Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Dr. Máté Gábor: A test lázadása c. könyvének – szubjektív összefoglalója

Bajaink okai: 

Félelem, fájdalom, szorongás, elfojtás, önhajszolás, testi-lelki fájdalom tagadása, gyerekkori érzelmi elhanyagolás, erős én-tudat hiánya, nemet mondás képtelensége, együttérzés hiánya önmagával, önkárhoztatás. 

Hogy viszonyuljunk negatív érzelmeinkhez? Ismerd el, fogadd el, ne fojtsd el. Fontos a segítségkérés képessége. Kerüld a hosszú távon végzett megerőltető munkát. 

Az egyik stresszhormon, a kortizoligen erős csontleépítő hatású! Emellett van immunrendszer gátló hatása is.

Az állatok és a gyerekek érzékelik az ember valós érzelmeit. Gyerekkorból kinőve elveszítjük érzelmi kompetenciánkat a szintén inkompetens környezetben. Belső, zsigeri érzéseinket figyelmen kívül hagyjuk.

Az egészségmegőrzés és gyógyulás hét lépése: 

  1. Tagadás vagy beletörődés helyett: Elfogadás, szembenézés. Megbocsátás– magunknak is, úgy, ahogy szenvedő, segítségre szoruló embertársunkkal is tennénk! Szüntesd mega a kettős mércét, ne alkalmazz egy keményebb másikat magadra! Tudj nemet mondani.
  2. Tudatosság gyakorlása, fejlesztése önmegfigyeléssel. Legyen miénk az érzelmi valóság észlelé-sének képessége. Figyeljük meg, eltérnek-e szavaink érzelmi valóságunktól. Jobban bízzunk az így nyert észlelésekben, mint a szavakban! Állatok, gyerekek a valós belső állapotot érzékelik. Tanuljuk meg, hogyan jelez a testünk, milyen fiziológiai vészjelzéseket ad*. 
  3. Haragunk egészséges, ha erőt ad és oldja a feszültséget. 

Abnormális, ártalmas érzelmi áramlás azonban a harag elfojtása és szabályozatlan, kontrolvesztett kifejezése is! Mindkettő mögött az áll, hogy félünk a harag valódi élményétől, ezért kikerüljük. A harag élménye szorongást vált ki, amiatt, hogy félünk a kötődés elvesztésétől azzal, akire irányul, aki miatt támadt. A természetes dühöt, haragot át kell élni, el kell fogadni. Állj ki magadért mások határait át nem lépve. Töprengj el a kiváltó okon, döntsd el, hogy fejezed ki szavakkal, és/vagy tettekkel. Úgy is dönthetsz, hogy elengeded. Tehát nem kontrollvesztetten dühöngsz, megőrzöd az irányítást. – Ez feszültség-mentesít, megszabadulsz tőle. Elfojtása a betegségek fő kockázati tényezője. A harag egy fiziológiai folyamat, melyet át kell élni, mert fontos információt közöl: veszteség ért, veszélybe kerültél, fenyegetik vagy meg is sértették határaidat szóval vagy tettel. Gondolkozz el tehát, mi okozta a haragot.

  1. Autonómia – egészséges határok megteremtése, visszaszerzése feladatunk, és a gyógyulás része.  Immunrendszerünk is ezt végzi, azaz folyamatosan megkülönbözteti az „én”-t a „nem én”-től. Ismerd fel: Mire vágyom – mire nem. Miből akarok többet – miből kevesebbet. Mit akarok – mit nem. Mik a korlátaim. A korai életkorban bekövetkezett határsértések betegségre hajlamosí-tanak. Ha elmosódottak a határok, az szenvedést okoz.
  2. Kötődés: Fontos, hogy korán megtanuljuk a nyitottságot, önállóságot, korán autonómia érzetünk legyen, és elsajátítsuk azt, hogyan fejezzük ki haragunkat. Ne sorvadjanak el, és nem kerüljenek elfojtásra ezen képességeink. 

Szerethető vagyok! Kölcsönös, egyetemes emberi vágy a kapcsolat. Szükséges keresni is – ez a gyógyulás része. Valódi érzelmi támogatásra, társas kötelékre vágyunk. Érzelmi bezárkózás, helyett szerezzük vissza érzelmi nyitottságunkat, ezzel sebezhetőségünket.

  1. Önérvényesítés: Létezem. Vagyok, aki vagyok. Elengedem a cselekvés szükségességét, feszültségét. Tettek nélkül is én vagyok. 
  2. Megerősítés: Tartsuk tiszteletben vágyainkat. (Dr. Máté G-nak ez az írás volt egyebek mellett!) Ha ezt tesszük, az gyógyító hatással lesz ránk és másokra is! Ha nem, az gyengíti testünket-lelkünket. A betegség figyelmeztet: Fel kell kutatnunk igazi és lényünket és Istent (nem hívők: a „nagyobb lényt”). Legyen kapcsolatunk Istennel (nem hívők: a transzcendessel). Spirituális szükségleteink is vannak!

Érzelmi elfojtás, érzelmi elszigetelődés, gyermekkori sivárság után kényszeres teljesítés-vágy – nem ilyen élet az egészséges.

Az egészség három pillére: test-lélek-szellem. Hormon-, ideg-, és immunrendszerünk valamint érzelmeink szoros kapcsolatban állnak! (pszicho-neruro-immuno-endokrin rendszer) 

Mit jelent az érzelmi kompetencia?

  • Felelős, nem pedig önfeláldozó vagy önsorsrontó kapcsolat környezetünkkel.
  • Szembenézés az elkerülhetetlen stresszhatásokkal – és nem teremtünk továbbiakat.

Dr Máté Gábor – Youtube-on is!

Kovács Katalin life coach összefoglaló írása

0 Tovább

Titkos erőforrásaink

Az erő velem van

Képzeljük el, hogy egyetemi vizsgaidőszakra készülünk. Úgy érezzük ez a néhány hét maga a pokol lesz.
Képzeljük el, hogy gyermekünknek jelzik az iskolában, hogy rövidesen felmérőt ír a tanult tudásanyagból. Ő teljesen összeomlik, akár vele a szülő is.

Képzeljük el, hogy cégünknél a menedzsment változást jelent be. Számunkra ez félelmetesen hangzik, hiszen alig használt képességeinket kell leporolni és használni a jövőben.
Képzeljük el, hogy hosszútávfutóként a legrosszabb eredményeket futjuk, rengeteg felkészülés mellett. Már a rajtnál tudjuk, hogy utolsók között érünk be.

Életünkben számtalan szituációban és helyen megmérettetünk. A kudarcos helyzetből nem mindig tudunk és nem is mindig érdemes kimenekülni. Ez esetben fel kell venni a kesztyűt és beleállni a helyzetbe, lehetőségeinknek és képességeinknek megfelelően a legjobbat kihozni magunkból.

Vannak titkos erőforrásaink. Nézzünk néhányat.

Önbizalom

Elsősorban el kell űzni a félelmet. Gyakran a lelkesedésnek és alulteljesítésnek akadálya a feladattól való félelem. Ahhoz, hogy ezt az akadályt eltávolítsuk, fel kell építeni az önbizalmunkat. Ehhez persze olyan környezet is szükséges, ahol lehet hibázni is.
Ahhoz, hogy felépítsük és tovább fejlesszük önbizalmunkat, egy jó adag önismeret is szükséges. Ismernünk kell erős és gyenge oldalainkat, képességeinket, kitartásunkról is kellenek információk.

Ha az adott helyzet kapcsán végig gondoltuk a ránk zúduló elvárást és végig gondoltuk azt, hogy miben kell változtatnunk vagy változnunk, mit tehetünk magunkért és másokért, ez már egy jó kiindulópont lesz az önbizalom építéséhez. Ha tudunk magunkról pozitívan gondolkodni és merünk cselekedni, feltétlen elindulunk az önbizalom továbbfejlesztése útján. Minden egyes komfortzónán kívül megoldott feladat, építi az önbizalmat és az önbecsülést. Tudni kell - ha szükséges- segítséget kérni és használni a környezet kedvező lehetőségeit. Az apró, de teljesített célok elvisznek a nagy célokig.

Az önbizalom épüléséhez idő kell. Ha gyermekkorban szülőként, pedagógusként romba döntjük egy gyermek önbizalmát, kudarckerülő, sikertelen felnőtt válik belőle.

Motiváció

A motiváció az a titkos fegyver, ami minden gyermekben és felnőttben megvan, csak elő kell hívni. A motiváció egy olyan vágy, amelynek fenntartása segít minket a céljaink elérésében. A mondatból következik, hogy a cél elérhető legyen. Irreális cél elérésére nem lesz elég motivációnk. Kellő önismerettel olyan tetteket tudunk végrehajtani, amelyek révén sikeresek leszünk. 

Előző cikkemben írtam arról is, hogy gyakran maga a tevékenység motivál, ha élvezzük, ha kikapcsol, ha felszabadít. A megfelelő értékek megtalálása is motiváló lehet. Ha érték a családban a tanulás, a tudás, a sport, akkor kemény munkával elindulunk az értékeink irányába. Ez ad kellő motivációt, hiszen vágyunk rá. A hit önmagunkban és az érzés, hogy a cél fontos nekünk, ez adja az energiát a cselekvéshez.

A csoport ereje

Szükséges szólni a csoport erejéről is. Ha erősnek és ügyesnek látjuk magunkat, az gyakran kevés. Kell, hogy a csoport, a társak, a család is ezt jelezze vissza. Ne fukarkodjunk tehát megdicsérni a szorgalmas gyermeket, a kitartó sportolót, a felkészült egyetemistát, a lelkes beosztottat. Ezzel növeljük önbecsülését és önbizalmát, támogatjuk motivációját.

Győr, 2019. 11. 02.

Füves Zsuzsanna

okleveles gyógypedagógus tréner, coach

0 Tovább

Célok! Segítenek, vagy Akadályoznak?

Kedves Olvasók,

Szeretnék így az írásom legelején 2 dolgot elmondani: 

  1. Jelen írás első ilyen írásom, ezért kérlek nézzétek el nekem, ha kicsit rendszertelen, ha vannak benne hibák. Köszönettel elfogadom, és várom mind a negatív, és természetesen nagyobb örömmel a pozitív visszajelzéseket, tanácsokat is. 

  2. A címben is megjelölt kérdésre nem szeretnék választ adni. A célom a téma felvetése volt. 

Szóval célok! 

Örök, állandóan vissza-visszatérő kérdésként motoszkál bennem az a gondolat, hogy a célok meghatározása, kitűzése vajon segít engem, vagy akadályoz abban, hogy jól érezzem magam a bőrömben a mindennapok során.

Az önsegítő könyvek folyamatosan azt sulykolják belénk, hogy ha el akarunk érni valamit, akkor pontosan, de tényleg minden részletre kiterjedően határozzuk meg, sőt írjuk is le elérni kívánt célunkat. További opcióként szokták megemlíteni, hogy tűzzük ki ezeket a leírt céljainkat minden látható helyre, és/vagy vizualizáció segítségével képzeljük el a legélethűbben azt az állapotot, amikor már elértük kitűzött célunkat. Ezt követően pedig szemünket vakon a célra összpontosítva menjünk előre. Ne vegyünk tudomást a problémákról, a negatív érzéseinkről, csak menjünk előre szemünket pedig nem vegyük le a kijelölt célról. 

A legtöbb coaching irányzatban szintén fontos szerepet játszik a célok meghatározása, kitűzése. Azonban a coaching folyamat szerencsére tovább megy, mint az önfejlesztő könyvek többsége, ugyanis megpróbálja az ügyfélben tudatosítani a kitűzött célt, illetve vizsgálódik abban az irányban, hogy reális, elérhető-e egyáltalán az ügyfél célja. Nagyon szerencsés esetben arra is megpróbál figyelmet fordítani, hogy az elérendő cél egyezik-e az ügyfél értékrendjével, és utánajár annak, hogy mit ad az ügyfélnek az elérendő cél, egyáltalán szolgálja-e a cél elérése az ügyfelet. 

A cél pontos meghatározása, kitűzése igazi motivációt jelent kliensünk számára. Az akcióterv elkészítése pedig valóban nagy segítség annak elérésében. A lépésről-lépésre meghatározott tennivaló, és ebből adódóan a kisebb célok elérése igazi hajtóerő, motiváció lehet kliensünk számára. 

Ezek azok a pontok, amelyek alátámasztják a célok kitűzésének fontosságát és hatékonyságát, és ezek pozitív erejét maximálisan elismerem.
Bármennyire is tudom, hogy ezek jó, működőképes tényezők, mégis nagyon sokszor az az érzés alakul ki bennem, hogy a célok kitűzése komoly problémákat, boldogtalanságot tud okozni a mindennapjainkban.

Amikor megfigyelem magamban a megjelenő érzéseket, és a hozzájuk kapcsolódó gondolatokat akkor sok a fentieknek ellentmondó gondolatot fedezek fel.

Mi is a cél?
A cél mindig valamilyen hiányállapotot takar. Valami olyat ami jelen pillanatban nincs meg az életünkben, de nagyon vágyunk rá. Az, hogy figyelmünket mindig a célon tartjuk, azt is jelenti, hogy folyamatosan az jár a fejünkben amire vágyunk, tehát az, ami jelenleg NINCS meg. Ebből adódóan a folyamatos célra koncentrálás egy hiányállapotot teremt. Az pedig, hogy folyamatosan arra gondolunk, hogy nincs meg az életünkben valami, amit nagyon szeretnénk stresszt, boldogtalanságot eredményezhet, hosszú távon pedig akár depresszióhoz is vezethet. 

További feszültség forrást jelenthet az, ha megyünk az úton, de valamiért úgy érezzük, hogy nem kerültünk közelebb a meghatározott célhoz. Ilyenkor türelmetlenek lehetünk, és kialakulhat a szorongás, félelem attól, nem érjük el célunkat. 

Mikorra vonatkozik a cél?
Amikor kitűzünk egy célt, akkor, ahogy fent is írtam egy olyan dologra vágyunk, ami “itt és most” még nincs meg az életünkben. A cél mindig egy jövőbeli dolgot jelent. Ha folyamatosan a célon tartjuk a szemünket, akkor folyamatosan a jövőbe tekintünk, a jövőben elérni kívánt állapotra koncentrálunk, azaz álmodozunk. És miközben mi álmodozunk a jelen pillanat elmegy mellettünk úgy, hogy mi abban nem tudtunk részt venni. Mivel folyamatosan az elérni kívánt célra koncentrálunk nem látjuk meg a jelenben megjelenő pozitív eseményeket, a lehetőségeket. Nem leszünk jelen saját életünkben, mert folyamatosan a fejünkben lévő célt kergetjük. Nem fogjuk tudni élvezni, amit csinálunk. 

A bennem lévő érzések azt mondják jó, ha van célom. Tudjam mit szeretnék elérni, legyen egy irány amerre el tudok indulni, tudjam merre menjek. Tudjam, hogy mire van szükségem. Azonban részletesen meghatározott, pontos célra nincs szükségem.
És olyan utam legyen amit szenvedéllyel tudok csinálni. Úgy gondolom, hogy ha szenvedéllyel csinálom, teszem a dolgom, akkor az eredmények melléktermékként megjelennek az életemben. És közben nem szorongok a cél elérése, vagy el nem érése miatt. Ezért sokkal fontosabbnak tartom annak meghatározását, hogy mit szeretnék csinálni. Mi az amiben jól érzem magam.  

Hol az igazság? Határozott érzésem, hogy mind a két oldalnak megvannak a hívei, én nem szeretnék igazságot tenni. Azt is érzem, hogy sok negatív visszajelzést fogok kapni írásomban megfogalmazottak miatt, amiket előre is nagyon köszönök. 

Nagy Péter

Life Coach

0 Tovább

Proaktív coaching

blogavatar

A Pro Bona Coaching & Training Center blogja. Hírek és érdekességek a coaching hazai és nemzetközi világából. Témánk az üzleti és életvezetési fejlesztés, melyet színes tippekkel és megközelítésekkel szeretnénk közel hozni az olvasóinkhoz.

Címkefelhő

coaching (216),coach (208),szakirodalom (38),célkitűzés (28),motiváció (28),önismeret (26),life coaching (22),technikák (21),kreativitás (14),proaktivitás (14),változás (14),boldogság (14),vezetés (14),stresszkezelés (11),business coaching (10),önbecsülés (9),karrier (9),önbizalom (9),időbeosztás (8),siker (8),átkeretezés (7),párkapcsolat (7),tudatosság (7),együttműködés (7),értékesítés (6),pozitív pszichológia (6),interjú (5),felelősség (5),tánc (5),nők helyzete (5),kommunikáció (4),fogyás (4),reziliencia (4),férfiak helyzete (4),elismerés (4),asszertivitás (4),elégedettség (4),értő figyelem (4),oktatás (4),kérdezéstechnika (4),túra coaching (4),pszichológia (4),bátorság (3),stressz (3),mese (3),kultúra (3),Itt és Most (3),szabadság (3),testbeszéd (3),reframing (3),irányítás (2),rugalmasság (2),kritika (2),Martin Wehrle (2),bizalom (2),játék (2),megismerés (2),szinergia (2),önérvényesítés (2),Edward de Bono (2),életciklus (2),csend (2),álom (2),pénz (2),mozgás (2),ROI (2),egyensúly (2),életmód (2),multi (2),tanácsadás (2),iskola (2),művészetterápia (2),érzelmi intelligencia (2),érzékenység (2),vállalat (2),tervezés (2),ítélkezés (2),alkalmazkodás (2),tranzakcióanalízis (2),praxis (2),Appreciative Inquiry (1),őszinteség (1),optimizmus (1),edzés (1),akaraterő (1),vállalat (1),szeretet (1),sport (1),SMART (1),szokás (1),munka (1),szuperérzékenység (1),anyaszerep (1),társaság (1),MBO (1),depresszió (1),intelligencia (1),erősség (1),teljesség (1),gyerek (1),szervezetfejlesztés (1),érzékenyítés (1),munkahely (1),TA (1),helyzetfüggő vezetés (1),szülő (1),flow (1),érzelmek (1),család (1),caoaching (1),jövő (1),bántalmazás (1),a coaching hatása (1),tanulás (1),akarat (1),én-erő (1),átirányítás (1),kamasz-szülő (1),coachcoaching (1),fogadalmak (1),megbocsátás (1),y generáció (1),divat (1),önzetlenség (1),nagylelkűség (1),áramlás (1),önállóság (1),függetlenség (1),ügyfél (1),karizma (1),játszmák (1),Gordon (1),megértés (1),belső logika (1),egyenjogúság (1),tréning (1),empátia (1),irigység (1),ügyfélszerzés (1),fluencia (1),önértékelés (1),megbecsülés (1),előrelátás (1),fair play (1),méltányosság (1),introvertált (1),etika (1),delegálás (1),metafora (1),önkéntesség (1),orvos (1),edző (1),hős (1),dicséret (1),beteg (1),tárgyalástechnika (1),személyiség (1),kitartás (1),Toastmasters (1),metakommunikáció (1),interkulturális (1),életvezetés (1),kifogás (1),fejlesztés (1),böjt (1),élet (1),cselekvés (1),Csikszentmihalyi Mihaly (1),életszerepek (1),Szentgyörgyi Romeo (1),Kiyosaki (1),FISH! (1),Fontos és Sürgős (1)

Feedek