Proaktív coaching

A tranzakcióanalízist (TA) Eric Berne fejlesztette ki, hogy segítsen megérteni, miért érzünk, gondolkodunk és cselekszünk úgy, ahogy. A „tranzakció” a másokkal való interakciónkat jelenti, legyen az beszélgetés vagy más viselkedési forma. A TA népszerűsége az elmúlt évtizedekben növekedett, és ma már számos területen alkalmazzák, beleértve a coachingot is.

A TA Alapelvei

A TA alapvető kiindulópontja, hogy minden embernek három „én-állapota” van: Szülő, Felnőtt és Gyermek. Ezek az állapotok különböző viselkedési mintákat és gondolkodásmódokat jelentenek:

• Szülő (P): Kontrolláló, ítélkező, gondoskodó vagy néha kényeztető.

• Felnőtt (A): Logikus, érzelmektől mentes, objektív.

• Gyermek (C): Érzelmi, lázadó vagy alkalmazkodó, keresve az elismerést és gondoskodást.

A tranzakciók során az emberek ezeket az én-állapotokat aktiválják, ami pozitív vagy negatív viselkedésekhez vezethet, mint például együttműködés vagy konfliktus, megerősítés vagy meggyengítés.

Tranzakciók és Interakciók

A tranzakciók lehetnek kiegészítőek vagy keresztezettek. Kiegészítő tranzakciók esetén minden rendben van, míg a keresztezett tranzakciók konfliktusokat eredményeznek. Ez négy lehetséges állapothoz vezet:

1. Én rendben vagyok, te rendben vagy.

2. Én rendben vagyok, te nem vagy rendben.

3. Én nem vagyok rendben, te rendben vagy.

4. Én nem vagyok rendben, te sem vagy rendben.

Az emberek gyakran tudattalanul „játszmákat” játszanak ezekkel a tranzakciós modellekkel, ami szokássá válhat. A Felnőtt-Felnőtt (F-F) tranzakció általában mentes a játszmáktól és produktív, mert mindkét fél érett és tudatos állapotban van.

Coachingban Alkalmazott TA

A coachingban a cél az, hogy a coach és a kliens Felnőtt-Felnőtt szinten kommunikáljanak, biztosítva, hogy a beszélgetés logikus, érzelmektől mentes, nem ítélkező és kölcsönösen előnyös legyen. Ha a kliens Gyermek állapotban van, a coachnak Felnőttként kell kezelnie őt, hogy elősegítse a felnőtt viselkedést és a pozitív változást.

Gyakran előfordul, hogy az interakciók eltérnek az F-F modelltől. Például, ha az egyik fél felnőttként viselkedik, míg a másik szülőként vagy gyermekként, a kommunikáció könnyen keresztezetté válhat. Ilyen helyzetekben a felnőtt fél felelősséget vállalhat a kommunikáció harmonizálásáért és a konfliktus megoldásáért.

TA Modellek és Kapcsolat a Pszichológiával

Általánosságban a tranzakcióanalízis (TA) modelljei négy kategóriába sorolhatók: Tranzakcióelemzés, Struktúraelemzés, Játszmaelemzés és Forgatókönyv-elemzés. A TA nagy része Freud, Jung és Adler pszichológiai modelljeihez és koncepcióihoz kapcsolható. Sok ilyen technika kiegészíti a Gestalt-terápiát, az NLP-t és a Pozitív Pszichológiát is.

A TA-ban számos kifejezés használatos, mint például életforgatókönyvek, játszmák és stroke-ok, amelyek specifikus értelemben vannak alkalmazva. Az életforgatókönyvek azok a döntések, amelyeket korán hozunk az életben arról, hogy mivé szeretnénk válni, és ezekhez ragaszkodunk. A stroke-ok azok az elismerések, amelyeket másoktól várunk, különösen a Szülő típusoktól. A játszmák ismétlődő viselkedések, amelyekkel valamilyen előnyt próbálunk elérni. Sajnos, ha mások nem támogatnak minket az életforgatókönyveinkben stroke-okkal, problémák adódhatnak. További magyarázatokat itt találhatunk

Etikai Kérdések & Lehetőségek

Bár a TA számos előnyt kínál a coachingban, a coachnak tudatosnak kell lennie, hogy ne térjen át a terápiás területre, mert ez etikai kérdéseket vethet fel. A múltbeli tapasztalatok feltárása helyett a coachingban a jelenre és a jövőre kell koncentrálni, kihasználva a TA technikák által kínált lehetőségeket a személyes és szakmai fejlődés érdekében.

A tranzakcióanalízis egy erőteljes eszköz lehet a coachingban, ha megfelelően alkalmazzák. Segíthet megérteni és javítani az emberi interakciókat, elősegítve a pozitív változást és a hatékony kommunikációt.

Kiss Csilla executive coach írása

Forrás & további információ:

https://coacharya.com/blog/using-transactional-analysis-in-coaching-methods/

https://medium.com/@NataliMorad/how-to-communicate-better-with-transactional-analysis-d0d32f9d50da 

https://www.businessballs.com/emotional-intelligence/transactional-analysis-eric-berne/

https://en.wikipedia.org/wiki/Transactional_analysis

https://affinitycentre.co.uk/transactional-analysis-theory-explained/

„Amit a cél elérésével kapunk, 

közel sem olyan fontos, 

mint amivé válunk, 

amíg azt elérjük.” 

Zig Ziglar

A kreativitást J.P. Guilford amerikai pszichológus „adaptív eredetiségnek” nevezi, mely alkalmazkodó, támogatja az Én fejlődését, és az Önmegvalósítást. A kreativitás alapját képező divergens gondolkodás, és az alkotás ezzel az innováció motorjává válik. A XXI. század kulcsképességeként a kreativitás ezzel a változások hatékony kezelését támogatja. 

Kreativitás – innováció – változás 

Ken Robinson brit oktatáskutató szerint a kreativitás, a kreatív produktum, a folyamat és a személyiség interakciója. Mindezek által a kreativitás képessége lehetőséget teremt a XXI. századi változások kezeléséhez és az innovációs folyamatok megvalósításához. Bizonyítják ezt a történelemből kiragadt nagy tehetségek is, mint Marie Curie, Picasso, Mozart, Edison, Eistein, akik mindannyian a kíváncsiság, a fantázia, és az egyediség egységében váltak  kreatív, divergens gondolkodású, az innovációt támogató alkotókká.  

Göran Ekvall svéd pszichológus és a kreatív munkahelyi klíma 

Először is: Miért fontos a kreatív munkahelyi klíma?

Támogatja a problémamegoldást, a döntéshozatalt és a kommunikációt. Lehetőséget teremt a kreatív divergens „agyak” megtartásához, akik hosszú távú versenyelőnyt teremtenek a vállalatoknál. 

Ekvall, aki először foglalkozott a munkahelyi kreatív klíma jelentőségével, 10 dimenziót emel ki.

1.  kihívás
2. szabadság
3. új ötletek támogatása
4. bizalom, nyitottság
5. dinamizmus, élénkség
6. játékosság, humor
7. vita
8. kockázatvállalás
9. idő az elmélyülésre
10. konfliktusok

A szervezeti mindennapok viselkedésmintái, attitűdjei és emóciói tükrözik, hogy a kreatív klíma milyen minőségben jelenik meg a vállalatoknál. Szervezetfejlesztési folyamatok szerves részeként a fenti 10 pont diagnosztizálása kiváló kiindulási alapot teremthet a kreatív munkahelyi atmoszféra kialakításához, fejlesztéséhez.  

Hogyan fejleszthetjük kreativitásunkat önállóan és coachinggal?

A magyar származású Csíkszentmihályi Mihály, a pozitív pszichológia egyik neves képviselője, a flow-elmélet megalkotója szerint azok a legboldogabbak, akik a mindennapok tevékenységeit úgy végzik, hogy azok önmagukban is örömet okoznak számukra, és belsőleg motiváltak. A kreativitás, a flow-élmény és kulturális evolució alapja, és az Erik Erikson amerikai pszichológusnál és Carl Gustav Jung svájci pszichiáternél is megjelenő „az egy életen át tartó fejlődés” értelmében, az önfejlesztés és szervezetfejlesztés részeként is megjelenhet a kreativitás fejlesztése.

Csíkszentmihályi tanácsai a kreativitás fejlesztésére:

1. a kíváncsiság és érdeklődés fenntartása: konkrét cél mindennap, érdeklődés és meglepettség érzéseinek megélése;
2. a személyiség formálása: összetettségre törekedni, introverzió és extroverzió váltogatása, hiányosságaink feltárása;
3. a szokások kialakítása a figyelem fókusza érdekében: napirend kialakítása, reflexió, pihenés, több szeretem tevékenység és kevesebb nem szeretem tevékenység;
4. a kreatív energiák alkalmazása: a problémák feltárása, a divergens gondolkodás alkalmazása – fluencia, flexibilitás;

A fejlesztése formája, színtere, módszere változatos, melyben a saját fejlődési terveink mellett a coaching is kiváló lehetőséget teremt a kreativitásunk fejlesztésére, és a minél több flow- élmény megélésére.

Pablo Picasso szerint minden gyerek művész, a kérdés csak az, hogy maradjon az felnőttkorban is. Vállalati és egyéni szinten egyaránt érdemes nagyobb hangsúly teremteni a kreatív atmoszféra kialakítására, melyben a hibázás lehetősége is megengedett. Gondoljunk csak Edisonra, akinek nevéhez több mint ezer szabadalom köthető, és a szénszálás izzólámpa felfedezéséhez nagyjából ezer verziót próbált ki. 

… vagyis „Művészek vagyunk, kiknek keze nyomán alakul a világ, amiben élünk.” 

Dr. Paul Conti

Felhasznált szakirodalom:

Ken Robinson: Az alkotó elme, HVG könyvek, 2010

Ken Robinson: Az alkotó tér, HVG könyvek, 2011

Csíkszentmihály Mihály: A flow, Az áramlat, a Tökéletes élmény pszichológiája, Akadémia Kiadó, 1997

Készítette: Hegedűs-Gál Csilla – Karrier- és pályaorientációs tanácsadó, Szervezetfejlesztési tanácsadó, Proaktív business coach, Tréner

Kreatív Önfejlesztők: https://kreativonfejlesztok.hu/

LinkedIn profil: linkedin.com/in/csilla-hegedűs-gál-6bb94359

Facebook oldalam: Munkamotiváció 

Elérhetőségem: mobil: 0620/4748-009;

e-mail: gal.csilla13@gmail.com

„…Noha az áramlatélmény felé nem vezet egyszerű, holtbiztos út, 

ha megértjük, mégis átalakíthatjuk a segítségével az életünket – 

harmóniát vihetünk bele és felszabadíthatjuk azt a pszichikai energiát, 

amit máskülönben unatkozásra vagy aggodalmaskodásra pazarolnánk.”

Csíkszentmihályi Mihály – idézet Flow – Az áramlat 

A tökéletes élmény pszichológiája című könyvéből 

34.old.

A coaching magyarázatára, leírására számos definíció létezik, mégis úgy gondolom minden coach a saját értékrendszere, tudása és tapasztalata szerint értelmezheti a coachingot. Egy biztos, jómagam komplex fejlődési folyamatnak tekintem, mely interdiszciplináris szemléletet igényel a coachtól. A folyamatban ezek alapján könnyen megfér egymással a pszichológia, a gazdaságtan, a biológia és a pedagógia is (és sok más tudományterület), a mindenki számára követendő etikai alapelvek mellett. 

Az alábbi illusztráció a mai királyi hármasunk, melyek az interdiszciplinaritást erősítik: a coaching, a kreativitás, és a flow számomra lényeges jellemzőit, kérdéseit, és kapcsolódási pontjait ábrázolja.  

A király hármas: coaching, kreativitás és flow egysége az élet minden területén – business vagy life - alkalmazható lehetőségekkel rendelkezik. Jelen cikkem középpontjában a kölcsönös hatásmechanizmusaik jelennek meg, melyeket kérdéseim mentén vizsgálok.

Lényeges személyiségjegy a kreativitás egy coach számára?

A kreatív személyek nyitott elmével járnak és nyitottak az új megoldásokra, mindamellett, hogy a kíváncsiság a lételemük. Alapvetően elmondható, hogy a kreativitás támogathatja a coach szakembert, viszont a tudatosság nem elfelejthető tényező a kreativitás helyes alkalmazásában, mivel a kreatív – újító folyamatok, gondolatok el is vihetik jó messzire a coachot abban a támogató folyamatban, melyben a cochee a megoldáskeresés útjára lép. Továbbá érdekes helyzet is előállhat, ha a coach és a coachee kreatív folyamatai eltérőek, ebben az esetben is van választás: továbbmennek a folyamatban, tiszteletben tartva az ügyfél célját. Ilyen esetben lényeges, hogy a coach divergens gondolkodásában rugalmas tudjon lenni, ha ez nem megy érdemes tisztázni a helyzetet a tiszta és nyitott kommunikáció alkalmazásával.

„Az a titka a nagyszerű kreatív embereknek, hogy kíváncsisággal telve tekintenek az élet összes aspektusára.” Elizabeth Gilbert

Hogyan érezheti magát flowban a coach és coachee egy coaching folyamatban?

A flow folyamatában beindulnak a kreatív erők, és önfeledté válnak azok a tevékenységek, melyekbe belefeledkezünk, és megszűnik a tér, az idő, az éhség… és megjelennek az örömteli érzések. A coaching folyamatban is megjelenhetnek ezek az önfeledt tökéletes élmények, melyben a coach teljességgel megérzi a kérdéseire, csendjére, gyakorlataira érkező válaszokat, visszacsatoló kérdéseket, aha élményeket…”Most rátapintottam” érzés, „Most elindult valami” érzés … . Mindezek egyénenként változó érzések, melyekben közös a: megtaláltam, megéreztem, felfedeztem, megértettem … érzések az coachee megéléseiben és a coach tapasztalásában, melyek a fejlődést szolgálják mindkét fél számára. 

Lehet kapcsolat a flow és az AHA élmény között a coaching folyamatban?

A flow élmény elvezethet az AHA élményhez, és ehhez a coaching egy ideális alkalom lehet. Lássunk egy példát:

Az artcoaching alkotó folyamatai során, pl.: egy festmény elkészülése előtt, közben, után megjelenő érzések, érzelmek adhatnak AHA élményt, mely elvezethet a megoldáshoz. A megoldások önálló megtalálása egy alkotói folyamatban kifejezetten megnyugtató és energiával feltöltő érzés a coachee számára. Személyes megélésem szerint a festés, a rajzolás – és nem kell, hogy műalkotás legyen a mű – kiemel a térből, az időből és közben kikapcsol, vagy éppen bekapcsol az agyam egyszerűsítő, megoldó üzemmódja, és újra rálelek önmagamra, a célomra, a lehetőségeimre, az utamra, melyet bejárni szeretnék, és nem túl esni az egészen, vagy az agyam teljes ürességbe lép, és kikapcsol a gondolkodó része, és kizárólag a „műre” fókuszálok, vizuálisan meditálok, kitartom vizualitásom – alkotásom ászanáját, és ezzel megpihen testem – lelkem.

Hegedűs-Gál Csilla - A velencei álom

Fejleszthető a kreativitás?

Minden ember egyedi és megismételhetetlen, akik egyedi kreativitással rendelkeznek. Egyesek a matematikában, míg mások a biológiában… brillíroznak. Az agyunk kreativitásért felelős része széles spektrumon mozog, és kapcsolódik az érdeklődési körünkhöz, viselkedésünkhöz, az IQ-unkhoz és még EQ-unkhoz is. A kreativitás összességében áthatja a működésünket, kapcsolódásunkat a világhoz – másokhoz és önmagunkhoz. A fejlesztése komoly tudatosságot igényel, melyben a játékosság is helyet kap, a szabadság elvének megőrzése mellett. A coachingban és minden interdiszciplináris tudományterületben a kreativitás kulcserőforrásként jelenik meg. Vagyis a kreativitás felébresztése és fejlesztése rejtett tudást, rejtett erőforrásokat, rejtett megoldásokat, rejtett stratégiákat képes mozgósítani, mely a coaching folyamatok során kifejezetten hasznos a coachee felfedező útjának támogatásában.

Konklúzió számomra, hogy a kreativitás, mint egy kulcs kinyithatja a lehetőségek ajtaját a coach és coachee számára, a flow pedig megadhatja a tökéletes élményt, melyben az AHA élmény is felszínre kerülhet a célok, az erőforrások,a korlátozó hiedelmek… felismerése érdekében.

„Saját magunkkal való kapcsolatunk és az, hogy mennyi gyönyörűséget találunk az életben, végső soron attól függ, hogy elménk hogyan szűri meg és értelmezi a mindennapi élményeinket. Boldogságunk belső harmóniánkból ered, nem pedig abból, mennyire vagyunk képesek irányításunk alá vonni az univerzum hatalmas erőit.”

Csíkszentmihályi Mihály – idézet Flow – Az áramlat - A tökéletes élmény pszichológiája című könyvéből - 15.old.

Hegedűs-Gál Csilla - Édes naplemente

Készítette: Hegedűs-Gál Csilla - Szervezetfejlesztési tanácsadó, Proaktív business coach, Tréner

Kreatív Önfejlesztők: https://kreativonfejlesztok.hu/

LinkedIn profil: linkedin.com/in/csilla-hegedűs-gál-6bb94359

Facebook oldalam: Munkamotiváció 

Elérhetőségem: mobil: 0620/4748-009;

e-mail: gal.csilla13@gmail.com

Az elménk működése „A Matrix” című filmhez hasonló, azaz a tudatunkkal hívjuk elő a bekövetkező események lehetséges variációit. Tudatunk ezáltal melegágya a céljaink megvalósításának, ezért, amit oda beültetünk, nagy valószínűséggel valósággá válik. A kérdés tehát az, hogy feltudjuk-e törni saját korlátainkat, képesek vagyunk-e megbontani elménk szilárd falait és önmagunk szolgálatába állítani azt.

       Sokszor hallottuk már, hogy a gondolatainknak teremtő ereje van. Ebben a mondatban nagyon sok igazság van, de ne engedjünk annak az illúziónak, hogy a puszta várakozásban való pozitív hozzáállásunk is eredményhez vezet. A céljaink eléréséhez ki kell lépnünk a jól megszokott kényelemből és vállalkoznunk a proaktivitásra. Egy történet az agykontroll atyjától, José Silvatól jól szemlélteti a lényeget:

       Az egyik legsikeresebb cipőügynököt Afrikába küldték cipőkkel kereskedni. Tekintettel, hogy egy rutinos és menő üzletemberről volt szó, magas teljesítményt vártak tőle. Sajnos azonban a siker elmaradt, ugyanis amikor meglátta, hogy az afrikaiak nem hordanak cipőt, minden próbálkozást mellőzve hazatért, állítva, hogy reménytelen a helyzet, hiszen azon a térségen senki sem hord cipőt. 

       A kereskedésre így egy kevésbé tapasztalt, ugyanakkor bizonyítani vágyó, motivált üzletkötő vállalkozott. Bíztak abban, hogy pár darab cipőt csak-csak sikerül eladnia. Amikor a fiatal üzletkötő megérkezett és meglátta, hogy Afrikában senki sem hord cipőt, azonnal küldött egy táviratot a hazaiaknak, amelyben megfogalmazta, hogy a teljes árúkészletre szükség lesz, hiszen senkinek sincs cipője. 

       A proaktív gondolkodás röviden annyit jelent, hogy az ember kezdeményező. Napjainkban számos kutatás támasztja alá, hogy az életünknek nem passzív elszenvedői vagyunk, éppen ellenkezőleg, az ingertényezők közül aktívan válogathatunk. A proaktivitás abban nyilvánul meg, hogy a velünk történő események elé megyünk és ezzel képesek vagyunk befolyásolni életünket.

       A fentebb olvasható sorok jól szemléltetik a hagyományos gondolkodás átkeretezését és új sémák kialakítását. Ám, ez korántsem olyan egyszerű, tekintettel, hogy az elménk energiatakarékoságból a már jól bejáratott utakat kívánja használni. Olyan ez, mint reggel a munkahelyre elindulni, az odavezető legrövidebb utat keressük. Az elménk takarékos és korlátozó tevékenységével, ezért érdemes felvenni a harcot és tágítani a lehetőségek határait.  

       Ahogyan a filmben is elhangzott: az életben végtelen lehetőség áll előttünk. A bennünket érő próbatételek kapcsán sincs ez másképp. Az emberek többsége ennek ellenére mégis sok esetben csak egy-vagy két lehetséges opción gondolkodik. Hogyan oldjuk hát fel automatikus gondolatainkat s találjunk megoldást? 

       Lajkó Károly pszichiáter szavaival élve: ,,A problémáinkat fogalmazzuk meg úgy, hogy a változás lehetőségei jól kidomborodjanak”. Voltaképpen az átkeretezéshez a már jól megszokott automatikus gondolatainkat egészítsük ki azokkal az árnyalatokkal, melyek további lehetséges nézőpontokat kínálnak. 

Juhász Karolina írása

Forrás:

José Silva – Ed Bernd Jr. (1993): A sikeres üzletember. Édesvíz kiadó, Budapest

Lajkó Károly (2002): A stresszcsökkentő viselkedés. Vezérfonál konfliktusaink rendezéséhez. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest (4.old.)

Az elmúlt évtized derekán mintegy 4 éven keresztül rendszeresen utaztam munkaügyben. Minden második héten a reptéren kezdtem valamelyik napot, és hol rövidebb hol hosszabb időre és rövidebb-hosszabb távolságra repültem. Legtöbbször nem volt velem kolléga vagy ismerős.

Imádtam a repülést, csodálom a gépeket és az embert, hogy ezt a technológiai remekművet megalkotta. Ma arra a technológiára tartogatom a csodálatomat, amely lehetővé teszi a fenntartható mobilitást, így a repülést is. Bízom benne, hogy nincs már messze. 

A hosszabb útjaim során sok új ismeretséget kötöttem, például üzletemberekkel a világ minden tájáról, de fiatal amerikai misszionárius hölggyel is beszélgettem már a Budapest-New York járaton. 

Valahogy ott fent, 10000 méter magasan és ezer kilométerekre otthontól minden olyan könnyeddé válik, rámosolyogni és megszólítani a melletted ülőt, belemenni akár sorskérdések, munka vagy párkapcsolati problémák megbeszélésébe is. Ezek az alkalmak emlékeztettek azokra a fiatalkori időkre, amikor vonaton, vagy autóstoppal utaztam és pillanatok alatt fontos témákat is megvitattam az utastársaimmal.

Az a tudat, hogy valószínűleg nem fogunk többet találkozni és nem lesz következménye a kitárulkozásnak felszabadító és bizalmat ébresztő sok ember számára. Vagyis szükségünk van egymásra, arra, hogy meghallgassuk egymást és meghallgattassunk minden ítélkezés nélkül. Nekem a fenti tapasztalataim azt mutatják, hogy képesek is vagyunk erre, ha félelmeinket háttérbe szorítva egyszerűen csak bízunk a másikban. Egyszóval a vonaton vagy repülőn ismerkedés és beszélgetés felér akár egy coaching üléssel is.

A valóban hosszú 10-12 órás repülőutak során előfordult, hogy jó néhány órát olvasással, vagy ha már abba is belefáradtam akkor egyszerűen csak pihenéssel, esetleg alvással töltöttem.

Nem tudom pontosan mikor és hogyan tudatosodott bennem legelőször, csak egyszerűen megtörtént az, hogy a repülőn ültem, lehunytam a szemem és teljesen máshogy láttam a helyzetemet és a problémáimat. Egyszerűen csak mintha kívülről láttam volna magam. Minél távolabb járt a repülőgép Budapesttől annál tisztább lett a kép.  

Csakhogy konkrétan is érzékeltessem ezt a folyamatot, egy baráti kapcsolatban éppen zajló nehézségekre kezdtem másképp figyelni. Mintha minden zavaró érzés, mint például a csalódás eltűnt volna és egyre jobban láttam azt mi fog történni, ha ebben a mederben folytatom a kommunikációt és ha nem értékelem át az érzéseimet. Tisztán láttam, ha nem változtatom meg a hozzáállásom, akkor elveszítem a barátságot és tűpontosan láttam azt is, hogy mit kell tennem, mondanom, hogy ami jó az megmaradjon. Az is egyértelmű lett, hogy az én felelősségem a cselekvés, nekem kell lépnem és nem várhatok tovább. Lenyűgöző, fantasztikus felismerés és tapasztalás volt, és olyan egyértelműen és elementárisan jött elő a semmiből, amit soha nem éltem még át.

Ettől az alkalomtól kezdve szinten minden hosszabb úton volt hasonló élményem és tettekkel is követtem azt, amit a repülőút során megértettem és elterveztem.

Amikor 10000 méter magasról lenéztem a Szaharára vagy Iszfahán fényeire számos napi fájó probléma összezsugorodik, más értelmet kap, egyrészről azért, mert magasról látva csodálatos világunkat minden más eltörpül, másrészről azért, mert térben és időben is még messze vagyok attól, hogy visszatérjek közéjük. Amikor pedig hazafelé tartottam egy-egy hosszabb útról a hála és öröm vezérelt, hogy ismét otthon lehetek, láthatom szeretteimet és ezáltal is erőt éreztem ahhoz, hogy a tisztánlátásban született gondolataimat tettekkel váltsam valóra.

A térbeli vagy időbeli távolságot egy problémától nem csak fizikailag lehet megteremteni. A coachingban alkalmazott eszközök segítségével ezt egy ülés során is elérhetjük. Martin Wehrle A 100 legjobb coaching gyakorlat című könyvében is megjelenik a disszociáció, téren és időn át ívelő utazásként. 

Ez egy olyan célkitűzést is segítő gyakorlat, amely során távolságból tudunk tekinteni magunkra, és a térbeli távolság gondolkodási távolságot is eredményez. Hátra tudjuk hagyni azokat az érzelmeket, félelmeket és esetleg részleteket is, amelyek akadályoznak haladásunkban, céljaink kitűzésében, megértésében, vagyis a tisztánlátásban.

 Wehrle a disszociáció előidézése érdekében az alábbi kérdésfelvetéseket javasolja:

„Hogyan látná a problémáját, ha…

• asztronautaként szembesülne vele a világűrben
• a vakáció alatt merülne fel, a strandon
• világutazóként találkozna vele Ausztráliában, a Föld másik oldalán?”

Nagyon szeretem Wehrle praktikus, hatalmas tapasztalatról tanúskodó munkáit, kézikönyveit és számos ötletet merítek belőlük. 

Emellett a saját élményeimet és coaching tapasztalataimat ötvözve az alábbi kérdéseket is szoktam alkalmazni, hogy ügyfeleim figyelmüket a céllehetőségeikre irányítsák és más, ha lehet felszabadító perspektívából nézzenek saját jelenlegi helyzetükre:

• Képzelje el, hogy el kellett utaznia egy távoli országba és nem látta szeretteit már egy hete.

Írja le hol van, mit csinál, hogy érzi magát. Ha visszatekint innen, mit értékelne a legjobban az egy héttel ezelőtti helyzetéből? 

• És most képzelje el, hogy már egy hónapja ott van.
• És most képzelje el, hogy már egy éve.

Fontos szempont, hogy az ügyfél valóban beleélje magát a térbeli és a fokozatosan növekvő időbeli távolságba, hogy el tudja engedni a kevésbé fontos részleteket, a jelen problémáit és szorítását és felértékelődjön minden, ami fontos számára. 

Így könnyen elérheti a 10000 méteres utazási magasságot és amikor megpillantja a napfényben ragyogó Fudzsi hegyet már pontosan tudja mit akar elérni és mi lesz az első lépés.

Bujdosó Andrea 

vezetői tanácsadó&coach írása

weboldal: andition.eu