A hagyományos intelligencia tesztekkel mindannyian találkoztunk már. Ezeket a feladatsorokat a 20. század elején dolgozták ki azért, hogy számszerűsíteni lehessen a feladatsort megoldók értelmi képességeit. A mai napig elfogadott megegyezés szerint a 100-as intelligencia hányados (IQ) az átlagos érték. A szóban forgó tesztek a logikai, vizuális és matematikai készségeket mérnek, de teljesen figyelmen kívül hagyják az egyéb erősségeket. 

Bizonyára mindenki ismer olyan embereket, akik hadilábon állnak a számokkal, de elsőrangúan zenélnek vagy tájékozódnak. Vannak olyanok, akik képtelenek eligazodni egy térkép segítségével, de csodálatosan rajzolnak. Mások kifejezetten jól kommunikálnak, és könnyen teremtenek kapcsolatot idegenekkel, vagy éppen anyanyelvi szinten beszélnek egy idegen nyelvet úgy, hogy soha nem jártak nyelvtanárhoz. Ezeket a képességeket a hagyományos IQ-teszt nem méri, de mégis létező, fontos, az egyén magán- és szakmai életét jelentősen befolyásoló erősségekről van szó. 

Howard Gardner a Harvard Egyetem ma is élő pszichológia professzora dolgozta ki a többszörös intelligencia rendszert a 20. század 3. harmadában. Gardner elutasítja a hagyományos értelemben vett intelligencia fontosságát és megkérdőjelezhetetlenségét: 

„Ideje kiszélesíteni annak spektrumát, hogy mit értünk tehetségen. A nevelés elsősorban azzal járulhat hozzá a gyermek fejlődéséhez, ha a tehetségének legmegfelelőbb pályára segíti, ahol elégedett lehet, és sokat nyújthat… Kevesebb időt kellene a gyerekek rangsorolására szánnunk, és többet arra, hogy ráébresszük őket velük született adottságaikra és tehetségeikre, és műveljük ezeket. Száz meg száz érdemes cél létezik, és számtalan készség és annak kifejlesztése juttathat el hozzájuk.” - Howard Gardner

Gardner modellje az intelligencia sokféleségét helyezi előtérbe. A Frames of Mind című kötet 1983-as megjelenése óta 8 féle intelligencia típust szokás megkülönböztetni. 

• logikai/matematikai
• verbális
• zenei
• vizuális
• mozgási/kinesztetikus
• interperszonális/szociális
• intraperszonális/saját magunk ismerete
• naturális/környezeti

Ez a sokoldalú intelligencia modell gazdagabb és részletesebb képet nyújt a kitöltőjéről, mint egy hagyományos IQ-teszt. Ennek az eszköznek a segítségével könnyen feltérképezhetők az erősségek, és elősegíthetjük saját magunk megismerését. A coaching során gyakran foglalkozunk a személyes fejlődéssel, melynek következtében az ügyfél alaposabb és mélyebb önismeretre tesz szert, eredményesebben lesz képes a kríziseket és problémákat lehetőséggé alakítani. 

Gáspár Álmos
gasparalmos.hu

A vezető, a coach és az egyén teljesítményének fejlesztése

Ez a könyv Stephen Neale, Lisa Spencer–Arnell és Liz Wellson tollából származik. Piacvezető cégek igazgatói, akik szintén coachok, több ezer ügyfélnek segítenek világszerte. Lisa tagja a Nemzetközi Coach Szövetségnek, Stephen pszichológus is. Küldetése a személyes intelligencia fejlesztése a személyes teljesítmény növelése céljából. Lizt foglalkoztatja, miként lehet együttesen alkalmazni az érzelmi intelligenciát és a coachingot.

A könyv igazi remekmű, mely a coachoknak is hasznos tanáccsal szolgál. A fejezetek külön-külön is értelmezhetőek, melyek gyakorlatokat, idézeteket, esettanulmányokat, kutatási eredményeket is tartalmaznak.

Az érzelmi intelligenciánk (EI) fejlesztése különösen fontos. Ha felismerjük lehetőségeink kiaknázását meggátló negatív attitűdjeinket és érzelmeinket, akkor ezeket az attitűdöket meg tudjuk változtatni. Ez által változást érhetünk el gondolkodásunkban, viselkedésünkben. 

Milyen előnyei vannak számunkra, az Érzelmi Intelligencia Coachingnak?

             Kevesebb stressz ér minket

             Jobb karrierlehetőségeink lesznek

             Hatékonyabban kommunikálunk másokkal

             Magabiztosabban kezeljük a változásokat

             Pozitívabb és magabiztosabb gondolkodás.

Mit profitálhatsz abból, ha ebben egy coach segít Neked?

Gondolj bele, milyen nagyszerű érzés az, mikor a coachnak ugyanolyan fontos a sikered, mint saját magadnak. Olyan kérdéseket tesz fel neked, melyekkel feltárhatod rejtett erőforrásaidat, megoldod a problémáidat úgy, ahogyan azt álmodban sem gondoltad volna. Egyszerűen, ügyesen és természetesen.

A coaching a kommunikáció egyik legerőteljesebb módja. Az előrehaladás hatékony eszköze, ami a legjobbat hozza ki belőled. Ha úgy érzed, elakadtál, megrekedtél, nem tudod hogyan tovább, ha a munkahelyi stressz kezelése gondot okoz számodra és nem tudod kezelni a dühödet, az érzelmeidet, akkor első lépésként olvasd el a könyvet, és ha úgy érzed Te is szeretnél segíteni az embereknek, várunk szeretettel a képzéseinken. 

Amennyiben az emberek magánéleti gondjaiban szeretnél segíteni, akkor a Life coach képzésünket ajánljuk Neked, ha pedig az üzleti szférában dolgozók életében, akkor a Business coach képzés a legideálisabb számodra.

Mi kihozzuk Belőled a legjobbat!

Erdélyi Zsuzsanna

Business Coach gyakornok

Az 1990-es évek óta megduplázódott azok száma, akik munkájukkal összefüggésben krónikus stressztől szenvednek. Azon túl, hogy a lassan népbetegségnek számító probléma komoly egészségügyi vonzattal is jár, komolyan rontja a vezetők döntéshozó, munkavégző képességét – ez pedig a coach számára is kihívást jelent.

A Penna nemzetközi coach-iroda írásából kiderül, hogy saját szakértőik is meg tudják erősíteni a szomorú trend létezését. Egyre több, vezető beosztású üzletember küzd az irreális elvárások okozta stresszel. Azonban arra is érdemes felfigyelni, hogy sokszor épp ugyanezen vezetők okoznak szükségtelen megterhelést munkatársaiknak! Nem csak morális, de a nemzetközi egyezmények értelmében jogi kötelezettség is a stressz szintjének ellenőrzés alatt tartása a munkahelyen. No de hogyan érhetjük ezt el?

Az első lépés természetesen, hogy maguk a vezetők is megbarátkozzanak a gondolattal, hogy ők sem teljesen ellenállóak a stressz hatásaival szemben. Senkinek sincs végtelen türelme, állóképessége, koncentrációja, hogy bármilyen lehetetlennek tűnő feladatot végrehajthasson Ezért az első és legfontosabb, hogy a vezetők vigyázzanak saját kiegyensúlyozottságukra, alkalmazkodó és ellenálló-képességükre, szakszóval rezilienciájukra.

Ha a reziliencia, a coachingban gyakran előforduló szakkifejezés jelentését keressük, legtöbbünknek az állóképesség jut eszébe, az hogy valaki képes hosszú-hosszú túlórákat is végezni, hogy feladatát ellássa. Ennél azonban jóval szélesebb jelentéskörrel bír e fogalom.

Mi a helyzet például egy olyan menedzserrel, aki – bár keményen dolgozott – végül mégsem kapta meg az áhított előléptetést? Vagy azzal, akinek egyébként makulátlan teljesítményét időnként érthetetlen megbicsaklások tarkítják? Tudjuk, hogy sok vállalati kultúrában egy karrier-út létezik: „felfelé vagy ki az ajtón”. Ilyen helyzetekben a reziliencia az újrakezdést, a visszafordulás képességét jelenti.  Leginkább tehát alkalmazkodóképességet, és nem merev, statikus ellenállást értünk e fogalmon.

A reziliencia kérdése ugyanígy előkerülhet egy kiélezett helyzetben is – hogy messzebb ne menjünk, büntetőrúgáskor egy focimeccsen. Ilyenkor abban a képességben válik megragadhatóvá, hogy kulcsfontosságú pillanatokban is képesek vagyunk a megfelelő döntést hozni, és képességeink legjavával teljesíteni. Ilyenkor a pillanatnyi összpontosító készség és az önbizalom válik meghatározóvá – ezek révén tud a sportoló reziliens módon megbirkózni a helyzettel.

A reziliencia fejlesztése olyannyira fontos feladat, hogy sok coach egyenesen ezt az egy kérdést állítja munkájának homlokterébe. Munkájuk során előbb felmérik, hogy egy adott munkaszervezetben mely hatások veszélyeztetik a vezetői teljesítményt, tehát mit is jelent a reziliencia az adott kontextusban. Ez sokkal rugalmasabb, hosszabb távon is célravezető megoldás, mint általános gyakorlatokkal növelni a menedzserek stressz-tűrő képességét – bár nyilvánvaló módon ez utóbbi is része a munkának. A legfontosabb mozzanatok a vezetői reziliencia kiépítésében, megerősítésében:

•    Odafigyelés – az önuralom és önfegyelem hasznos, fontos erények, mégis célravezetőbb, ha hallgatunk érzéseinkre, és megfigyeljük, ahelyett, hogy elnyomnánk őket.

•    Érzelmi intelligencia – a vezetőnek fel kell mérnie, hogy ő maga milyen hatással van beosztottjaira és munkatársaira, hogyan tudja ő maga befolyásolni a többiek (közvetve az egész szervezet) stressz-szintjét.

•    Jól-lét – nem szabad szem elől veszteni a saját és a munkatársak természetes igényeit, kiegyensúlyozott munkavégzésük alapvető feltételeit. Csak így várható el minden csapattagtól az optimális teljesítmény.

A stressz fokozódása olyan külső adottság, ami felértékeli azokat a vezetőket, akik képesek rugalmasan megbirkózni vele, mert az általuk vezetett szervezetek látványosan jobban teljesítenek, mint azok, ahol elhanyagolják ezt a kérdést. Az így megerősített reziliencia napjaink egyik legfontosabb versenyelőnyévé vált.