Proaktív coaching

„A furcsa ellentmondás az, hogy ha elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok, akkor képes vagyok megváltozni.” Carl Rogers

A helyzetfüggő vezetésben egy termékeny és emberséges vállalati kultúra virágzik. A vezető teljes képpel rendelkezik a vezetői képességeiről, a vezetés módszertanáról, a munkavállalói motivációról, a teljesítmények értékeléséről, a kommunikáció jelentőségéről, és Önmagáról. A vezetőt ez a teljesség támogatja a helyzetfüggő vezetésében. A tapasztalatok azt mutatják mindezek mellett, hogy a vezetői teljesség folyamatos felülvizsgálatot és fejlesztést igényel, függetlenül attól, hogy a vezető azt szükségesnek érzi- e vagy sem. 

A helyzetfüggő vezetés coachingjában a helyzethez méltó módon kerül terítékre a vezető személyisége, a vezető erőforrásai, a vezető kompetenciái, a vezetői tapasztalata, a vezető vállalati kultúráról alkotott szemlélete, a vezető ismeretei – megélt élményei a munkatársairól, a vezetői fejlődési szemlélete…

…mindezek után természetes, hogy számos kérdés fogalmazódik minden coach fejében a téma „helyzethez méltó” kezeléséhez, és ez így van jól. Hiszen amennyi coach, annyi tapasztalat, megélés és módszer jelenik meg a vezetők coachingjára vonatkozóan. Egy viszont biztos a vezetői coaching jelentős hatással világosodik meg a vállalati kultúra immunrendszerében. ….

„Egy cégben a kultúra tölti be az immunrendszer szerepét. (…) A jó vállalatnál az ember hamar megérzi a nyitottságot, kedvességet, humort, és az alkalmazottak pozitív személyes varázsát. (…) Emellett a kultúra egészséges működéséhez a bizalom ugyanolyan fontos, mint az elegendő fehérje és vitamin az immunrendszer számára.” Cay von Fournier (2005.)

És hogy mi az helyzetfüggő vezetés?

…amikor a vezető, a munkatársai helyzetét felismerve alakítja, tudatosítva alkalmazza vezetői tudását, tapasztalatait és döntéshozatali stílusát, melyben megjelenhet: a tervezés-szervezés, rendelkezés, koordinálás, képviselet, kiválasztás, csoportalakítás-fejlesztés, kommunikáció, motiváció, tanácsadás… az alábbiak szerint.

1. A támogató vezetői stílus válik eredményesé, amikor a dolgozó fejlettségi szintjében megjelenik a nagy szakértelem és a változó elkötelezettség, ebben az esetben a vezető dicsér és meghallgat.
2. Az edzői vezetői stílus vezethet a hatékonysághoz, amikor a dolgozó fejlettségi szintjében a némi szakértelem és a kis elkötelezettség jellemző, ekkor a vezetők eszközévé az irányítás és támogatás válik.
3. A delegálás vezetői stílus vezet eredményre, amikor a dolgozó fejlettségi szintjén a nagy szakértelem és a nagy elkötelezettség párosa jelenik meg, ilyenkor a vezető átengedheti a felelősséget a mindennapi döntéshozatalban.
4. Az irányítás vezetői stílus érvényesülhet, ha a dolgozó fejlettségi szintjén a kis szakértelem és a nagy elkötelezettség együttese látszik, ebben a helyzetben a vezető eszköztára az útmutatás, az ellenőrzés és a felügyelet lehet.

A fentiek függvényében a helyzetfüggő vezetői coaching-ban az asszertív vezetői kommunikáció, a munkavállalói motiváció támogatása, a vállalati lojalitás fejlesztése, a hatékony teljesítményértékelés megvalósítása, a felelősségi körök – hatáskörök - hatókörök meghatározása, tágítása, és munkavállalói - vezetői fejlesztési potenciálok tudatosítása … lehet a főcél. 

És, hogy mitől válik szükségessé a helyezetfüggő vezetői coaching?

A munkaerő megtartása, fejlesztése, a motivációs drive-ok kielégítése, vezetői lét tudatosítása a vállalaton belül: a munkatársaink között, a vezetők között és saját magunk előtt, a vállalati kultúra fejlődése, a külső-belső kommunikáció fejlődése, a minőségi hatékonyság növelése érdekében.

Milyen lehet a vezetői felismerés?

A vezető is ember, érzésekkel, megélésekkel, tudással és bizony számos Önkorlátozó hiedelemmel, berögzüléssel, örökölt családi mintákkal, közlési sorompókkal… A felismerésben lényeges lehet a helyzetfüggő vezetői stílust megtalálása és tudatosítása a vezetői coaching támogatásával.

Számos fejlesztőmódszer létezik a piacon, és a coach személyisége, tudása és lehetősége is meghatározza, hogy mikor milyen eszköztárral támogatja a vezetőt a helyzetfüggő vezetés felismerésében, fejlesztésében. 

Csak néhány módszer a sok közül:

Erősségek, fejlesztendő területek, kritikus pontok, tudás, képesség, értékek, sikerek tudatosítása és kommunikálása befelé és kifelé az alábbiak támogatásával: metaforák mögötti élmények kutatása, projekciók kiderítése – lejátszása: két szék módszer, és megjelenik még a SWOT, SMART, DISC teszt, PXTeszt, MBTI teszt, EQ tesztek, 3 szemüveg módszer, KASH, tranzakcióanalízis, Brief vizualizáció, motivációs ház, Covey időgazdálkodási mátrix, 360 fokos vizsgálódás, skálázás, McClelland  féle kapcsolat-teljesítmény-hatalom motiváció tudatosítása…

„A végállomás sosem egy hely, inkább a dolgok szemlélésének egy új módja.” Henry Miller

Készítette: Hegedűs-Gál Csilla – Karrier- és pályaorientációs tanácsadó, Szervezetfejlesztési tanácsadó, Proaktív business coach, Tréner

Munkamotiváció honlapom: https://www.palyaorimotivatio.hu/

LinkedIn profil: linkedin.com/in/csilla-hegedűs-gál-6bb94359

Facebook oldalam: Munkamotiváció 

Elérhetőségem: mobil: 0620/4748-009;

e-mail: gal.csilla13@gmail.com

„Az ezermérföldes út is egyetlen lépéssel kezdődik.”

Kínai mondás

Szülővé válni, annak tekinteni magunkat és elhinni,
tudatosítani, hogy megbirkózunk minden egyes feladattal, és közben büszkén – boldogan vállalni, hogy igen mi is hibázhatunk, nem 1 perces etap. Ez egy szép, nehéz, kihívásokkal, lehetőségekkel, és nehézségekkel teli folyamat gyermeknek, szülőnek egyaránt.

...és ahogy Vekerdi tanár úr is mondta, nem kell tökéletes szülőnek lenni, az elég jó szülőnek lenni, pont jó, pont elég. A tökéletességre való törekvéseink, megbénítanak minket, és nem hagyunk időt magunknak a szülővé válás folyamatának külső – belső hatásaink, hiedelmeink miatt. A külső nyomás pedig sokszor győz, és szinten mi magunk is el hisszük, mindig vagy csak időnként, hogy nem vagyunk jó szülők. Ítéletek, kéretlen tanácsok, mint például a ... mert mi így csináltuk „példamondatok” csak úgy özönlenek mindenfelől.

„Senki sem éreztetheti veled azt, hogy alsóbbrendű vagy, ha te nem egyezel bele.” Eleanor Roosvelt

Így a szülővé válásunk folyamatában számos pozitív-negatív élmény az, amely folyamatosan csiszolhatja vagy megtörheti testünket – lelkünket, és ez kihat gyermekünk viselkedésére és személyiségére is.

Megéléseink, a családból hozott hitrendszerünk – örökségünk, a társadalmi szokásrendszerek, hitrendszerek, nyomások pedig befolyásolják mindennapi szülői létünket, melyet tudatosan irányítani, és nem zsigerből cselekedni igazi önreflexív, tudatos személyiséget kíván. Jó hír, hogy mindezek kialakítása, fejlesztése ott rejlik bennünk, és megvalósítható kihívás, ha elfogadjuk azt.

A hibáinktól félhetünk, mert ösztönös védekező reakció, ott van bennünk, már ősidők óta, viszont felvállalni és tanulni belőlük az, ami megadja a lehetőséget az elég jó szülővé váláshoz. A helyzetek felvállalása, a lehetőségek megismerése, a megoldások keresése – tudatosítása Önmagunkba megvalósítható önállóan vagy szülőtársunkkal, vagy külső segítőszeméllyel is. Mert egy objektív külső szemlélő, pl: nevelési tanácsadó, pszichológus, coach, nevelő, mentálhigiénikus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, szociális munkás... nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy örömteli szülő – gyermek kapcsolatot tudjunk kialakítani, mely a bizalom, és egyben az önbizalom alapja.

...és hibákat folyamatosan elkövethetünk, ami nem baj, egy a lényeg legyen hozzá erőnk, hogy észrevegyünk, most ez nem volt kerek, nem érzem jól magam, és ennek hatásaként gyermekünk érzései és viselkedése sem feltétlen kerek. Mert gyermekünk viselkedése tükröt mutat Önmagunkról, szüleinktől átörökített nevelési metódusainkról, erőlködéseinkről...

„A szülők azok a csontok, amelyeken a gyerekek élesítik a fogaikat.” Peter Ustinov: Dear Me

...és hogy mit tehetünk szülőként, hogy szülői létünk boldogság legyen, melyben azért lehetnek gödrök és hegyek is?

...hogyan coacholhatjuk Önmagunkat szülőként?

... mikor érdemes coach vagy más segítő személy közreműködését kérni a szülői létünk fejlesztéséhez, tudatosításához?

A kérdésekre sokféle válasz érkezhet, függhet a segítő személy, például a coach és/vagy a szülő személyiségtől...

A közös pont mindegyik válaszban az lehet, hogy legyünk nyitottak, kommunikáljunk, fogadjuk el hibáinkat, a fejlődésre koncentráljunk (lépjünk ki a komfortzónás reakcióinkból), higgyük el képesek vagyunk a változásra, mélyedjünk el magunkban, ismerjük meg Önmagunkat, és fedezzük fel, hogy a fekete – fehér gondolkodás sem a barátunk a szülői létünk formálásban.

A szülői fórumok, szülői tréningek- és beszélgetések, a szülői értekezletek, a tanárokkal való beszélgetések, a szakmai irodalom olvasása, az Önmagunkra fordított idő tevékenységei, mely a flow hatását adják, és erőt adnak a szülői létünk kihívásaihoz, például: sport, zene, meditáció, sütés, festés, találkozás barátainkkal, a segítő szakemberekkel való találkozások – beszélgetések... segíthetnek a tudatosításban.

Egyszerűen teret és időt szükséges adni Önmagunknak – ezt hívhatjuk Énidőnek is - a szülői létünk fejlődéséhez, melyben nagyon fontos, hogy megismerjük személyiségünket, viselkedésünket, érdeklődésünket, motivációinkat... A külső szakmai támogatással pedig objektív szemet nyerhetünk magunknak.

Végül ismét a félelem, mely igenis lehet a jó barátunk ebben a folyamatban, mert megvédhet és fejleszthet is minket, ha elfogadjuk, hogy minden változás csírája bennünk van, nem más személyben, nem a körülményeinkben, nem a társadalomban..., és a számunkra ismeretlen új dolgok nem feltétlen rosszak és kellemetlenek, viszont tennünk kell a fejlődésért, mert magától nem valósul meg, és mert hatásuk akár egy életre meghatározhatja gyermekünk önbizalmát.

Hidd el nem vagy egyedül... mindig van egy személy, aki tükröt tart Neked, Ő a gyermeked, figyeld hát meg, légy vele amennyit csak lehet, játssz vele, beszélgess vele... mert így nem csak Őt, hanem saját magadat is jobban megismered.

„A gyermekek nem boldogok, ha nem hagyhatnak figyelmen kívül semmit: erre valók a szülők.” Ogden Nash

Kívánom minden szülőtársamnak a kitartást és türelmet a nehéz helyzetekhez, kívánom, hogy megtaláljátok a boldogság megélésének lehetőségét minden egyes szülő – gyermeki helyzetben, valamilyen formában, és kívánom, hogy találjátok meg belső erőforrásaitokat, vagy támogató – segítő embertársaitokat a tudatosságotok fejlődése érdekében, mert mindezekkel gyermekedet és Önmagadat is építed. Eredményeként boldog és bizalommal teli szülői – gyermeki kapcsolatban éled meg szülői léted.

„Az attitűd nem más, mint gondolati szokás – és a szokásokat meg lehet változtatni. Egy gyakran ismételt tevékenység egy magvalósított attitűddé válik.” Paul Myer

Készítette: Hegedűs-Gál Csilla - Szervezetfejlesztési tanácsadó, Proaktív business coach, Tréner 

Munkamotiváció honlapom: https://www.palyaorimotivatio.hu/

LinkedIn profil: linkedin.com/in/csilla-hegedűs-gál-6bb94359

Facebook oldalam: Munkamotiváció 

Elérhetőségem: mobil: 0620/4748-009;

e-mail: gal.csilla13@gmail.com

A stressz

Mindennapi életünk során számos kihívással találkozhatunk, mely során negatív stressz érhet minket. A Covid-19 járvány és a további bizonytalan élethelyzetek növekedése miatt a Stress in America 2022-es kutatásában az olvasható, hogy a megnövekedett stressz fizikai és érzelmi terheit a felnőttek közel fele (49%) negatívan élte meg. A kutatás szerint a világjárvány okozta trauma a Z generációs fiatalokat is jelentősen érinti, akik amúgy is jelentős bizonytalansággal néznek szembe és fokozott stresszt tapasztalnak meg már fiatal korban.

A kutatás megdöbbentő eredménye, hogy a stresszes emberek globális átlaga 143 országból 43%, továbbá 94% szerint a krónikus stressz mindennapos a munkahelyeken (Stress in America, 2022). Selye szerint a stressz a szervezet válasza a különböző igénybevételekre. Selye a stresszkutatás meghatározó szereplője az ötvenes évek elején kétféle stresszt különböztetett meg a ,,jó” (eustressz) és a ,,rossz” (disterssz) stresszt. Míg a ,,jó” stressz, azaz az eustressz kihívás és késztetés, addig a ,,rossz” stressz felmorzsolja energiáinkat, kiégéshez, karrierünk romlásához, kapcsolataink hanyatlásához vezet (Dávid et al., 2014).  

A mindennapi munkahelyi terhelés, a megoldandó feladatok, kapcsolatainkban rejlő konfliktusaink, élethelyzeteink menedzselése, teendőink és problémáink megoldása, a social-média nyomása, mind-mind olyan helyzetek, mely komoly és állandó stresszt gyakorolhat az életünkben. Ezek a helyzetek komoly érzelmi feszültségeket okozhatnak, melyek testi és lelki szinten is megterhelőek lehetnek, hiszen ilyenkor a szervezet olyan stresszhormonokat termel, melyek amennyiben tartósan fennálnak, számos betegség kialakulásához vezetnek.

Már akut stressz esetén is 90 perc szükséges, hogy az anyagcsere visszatérjen a normális működéshez. A krónikus stressz hosszútávú hatásait hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, mely például az immunrendszer működésére is hatással van (Stress in America, 2022). Ilyen típusú stressz esetén a mindennapi megélhetési problémák, munka, életviteli problémák vissza-vissza térő nehézségeit értjük, mely szorongáshoz vezethet. Így nagyon fontos, hogy a negatív érzelmeinken és az egyes szituációkhoz való hozzáállásunkon változtassunk, mely esetén a coaching igen hatékony eszköz lehet.

Melyek a ,,rossz” stressz tünetei és hatásai az életünkre? Hogyan befolyásolja szervezetünk működését a stressz?

Stressz esetében fenyegetésnek éljük meg az adott szituációt. A szervezet felkészül a veszélyre melynek testi tüneteit vehetjük észre magunkon: ingerlékenység, szorongás, szívdobogás, izzadás, hízás, merev izomtónus. Amennyiben ilyen helyzetben vagyunk nem tudunk aludni, képtelenek vagyunk fókuszálni, nagyon fáradtnak érezzük magunkat, aggódunk és sírunk.

A stressz akkor jelent problémát, amikor hosszú ideig tartósan fennáll a jelenléte és az egyén szempontjából nincsen pozitív hozadéka. Stresszes helyzetben fennakadunk a nehéz gondolatokon és fájdalmas érzéseken, melyek aztán személyes boldogulásunktól, saját értékeinktől is távolabb sodornak. Megjelennek a másokat vádló gondolatok, a hibáztatás, ítélkezés saját magunk felett és mások felett, a tehetetlenség vagy a túlzott aggódás, mely szintén további stresszt generál és gátló hatása miatt nem merünk belekezdeni feladatainkban, valamint megjelenhet a halogatás jelensége is.

Ezekben az esetekben elkezdünk eltávolodni, vagy különválunk már meglévő kapcsolatainktól, nem fókuszálunk kellőképpen azokra a jó dolgokra, amelyek velünk történnek. Például zenehallgatás közben nem teljes figyelmünkkel a zenére fókuszálunk, és nem teljes jelenlétünkkel a zenére figyelünk, nem tudjuk élvezni a körülöttünk történő jó dolgokat. Ha elvesztjük a fókuszt, egyszerűen nem tudunk elvégezni bizonyos feladatokat, vagy rosszul végezzük el őket, mely szintén hosszútávon elégedetlenséghez vezethet. 

Mi játszódik le a szervezetünkben? Belső szerveink működését vegetatív idegrendszerünk irányítja. A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus oldalakból épül fel. A szimpatikus idegrendszer feladata a vészhelyzetek elhárítása, míg a paraszimpatikus oldal a regenerálódás szolgálatában áll. A stressz hatására gyorsulni kezd a légzés, fokozott izomfeszülés áll elő, és gyorsul a szívműködés is. Ekkor a szimpatikus idegrendszer a mellékveséből nagy mennyiségű stresszhormont állít elő, tehát adrenalint termel, ami biztosítja az izmok vérellátását, a májban található raktárakból cukrot szabadít fel, így növelve a vércukorszintet. Az agyalapi mirigy e mellett kortizolt szabadít fel, így felkészülve a ,,veszélyre” (Dávid et al., 2014).

Hogyan fejleszthető coaching segítségével stressz menedzsment képességünk?

1. Stresszes helyzet átkeretezése

Az átkeretezés másik szemléletmód, másik ,,szűrő” felvételét jelenti. Ez azt jelenti, hogy azonnal megváltoztathatjuk a hozzáállásunkat, gondolatainkat az adott szituációban. Ennek eredménye lehet, hogy az adott helyzetben megváltoztathatjuk reakcióinkat vagy akár cselekedeteinket is. Amennyiben stresszes helyzettel találkozunk kérdezzük meg magunktól: Mit jelent ez számomra? Hogyan láthatnám máshogyan a helyzetemet? Hogyan változtathatnék? Mennyire fontos ez számomra? Ezáltal bármilyen negatív tapasztalatot átformálhatunk pozitív élménnyé vagy csökkenthetjük annak negatív hatásait.

2. Asszertív kommunikáció fejlesztése

A kapcsolatokban rejlő interakciók számos konfliktust rejthetnek magukban, így nem véletlenül, de fokozott stresszt élhetünk meg egyes társas interakciók esetében. Gondoljunk csak bele akár az egyes generációk közti különbségekből adódó konfliktusokba. Például az Y generáció (1980-1994) tagjai e-mailen szeretnek kommunikálni a munkahelyen, míg az X generáció tagjai (1964-1979) telefonon szeretnék ügyeiket lebonyolítani.

Változtassunk hozzáállásunkon és kommunikáljunk asszertívan, mely esetében az egyes szituációkban pozitív eredményeket érhetünk el (Sasfy, 2018). Coaching segítségével fejlesszük kommunikációs képességeinket, hogy tudatosabban fejezzük ki magunkat a jelenben és a jövőbeni szituációinkban. Teremtsük meg belső harmóniánkat! Ennek egyik legfontosabb alapjai, ha elfogadjuk önmagunkat, valamint elfogadjuk környezetünket is. Ezen attitűdök fejlesztése segíthet a stressz hatékonyabb kezelésében!

3. Önismeret és önbizalom fejlesztése

Fejlesszük coach segítségével saját önbizalmunkat és önértékelésünket, mely hosszútávon segíthet magabiztosabban belevágni a jövőbeni céljaink elérésébe. A magasabb önértékelés hatékonyan segíthet a jövőbeni stresszes helyzetek csökkentésében. Keressünk olyan kapcsolatokat és új ismeretségeket, ahol önbizalmunk épül!

4. Mozgás és sport

A rendszeres testmozgás és a sport komplex módon segít a stressz csökkentésében, továbbá a mozgásszegény életmód negatívan befolyásolja mentális egészségünket (Petrika, 2012).  A stressz a 21.század leggyakoribb betegségtényezője (Dudás-Janka, 2000), amit számos kutatásban is olvashatunk (Balogh-Barna, 2021). Találjuk meg a számunkra legideálisabb mozgásformát!

Ezen területek fejlesztése esetében segíthet a coaching, mely során megtalálhatjuk saját utunkat!

Forrás:

Barna, L., & Balogh, L. (2021). The Role Of Dance And Movement Therapies in stress Management. Stadium - Hungarian Journal of Sport Sciences, 4(1). https://doi.org/10.36439/shjs/2021/1/9503

Dávid, I., Fülöp, M., Pataky, N., Rudas, J. (2014): Stressz, megküzdés, versengés, konfliktusok. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Magyarország

Dudás R., Janka, Z., (2000) Stressz és depresszió. Psychiatria Hungarica. Vol. 15. No. 5. pp.522-545.

Petrika (2012): A rendszeres testedzés hatása a mentális egészségre és az életminőségre fiatal felnőtteknél depresszív tünetek, stressz és stresszkezelés összefüggéseinek empirikus viszgálata

Sasfy (2018): Konfliktuskezelés, Stresszkezelés. Dialóg Campus. Magyarország. Budapest. pp. 8.

Selye, J. (1976): Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó, Budapest

Stress in America (2022) Elérve: https://www.stress.org/daily-life Letöltve: 2022.09.02.

Gombos Nóra írása

„A reziliencia nem statikus állapot, hanem folyamat, amelyet dinamizmus és kölcsönhatás jellemez. Az újra meg újra talpra álló emberek megtanulták ezt a folyamatot a döntő pontokon konstruktívan befolyásolni.” Ulrich Siegrist és Martin Luitjens (2011)A reziliencia testben – lélekben – értelemben – érzelemben létezik.

Az emberi létezés pedig nem egy kőszikla, a létezés egy gyurma, mely folyamatosan formálódik, fejlődik, alakul, idomul, ha szükséges átszellemül. És valljuk be mai világunk csordultig tele van változással. A küzdelem, mint folyamat támogathat minket az alakulásban, a változások kezelésében... mert nincs öröm, szenvedés nélkül.

A reziliens ember öntudatos, barátságban van testével, érzelmi egyensúly és szellemi erő jellemzi, mindezek mellett a józan „paraszti” ész és tiszta értékítélet támogatja a döntéseiben, érzelmileg intelligens, reálisan látja és pozícionálja magát, kapcsolatokat épít, egységben van másokkal illetve a nagyobb egészhez tartozás vonzza. Mindezekért a tudatosság és a tett felelős, mert nincs eredmény akció nélkül.

„Arra a helyre menj, amitől félsz.” Pema Chödrön 2002...

... és sokszor nem kell a szomszédban menni a krízis helyzetért, a konfliktusokért, a motiválatlanságért, az önbizalom elvesztéséért, az
erőtlenségért, a tehetetlenségért, a meg nem értettségért
...ott van velünk, szinte hű társunk nap mint nap, amikor

egyszer csak felébred a vágy bennünk, megjelenik egy tiszta, tenni akarom érzésünk, vagy csúnyán megkapjuk egy olyan embertől, akit szeretünk, vagy egyszer csak betelik a pohár és összetörünk életünk súlyától.

A felismerés az első olyan lépés, mely a legfontosabb, mert
míg sötétben bóklászunk, mismásoljuk helyzetünket, majd lesz valahogy módon, nem fog történni semmi, vagy mégis, még mélyebbre süllyedünk nehézségeinkben, melyben még belső monológjaink, hiedelmeink is folyamatosan torpedózzák az idegrendszerünket, például:

•  Légy tökéletes! ... mert akkor vagy szerethető.

•  Igyekezz még jobban! ... mert akkor leszel tökéletes.

•  Siess, még gyorsabban! ... mert akkor leszel tökéletes és szerethető.

•  Légy erős! Nem lehetsz gyenge! Mi van ha mások ezt észre veszik! ... mert ha mások kihasználják a gyengeségeidet.

•  Tegyél jót másokkal! ... mert akkor vagy csak emberséges, akkor leszel csak szerethető.

•  Ha magaddal törődsz, akkor egosita vagy! ... mert micsoda önző dög vagy, ha magaddal foglalkozol.

Ha magadra ismersz, akkor van egy jó hírem: Ráeszméltél, hogy van valami, amit át kell fordítanod lelki békéd érdekében. A coaching támogathat ebben, a reziliensé válás folyamatában. A kaizen féle apró lépésekben való haladás pedig szinte észrevétlenül hozhatja meg az eredményeket. A coaching folyamatában a szerepek tisztázása, az energiahordók megtöltése, a belső hajtóerők és határok felismerése, a kapcsolatok fontossága, belső erők tudatosítása .... visz közelebb a reziliens személyé váláshoz. Természetesen a felsoroltakon kívül számos egyéb témával, eszköz- és módszertárral közelíthet a coach a helyzet felismeréséhez, megértéshez.... A munka javát viszont a cochee teszi meg, ha felismerte, ha tudja, ha akarja, ha bízik a sikerben, és a közös felfedező útban. A coach edzési folyamatában válik a cochee edzetté saját magára, a kihívásaira, a nehézségeire, a lehetőségeire, a fejlesztendő területeire.

Reziliencia: Energia Terhelhetőség Rugalmasság Ellenálló képesség Kommunikatívitás Önbizalom 

Életkedv: Boldogság Fejlődés

Coaching: Erőforrás felfedezése Célkitűzés Egészségvédelem Motiváció Változás

Mindenkit arra bíztatok, hogy tegye meg az első lépést, ismerje fel helyzetét, belső monológjait, tegyen magáért, felejtse el az áldozat, a megmentő szerepét, keressen utakat a megoldásához, a belső békéjéhez, és ha ehhez egy coach személye az, aki elkíséri az úton, tegye meg... mert ahogy mondani szoktam próba cseresznye... mert csak egyet felejtsünk el: megállni a fejlődésben testben – lélekben – értelemben – érzelemben.

„Sosem kerekedhetsz felül azon, aminek ellenállsz. Csak azon kerekedhetsz felül, aminek a mélyére hatolsz.” Claudio Naranjo 1996

Készítette: Hegedűs-Gál Csilla - Szervezetfejlesztési tanácsadó, Proaktív business coach, Tréner 

Munkamotiváció honlapom: https://www.palyaorimotivatio.hu/

LinkedIn profil: linkedin.com/in/csilla-hegedűs-gál-6bb94359

Facebook oldalam: Munkamotiváció 

Elérhetőségem: mobil: 0620/4748-009;

e-mail: gal.csilla13@gmail.com

„…Noha az áramlatélmény felé nem vezet egyszerű, holtbiztos út, 

ha megértjük, mégis átalakíthatjuk a segítségével az életünket – 

harmóniát vihetünk bele és felszabadíthatjuk azt a pszichikai energiát, 

amit máskülönben unatkozásra vagy aggodalmaskodásra pazarolnánk.”

Csíkszentmihályi Mihály – idézet Flow – Az áramlat 

A tökéletes élmény pszichológiája című könyvéből 

34.old.

A coaching magyarázatára, leírására számos definíció létezik, mégis úgy gondolom minden coach a saját értékrendszere, tudása és tapasztalata szerint értelmezheti a coachingot. Egy biztos, jómagam komplex fejlődési folyamatnak tekintem, mely interdiszciplináris szemléletet igényel a coachtól. A folyamatban ezek alapján könnyen megfér egymással a pszichológia, a gazdaságtan, a biológia és a pedagógia is (és sok más tudományterület), a mindenki számára követendő etikai alapelvek mellett. 

Az alábbi illusztráció a mai királyi hármasunk, melyek az interdiszciplinaritást erősítik: a coaching, a kreativitás, és a flow számomra lényeges jellemzőit, kérdéseit, és kapcsolódási pontjait ábrázolja.  

A király hármas: coaching, kreativitás és flow egysége az élet minden területén – business vagy life - alkalmazható lehetőségekkel rendelkezik. Jelen cikkem középpontjában a kölcsönös hatásmechanizmusaik jelennek meg, melyeket kérdéseim mentén vizsgálok.

Lényeges személyiségjegy a kreativitás egy coach számára?

A kreatív személyek nyitott elmével járnak és nyitottak az új megoldásokra, mindamellett, hogy a kíváncsiság a lételemük. Alapvetően elmondható, hogy a kreativitás támogathatja a coach szakembert, viszont a tudatosság nem elfelejthető tényező a kreativitás helyes alkalmazásában, mivel a kreatív – újító folyamatok, gondolatok el is vihetik jó messzire a coachot abban a támogató folyamatban, melyben a cochee a megoldáskeresés útjára lép. Továbbá érdekes helyzet is előállhat, ha a coach és a coachee kreatív folyamatai eltérőek, ebben az esetben is van választás: továbbmennek a folyamatban, tiszteletben tartva az ügyfél célját. Ilyen esetben lényeges, hogy a coach divergens gondolkodásában rugalmas tudjon lenni, ha ez nem megy érdemes tisztázni a helyzetet a tiszta és nyitott kommunikáció alkalmazásával.

„Az a titka a nagyszerű kreatív embereknek, hogy kíváncsisággal telve tekintenek az élet összes aspektusára.” Elizabeth Gilbert

Hogyan érezheti magát flowban a coach és coachee egy coaching folyamatban?

A flow folyamatában beindulnak a kreatív erők, és önfeledté válnak azok a tevékenységek, melyekbe belefeledkezünk, és megszűnik a tér, az idő, az éhség… és megjelennek az örömteli érzések. A coaching folyamatban is megjelenhetnek ezek az önfeledt tökéletes élmények, melyben a coach teljességgel megérzi a kérdéseire, csendjére, gyakorlataira érkező válaszokat, visszacsatoló kérdéseket, aha élményeket…”Most rátapintottam” érzés, „Most elindult valami” érzés … . Mindezek egyénenként változó érzések, melyekben közös a: megtaláltam, megéreztem, felfedeztem, megértettem … érzések az coachee megéléseiben és a coach tapasztalásában, melyek a fejlődést szolgálják mindkét fél számára. 

Lehet kapcsolat a flow és az AHA élmény között a coaching folyamatban?

A flow élmény elvezethet az AHA élményhez, és ehhez a coaching egy ideális alkalom lehet. Lássunk egy példát:

Az artcoaching alkotó folyamatai során, pl.: egy festmény elkészülése előtt, közben, után megjelenő érzések, érzelmek adhatnak AHA élményt, mely elvezethet a megoldáshoz. A megoldások önálló megtalálása egy alkotói folyamatban kifejezetten megnyugtató és energiával feltöltő érzés a coachee számára. Személyes megélésem szerint a festés, a rajzolás – és nem kell, hogy műalkotás legyen a mű – kiemel a térből, az időből és közben kikapcsol, vagy éppen bekapcsol az agyam egyszerűsítő, megoldó üzemmódja, és újra rálelek önmagamra, a célomra, a lehetőségeimre, az utamra, melyet bejárni szeretnék, és nem túl esni az egészen, vagy az agyam teljes ürességbe lép, és kikapcsol a gondolkodó része, és kizárólag a „műre” fókuszálok, vizuálisan meditálok, kitartom vizualitásom – alkotásom ászanáját, és ezzel megpihen testem – lelkem.

Hegedűs-Gál Csilla - A velencei álom

Fejleszthető a kreativitás?

Minden ember egyedi és megismételhetetlen, akik egyedi kreativitással rendelkeznek. Egyesek a matematikában, míg mások a biológiában… brillíroznak. Az agyunk kreativitásért felelős része széles spektrumon mozog, és kapcsolódik az érdeklődési körünkhöz, viselkedésünkhöz, az IQ-unkhoz és még EQ-unkhoz is. A kreativitás összességében áthatja a működésünket, kapcsolódásunkat a világhoz – másokhoz és önmagunkhoz. A fejlesztése komoly tudatosságot igényel, melyben a játékosság is helyet kap, a szabadság elvének megőrzése mellett. A coachingban és minden interdiszciplináris tudományterületben a kreativitás kulcserőforrásként jelenik meg. Vagyis a kreativitás felébresztése és fejlesztése rejtett tudást, rejtett erőforrásokat, rejtett megoldásokat, rejtett stratégiákat képes mozgósítani, mely a coaching folyamatok során kifejezetten hasznos a coachee felfedező útjának támogatásában.

Konklúzió számomra, hogy a kreativitás, mint egy kulcs kinyithatja a lehetőségek ajtaját a coach és coachee számára, a flow pedig megadhatja a tökéletes élményt, melyben az AHA élmény is felszínre kerülhet a célok, az erőforrások,a korlátozó hiedelmek… felismerése érdekében.

„Saját magunkkal való kapcsolatunk és az, hogy mennyi gyönyörűséget találunk az életben, végső soron attól függ, hogy elménk hogyan szűri meg és értelmezi a mindennapi élményeinket. Boldogságunk belső harmóniánkból ered, nem pedig abból, mennyire vagyunk képesek irányításunk alá vonni az univerzum hatalmas erőit.”

Csíkszentmihályi Mihály – idézet Flow – Az áramlat - A tökéletes élmény pszichológiája című könyvéből - 15.old.

Hegedűs-Gál Csilla - Édes naplemente

Készítette: Hegedűs-Gál Csilla - Szervezetfejlesztési tanácsadó, Proaktív business coach, Tréner

Munkamotiváció honlapom: https://www.palyaorimotivatio.hu/

LinkedIn profil: linkedin.com/in/csilla-hegedűs-gál-6bb94359

Facebook oldalam: Munkamotiváció 

Elérhetőségem: mobil: 0620/4748-009;

e-mail: gal.csilla13@gmail.com

Az elménk működése „A Matrix” című filmhez hasonló, azaz a tudatunkkal hívjuk elő a bekövetkező események lehetséges variációit. Tudatunk ezáltal melegágya a céljaink megvalósításának, ezért, amit oda beültetünk, nagy valószínűséggel valósággá válik. A kérdés tehát az, hogy feltudjuk-e törni saját korlátainkat, képesek vagyunk-e megbontani elménk szilárd falait és önmagunk szolgálatába állítani azt.

       Sokszor hallottuk már, hogy a gondolatainknak teremtő ereje van. Ebben a mondatban nagyon sok igazság van, de ne engedjünk annak az illúziónak, hogy a puszta várakozásban való pozitív hozzáállásunk is eredményhez vezet. A céljaink eléréséhez ki kell lépnünk a jól megszokott kényelemből és vállalkoznunk a proaktivitásra. Egy történet az agykontroll atyjától, José Silvatól jól szemlélteti a lényeget:

       Az egyik legsikeresebb cipőügynököt Afrikába küldték cipőkkel kereskedni. Tekintettel, hogy egy rutinos és menő üzletemberről volt szó, magas teljesítményt vártak tőle. Sajnos azonban a siker elmaradt, ugyanis amikor meglátta, hogy az afrikaiak nem hordanak cipőt, minden próbálkozást mellőzve hazatért, állítva, hogy reménytelen a helyzet, hiszen azon a térségen senki sem hord cipőt. 

       A kereskedésre így egy kevésbé tapasztalt, ugyanakkor bizonyítani vágyó, motivált üzletkötő vállalkozott. Bíztak abban, hogy pár darab cipőt csak-csak sikerül eladnia. Amikor a fiatal üzletkötő megérkezett és meglátta, hogy Afrikában senki sem hord cipőt, azonnal küldött egy táviratot a hazaiaknak, amelyben megfogalmazta, hogy a teljes árúkészletre szükség lesz, hiszen senkinek sincs cipője. 

       A proaktív gondolkodás röviden annyit jelent, hogy az ember kezdeményező. Napjainkban számos kutatás támasztja alá, hogy az életünknek nem passzív elszenvedői vagyunk, éppen ellenkezőleg, az ingertényezők közül aktívan válogathatunk. A proaktivitás abban nyilvánul meg, hogy a velünk történő események elé megyünk és ezzel képesek vagyunk befolyásolni életünket.

       A fentebb olvasható sorok jól szemléltetik a hagyományos gondolkodás átkeretezését és új sémák kialakítását. Ám, ez korántsem olyan egyszerű, tekintettel, hogy az elménk energiatakarékoságból a már jól bejáratott utakat kívánja használni. Olyan ez, mint reggel a munkahelyre elindulni, az odavezető legrövidebb utat keressük. Az elménk takarékos és korlátozó tevékenységével, ezért érdemes felvenni a harcot és tágítani a lehetőségek határait.  

       Ahogyan a filmben is elhangzott: az életben végtelen lehetőség áll előttünk. A bennünket érő próbatételek kapcsán sincs ez másképp. Az emberek többsége ennek ellenére mégis sok esetben csak egy-vagy két lehetséges opción gondolkodik. Hogyan oldjuk hát fel automatikus gondolatainkat s találjunk megoldást? 

       Lajkó Károly pszichiáter szavaival élve: ,,A problémáinkat fogalmazzuk meg úgy, hogy a változás lehetőségei jól kidomborodjanak”. Voltaképpen az átkeretezéshez a már jól megszokott automatikus gondolatainkat egészítsük ki azokkal az árnyalatokkal, melyek további lehetséges nézőpontokat kínálnak. 

Juhász Karolina írása

Forrás:

José Silva – Ed Bernd Jr. (1993): A sikeres üzletember. Édesvíz kiadó, Budapest

Lajkó Károly (2002): A stresszcsökkentő viselkedés. Vezérfonál konfliktusaink rendezéséhez. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest (4.old.)

„Nem fedezhetjük fel a világot, amíg fel nem fogtuk érzékeink radarhálójával.” Diane Ackerman

Mindennapjaink szerves része az érzékenység, magunk és mások érzéseinek, érzelmeinek, intuícióinak, gondolatainak befogadása. Alapvetően a tudatosan kezelt érzékenységünk az, ami megkönnyíti vagy megnehezíti életünket. Számos helyen tehetünk szert érzékenységre, átörökíthetjük családunkból átvett mintáinkból, az iskolai etika vagy hittan órákból, barátainktól, különböző tanító mesterektől... és még hosszú lehet a sor. Lényegében az egyéni sikereink alapértékeként jelenik meg az érzékenység, a környezetünk és Önmagunk másságainak, sajátosságainak elfogadására, megértésére, értékelésére, együttműködésére. Egy szó, és több, a vállalatok versenyelőnye, az egyének sikeressége, a társadalom felelősségvállalása növekszik általa, ezért is javasolt az érzékenyítéssel foglalkoznunk.

Lássuk csak: Mi az érzékenyítés?

•  az érintett célkör sajátosságainak megismertetése és megértésének - elfogadásának gyakorlása

•  az empátia – türelem fejlesztése – EQ jelentőségének tudatosítása

•  akadálymentesítés fogalmának és lényegének megismertetése

  Mi az érzékenyítés folyamata, és hol kaphat szerepet a coach?

  Az érzékenyítés folyamata a felismeréssel kezdődik, amelynek általában valamilyen személyes megélés, személyes tapasztalat az első lépése (igazából ez a 0 lépés) vagy külső motivációs driveként jelenik meg, pl. vállalati kultúra változtatásának igénye a vezetők részéről, vagy törvényi előírásoknak való megfelelés: diszkriminatív helyzetek megelőzése, kezelése érdekében: nők helyzete, fogyatékkal élők érkezése a vállalathoz...

  A folyamat több úton haladhat tovább a cél érdekében, mely egy humánus, egy fejlett EQ vezetés és vállalati kultúra megteremtése és működtetése:

1. az érintett célcsoport megismerése, megismertetése, melyekhez a szervezett információgyűjtés és az eredmények transzparenssé tétele, a tréninges tapasztalás, a fórumozás, a webináriumok, workshopok, és a coaching (egyéni-team) adhat alapot;

2. megértjük, elfogadjuk az érintett személyeket, és közben megvívjuk saját belső csatáinkat is, melyekhez a mélyen gyökerező korlátozó hiedelmeink, értékrendszerünk (feltéve, ha tudatosítattuk már valaha, és tudjuk, hogy életünk milyen értékek mentén halad, mert a célok, puszta akaratok maradnak csak, ha csak nem társul mellé értékrendszerünk, mely belső tartást ad az igazi - SMART-osított - céljaink eléréséhez), tanult vagy felvett viselkedési mintáink, családi örökségünk és traumáink szolgálnak táptalajt. Ez esetben is megalapozott lehet a coach belépése a folyamatba, hogy megtörténjenek a felfedezések, melyek nem ismerete gátakként jelenhetnek meg a fejlett EQ kialakulásában, működésében;

   3. nagyon fontos lépés, hogy foglalkozzunk a reziliencia fejlesztésével is, mivel hatásukként megnő belső tartásunk, megnő önmagunk és mások megértése, elfogadása, megnő érzelmeink és megküzdési stratégiáink felfedezése. ... és amikor eljutunk a megértésünk tudatosításához, vagyis megértjük miért gondolkodunk valamikor valakiről elutasítóan, sztereotíp, diszkriminatív módon, akkor felfedezhetjük belső harcaink gyökerét is. A coach ebben a felfedező-tudatosító folyamatában is hatékony szerepet tölthet be.
Az embernek annyi szociális énje van, ahányan elismerik. 

William James

Mi az oka a korlátoknak, a gátaknak?

Óriási edzői szerepe lehet a coachnak az érzékenyítés folyamatában, mert gondoljunk csak bele egy példán keresztül... régóta küzdünk azzal, hogy nem értjük:

•  miért nem értenek meg minket mások,

•  miért nem azt értik, amit mondunk nekik,

•  miért értenek félre, mert nem az jön ki a csövön, amit gondoltunk és

•  miért értjük embertársainkat félre ...

  ... és akkor egyszer csak érkezik egy hallássérült személy a céghez, aki egy egész más módszertan támogatásával ismeri meg, érti meg a munkafolyamatokat, ... és személy szerint Te kapsz megbízást a beillesztésére:

•  és rájössz, hogy amit mondasz túl bonyolult,

•  és hogy túl hosszú mondatokat mondasz,

•  és hogy túl sokat kertelsz,

•  és hogy túl sokat beszélsz mellé,

•  és hogy túl sokat viccelődsz ,

•  és túl sok a látens duma... szóval rájössz, hogy kaptál egy TÜKRÖT az új hallássérült munkatársad személyében, aki ép értelmű, mindent megért, egyszerűen gyenge hallása az, ami nehezíti boldogulását... és ezért fontos számára a lassú – tiszta - egyszerű beszéd, a szájról olvasás, a vizuális megjelenítés, az egyszerű – jól megjelenített folyamatábrák és a részletesen megírt munkautasítások képekkel együtt...,

•  és ezzel rájössz, hogy TÚLBONYOLÍTASZ (amit valahol már sejtettél, viszont nem tudatosult benned)

Véletlen lenne az, hogy a főnököd Neked adta ezt a beillesztési feladatot?

Lehet, viszont jó esetben, NEM véletlen. Ha vezetőd tudatosítani akart megtapasztalásodon keresztül. Ideális helyzetben ezt, egy megelőző, munkafolyamatot egyeztető beszélgetésen veszel részt, hogy miért is kapod ezt az érzékeny beillesztési feladatot (a beszélgetés során fontos tényező, hogy az értékek, a szakmai tudás, és a fejlesztendő területek is felszínre kerüljenek). Az egész folyamat 0-ik lépése, hogy mindezt megelőzte a vezető coaching folyamatban való részt vétele, vezetői kompetenciák fejlesztése, érzékenyítés, vállalati kultúra változtatása célokkal. Mindezek feltételezik, hogy a vezető eleve felismerte a változás szükségességét a 0 lépésben megfogalmazott, lehetséges előzmények miatt, ami persze nem zárja ki az egyéb drive-okat a változtatás kezdeményezésére.

”Az érzékek láthatatlan szállal összekötik az embereket, a teljesítményt és a nyereséget.”
Henderson at al, 2008 – Érzelmi intelligencia coaching c könyvből

Nagyon fontos kérdés tehát, hogy: Mikor történjen az érzékenyítés?

Amikor megjelenik: a vállalati kultúra változástatásának igénye, piaci környezet vagy törvényi változások, fogyatékos személyek integrálása a vállalatba, kisgyermekes szülők visszaintegrálása a vállalatba, multikulti környezetté válás, folyamatos külső-belső konfliktusok, vezető - tulajdonos személyének változása, kommunikációs nehézségek vállalaton kívül-belül, diszkriminációs helyzetek kezelése, nő – férfi ideálok (anima – animus), KPI számok csökkenése, a vásárlók megértésének hiánya, pályakezdők beillesztése – karrierút, generációs diszharmónia....

Végül néhány közös pont az érzékenyítésben:

Megismerő tevékenység tréninggel, workshoppal..., feltérképezés a cégen belül kérdőíves felméréssel, interjúkkal, majd az eredmények transzparensé tétele, az átélés lehetőségének megteremtése: akcióorientált coaching: két szék technika, teamcoahing, a megélések felvállalása, storytelling, videók – filmek feldolgozása az érzékenyítettek

köréről, tapasztalati szakértők (megküzdési stratégiával, tapasztalattal rendelkező személy a célkörből, más cégkultúrából). Természetesen az érzékenyítés folyamata vállalatonként változhat, függően a vezetői – vállalati kultúrától, vállalati környezettől, a bevont szakértők, coachok szakmai tapasztalatától.

„Értsd meg a változást. Használd ki a lehetőségeket. Aki részt akar venni ebben a gazdaságban, annak vállalnia kell a felelősséget. Abban lennie kell lendületnek, hogy rendkívüli dolgokra vállalkozzon, és kitartásnak, hogy megvalósíthassa őket. És ez megint csak megköveteli, hogy készen álljon a folyamatos változásra és az újfajta gondolkodásra.” Anja Förster és Peter Kreuz (2010.)
 

Készítette: Hegedűs-Gál Csilla - Szervezetfejlesztési tanácsadó, Proaktív business coach, Tréner

Munkamotiváció honlapom: https://www.palyaorimotivatio.hu/

LinkedIn profil: linkedin.com/in/csilla-hegedűs-gál-6bb94359

Facebook oldalam: Munkamotiváció 

Elérhetőségem: mobil: 0620/4748-009; e-mail: gal.csilla13@gmail.com

„Látnod nem kell, hogy teszti a dolgát, hogy tudd, szereti szakmáját, csak nézz mélyen a szemébe, és lásd: a séf hogy keveri a masszát, a sebész, hogy tesz bemetszést, a könyvelő hogy írja a számlát, mindük arcán láthatod, hogy kizárták a világot, milyen gyönyörű is az, ahogy a szem a kitűzött célra néz.” W.H. Auden

A motivációt számos szakember kutatta Maslowtól egészen Daniel H. Pinkig. Az elméletek közös pontjait kutatva és szervezetfejlesztői tapasztalataimra építve arra jutottam, hogy az egyének és a szervezetek hajtóerői szervesen összekapcsolódnak, az egyik támogathatja a másikat és fordítva egyik rombolhatja a másikat. Amikor a motivációsrendszerek kialakítására, fejlesztésére gondolok lényeges lépés a környezeti tényezők, az egyedi sajátosságok, a meglévő folyamatok, értékek, hiedelmek megismerése és tudatosítása. Mindezek ismerete nélkül csak vakon tapogatózunk a sötétben. Coachként hiszem, hogy a közös térben, közös szellemben vettet bizalom tükrében haladhat a cochee a felismerés útján a saját tempójában, a saját aha élményei mentén.

Susan Fowler szerint „Az emberek mindig motiváltak. A kérdés tehát nem az, hogy motiváltak-e, hanem az, hogy mi motiválja őket.” idézet Susan Fowler, 2015, Motiváció magasabb szinten című könyvéből. Gondoljunk csak azokra a pillanatokra, amikor igazán boldogok voltunk, amikor megkaptunk egy vágyott álommunkát vagy előléptetést, mely büszkeséggel töltött el, vagy amikor kedvesünk végre ránk mosolygott udvarlásunk elején, vagy amikor gyermekünk elszavalta Nekünk első Anyák napi versét... mind – mind egy belülről érkező motivációnk beteljesülése. A belső motivációnk csak rólunk szól és álmainkról, belénk égett szerepeink, értékeink, hiedelmeink által. Kiemelkedően fontostehát, hogy tisztában legyünk értékeinkkel, hiedelmeinkkel, szerepeinkkel és prioritásaival.

Egy coaching folyamatban a célok, az erőforrások, az értékek és a hiedelmek feltárása kifejezetten sokat tehet annak érdekében, hogy a végén a cochee tisztábban lásson és felfedezze motivációit, mert bizony az mindenkiben ott van, vagy rejtőzik. A tudatosan kezelt motiváció viszont, legyen az extrinzik (külső) vagy intrinzik (belső) támogatja a céljaink megvalósulását, a téves – romboló hiedelmeink lebontását, az értékeink megismerését.

...és ez hogyan jelenhet meg a szervezeteknél?

A szervezetekben megjelenő teljesítmény a képességeink és motivációink koprodukciójának eredménye. Az értékvezérelt vállalatok mindezért megismerik, felfedezik munkatársaik kompetenciáit, erőforrásait, értékeit és hajtóerőit. A megismerő folyamat eredményeként alakul az EQ, az érzékenyítés, az erőforrások optimálisabb felhasználása, a konfliktusok valódi okainak felfedezése, fejlődik a külső – belső kommunikáció, a csapatkohézió- és dinamika tervezhetővé, fejleszthető válik...

A business coaching folyamatában kardinális helyen tornyosul a motiváció, mivel annak szoros a kapcsolata a teljesítménnyel, a delegálási lehetőségek felismerésével, az időrablók beazonosításával, a vezetői attitűdök – vezetői értékek – vezetői hiedelmek tudatosításával... Mindaz, ami mögöttünk van, és mindaz, ami előttünk áll, jelentéktelen csekélység, ahhoz képest, ami bennünk lakozik.”
Oliver Wendell Holmes

Lényeges lépés lehet még a motivációs hajtóerők mellett a Covey által említett fékezőerőkről is beszélni, melyek negatív atmoszférát alakítanak ki, és megborítják azt a kényes egyensúlyt, amit kialakítottunk a drive-jaink tudatosításával. A szinergia alkalmazásával egységben kezeljük erőforrásainkat és kapcsolatainkat hajtóerőink etetéséhez, melyekhez a teamcoaching is kiváló módszerként jelenhet meg.

Hasznos konklúzió mindezek alapján, hogy a business coach hasznos edzője lehet a szinergia tudatosításának az egyénben és szervezetben egyaránt a motivációs drive-ok kiaknázása mellett. „Az értékek láthatatlan szállal összekötik az embereket, a teljesítményt és a nyereséget.” Henderson et al, 2008

Hasznos szakirodalom:
Dr. Stephen R. Covey: A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása – az önfejlesztés kézikönyve, Bagolyvár Kiadó, Budapest, 2014
James Sale – Bevis Moyan: A motiváció feltérképezése a coachingban, Z-Press Kiadó Kft, Miskolc, 2019
Susan Fowler: Motiváció magasabb szinten, HVG Kiadó Zrt, Budapest, 2015
Stephen Neale, Lisa Spencer-Arnell, Liz Wilson: Érzelmi intelligencia coaching, Oktker-Nodus Kiadó Kft, Veszprém, 2009
Daniel H. Pink: Motiváció 3.0 Ösztönzés másképp, HVG Kiadó Kft, Budapest, 2010

Készítette: Hegedűs-Gál Csilla - Szervezetfejlesztési tanácsadó, Proaktív business coach, Tréner

Munkamotiváció honlapom: https://www.palyaorimotivatio.hu/

LinkedIn profil: linkedin.com/in/csilla-hegedűs-gál-6bb94359

Facebook oldalam: Munkamotiváció

Elérhetőségem: mobil: 0620/4748-009;

e-mail: gal.csilla13@gmail.com

„A szervezet sikerei az egyéni erőfeszítések összeadott eredményeként jönnek létre.” 

Vincent Lombardi

   A behaviorista szemlélet szerint a szervezetfejlesztés a felső vezetéstől érkező hosszú távú erőfeszítés a szervezet problémamegoldó és megújulási folyamatainak, a szervezet kultúrájának javítása, fejlesztése érdekében. A fejlesztés egy hatékony és együttműködő diagnózis, cselekvési terv és folyamatfenntartó lépéseken keresztül valósul meg.

   A valós fejlesztési folyamatban a valós problémák feltárása a cél, melyhez a felsővezetői felismerés a változásra az egyik legfontosabb lépés. A vezető felismerése több irányból érkezhet: konkurencia célszáma felülteljesítődnek, a fluktuáció növekszik, gyakori a hibázás a szervezetben, sok selejt a termelésben, kulcsemberek távoznak a cégtől, csökken a megrendelések száma… ilyen esetekben léphet a képbe egy executive coaching a felsővezetőnél – tulajdonosnál és/vagy teamcoaching, akcióorientált coaching a középvezetőknél, egyéni coaching a művezetőkénél, technokrata vagy operatív személyzetnél. 

…és hogy miként épülnek be pontosan ezek a coaching módszerek a szervezetfejlesztésben? 

Attól függ…, hogy a felsővezető milyen betekintési és cselekvési jogot – hatáskört - ad a coachnak, és hogy a fejlesztési folyamat mely részébe integrálódhat a coach. A coach a diagnosztikus folyamatban, cselekvési fázisban és a folyamatfenntartó, feedback folyamatban is hatékony edzője lehet a szervezet tagjainak.

   A szervezetfejlesztés első legfontosabb lépése után, mely a felső vezető felismerése, igénye a változtatásra, következik:

• a diagnózis felállítása, melyhez számtalan eszköz létezik: interjúk, tesztek (MBTI, DISC, ProfileXT, Chekpoint 360), vagy akár egy teamcoachingból, vagy tréningből is kiindulhat az egész fejlesztési folyamat diagnózis része, ezt követi a diagnózis vertikális és horizentális kommunikálása a vezetők – a HR bevonásával;
• a következő lépésekben a célok felismerése, megfogalmazása és tudatosítása a feladat, mely nem kis nehézséget jelenthet, például: olyan vállalati kultúrában, ahol a fejlődés, fejlesztés, változás, változtatás kérdései tabuként jelennek meg középvezetői, szakmai vezetői, technokrata vagy operatív szinteken;
• a hárítások, ellenkezések megelőzésére kifejezetten pozitív lépés, ha a felsővezető transzparensen kiáll a változás mellett, és azt kommunikálja, megindokolja a szükségszerűségét és hatását az egész vállalatra, például egy rendszeres vállalati meetingen, itt megjelenhet még a coach is, aki egyúttal bemutatásra kerülhet a szervezet tagjai számára, kifejezetten pozitív, ha a névhez egy arc is társul;
• a célok determinálása után lényeges lépés a projektmenedzsmentből jól ismeret projektháromszög további 2 elemének alkalmazása: erőforrások és határidők megjelölése, melyekhez kapcsolódnak a feladatok is;
• lényeges lépés, hogy minden érintett tudja, hogy mi a szerepe ebben az egész változási – fejlesztési folyamatban, tudja mit – hogyan – mikorra és kivel szükséges megvalósítania, kinek kommunikálja az eredményeket, a tapasztalatokat – mindezek egy jól megtervezett cselekvési tervben, program is megjelennek, ami szintén transzparens minden érintett számára;
• a coach és/ vagy a felsővezető által kinevezett vezető – menedzser koordinálja, vagy fogja össze a folyamatot, itt nagyon fontos lépés, hogy előre dedikálva legyenek a felelősségi körök, etikai alapelvek;
• a coach a szervezetfejlesztési folyamatban a cselekvési terv megvalósulásának aktív részese is lehet, a rendszeres egyéni coach üléseken közösen láthatják a haladási – cselekvési terv megvalósulásának azon részét, mely az adott vezetőt, munkatársat érinti, itt az elakadások is jól megnézhetők, továbbá a teamcoaching is csodás képet festhet arról, hogy a csapatok hogyan dolgoznak együtt a változáson, hogy ismerik fel egymás értékeit, erőforrásait, nehézségei;
• a folyamatfenntartási folyamatban – vezetői illetve teamcoaching során megnézhetjük az eredményeket, a működési folyamatokat, hatásmechanizmusokat, a kritikus pontokat, az új erőforrások megjelenését, az eredménytelen hiedelmek eltűnését vagy erősödését, és igény szerint újabb akciótervek készülhetnek a szervezetnél, melyben a coach szintén megjelenhet az említett formákban, vagy akár shadow formában is. 

   Összességében megállapíthatjuk, hogy a szervezetfejlesztés egy igen összetett hatékonyságot, eredményességet növelő folyamat, melyben a proaktív business coaching különösen hasznosnak bizonyulhat, amennyiben a felsővezető – tulajdonos felismeri a változás adhat lehetőséget önmagán és vállalatán belül. 

„Az igazán fontos dolgok soha ne essenek áldozatul a kevésbé fontosaknak.” Goethe

Készítette: Hegedűs-Gál Csilla - Szervezetfejlesztési tanácsadó, Proaktív business coach, Tréner

Munkamotiváció honlapom: https://www.palyaorimotivatio.hu/

LinkedIn profil: linkedin.com/in/csilla-hegedűs-gál-6bb94359

Facebook oldalam: Munkamotiváció 

Elérhetőségem: mobil: 0620/4748-009; e-mail: gal.csilla13@gmail.com

1. Párválasztás
2. Jó házasság
3. Rossz házasság

III.  Rossz házasság

A szülők sokszor nem tanítják meg a fájdalmas helyzetek kezelését a gyerekeknek, talán azért mert nem könnyű Nekik sem. Nem jó a konfliktust látni a gyereknek sem egy házasságban, de a kezelését, a megoldást igen. 

Ez a cikk azokra a házasságokra terjed ki, ahol nem a deviáns viselkedés a probléma. Azon házasságokról szól, ahol elszürkülés, lassú távolodás történik, de szeretnék ha működne a kapcsolatuk, s nem romlana tovább a kezelhetetlenségig. 

Sokan kezelik nehezen a házassági problémákat. Ha túljutnak a párkeresésen, kiválasztják, kivel szeretnék leélni az életet, és jönnek a problémák, érdemes már a legelején megoldást keresni, és nem eltolni az elakadásokat. Akár párkapcsolati coach segítségét kérni. Bizonyosan lesznek fájdalmas percek, de ez azt fogja jelenteni, két egymást szerető ember szeretne javítani szakember segítségével az életükön. Úgy tűnik, a válás ma természetes velejárója az életnek, pedig nem az. Néha küzdeni kell a házasságért, és akkor is értékelni kell amikor magától értetődően ott vagyunk benne, nehogy válás után jöjjenek rá a felek, milyen jó volt együtt.

Sokféleképpen lehet elrontani. Ahogyan helyrehozni is.

Legtöbb estben apróságokkal kezdődik a probléma.  Az apróságok a legnagyobbak tudnak lenni idővel. Kár arra gondolni, nem kell megbeszélni, minek, ez csak kis dolog.  Mondjuk a feleség lányos filmet nézne, a férj sportot. Na és? Mi a baj? Miért ne nézhetne mindkettő azt, amit szeret? Miért kell kötözködni, nézze azt ami örömet okoz.

Ha egy bármilyen gond tartósan kezd fennállni, emlékezz vissza, és tudjad, ez nem izgatott régen. Lehet, hogy Te magad sem vagy könnyű eset az évek múlásával!

Lehetőleg kezeljük a buktatókat még időben. Soha nem szabad azt mondani, és még viccből se mondja senki azt, hogy „elválok”.  Ne ismételjen senki ilyen szavakat, amikor nem is aktuális, nincs is rá szükség!  A szavaknak ereje van. Sőt, ha nehézségek adódnak, sokkal inkább érdemes a megoldást keresni. Keresni kell, mi az, ami nem baj! Nagyon fontos szerepe van az értő figyelemnek, úgy hallgassa az ember a társát, hogy élje bele magát a másik helyzetébe is, hallja meg, mit mond a másik, a kiutat keressék mindketten.  Valójában, kevés az a probléma, ami még másnap is problémának látszik. Persze, hogy vannak nehéz napok és helyzetek, de ha ketten vannak a megoldáshoz, máris van támaszunk. Ennek oda-vissza kell működnie.

Meg kell mondani, mi a baj, mi nem tetszik. Nem jó párbeszéd a „mi a problémád” kérdésre a következő válaszok adása: semmi, mondtam már, hogy semmi, minden rendben van, hagyjál békén, nyugodjál le!

Az sem előre vivő, ha „megtanulják” hogyan kell/ene kommunikálni, de nincs mögötte más, csak üres szavak. Nem a betanult szavak a jó megoldás. A konfliktus kezelési módszerek szintén nem csodaszerek, mit sem érnek szeretet nélkül, vagy a szándék nélkül, hogy meg akarják oldani a problémát. Érdemes elgondolkodni azon, hogy egy nagybeteg ember azonnal fel tudja sorolni az értékeket az életében, ami nem az arany órája és az autója lesz. 

Van olyan helyzet amikor már a kapcsolat úgy rossz, ahogy van. Ebben az esetben nem érdemes már együtt maradni, ki kell mondani, ez a kapcsolat már meghalt. Jó esetben elismerik mindketten, hogy közösen tettek érte, hogy így alakult. A tűz ami régen 10-es volt, mára csak 2. Ha így marad, az nem jó már. Amennyiben sikerül a kapcsolatot annyira tönkre tenni, hogy az már nem viszi előbbre egyik felet sem, a destruktív helyzetet nem érdemes fenntartania a párnak. Ha a beszélgetések többsége már meddő párbeszéd, semmi értelme erőltetni.

Ne torkolljon a kapcsolat kifogás keresésekbe, senkinek nem érdemes maradnia az alternatíva hiánya miatt a másikkal, ez zsákutca. Ráadásul nagyon romboló érzelmileg, sokkal több sebet ejt. Ha már nincs kölcsönös egymásra figyelés, alkalmazkodás, (ez nem ugyanaz mint a megalkuvás) akkor nem boldog egy kapcsolat. 

Téves gondolat, hogy ami elromlott, majd megoldódik magától. Nem fog. A nem szívből jövő döntés a változásra sem lesz tartós soha. Le kell menni a probléma gyökeréig, különben nem lesz változás. Ez nehéz, és sok idő szükséges hozzá és kitartás. Nem lehetetlen megtenni, ha komoly az elhatározás erre.  Ha a párkapcsolatban nem mondjuk ki tisztán, őszintén a problémát, csak tovább mélyül a szakadék! Amíg van remény, javítani kell, de ha már menthetetlen a kapcsolat, minden módon próbálták megmenteni de hiába, fel kell ezt ismerni és elengedni.

Azt mindenki tudja, hogyan lehet rossz, hogyan lehet elszúrni egy házasságot. Ebbe aztán jó sok energiát fektetnek. Aztán legtöbbször a másik fél a hibás. Azért is, mert erről jól lehet panaszkodni? Ha van boldog házas ismerőse, barátja, miért nem kérdezi meg, Ők hogy csinálják? Valószínűleg odafigyelnek egymásra, sok olyan programot csinálnak együtt ami mindkettőjüknek örömet okoz. Ha pedig  kezdenének  eltávolodni bármi ok miatt, akkor van mihez viszonyítaniuk és újra igyekeznek például ezeket a közös kiránduló helyeket felkeresni, vagy  olyan étterembe elmenni ahol annak idején örömmel jártak,  igyekeznek visszahozni a melegséget a kapcsolatba.

Egy jól induló, boldog, harmonikus házasságban ha észleli a pár a kapcsolati válságot, érdemes nem halogatni a megoldást, amíg javítható, amíg szeretik egymást.  Ha ezt elmulasztják, akkor már komolyabb konfliktusokat kell kezelni, amik egyre kínzóbakká válnak és az ezzel járó frusztrációk sokkal komolyabb gondokhoz vezethetnek, utoljára pedig a végérvényes szakításhoz.

Tarnóci Ágnes life coach 

1. Párválasztás
2. Jó házasság
3. Rossz házasság

II.  Jó házasság

Remélhetőleg a házasság úgy indul mindenki életében, hogy egy életre szeretnék fenntartani.

A közös élet kialakításához legalább 1-2 évre szükség van. El kell telnie mindenből egynek: egy télnek, egy tavasznak, egy nyárnak, egy ősznek, egy karácsony, egy születésnap, egy nyaralás stb.

Ekkor már tudni fogják a párok, milyenek ezek a napok, események, hogyan élik meg együtt. Ekkor alakítják ki az elképzeléseiket is, mit hogyan szeretnének másként vagy ugyanígy csinálni közösen ezentúl.  

A meleg és szeretetteli családi, baráti  kapcsolatok védőhálót vonnak körénk. A kapcsolatokkal való elégedettség az ami fontos. 

Egyértelműen nem a hírnév, a gazdagság, az elérhetetlen vágyak. Persze nem igaz, hogy a pénz nem számít. Ha van, jelentősen megkönnyíti az életet. Kellemes életmódot tud biztosítani. Sok jó dolgot meg lehet venni rajta a létfenntartáson felül. Ráadásul a pénznek szaga is van. Finom szaga. Gucci, Armani, Dior, utazások, lakás, autó stb.

De nem ez a legfontosabb értékmérő!

A Michigani Egyetem kutatói Lois Verbrugge és James House arra a következtetésre jutottak, hogy a boldog házasok hosszabb ideig élnek és egészségesebbek maradnak. Vigyáznak, figyelnek egymásra és egymás egészségére.

A rossz házasság 35%-kal növeli a betegségre való hajlamot, és 4-8 évvel kevesebbet élnek a kutatás szerint. 

A közös életben felelősek vagyunk egymásért. Közösen felelünk kudarcért, sikerért, támogatjuk egymást, közösen éljük meg az élet dolgait. 

Leélni egy közös életet nagy kaland, és egyáltalán nem unalmas! Együtt megöregedni, szép!  Ha az évek alatt bőséges minőségi időt töltenek együtt, rengeteg közös élményt lehet elraktározni, amit idősebb korban kellemes felidézni.  

Mi minden az amiért megéri együtt kézen fogva leélni az életet.

Amikor a másik minden egyes ráncát ismerjük, szeretjük. Ismerjük, hogy mikor mire mit mond, mit gondol. Az nagyszerű érzés, ha mindig mellettünk van ugyanaz az ember, mindent tudunk egymásról.

Ő lesz az, aki mielőtt gondunk lenne, már azon töri a fejét, hogyan segítsen? 

Még meg sem kéred, de már odahozza a távirányítót.

Reggelenként kávé illatra ébredsz, pedig Ő csak főzi Neked, nem issza. Soha nem felejt el kedvességet csempészni a mindennapokba. 

Amikor reggel mosolyogva ébredsz, mert Ő ott van melletted! Amikor azt érzed, hogy újra és újra és újra csak Őt választanád, senki mást!

Amikor tudod, hogy az összes rigolyája nem érdekes, mert Ő is eltűri a Tiedet, nap mint nap, és van ennél jobb is, - ha nem csinálja a bosszantó kicsi dolgokat, még hiányozni is tud! Emlékszel amikor ezeket a dolgokat nagyon régen először csinálta? Nevettél rajta!  Nevess most is! Ha megkérdezi, min nevetsz, válaszold azt, „ több ezerszer hallottam már ezt a mondatot Tőled, de nem bánom” !

Ezek a dolgok természetesen csak a kölcsönösség alapján működnek!

Amikor ha köhög, máris megrémülsz, nehogy beteg legyen!

Amikor úgy tudsz aggódni a másikért ha beteg, hogy szinte megszakad a szíved érte, azt kívánod, bárcsak elvállalhatnád helyette!

Amikor öregen is megfogja a kezed és megsimogat!

Amikor azt érzitek, bármikor újra kezdenétek elölről!

Amikor TUDOD, hogy csukott szemmel rábízhatod magad a másikra, mert mindig számíthatsz Rá! 

Amikor mindig ott van melletted, nem csak a jóban, de a rosszban is, betartva és komolyan gondolva a fogadalmat, hogy egy életen át vigyáztok egymásra!

Amikor rádöbbensz, hogy valóban egy életen át vigyázott rád, szinte észrevétlenül!

Amikor minden csoda a Tietek volt már: fiatalok, szépek, egészségesek voltatok, aztán elkezdődött a közös élet, együtt lépkeltetek és jutottatok fokozatosan előre, a világ legnagyobb csodája is megesett, ami eddig még soha senkivel : gyereketek született. Aztán néztétek, ahogy cseperedik, dédelgettétek, nevelgettétek, imádtátok, majd hirtelen egyetemista lett és felnőtt.

Aztán a rengetegedik házassági évfordulón arról beszélgettek, hogyan történhetett meg, hogy ennyire gyorsan elröppent az egész élet, olyan hirtelen történt, hogy észre sem vettétek.

Amikor mindezek után még mindig tervezgettek, és remélitek, bőven van még időtök együtt, és féltő szemmel kísérhetitek a felnőtt gyereketek további boldogulását nagy büszkeséggel, úgy a munkájában, mint majd az Ő családi életét, és nemsokára rengeteg örömötök lesz az újabb világ csodájában, az unokátokban!

Ha civakodás van 2 ember közt, vagy veszekedés, nem azt jelenti, hogy rossz a kapcsolat, hanem azt, a konfliktusokat tudják kezelni, megoldani. Szeretik egymást, elégedettek. A minőségi kapcsolatok azok amik egészségessé és boldoggá tesznek.

Ha megoldásra váró problémát ad az élet, akár lehet komoly, súlyos gond is ez, ketten együtt erősebbek vagytok és összezártok! Fel sem merül, hogy nem tudtok túl jutni a bajon. Sőt! Ha éppen nehéz az élet, sokkal inkább érdemes végig gondolni elsőre, mennyire jó, hogy ketten vagyunk a megoldáshoz! Lehetséges az is, visszagondolva egyáltalán nem is tűnik úgy, komolyabb gondotok lett volna, olyan szerencsésen és összefogva tudtatok átmanőverezni a bajokon.

Ha mégis nagyon elkeserednél valamin, akkor gondolj arra: van-e a probléma olyan jelentős, hogy azért érdemes lenne feladni vagy eldobni a közös életet? A válasz legtöbbször: nem!

Csodálatos az az érzés, amikor megöregedve egymással, ránézel a szeretett párodra és még mindig magad előtt látod a 30-40 évvel ezelőtti fiatal, kedves társad, akivel együtt akartál megöregedni, és  ez sikerült!!!

A legszebb szerelmi vallomás az, hogy öregedjünk meg együtt.

Ilyet többnyire olvas vagy filmen lát az ember, de amikor megérzi, megéli, tudja, hogy csodálatos dolog történt!

Igen, van ilyen élet! Lehet így élni!  Jómagam is nem egy ilyen házaspárt ismerek.

Kell hozzá a nagy és mély szeretet első sorban, aztán a hasonlóság, az azonos értékrend, a kölcsönös tisztelet, kitartás egymás mellett, megbecsülés, az egyenrangúság a kapcsolatban, egymás munkájának elismerése és támogatása, az összetartás és szoros összetartozás, együtt mozdulás, tolerancia, érzelmi intelligencia, felismerni a másik fél érzelmeit, igényeit, türelem egymás felé, sok közös élmény, közös emlék, visszaemlékezések. Mint látható, azért ez nagyon összetett dolog.

Mi a titok, van-e titok? Talán van, talán nincs. Minden házaspár maga teszi a titkot. Azt gondolom, ha van titok, akkor az, hogy mindig, minden körülmény közt szeretni kell egymást, és vigyázni, hogy ez az érzés megmaradjon! 

Tolsztoj is megírta: „A boldog családok mind hasonlóak egymáshoz…”. 

Abban mindenképpen hasonlóak, hogy szeretik egymást!

Szívből kívánom mindenkinek, találjon rá erre a csodára. 

Tarnóci Ágnes life coach

Az írásom a depresszióhoz vezető utat, annak fokozatait, és elkerülésének lehetőségeit vizsgálja.

Témáját a saját életemben megélt tapasztalataim ihlették, melyben a betegség legmélyebb szintjein is jártam.

Az egyik cél, annak elemzése, hogy az általam megélt krízis elkerülhető lett volna e, a megelőző szakaszokban történő felismeréssel, és megfelelő szakember felkeresésével.

További célom meggyőzni az olvasót, hogy minden élethelyzetben kialakult problémára van megoldás, és nem gyengeség segítséget kérni.

Támpontot adok, ahhoz, hogy milyen élethelyzetre, milyen szakember segítsége javasolt egy pozitív irányba történő elmozdulás érdekében.

Bemutatom a jó coach ismérveit, amelyek elengedhetetlenek, hogy a klienssel az együttműködése eredményes és sikeres legyen.

1. „Nem dől össze az egész világom!”

Egy mondat, -amelyet nagy vágyam lenne hallani; belőlem, a mélységemből, meggyőzően, hangosan! Hogy elhiggyem! Hogy tudjam! És sosem felejtsem el!

Mindannyiunknak az életútja során vannak rövidebb hosszabb életszakaszok, amikor azt érezzük, hogy amennyiben a saját magunkban észlelt lehetőségekkel megyünk tovább, akkor nem haladunk, vagy nem jó úton haladunk. Minden erőfeszítésünk ellenére sem találjuk már az áhított testi, lelki és érzelmi színességünket.

El kell, hogy higgyük, nem léteznek olyan szélsőséges helyzetek az életünkben, amelyhez ne született volna meg velünk együtt a megoldások lehetőségeinek tárháza.

A csodálatos színekben pompázó Danxia hegyekkel jól illusztrálható; magunkba, befelé nézve a belső világunk, és a minket körülvevő világ.

Színes Danxia hegyek (Saját kutatás)

2. A Depresszió „Összedőlt az egész világom!”

A népesség kb. 10%-a az élete során legalább egyszer átél súlyos depressziót. A mai rohanó világunkban egyre több az olyan ember aki, ha nem is jut el a betegség megtapasztalásához, ne küzdene annak enyhébb tüneteivel az élete egyes szakaszaiban újra és újra.

2.1. A depresszió kialakulása

A betegség kialakulásához egyszerre több tényező egyidejű megjelenése vezethet. Az összeomlás előtti utolsó szakaszban megfigyelhető, hogy az engem körülvevő világban (társam, gyermekeim, otthonom, munkahelyem, baráti társaságom, tevékenységek) nem ismerek fel, és nem tudok befogadni konstruktív /építő, haladást szolgáló, pozitív/ érzéseket.

A tudati káoszomat tovább fokozza az irányíthatatlan, destruktív /romboló szándékú, pusztító/ üzenetekre kiélezett elmém.

A folyamat utolsó stádiumban a kognitív /gondolkodó/ és emocionális /érzelmi/ folyamatok megrekednek, amelyre az alábbi tünetek jellemzőek:

2.2. Kognitív tünetei

A kognitív tevékenységek meggyengülnek, majd képtelenek lesznek ellátni funkciójukat. Ezek, azok az adottságaink, amelyekkel érzékeljük, felfogjuk és felhasználjuk megszerzett tudásunkat, vagyis lehetővé teszik a tudatos értelmi működést.

• érzékelés és észlelés -többek között a látás, hallás, tapintás, szaglás,
• figyelem -figyelem fenntartása, és annak szándékos irányítása is ide sorolható
• gondolkodás -pl. tervezés, döntéshozás, érvelés stb.,
• emlékezés –rövid és hosszabb távú memória, emlékek felidézése.

2.3. Motiváltságbeli szempontok

Motiváció teljes hiánya. Az érdeklődés produktivitása, aktivitása csökken. Hatalmába kerít az apatikus érzelem minden formája, vagyis hangulat nyomott, levert, érdektelen, egykedvű, életunt.

2.4. Érzelmi jellemzők

Érzelmileg jellemzően negatív beállítottságra történő átállás. Meghatározó érzések a szomorúság, rosszkedv, magányosság, örömképtelenség, szeretetképtelenség, öngyűlölet és a reménytelenség.

2.5. ”A köd”

Viselkedése már-már a létét veszélyezteti. A legalapvetőbb hétköznapi tevékenységek is nagy nehézséget okoznak. Ide értve a felkelést, tisztálkodást, öltözködést, étkezést. Nincs kellő energia. Az elveszett, összezavarodott, értetlen, érzéketlen, bizonytalan érzetek lelassítják. Testtartása görnyedt, befelé forduló. Kevés és halk beszéd a jellemző.

Negatív testi tünetek sokasága jelentkezik: fejfájás, emésztési zavarok, fogyás vagy hízás, szédülés, alvászavar. A test állandóan elnehezedett, tehetetlen, fájós, élettelen, és csúnya.

Ekkor már nem találom önmagam, a tudat képtelen megküzdeni a bennem és körülöttem zajló zűrzavarral és megmenthet engem az őrülettől azzal, hogy kikapcsolja hivatott funkcióit, és megállásra kényszerít.

Félek, hogy a ködbe veszek (Bikini együttes)

A Magas-Tátra Kárpátok legmagasabb hegyvonulata, s egyben a világ legkisebb magashegysége (Saját kutatás)

A feldolgozhatatlannak vélt probléma észlelésének -nem észlelésének- pillanatától, a depressziós megbetegedésig egy hosszabb- rövidebb idő intervallumról beszélhetünk. Ebben a szakaszban számtalan lehetőség, és eszköz létezik, melynek tudatos keresésének, gyakorlásának és használatának hiánya vezet a tudatunk elborulásához.

3. A testi-lelki egyensúly fenntartásának eszközei napjainkban

Az ellehetetlenülés nem a probléma érzékelése okán történik meg, hanem, hogy a repertoárunkban lévő megoldási kísérleteink elégtelennek bizonyulnak.

Nézzük meg, milyen megközelítésben nézünk magunkra, érzéseinkre, cselekedeteinkre akár egy napon belül is.

A nap egyes szakaszaiban érezzük, hogy valami nincs rendben velünk, feszületet érzünk belsőnkben, figyelmünk lankad, szétszórttá válunk, vagy túlpörgünk. Életünk során számtalanszor a különböző érzelmi helyzetek kielégítését, csak az úgynevezett alap megoldásokkal kapcsoljuk össze, ezek az éhség, szomjúság, alvás.

Miért történik ez? Mert az attitűdjeinkbe ezek a megoldási sémák /a lényeges vonásokat kiemelő egyszerű ábrázolás/ épültek bele viselkedésként elődjeinktől, ezeket tanultuk meg. (Hányszor halljuk, hogy ha most nem eszem vagy iszom, nem vagyok képes tovább végezni a feladatomat.)

A XX. század tágított ezeken a megoldási szokásainkon, amellyel a testünket, lelkünket és az elménket időlegesen helyre tudjuk billenteni. Ide sorolnám a fitnesz, és edzőtermeket, a szépségiparban elterjedt mű-kellékek végeláthatatlan repertoárját, a kisállatok, mint lakótárs tartását, az élelmiszerek, italok fogyasztásának, a dohányzási lehetőségek kínálatának naponta változó bő kínálatát, és még sorolhatnám. 

Azt gondolom, hogy mindent meg kell tapasztalnunk, ami felkelti az érdeklődésünket.

3.1. Túlzott alkalmazásuk

A túlzott,- vagyis az észszerű mértéket meghaladó dolgok, felismerhetőek, mivel már meghaladják a mértékletességet, nincs hosszú távú hasznos céljuk, csupán öncélt szolgálók. Ezen szokások mögött meghúzódó indokok közül az egyik, és talán a legnehezebben tudatosítható, az érzelmi ok. Szinte bármilyen érzés átélése alkalmat adhat az eltévelyedésre, többek között a búskomorság, bizonytalanság, borúlátás, erőltetettség, felpörgöttség, ingerlékenység, kapkodás, szorongás, magányoság, csalódottság valamint az eufórikus-extatikus érzések.

4. Felismerés

A probléma felismeréséhez megnéztük már a kognitív és emocionális figyelmeztető jeleket. Beszéltünk az általunk ismert lehetőségek sokaságának némelyikéről, amelyeket megoldásnak vélhetünk. 

De biztosak vagyunk abban, hogy az alap szükségleteink kielégítetlensége a problémánk, és a túlzott kompenzációk a megoldások rá?

„Nem szükséges, hogy szétessek. Nem kell az elmét, a testet, a lelket széttépnem.” (Chong An Sunim apát)

Az együttérzést magammal szemben is működtetni kell, amelynek egyik értelmezése, hogy értő figyelemmel és empátiával fordulok magam felé. A másik fontos megközelítés, hogy együtt érzem, az elmét, a testet és a lelket.

A feladatunk magunkért annyi, figyeljünk arra, hogy tényleg színesebbé tesszük a már jól működő életünket, vagy a fentiekben említett viselkedési formákba kapaszkodva, azok túlzott megjelenésével próbáljuk a valós érzéseinket elfedni, amelyek a folyamatos hiányérzetünket okozzák.

5. ”Nem vagyok egyedül a problémámmal

Erőteljesebb intervencióra /beavatkozásra/ van szükség az autentikus /valódi/ helyzet felismeréséhez. Ezen felül, a beavatkozások során, számunkra hasznos, segítséget nyújtó eszközöket be kell integrálni /beilleszteni/ saját attitűdjeink közé.

Nem vagyok egyedül a problémámmal, nem vagyok támasz nélkül, van segítség!

Cau Vang, "aranyhíd” Megtalálható a vietnami Da Nang feletti hegyekben. (Saját kutatás)

Mi alapján döntsük el, hogy tréner, tanácsadó, vagy coach segítségét kérjük?

A tréning, a tanácsadás és a coaching főbb ismérvei:

Tréner segítségét kérjük, amikor saját problémamegoldó képességeinket, készségeinket szeretnénk javítani, fejleszteni. A készségek tréningezése, gyakorlása, használata segít abban, hogy a saját problémamegoldó képességünk teljesebb legyen.

Tanácsadó javasolt egy adott probléma felismeréséhez, megoldásához szükséges külső képességek, készségek segítségül hívásában.

Coach-ra van szükségünk, amikor egy adott probléma megoldásához a saját tulajdonságaink előhívása megoldás lehet. A coach nem oldja meg a problémát, de elősegíti, hogy hatékonyabban valósítsuk meg céljaikat, miközben tanulunk és fejlődünk. Fejleszt, hatékonyabbá tesz, és nem gyógyít. A coaching a jelenből kiindulva a jövőre fókuszál, és a „hogyan oldjuk meg a helyzetet” kérdésre helyezi a hangsúlyt.

Coaching akkor segít, amikor érzed, hogy jól mennek a dolgok, de mehetnének jobban is. Egy új lendületet szeretnél nyerni, új célokat kitűzni, és nincsenek különösebb érzelmi elakadásaid. A coachal történő beszélgetés tökéletesen működik enyhe, legfeljebb közepes intenzitású érzelmek esetén.

6. Coach

Coachingra akkor van szükséged, ha az életed bármely területén el vagy akadva, legyen szó párkapcsolatról, családról, munkahelyről, vagy akár saját magaddal érzett problémáról. A coach konkrét szakmai tudással és tapasztalattal rendelkezik, ismeri az eszközöket, módszereket az elakadás okának feltárásához és megoldás hozzásegítéséhez. A coaching folyamatában a jelenben fennálló probléma feltárására, a cél kitűzésére és pozitív elmozdulásra helyeződik a hangsúly.

A coaching tehát az a folyamat, amikor a coach a kliensének segítséget nyújt gondolatilag, érzelmileg és testileg egy egységet teremteni, vagyis a teljességre, az egészre törekedni, úgy, hogy figyelembe veszi, és figyelemmel kíséri az egyén értelmi, fizikai és szociális állapotát is. Hívatása segíteni különböző eszközökkel és energiával felismertetni azokat a kliensben lévő erősségeket, amelyek a jelen problémás állapotban elhalványultak.

Carl Ransom Rogers hangsúlyozza az énkép szerepét, a feltétel nélküli elfogadását, pozitív értékelését, elismerését, szeretetét. Elmélete szerint a lelki problémák egyik alapja, hogy az időszerű, reális énkép és az ideálisnak képzelt énkép /énideál/ nagymértékben eltér egymástól.

Úgy vélem, hogy Super is az énképről elmélkedett 1957-ben, amikor az önfelfogás (önmeghatározás) fogalmát bevezette a pályalélektanba. Super azt a képet érti önfelfogáson, amelyet valaki saját magáról értelmez. E meghatározás alapja a szituációkban, funkciókban, kapcsolatokban megélt élményekkel történő azonosulás.

A coach feladata, hogy segítsen csökkenteni a személyben zajló zűrzavart, ezáltal olyan energiák szabadulnak fel, amelyeket a személy a hatékonyabb életre fordíthat. A coaching akkor sikeres, ha a kliens felismeri erősségeit, önbizalma nő, és ezekkel az értékeivel az életét, számára pozitív irányba változtatja.

7. A coach személyiségének három fő ismérvei

1. Őszinteség

Őszintén, nyíltan éli meg érzéseit és attitűdjeit, amelyet kliensével átélhetővé, tudatosíthatóvá tesz, és megfelelő időben kifejez. Hiteles, önmagát adja, vállalva sebezhetőségét ez által egyenrangú viszonyt alakít ki 

2. Nyitottság

Kedves odafigyeléssel fogadja el a kliens által megosztott történéseket. Szükségünk van arra, hogy olyannak fogadjanak el bennünket, amilyenek vagyunk jó és rossz érzéseinkkel, jellemvonásainkkal. Rogers nevet is adott ennek az attitűdnek a „feltétel nélküli elfogadásnak” nevezte el, amelyet egy pozitív viszony jellemez. Egy ilyen viszony kialakítása elengedhetetlen a coaching folyamat során.

3. Empátia

Az kliens saját világának empátiával történő pontos átélése. A coach úgy érezze a kliense érzéseit „mintha” az a sajátjai lennének. Nagyon fontos, hogy a düh, az elkeseredettség, a szomorúság stb. érzelmek ne keveredjenek bele a megértési folyamatba. A megértett összefüggések tudatosulása segíti a klienst saját belső világának megértésében és a valóság felismerésében. 100% empátia, 0% azonosulás.

A három fő attitűd meglétével kialakul egy olyan bizalmi kapcsolat a coach és kliense között, amely előremutató. A kliens érzi a coaching folyamat alatt, hogy megértik őt, a személyes belső világát, és elfogadják olyannak amilyen. Ezáltal nyitottabb lesz és befogadóbb a változtatásra.

8. A hatékony coaching felépítése

Elsődleges feladat az kliens megismerése.

 A verbális kommunikáció mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a nonverbális kommunikációra is.

Kommunikációs csatornák:

• Verbális:  amit mondunk          7%
• Vokális:                ahogy mondjuk                    38%
• Testbeszéd:        amit közben csinálunk, és amit érzünk   55%

Sokat megtudunk például a kliens öltözködéséből, hajviseletéből, zónatávolság kijelöléséből. Az elbeszélése folyamán fel kell ismerni a szavai mellé ösztönből érkező kommunikációt is. A metakommunikáció a kommunikációt kísérő, legnagyobbrészt öntudatlan közlés, amelynek lehet valami teljesen más üzenete, akár az ellenkezője is (irónia). Ez a nem-verbális másodlagos kommunikáció arról ad felismerést, hogy egy információdarabot hogyan kell értelmezni, segít a valós közlés felismerésében. Ide tartozik többek között a gesztus, a testbeszéd, testtartás, mimika. A metakommunikáció hűen tükrözi a közlő belső állapotát.

A coaching első lépései közé sorolnám az életterületek –párkapcsolat, gyermek(ek), szülő(k), munkahely, barátok- szétválasztását az autentikus probléma feltárásához. Azon területeket is, ahol a jól működés tapasztalható, fel lehet használni pozitív élményként a tanácsadás folyamatában. A pozitív terület élményeiből töltődve növelhető a magabiztosság érzése, amely egy hit, egyfajta meggyőződés, hogy jól csinálom azt, amit csinálok. Ez az életérzés átvihető a problémás területekre, amely már alapot tud nyújtani egy olyan szintű egészséges önbizalom felépítéshez, amely a megoldás felé mozdító. A kliens belső hitrendszerében elültetett és gyökeret fogó önbizalom érzését, valamint a kívülről érkező elengedhetetlen támogatás, biztonságot adó érzést kell egyre jobban magáévá tennie. Eredményesnek mondható a coaching, amikor már az egyén felmer vállalni döntéseket és lépéseket a probléma megoldása érdekében.

A coaching folyamata ekkor már elért abba a szakaszba, amikor a kliens nyugodtabb, rendezettebb és nyitottabb, befogadóbb az új dolgokra. A coach segítségével tisztábban, és nagyobb dimenzióban látja helyzetét, ezáltal több lehetőséget ismer fel a problémája megoldásához. Ettől az időszaktól -a megismerés, terelgetés, felismertetés időszaka után- egy erőteljesebb intervenció következhet az erősségei tudatosításához, amely nélkülözhetetlen a célja eléréséhez.

„Nem dőlt össze az egész világom!”

Egy mondat, -amelyet hallok; belőlem, a mélységemből, meggyőzően, hangosan! Hiszem! Tudom! És sosem felejtem el!

„Ott van benned valaki, aki erős, akit nem tört ketté az élet.

Ott van benned valaki, aki előre tol, amikor épp feladni készülsz.

Ott van, aki ha kell, a hajadnál fogva rángat fel a padlóról, és nem hagyja, hogy elveszítsed a reményt. 

Ott van benned valaki, aki mindennél jobban ismer. A hősöd, aki nem hagyja, hogy az önsajnálat meleg, de álszent leple eltakarjon.

Ott van benned valaki, akit nem lehet ellökni, sem eltiporni, aki nem hátrál meg gyáván, hanem emelt fővel küzd, ha az élet ezt kívánja.

Ott van benned, a sebzett, akit a hegek tettek erőssé és büszkévé, aki tudja, hogy áldozat nélkül nincs boldogság.

Ott van benned, aki érzi, hogy visszafordulni és újra kezdeni nem kudarcot, hanem bátorságot jelent.

Ott van benned valaki, aki ha kell, suttog az éjszaka csendjében, vagy kiált, mert fáj neki az, ami most van.

Ott van benned, aki jót akar, aki tudja, hogy erősebb vagy, mint gondolnád, és bátrabb, mint azt valaha hitted volna.

Ő vagy Te. Bízz benne.”

(Todorovits Rea )

Bármilyen negatív érzés dominál bennünk, bármilyen mélységekben is érezzük magunkat, meg tudjuk találni az áhított testi, lelki és érzelmi színességünket.

9. Összefoglalás, konklúzió

Az írásom fő vonulata annak felismertetése volt, hogy valós önvizsgálattal, és hiteles kommunikációs segítséggel, elkerülhető a depressziós megbetegedés.

Elsődlegesen rámutattam, hogy milyen jellemző tünetek vannak a minden életterületet érintő reményvesztettséghez vezető úton.

Vizsgáltam a nem kívánt érzéseink elnyomására szolgáló, múltból hozott és a XX. században bővült örömszerzésre használt lehetőségek sokaságát.

Célom volt tudatosítani azokat a túlzott eszközöket, amelyek nem segítik az egészséges és fejlett önértékelés kialakulását, sőt még mélyebre taszítja az önbecsülésünket, mivel eltávolít a valós önmagunktól.

A „Nem vagyok egyedül a problémámmal” című fejezettől segítséget adtam az egyénnek és a segítőnek is abban, hogy figyeljen azokra az ismérvekre, amelyek egy előre mutató együttműködést eredményeznek.

Bízom abban, hogy írásommal ösztönöztem Önöket arra, hogy testi-lelki egészségben, örömökben gazdag, kiegyensúlyozott, tartalmas élet megélésére törekedjenek.

Héda Ilona írása

10. Felhasznált irodalom, forrás

            Pro Bona Coaching Centrum

-           Karla McLaren /2017./ Az érzelmek nyelvén Central Médiacsoport Zrt.

-   Dr. Móré Mariann főiskolai docens A tanácsadás elmélete Tanulási segédanyag a Debreceni Egyetem Emberi Erőforrás Tanácsadó mesterképzés hallgatóiszámára. (4.o.)

-           LEGE ARTIS Akkreditált Felnőttképzési Intézmény tananyaga.

-           Személyiségelmélet https://semmelweis.hu/pszichiatria/files/2013/02/szemelm.pdf

-           Wikipédia kutatások

-           Magyarországi Kineziológiai Alapítvány 2017.01.27.

-   Tokár-Szadai Ágnes Tanácsadói szerepek, kompetenciák. VEZETÉSTUDOMÁNY XLIV. ÉVF. 2013. 3. SZÁM / ISSN 0133-0179.

-           A Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetségének Etikai Kódexe

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0049_13_vallalati_tanacsadas/6164/index.scorml (2021.05.14.)