vagy azonnal kiszállsz? Vagy már elég rutinos sofőr ahhoz, hogy így vezess akár hosszabb ideig? Jó, elfogadható ez így neked, netán külön élvezed? Mit tudsz ebből tanulni? Volt már hasonló élményben részed? Írásomban saját élmény inspirált, és egy fontos személyiségjegyre szeretném a figyelmet felhívni.

A személyiség, és a vezetői képességek fontos eleme, hogy intuitív módon, vagy netán analitikus módon hozol döntést ilyen helyzetben, elindulsz-e, és utána hogyan vezetsz. Esetleg hol így-hol úgy? Helyzetfüggő? Gondolkodtál már ezen?
Mi is az az intuíció? Amikor érzéseinkre hagyatkozunk. Amikor úgy tudunk dönteni, hogy nem gondolkodunk a miérten, képesek vagyunk analizáló gondolkodás nélkül is tudni, tudatalattinkból előhívni egy kérdésre a választ. Szinte az alapján döntjük el a kérdést, hogyan érinti személyiségünk magját. 

Az ember is bizonyos értelemben állatias ösztönlény, képes érezni egy döntésről, hogy helyes, vagy helytelen, azonban tudatával képes ösztönös döntéseit kontrollálni, felülírni. A tudásalapú társadalom mítoszában élünk, ahol az elemzés, a tények, az adatok mindenhatóságában hiszünk. Mindeközben az intuíció is jelen van, és olyan helyzetekben, amikor nincsenek adatok, nincs visszajelzés, nincs példakép, de mégis menni kell, csak az intuíció működik, legalábbis arra kell hagyatkozni. Az üzleti életben is sok olyan döntést kell meghozni, ahol a racionalitás csak korlátozottan működhet. Az innováció területén, egy új termék bevezetése során gyakran döntenek a döntéshozók megérzéseik alapján. Ez is tanulható, fejleszthető, és a mindennapi életben is segítségedre lehet. Egy rutinos sofőr, jó vezető, ötvözi a két módszert, és ösztönösen tud dönteni abban is, hogy mikor melyik működési módot választja. 

Tippek az intuíció fejlesztésére:
1. Vezess naplót. Írd le gondolataidat, akkor is, ha kevés a mondandód. Segít felnyitni a tudatalattidat.
2. Kapcsold ki a belső kritikust önmagadban. Kövesd a belső dialógusodat félelem nélkül.
3. Keress egy elvonulós helyet, ahol például zenével, irodalommal foglalkozhatsz, és közelebb kerülhetsz érzéseidhez.

„Az intuitív elme szent ajándék, a racionális elme hű szolga.
Létrehoztunk egy olyan társadalmat, amely tiszteli a szolgát, és elfelejtette az ajándékot.”-Einstein

Dr. Ölveczki Karolina írása

Forrás: https://www.psychologytoday.com/blog/the-intuitive-compass/201108/what-is-intuition-and-how-do-we-use-it