Egy agresszív apa kizárása a szívből látszólagos megoldás. Az évek alatt felhalmozott csalódottság, hiányérzet, a bántásokból eredő szégyen és neheztelés ezzel nem oldódik fel. A mélyben lüktet egy góc, ami gyógyulásra vár és félelmet, szorongást kelt, valahányszor egy férfi közeledik. 

Önszabotázs – siker és boldogságkerülés

  1. Kiskori elhanyagolás, figyelmen kívül hagyás miattsérül a „kellek és szerethető vagyok” élményünk. Ezt később túlzott ragaszkodással, követelőzéssel igyekszünk újra átélni, hiszen emiatt az emberek menekülőre fogják, mi pedig megkaphatjuk megint a „nemtörődöm veled” élményt.
  2. Gyerekkori elutasításból bizonytalanság és szorongás fakad. Felnőve versengés, irigység, féltékenykedés tehet rossz partnerré, akit elutasítanak.
  3. Ha fizikai vagy érzelmi abúzus, bántalmazás ért minket kicsiként, akkor a határaink védelmévellesznek gondjaink később, ami miatt újra és újra bántalmazó helyzetekbe, kapcsolatokba kerülhetünk. Életünk céljává válhat a kontroll megszerzése életünk, kapcsolataink felett, pedig a régi sebek gyógyu-lására lenne szükség. 
  4. Ha megszoktuk a hiányt, szükséget, a „nincs elég” és az ezekhez kapcsolódó elégedetlenség megtapasztalását, akkor később vonzhat minket az élet nehézsége, küzdelme, és kísérthet a gyűjtögetési kényszer.
  5. Ha túl sok kritikát kaptunk, sosem volt elég jó, amit csináltunk, mert mindig kiigazítást kaptunk, és a hibáinkra fókuszáltak, akkor felnőttként lehet, hogy mi is szigorúak leszünk magunkkal. Irreálisan magasra tehetjük a lécet, túlfeszített ambícióval tüzeljük magunkat. Teljesítmény-szorongásunk, görcsös iparkodásunk azonban negatívan hat teljesítményünkre.
  6. Elárulásnak éljük meg, ha rájövünk, hogy szüleink nem szeretnek, vagy nem ismernek, nem csupa jót akarnak, becsapnak, nem osztják a számunkra fontos értékeket. Felnőttként hasonló helyzetekbe kerülhetünk: valaki elárul minket, vagy mi tesszük ugyanezt másokkal.
  7. Függőségben tartó, túlgondoskodó szülőnk lehetett, aki ránk telepedettEmiatt később félhetünk a ragaszkodástól, elköteleződéstől, intimitástól. Kifejlesztünk egy érzelmi bénultságot, érzéketlenséget. „Lefagyhatunk” és elköteleződési nehézségeink lehetnek (munkában, házasságban, család felé).

Összefoglalásom1. őrizkedj a túlzott ragaszkodástól, követelőzéstől 2. védd a határaidat 3. lazán végezd tennivalóidat, hálaadással, görcsölés nélkül 4. megbízható emberekkel vedd magad körül 5. érezz együtt másokkal, és fogalmazd meg érzéseidet, szükségleteidet.

Valóság!:                                                                az illúziók helyett:        

Összetartozás, egység       

                                                                különállás

bőség, hála, megvan minden, ami szükséges   

                        hiány, nélkülözés, szükség

természetes önbizalom, önbecsülés   

                                                    valami baj van velem

végtelenség, öröklét      

                                                                             végesség 

Ha nem éljük át a valóságot, akkor hazugságban élünk, aggodalom, kiszolgáltatottság, tehetetlenség, passzivitás és szorongás fogságában. Elfogadás, tisztelet, megbecsülés, szeretet jellemezheti önma-gunkkal való kapcsolatunkat és kíváncsisággal, együttérzéssel, elköteleződéssel fordulhatunk mások felé.

Tegyem fel a kérdést: Jellemzően milyen reakciókat váltok ki az emberekből, hogyan fordulnak hozzám? Mi zavar másokban leginkább? – vigyázat, ott van bennem is letagadva, fel nem ismerve, fel nem dolgozva!

Vizsgáld meg visszatérő élethelyzeteidet: család, iskola/munka, barátok. Milyen szándék lehet mögöttük, ha én idézem elő őket?

Egy, az egész világot átölelni kész, szeretetteljes érzelmeitől, lelkivilágától „elvarázsolt” fiatalembernek tanácsolta a szerző: 

Van, akinek ez fura: önelfogadás, együtt érző szeretet magad és mások felé. Ne akarj senkit „megtérí-teni” vagy megváltoztatni; tedd láthatóvá, amid van - aki vagy -, és engedd, hogy vegyen, aki szeretne belőle; tudd, milyen közegben élsz, ne botránkoztass, vedd figyelembe az emberi együttműködés szabályait. Keresd a hasonló emberek társaságát. Légy tudatában érzelmeid teljes skálájának, maradj kapcsolatban a „talajjal”, hogy el ne szállj. Ne add fel, ne engedd, hogy „lehűtsenek”.

Az intézményesített vallás nem az egyetlen vagy nem a legjobb mindenki számára. Az egyéni vagy személyes vallás is a gyümölcseiről ismerhető fel. Jó-e, azaz békét ad-e, inspirál-e, szolgálni segít-e? Vagy összezavar, térítési kényszert vált ki, arrogánssá tesz és egocentrikus világba zár?

Az ’igen’ útja– átölel: magamat és a világot. A ’nem’ útja nyugtalanságot szül, szorongást, erőlködést, keresgélést vált ki, elfáraszt. Menekülés magam és a világ elől. Támadás magam ellen, a világ ellen. Megjavítás kényszere – magamat és a világot.

A kétely, a fájdalom, szomorúság, sóvárgás, félelemkeltő gondolatok – nem biztos, hogy hibák, melyek kijavítandóak, meggyógyítandóak. Nem kell mást sem „meggyógyítani”, kényszeresen megváltani, megmenteni. Ítélkezés-mentes elfogadás, tanulás, változás, tanítás, segítés, törekvés, szolgálat! Mi legyen az indíték? Ne belső elégedetlenség, hatalomvágy, bizonyítási vágy, kényszeresség, önmagam és mások elfogadásának hiánya vagy figyelemelterelés saját nyomorúságomról!

Felelősségvállalás életemért – jó kapcsolat magammal:fegyelmezett, tudatos, elfogadó, szeretetteli attitűd jellemezzen! A legtöbben ezt nem kapjuk meg gyerekkorunkban – ezért lelki értelemben újra fel kell nevelni magunkat. Az önismeret és önszeretet útján tudatosan kell közelednünk magunkhoz.Önelfogadás  – a nem kellemes részünkkel, sajátosságunkkal együtt. A világ és a társadalom elfogadása is fontos, annak „kellemetlen részével” együtt. 

A megbocsátáshoz vezető úton először azonosítjuk az elkövetőt, bántalmazót. Azután találkoznunk kell érzelmeinkkel. Átéljükakár saját vétkünkkel kapcsolatos rossz érzéseinket, átadjuk magunkat nekik. Lehet sírni, kiabálni, mozogni. Lehet haragudni, szomorúnak lenni, undorodni, csalódást kiadni magunkból, míg el nem jutunk az üresség, kiüresedés állapotáig. Vigyázat: hozzánk ne nőjjön az önsajnálat, veszteség, nyíltan vállalt sérültség! Megbocsátásunkat elengedés kövesse.  

Játékok és gyakorlatok (egyedül vagy párban): 

1. Szemlélődés tükör előtt. 2. Párbeszéd tükörbeli képmásunkkal: szeretlek. Isten szavait is mondhatjuk, ahogy megismertük - például a Bibliából. 3. Nehéz érzés, feszültség, szomorúság, kényelmetlenség elfogadása. Adj időt, teret ezeknek az érzéseknek. 4. Kedves testem….Beszélj a testeddel, testednek élő társa vagy. 5. Kedves testrészem… 6. Kedves betegségem…Szimbólumok alkalmazhatók, tárgyak is, melyekhez beszélhetsz, mint (beteg) testrészedhez. 7. Egy elrendezetlen ügy elrendezése – egy érintett személy megjelenítésével. 8. Háromlépcsős megbocsátás: a) kiadni magunkból az érzelmeket b) átélni az ürességet, utána megértésre jutni, belátni, megbocsátani. c) hála, átkeretezés. 9. Szereplők meghívása (szülők, testvér stb), és elmondani nekik a bennünk feszülő dolgokat. Lehetünk udvariasak, és nem udvariasak, minden jöhet. Végül megköszönjük a meghallgatást. Megjegyzés: a másikról magunkban őrzött képpel dolgozunk, ám a tényleges kapcsolat is javulásnak indul! 10. Találkozás egy másik életkorú önmagaddal – fénykép, tárgy segítségével. Cél: Összhang legyen, lelki béke: múlt-jelen-jövő. Jó kapcsolatban legyünk múltunkkal, különösen gyermekkorunkkal! Önelfogadással, együttérzéssel legyünk gyerekkori önmagunk iránt. 

Hasznos, hogy túljuss megfelelési kényszereken, félelmeken, vagy bármilyen káros megnyilvánuláson. Segítsd a „belső gyermeket”, vigasztald szükség szerint. Cél: a félelem stopja, helyette a szeretet beengedése a szívünkbe. Jövő: Szólhatunk 60, 80 éves, vagy akár halál előtt álló önmagunkhoz is. 11. Töltsd fel a mindennapokat önszeretettel – alakítsd ki ezt a szokást! Csend – hála.

Reggel az öltöz-ködésnél tetsszél magadnak! Örülj a bóknak, és te is adj bókot. Tarts kávészünetet, keresd a szépet, élvezd saját társaságod. Mosolyogj, keresd az örömöt – mozgásban is. Selejtezz. Ne vacillálj sokat, dönts igen vagy nem mellett. Egyébként: neurotikus szenvedést élsz át. Olyasmiket tégy, amikre 100%-ban igent mondasz, élvezd az életet. Szeretet – szemkontaktus! Ereszd ki a hangod, énekelj! minden nap. Legyen támogató, harmóniát munkáló társaságod, társad! A megváltoztathatatlan dolgokra kevésbé figyelj. 

Összefoglalás:

Köss békét magaddal, múltaddal, életeddel. 

Építsd fel személyiségedet életed első felében, majd oldozd el magad ezektől, indulj felfedező útra.

Szeretetteljesen közelíts magadhoz, Isten szemével lásd utadat is.

Játszd az életed, ahelyett, hogy megoldani akarnád.

Bánj jól magaddal, így lehetsz ajándék, áldás!

Az elakadás, olyan, mint egy gerenda a folyón: egyetlen keresztbeállása gátolja a többi továbbhaladását, nagy torlódást okozva.

Dr. Buda László a Youtube-on is hallgatható!

Kovács Katalin összefoglaló írása