Help Sales ÁSZF

A különösen érzékeny emberek 16 szokása, Amanda L. Chan cikkének fordítása

Nem érzed néha úgy, hogy erősebben reagálsz mindenre, mint az átlag? Sokszor érzed úgy, hogy állandóan mások érzései miatt aggódsz? Jobban szereted a csendes, kevéssé kaotikus környezetet? 

Ha igazak rád a fentiek, lehet, hogy te is HSP (highly sensitive person, különösen érzékeny ember) vagy. A személyiségjegyet először dr Elaine N. Aron kutatta még az 1990es évek elejéln, és úgy találta, hogy aránylag gyakran, átlagosan minden ötödik emberre jellemző jelenségről van szó. Aron számos tanulmányt és könyvet irt róla, első könyve a The Highly Sensitive Person. Önkitöltős tesztet is készitett a témában, amely ezen a linken elérhető angolul: (which you can take here).

Mig az utóbbi időben egyre többet olvasni az introveltált személyiségről, főként olyan népszerű irodalmaknak köszönhetően, mint Susan Cain "Quiet," (Csendes) cimű könyve, amely felhivja a figyelmet az olyan személyiségektipusokra akik magas érzékenységüknél fogva a kevesebb stimulus jelenlétét biztositó nyugodtabb környezetet kedvelik, Aron megjegyzi, hogy a HSP még mindig kisebbségnek számit a társadalomban. 

A kisebbség semmiképpen nem jelent semi rosszat, hiszen a magas érzékenység számos pozitiv jellemzővel jár. Tekintsük át az ilyen tipusú személyek közös jellemzőit.

  • Mélyebb érzések.

A HSPk egyik legkarakterisztikusabb jellemzője az átlagosnál mélyebb érzések jelenléte. “A HSPk mélyen szeretik megélni a dolgokat.” Irja Ted Zeff, Ph.D., a The Highly Sensitive Person's Survival Guide szerzője. "Az ilyen emberek nagyon intuitivak, és ha valamit meg akarnak tudni, mindig mélyrehatóan tanulmányozzák a témát."

· Erősebb érzelmi reakciók

A HSPk jellemzően minden helyzetben erősebben reagálnak érzelmileg. Például barátaik problémáira is mélyebb empátiával reagálnak, mint az átlag. Az is jobban foglalkoztatja őket, hogy egy másik személy hogyan reagál egy negative esemény hatására. 

  •  “Ne vegyél mindent magadra”.  “miért vagy annyira érzékeny?”

Az érzékenységet minden kultúra másként értékeli. Van, ahol erény, másutt negative tulajdonság, irja Zeff. Kutatásai során Zeff több országból – igy többek között Thaiföldön és Indiában is – készitett interjúkat férfiakkal. A távol-keleti kultúrákban, mint megállapitotta, szinte sosem érte őket Kritika. Észak Amerikában azonban gyakran kaptak kritikát a HSP férfiak túlzott érzékenységük miatt. 

  • Edzőteremben inkább egyedül.

A HSP jellemzően kerülik a csapatsportokat, ahol úgy érzik, hogy minden mozdulatukat figyelik a többiek, irja Zeff. Interjúk alapján megállapitotta, hogy a megkérdezett HSPk jellemzően az egyéni sportokat kedvelik, mint például a kerékpározás, futás, kirándulás. Ez azonban nem törvényszerű. Olyan HSPk, akiknek szüleik támogató és megértő környezetet biztositanak és biztositottak, könnyebbnek érezhetik a csapatsporthoz való csatlakozást.

  • Több ideig tart dönteni.

Mivel tisztábban látják az apróságokat és a részleteket, a HSPk számára nehezebb a döntéshozás, irja Aron. Még akkor is, amikor nyilvánvalóan nincsen “helyes” vagy “helytelen” választás (pl. milyen fagylaltot egyek), a HSPk akkor is jóval tovább fontolgatják a lehetőségeket. Minden lehetséges kimenetelt mérlegelve. Aron erre a következőt tanácsolja: “Fontold meg a lehetőségeket amennyi időd van rá, és kérj haladékot, ha lehet.” (Forrás: a recent issue of her Comfort Zone newsletter.) “Ez alatt az idő alatt – ami lehet egy perc, egy óra, egy nap, vagy éppen egy hét – tegyél úgy, mintha már meghoztad volna a döntést. Hogyan érzed magad? Néha a döntés utáni állapot annyira másként néz ki, hogy könnyebb elképzelni a kimenetet.” Egyetlen kivétel: ha egy HSP egyszer eldöntötte, hogy mi a helyes döntés, és mi a helytelen, a jónak tartott döntést sokkal könnyebben fogja meghozni a jövőben. 

  • Azok a bosszantó “rossz” döntések 

Biztosan te is ismered azt a kellemetlen érzést, amit egy rossz döntés meghozatala után érzel. A HSPkben mindez sokszorosan fordul elő, mert ők érzelmileg sokkal erősebben reagálnak mindenre” magyarázza Aron. 

  • A részlet-orientáltság 

A HSPk különösen érzékenyek a részletekre. Ők lesznek azok, akik minden apróságot észrevesznek egy szobában, észreveszik, ha új cipőd van, vagy megváltozott az időjárás.

  • Nem minden HSP introvertált

Sőt. A HSPk 30 százaléka Aron szerint introveltált. Az ilyen egyének gyakran szoros közösségben nőnek fel, például kisvárosban, vagy olyan szülő gyermekeként, aki tanitóként vagy lelkipásztorként dolgozott. Igy sok emberrel kerültek kapcsolatba. 

  • Ideális team tagok 

Mivel a HSPk nagyon mély gondolkodásúak, nagyon hasznosak a csapatmunkában, irja Aron. De akkor dolgoznak leginkább hatékonyan, ha nem nekik kell meghozniuk a végső döntést. Például orvoscsoport tagjaként jól tudják elemezni a sebészi beavatkozás pro és kontra érveit, de job, ha a végső döntést egy másik tag mondja ki.

  • Nyugtalanságra és depresszióra való hajlam (csak negativ múltbéli tapasztalatok esetén) 

“Ha sok rossz tapasztalatod volt, különösen életed elején, nem érzed magad biztonságban otthon vagy az iskolában, idegrendszered nyugtalan lesz” irja Aron. Ez nem azt jelenti, hogy minden HSP nyugtalan természetű. Sőt. A támogató környezet nagy segitség az ilyen emberek számára. A HSP gyerekek szüleinek tudatosan kell segiteniük gyermeküket, megfelelően nevelve őt.” Irja Aron. “Nem jó, ha túlzottan védjük őket, de védtelenül sem célszerű hagyni őket. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a két véglet közt, hogy később boldog felnőtté válhassanak. 

  • A zavaró zaj számukra még inkább zavaró 

Bár nem mondhatjuk, hogy a többi személyiségtipus rajong a zavaró zajok iránt, a HSPk az átlagnál sokkal érzékenyebbek a káoszra és a zajokra. Ennek az az oka, hogy rájuk túláradóan hatnak ezek a dolgok, őket túl erősen stimulálják az ilyen helyzetek – írja Aron.

  • Erőszakot tartalmazó filmek – NE!

Mivel a HSPk az átlagnál erősebb empátiával rendelkeznek, és könnyen túlstimulálják őket az erőszakot tartalmazó filmek, ők nem szeretik a horror-, és a sok erőszakot tartalmazó filmeket – írja Aron. 

  • Könnyebben sírnak

Ez az egyik oka annak, hogy a HSPknek célszerű kerülni az olyan helyzeteket, amikor “rossz” viselkedésként cimkéznék mások a sírást – írja Zeff. Ha a barátok és a család megérti, hogy milyen a HSP lelki beállítottsága, - azaz hogy könnyen elsírja magát – és segítik abban, hogy ezt a feszültséget sírással fel tudja magában oldani, az illető nem fogja szégyellni, ha sír. 

  • Átlagon felül illedelmesek

A HSPk nagyon tudatos emberek – írja Aron. Emiatt általában sokkal jobban odafigyelőbbek és udvariasabbak is. De hajlamosak az átlagnál gyakrabban észrevenni, ha egy másik ember nem udvarias. Vegyünk egy példát. Boltban nem azért nem szeretik magára hagyni egy boltban, mert attól félnek, nehogy kilopjanak belőle valamit. Hanem azért, mert attól félnek, nehogy valakinek útjában legyen a kosár.

  • Jobban átérzik a kritikát 

A HSPk sokkal intenzívebben reagálnak mindenfajta kritikára, mint az átlag. Ennek eredményekén hajlamosak különféle taktikákat alkalmazni, hogy elkerüljék a kritikát. Ilyen lehet, hogy mindenkinek megpróbálnak megfelelni (hogy ne legyen mit kritizálni rajtuk), először saját magukat kritizálják, vagy igyekeznek elkerülni azt az embert, akitől jó eséllyel kritikát kapnának. “Ha valakit kritizálnak, az lehet, hogy cask legyint rá. A HSP azonban sokkal inkább szívére veszi a dolgot.” Írja Aron. 

  • Elhatárolt terek a közös irodákban = . Nagy nyitott közös iroda = rossz.

Hasonlóan ahhoz, hogy inkább egyedül edzenek az edzőteremben, munkakörnyezetüket is illetően hasonló a HSPk preferenciája. Szeretnek másoktól elhatárolt térben egyedül dolgozni. Zeff leírja, hogy sokan szeretnek otthon, saját maguk főnökeként dolgozni. Így ugyanis befolyásolni tudják a munka közben őket érő hatásokat. Zeff leírja, hogy azok számára, akiknek nem adatik meg ez az otthonról való munka luxusa, jó alternatíva lehet a rugalmas munkaidő illetőleg helyszín. És ha még erre sincs lehetőség, számukra mindenképp kellemesebb egy térelválasztókkal körülvett munkahely, ha nagy terű közös irodában kell dolgozniuk.

Doubravszky Júlia fordítása

Forrás:

https://www.huffpost.com/entry/highly-sensitive-people-signs-habits_n_4810794?guccounter=1&guce_referrer=aHR0cHM6Ly93d3cuZ29vZ2xlLmNvbS8&guce_referrer_sig=AQAAAKaZTH8VI57ZZpZmgbwNr3TUlDY3aMzWhJ4aPNSPHiJfpPSbSKYW3d3bvNvVebf5GOK9_iQapkZ_EWWBxlL4ok2a-UgaUeiZiU-UMd0zsYctzJOLuMqEpQljlpBJ9vSxZJW4U5ZZ4t8I2Xh9h6QRU2_3zzwb-rE0L5nxq3cJet-G

0 Tovább

Coaching és a szuperérzékenység

Minden ötödik ember fokozott idegrendszeri érzékenységgel születik, ezeket a személyeket nevezi a nemzetközi szakirodalom szuperérzékenyeknek (HSP- Highly Sensitive Person). Ezek a társaink sokszor átlag feletti képzelőerővel, intuícióval, intelligenciával rendelkeznek, de gyakran visszahúzódónak, szégyenlősnek vagy hangulatembernek tűnnek. Ez a típusú idegrendszer normális jelenség, alapvetően semleges személyiségvonás, ami feltehetően öröklött, és ugyanannyi fiú- és lánygyermek születik érzékeny lélekkel. Carl Gustav Jung, a híres pszichiáter is szuperérzékeny volt, aki komolyan foglalkozott már a témával, ő, mint „a befordulás tendenciájaként” definiálta ezt a lelki alkatot, és leginkább az introverzióhoz kötötte. 

De mi is váltja ki ezt a befelé fordulást, visszahúzódást? Legfőbb alapigazság, hogy az emberek jelentősen különböznek abban, hogy azonos helyzetben és azonos ingerek hatására milyen mértékben fokozódik idegrendszerük izgalmi állapota. Legyen szó zajról, éhségről, fájdalomról, koffeinről, de akár emlékképekről, gondolatokról - ezek mind erős ingereknek számítanak.

Egy mérsékelten zűrös, ugyanakkor ismerős helyzet - mint például egy átlagos munkanap - is lefáraszthat egy szuperérzékenyt annyira, hogy csak csendre és magányra vágyik. Ilyen állapotban az utolsó inger is csepp lehet a pohárban. Van, aki egy vizsgahelyzetet „egészséges drukkal” él meg, míg a szuperérzékeny olyan magas izgalmi állapotba kerül, hogy erőteljes testi jelei is mutatkozhatnak: gyomorgörcs, kézremegés, izomfeszültség, gyors szívverés…stb.

Miért fontos információ ez egy coachnak (illetve saját magunknak)? A coaching során alapvetően 4 eset fordulhat elő: vagy az egyik fél (a coach vagy coachee) szuperérzékeny vagy mindkettő vagy egyik sem. Figyelembe véve azt az adatot, hogy a népesség min. 15-20 %-a ebbe a csoportba tartozik, nagy esély van arra, hogy legalább az egyik fél beleesik ebbe a kategóriába.

Vegyük át röviden, milyen kihívásokkal, feladatokkal szembesülünk, ha ügyfelünk HSP. Számolnunk kell azzal, hogy kezdetben félénk, nehezebben nyílik meg, esetleg szégyenlősségből nem mer felvállalni magával kapcsolatos fontos információkat. Könnyebben sírhat, szinte bizonyos, hogy az idegrendszere fokozott izgalmi állapotba kerül, így nagyobb türelemmel kell hozzá fordulni.

Kerülni kell a harsány, zavaró elemeket, pl. az élénk színeket, erőteljes hangforrásokat. Milyen technikákat alkalmazhatunk? Az átkeretezés segíthet abban, hogy a stresszfaktorokat leépítve más szemszögből, kívülről vizsgáljunk meg egy helyzetet. A kreatív, művészeti, asszociációs, hangsúlyosan jobb agyféltekés feladatokban nagyobb lehet a sikerélményük. Fontos, hogy megéljék a támogatást, elfogadást, bátorítást.  

Ha a coach HSP, fel kell mérni, hogy hány klienst tud pl. naponta vállalni. Érdemes egy kis szünetet beépíteni két ügyfélfogadás közé, ügyelni kell arra, hogy tudatosan teremtsünk magunknak nyugodt pillanatokat a krónikusan izgatott idegi állapot elkerülése érdekében.  Szilárd elhatározással kell végigvinni ezt a tervünket, hiszen a mai világ a folyamatos ingeráradatról szól. Fogalmazzuk meg magunknak, hogy pl.: „Most 5 percre lehalkítom a telefont, és nem veszem fel”, „Kinyitom az ablakot, és szívok egy kis friss levegőt”, de akár meghallgathatjuk a kedvenc számunkat is.

Figyelni kell arra is, hogy ne vegyük át, ne éljük meg erősen másik hangulatát, dühét, érzelmi állapotát, mert semlegesnek, támogatónak kell maradni minden helyzetben. Az általunk kialakított környezet támogasson bennünket, ha pl. nem bírjuk a nagyvárosi élet zaját, ne a Blaha Lujza tér környékén béreljünk lakást. Ha kimerültnek érezzük magunkat, inkább mondjuk le a megbeszélést.

Amennyiben mindkét fél HSP, van esély arra, hogy a felek hamar egymásra hangolódjanak, és a finom jelzéseket kölcsönösen vegyék. A hasonló, megélt tapasztalataik alapján a „közös nevező” érzése alakulhat ki, amely megalapozhatja a beszélgetés oldott légkörét. Ugyanakkor nagyobb kihívás a határtartás, az érzelmi-, gondolati kontroll. 

Az eddig olvasottak alapján a kevésbé érzékeny személyek megbántva vagy kirekesztve érezhetik magukat, mert úgy tűnhet, a szuperérzékenyek nem csak mások, de „jobbak” náluk.  „Úgy érted, én nem vagyok érzékeny?”- tehetik fel joggal a kérdést. Az „érzékeny” szóhoz többek között azt is társítják, hogy valaki tapintatos, megértő, befogadó, körültekintő.

Nyugodt körülmények között szinte nem is érzékelhető a különbség, míg magas izgalmi állapotban a szuperérzékeny ember „kikészül”, kevésbé érzékeny társai azonban még kaotikusabb helyzetben is megértőbben tudnak viselkedni, ezért szükségtelen alá-vagy fölé rendeltséget kialakítani. Elaine N. Aron könyve: Szuperérzékeny vagyok? tartalmazza azt a tesztet, amelynek kitöltése alapján meg tudjuk állapítani ezt a fajta érzékenységet. Érdemes a témában elmélyülni coachoknak, pedagógusoknak, orvosoknak és szülőknek is.

Andics Éva írása

0 Tovább

Proaktív coaching

blogavatar

A Pro Bona Coaching & Training Center blogja. Hírek és érdekességek a coaching hazai és nemzetközi világából. Témánk az üzleti és életvezetési fejlesztés, melyet színes tippekkel és megközelítésekkel szeretnénk közel hozni az olvasóinkhoz.

Címkefelhő

coaching (191),coach (183),szakirodalom (38),célkitűzés (27),motiváció (26),önismeret (25),technikák (21),life coaching (21),változás (14),proaktivitás (13),vezetés (13),boldogság (12),stresszkezelés (11),kreativitás (10),business coaching (10),önbizalom (9),önbecsülés (9),karrier (8),időbeosztás (8),siker (8),átkeretezés (7),együttműködés (7),tudatosság (7),értékesítés (6),pozitív pszichológia (6),interjú (5),nők helyzete (5),felelősség (5),tánc (5),túra coaching (4),férfiak helyzete (4),értő figyelem (4),kommunikáció (4),párkapcsolat (4),asszertivitás (4),oktatás (4),fogyás (4),pszichológia (4),kérdezéstechnika (4),elismerés (4),elégedettség (4),bátorság (3),szabadság (3),kultúra (3),reziliencia (3),testbeszéd (3),Itt és Most (3),reframing (3),kritika (2),mese (2),szinergia (2),megismerés (2),rugalmasság (2),csend (2),mozgás (2),játék (2),érzékenység (2),életmód (2),ROI (2),multi (2),vállalat (2),bizalom (2),Martin Wehrle (2),egyensúly (2),életciklus (2),Edward de Bono (2),pénz (2),álom (2),irányítás (2),érzelmi intelligencia (2),ítélkezés (2),alkalmazkodás (2),tervezés (2),önérvényesítés (2),iskola (2),praxis (2),edzés (1),átirányítás (1),megbocsátás (1),gyerek (1),én-erő (1),sport (1),metakommunikáció (1),erősség (1),teljesség (1),Fontos és Sürgős (1),személyiség (1),Toastmasters (1),coachcoaching (1),fogadalmak (1),Appreciative Inquiry (1),akarat (1),kitartás (1),optimizmus (1),társaság (1),vállalat (1),bántalmazás (1),caoaching (1),munka (1),a coaching hatása (1),szeretet (1),érzelmek (1),tanulás (1),szokás (1),jövő (1),kamasz-szülő (1),SMART (1),y generáció (1),stressz (1),tárgyalástechnika (1),akaraterő (1),család (1),anyaszerep (1),őszinteség (1),szuperérzékenység (1),metafora (1),önállóság (1),függetlenség (1),egyenjogúság (1),tréning (1),áramlás (1),önzetlenség (1),belső logika (1),karizma (1),ügyfél (1),nagylelkűség (1),fair play (1),méltányosság (1),empátia (1),ügyfélszerzés (1),fluencia (1),önértékelés (1),irigység (1),megbecsülés (1),introvertált (1),etika (1),tanácsadás (1),előrelátás (1),megértés (1),Gordon (1),interkulturális (1),életvezetés (1),életszerepek (1),Szentgyörgyi Romeo (1),dicséret (1),tranzakcióanalízis (1),orvos (1),önkéntesség (1),edző (1),hős (1),Kiyosaki (1),FISH! (1),böjt (1),élet (1),delegálás (1),játszmák (1),divat (1),fejlesztés (1),Csikszentmihalyi Mihaly (1),cselekvés (1),kifogás (1),beteg (1)

Feedek