Az írásom a depresszióhoz vezető utat, annak fokozatait, és elkerülésének lehetőségeit vizsgálja.

Témáját a saját életemben megélt tapasztalataim ihlették, melyben a betegség legmélyebb szintjein is jártam.

Az egyik cél, annak elemzése, hogy az általam megélt krízis elkerülhető lett volna e, a megelőző szakaszokban történő felismeréssel, és megfelelő szakember felkeresésével.

További célom meggyőzni az olvasót, hogy minden élethelyzetben kialakult problémára van megoldás, és nem gyengeség segítséget kérni.

Támpontot adok, ahhoz, hogy milyen élethelyzetre, milyen szakember segítsége javasolt egy pozitív irányba történő elmozdulás érdekében.

Bemutatom a jó coach ismérveit, amelyek elengedhetetlenek, hogy a klienssel az együttműködése eredményes és sikeres legyen.

1. „Nem dől össze az egész világom!”

Egy mondat, -amelyet nagy vágyam lenne hallani; belőlem, a mélységemből, meggyőzően, hangosan! Hogy elhiggyem! Hogy tudjam! És sosem felejtsem el!

Mindannyiunknak az életútja során vannak rövidebb hosszabb életszakaszok, amikor azt érezzük, hogy amennyiben a saját magunkban észlelt lehetőségekkel megyünk tovább, akkor nem haladunk, vagy nem jó úton haladunk. Minden erőfeszítésünk ellenére sem találjuk már az áhított testi, lelki és érzelmi színességünket.

El kell, hogy higgyük, nem léteznek olyan szélsőséges helyzetek az életünkben, amelyhez ne született volna meg velünk együtt a megoldások lehetőségeinek tárháza.

A csodálatos színekben pompázó Danxia hegyekkel jól illusztrálható; magunkba, befelé nézve a belső világunk, és a minket körülvevő világ.

coach coaching depresszióSzínes Danxia hegyek (Saját kutatás)

2. A Depresszió „Összedőlt az egész világom!”

A népesség kb. 10%-a az élete során legalább egyszer átél súlyos depressziót. A mai rohanó világunkban egyre több az olyan ember aki, ha nem is jut el a betegség megtapasztalásához, ne küzdene annak enyhébb tüneteivel az élete egyes szakaszaiban újra és újra.

2.1. A depresszió kialakulása

A betegség kialakulásához egyszerre több tényező egyidejű megjelenése vezethet. Az összeomlás előtti utolsó szakaszban megfigyelhető, hogy az engem körülvevő világban (társam, gyermekeim, otthonom, munkahelyem, baráti társaságom, tevékenységek) nem ismerek fel, és nem tudok befogadni konstruktív /építő, haladást szolgáló, pozitív/ érzéseket.

A tudati káoszomat tovább fokozza az irányíthatatlan, destruktív /romboló szándékú, pusztító/ üzenetekre kiélezett elmém.

A folyamat utolsó stádiumban a kognitív /gondolkodó/ és emocionális /érzelmi/ folyamatok megrekednek, amelyre az alábbi tünetek jellemzőek:

2.2. Kognitív tünetei

A kognitív tevékenységek meggyengülnek, majd képtelenek lesznek ellátni funkciójukat. Ezek, azok az adottságaink, amelyekkel érzékeljük, felfogjuk és felhasználjuk megszerzett tudásunkat, vagyis lehetővé teszik a tudatos értelmi működést.

  • érzékelés és észlelés -többek között a látás, hallás, tapintás, szaglás,
  • figyelem -figyelem fenntartása, és annak szándékos irányítása is ide sorolható
  • gondolkodás -pl. tervezés, döntéshozás, érvelés stb.,
  • emlékezés –rövid és hosszabb távú memória, emlékek felidézése.

2.3. Motiváltságbeli szempontok

Motiváció teljes hiánya. Az érdeklődés produktivitása, aktivitása csökken. Hatalmába kerít az apatikus érzelem minden formája, vagyis hangulat nyomott, levert, érdektelen, egykedvű, életunt.

2.4. Érzelmi jellemzők

Érzelmileg jellemzően negatív beállítottságra történő átállás. Meghatározó érzések a szomorúság, rosszkedv, magányosság, örömképtelenség, szeretetképtelenség, öngyűlölet és a reménytelenség.

2.5. ”A köd”

Viselkedése már-már a létét veszélyezteti. A legalapvetőbb hétköznapi tevékenységek is nagy nehézséget okoznak. Ide értve a felkelést, tisztálkodást, öltözködést, étkezést. Nincs kellő energia. Az elveszett, összezavarodott, értetlen, érzéketlen, bizonytalan érzetek lelassítják. Testtartása görnyedt, befelé forduló. Kevés és halk beszéd a jellemző.

Negatív testi tünetek sokasága jelentkezik: fejfájás, emésztési zavarok, fogyás vagy hízás, szédülés, alvászavar. A test állandóan elnehezedett, tehetetlen, fájós, élettelen, és csúnya.

Ekkor már nem találom önmagam, a tudat képtelen megküzdeni a bennem és körülöttem zajló zűrzavarral és megmenthet engem az őrülettől azzal, hogy kikapcsolja hivatott funkcióit, és megállásra kényszerít.

Félek, hogy a ködbe veszek (Bikini együttes)

coach coaching depresszió

A Magas-Tátra Kárpátok legmagasabb hegyvonulata, s egyben a világ legkisebb magashegysége (Saját kutatás)

A feldolgozhatatlannak vélt probléma észlelésének -nem észlelésének- pillanatától, a depressziós megbetegedésig egy hosszabb- rövidebb idő intervallumról beszélhetünk. Ebben a szakaszban számtalan lehetőség, és eszköz létezik, melynek tudatos keresésének, gyakorlásának és használatának hiánya vezet a tudatunk elborulásához.

3. A testi-lelki egyensúly fenntartásának eszközei napjainkban

Az ellehetetlenülés nem a probléma érzékelése okán történik meg, hanem, hogy a repertoárunkban lévő megoldási kísérleteink elégtelennek bizonyulnak.

Nézzük meg, milyen megközelítésben nézünk magunkra, érzéseinkre, cselekedeteinkre akár egy napon belül is.

A nap egyes szakaszaiban érezzük, hogy valami nincs rendben velünk, feszületet érzünk belsőnkben, figyelmünk lankad, szétszórttá válunk, vagy túlpörgünk. Életünk során számtalanszor a különböző érzelmi helyzetek kielégítését, csak az úgynevezett alap megoldásokkal kapcsoljuk össze, ezek az éhség, szomjúság, alvás.

Miért történik ez? Mert az attitűdjeinkbe ezek a megoldási sémák /a lényeges vonásokat kiemelő egyszerű ábrázolás/ épültek bele viselkedésként elődjeinktől, ezeket tanultuk meg. (Hányszor halljuk, hogy ha most nem eszem vagy iszom, nem vagyok képes tovább végezni a feladatomat.)

A XX. század tágított ezeken a megoldási szokásainkon, amellyel a testünket, lelkünket és az elménket időlegesen helyre tudjuk billenteni. Ide sorolnám a fitnesz, és edzőtermeket, a szépségiparban elterjedt mű-kellékek végeláthatatlan repertoárját, a kisállatok, mint lakótárs tartását, az élelmiszerek, italok fogyasztásának, a dohányzási lehetőségek kínálatának naponta változó bő kínálatát, és még sorolhatnám. 

Azt gondolom, hogy mindent meg kell tapasztalnunk, ami felkelti az érdeklődésünket.

3.1. Túlzott alkalmazásuk

A túlzott,- vagyis az észszerű mértéket meghaladó dolgok, felismerhetőek, mivel már meghaladják a mértékletességet, nincs hosszú távú hasznos céljuk, csupán öncélt szolgálók. Ezen szokások mögött meghúzódó indokok közül az egyik, és talán a legnehezebben tudatosítható, az érzelmi ok. Szinte bármilyen érzés átélése alkalmat adhat az eltévelyedésre, többek között a búskomorság, bizonytalanság, borúlátás, erőltetettség, felpörgöttség, ingerlékenység, kapkodás, szorongás, magányoság, csalódottság valamint az eufórikus-extatikus érzések.

4. Felismerés

A probléma felismeréséhez megnéztük már a kognitív és emocionális figyelmeztető jeleket. Beszéltünk az általunk ismert lehetőségek sokaságának némelyikéről, amelyeket megoldásnak vélhetünk. 

De biztosak vagyunk abban, hogy az alap szükségleteink kielégítetlensége a problémánk, és a túlzott kompenzációk a megoldások rá?

„Nem szükséges, hogy szétessek. Nem kell az elmét, a testet, a lelket széttépnem.” (Chong An Sunim apát)

Az együttérzést magammal szemben is működtetni kell, amelynek egyik értelmezése, hogy értő figyelemmel és empátiával fordulok magam felé. A másik fontos megközelítés, hogy együtt érzem, az elmét, a testet és a lelket.

A feladatunk magunkért annyi, figyeljünk arra, hogy tényleg színesebbé tesszük a már jól működő életünket, vagy a fentiekben említett viselkedési formákba kapaszkodva, azok túlzott megjelenésével próbáljuk a valós érzéseinket elfedni, amelyek a folyamatos hiányérzetünket okozzák.

5. ”Nem vagyok egyedül a problémámmal

Erőteljesebb intervencióra /beavatkozásra/ van szükség az autentikus /valódi/ helyzet felismeréséhezEzen felül, a beavatkozások során, számunkra hasznos, segítséget nyújtó eszközöket be kell integrálni /beilleszteni/ saját attitűdjeink közé.

Nem vagyok egyedül a problémámmal, nem vagyok támasz nélkül, van segítség!

coach coaching depresszióCau Vang, "aranyhíd” Megtalálható a vietnami Da Nang feletti hegyekben. (Saját kutatás)

Mi alapján döntsük el, hogy tréner, tanácsadó, vagy coach segítségét kérjük?

A tréning, a tanácsadás és a coaching főbb ismérvei:

Tréner segítségét kérjük, amikor saját problémamegoldó képességeinket, készségeinket szeretnénk javítani, fejleszteni. A készségek tréningezése, gyakorlása, használata segít abban, hogy a saját problémamegoldó képességünk teljesebb legyen.

Tanácsadó javasolt egy adott probléma felismeréséhez, megoldásához szükséges külső képességek, készségek segítségül hívásában.

Coach-ra van szükségünk, amikor egy adott probléma megoldásához a saját tulajdonságaink előhívása megoldás lehet. A coach nem oldja meg a problémát, de elősegíti, hogy hatékonyabban valósítsuk meg céljaikat, miközben tanulunk és fejlődünk. Fejleszt, hatékonyabbá tesz, és nem gyógyít. A coaching a jelenből kiindulva a jövőre fókuszál, és a „hogyan oldjuk meg a helyzetet” kérdésre helyezi a hangsúlyt.

Coaching akkor segít, amikor érzed, hogy jól mennek a dolgok, de mehetnének jobban is. Egy új lendületet szeretnél nyerni, új célokat kitűzni, és nincsenek különösebb érzelmi elakadásaid. A coachal történő beszélgetés tökéletesen működik enyhe, legfeljebb közepes intenzitású érzelmek esetén.

6. Coach

Coachingra akkor van szükséged, ha az életed bármely területén el vagy akadva, legyen szó párkapcsolatról, családról, munkahelyről, vagy akár saját magaddal érzett problémáról. A coach konkrét szakmai tudással és tapasztalattal rendelkezik, ismeri az eszközöket, módszereket az elakadás okának feltárásához és megoldás hozzásegítéséhez. A coaching folyamatában a jelenben fennálló probléma feltárására, a cél kitűzésére és pozitív elmozdulásra helyeződik a hangsúly.

A coaching tehát az a folyamat, amikor a coach a kliensének segítséget nyújt gondolatilag, érzelmileg és testileg egy egységet teremteni, vagyis a teljességre, az egészre törekedni, úgy, hogy figyelembe veszi, és figyelemmel kíséri az egyén értelmi, fizikai és szociális állapotát is. Hívatása segíteni különböző eszközökkel és energiával felismertetni azokat a kliensben lévő erősségeket, amelyek a jelen problémás állapotban elhalványultak.

Carl Ransom Rogers hangsúlyozza az énkép szerepét, a feltétel nélküli elfogadását, pozitív értékelését, elismerését, szeretetét. Elmélete szerint a lelki problémák egyik alapja, hogy az időszerű, reális énkép és az ideálisnak képzelt énkép /énideál/ nagymértékben eltér egymástól.

Úgy vélem, hogy Super is az énképről elmélkedett 1957-ben, amikor az önfelfogás (önmeghatározás) fogalmát bevezette a pályalélektanba. Super azt a képet érti önfelfogáson, amelyet valaki saját magáról értelmez. E meghatározás alapja a szituációkban, funkciókban, kapcsolatokban megélt élményekkel történő azonosulás.

A coach feladata, hogy segítsen csökkenteni a személyben zajló zűrzavart, ezáltal olyan energiák szabadulnak fel, amelyeket a személy a hatékonyabb életre fordíthat. A coaching akkor sikeres, ha a kliens felismeri erősségeit, önbizalma nő, és ezekkel az értékeivel az életét, számára pozitív irányba változtatja.

7. A coach személyiségének három fő ismérvei

1. Őszinteség

Őszintén, nyíltan éli meg érzéseit és attitűdjeit, amelyet kliensével átélhetővé, tudatosíthatóvá tesz, és megfelelő időben kifejez. Hiteles, önmagát adja, vállalva sebezhetőségét ez által egyenrangú viszonyt alakít ki 

2. Nyitottság

Kedves odafigyeléssel fogadja el a kliens által megosztott történéseket. Szükségünk van arra, hogy olyannak fogadjanak el bennünket, amilyenek vagyunk jó és rossz érzéseinkkel, jellemvonásainkkal. Rogers nevet is adott ennek az attitűdnek a „feltétel nélküli elfogadásnak” nevezte el, amelyet egy pozitív viszony jellemez. Egy ilyen viszony kialakítása elengedhetetlen a coaching folyamat során.

3. Empátia

Az kliens saját világának empátiával történő pontos átélése. A coach úgy érezze a kliense érzéseit „mintha” az a sajátjai lennének. Nagyon fontos, hogy a düh, az elkeseredettség, a szomorúság stb. érzelmek ne keveredjenek bele a megértési folyamatba. A megértett összefüggések tudatosulása segíti a klienst saját belső világának megértésében és a valóság felismerésében. 100% empátia, 0% azonosulás.

A három fő attitűd meglétével kialakul egy olyan bizalmi kapcsolat a coach és kliense között, amely előremutató. A kliens érzi a coaching folyamat alatt, hogy megértik őt, a személyes belső világát, és elfogadják olyannak amilyen. Ezáltal nyitottabb lesz és befogadóbb a változtatásra.

8. A hatékony coaching felépítése

Elsődleges feladat az kliens megismerése.

 A verbális kommunikáció mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a nonverbális kommunikációra is.

Kommunikációs csatornák:

  • Verbális:  amit mondunk          7%
  • Vokális:                ahogy mondjuk                    38%
  • Testbeszéd:        amit közben csinálunk, és amit érzünk   55%

Sokat megtudunk például a kliens öltözködéséből, hajviseletéből, zónatávolság kijelöléséből. Az elbeszélése folyamán fel kell ismerni a szavai mellé ösztönből érkező kommunikációt is. A metakommunikáció a kommunikációt kísérő, legnagyobbrészt öntudatlan közlés, amelynek lehet valami teljesen más üzenete, akár az ellenkezője is (irónia). Ez a nem-verbális másodlagos kommunikáció arról ad felismerést, hogy egy információdarabot hogyan kell értelmezni, segít a valós közlés felismerésében. Ide tartozik többek között a gesztus, a testbeszéd, testtartás, mimika. A metakommunikáció hűen tükrözi a közlő belső állapotát.

A coaching első lépései közé sorolnám az életterületek –párkapcsolat, gyermek(ek), szülő(k), munkahely, barátok- szétválasztását az autentikus probléma feltárásához. Azon területeket is, ahol a jól működés tapasztalható, fel lehet használni pozitív élményként a tanácsadás folyamatában. A pozitív terület élményeiből töltődve növelhető a magabiztosság érzése, amely egy hit, egyfajta meggyőződés, hogy jól csinálom azt, amit csinálok. Ez az életérzés átvihető a problémás területekre, amely már alapot tud nyújtani egy olyan szintű egészséges önbizalom felépítéshez, amely a megoldás felé mozdító. A kliens belső hitrendszerében elültetett és gyökeret fogó önbizalom érzését, valamint a kívülről érkező elengedhetetlen támogatás, biztonságot adó érzést kell egyre jobban magáévá tennie. Eredményesnek mondható a coaching, amikor már az egyén felmer vállalni döntéseket és lépéseket a probléma megoldása érdekében.

A coaching folyamata ekkor már elért abba a szakaszba, amikor a kliens nyugodtabb, rendezettebb és nyitottabb, befogadóbb az új dolgokra. A coach segítségével tisztábban, és nagyobb dimenzióban látja helyzetét, ezáltal több lehetőséget ismer fel a problémája megoldásához. Ettől az időszaktól -a megismerés, terelgetés, felismertetés időszaka után- egy erőteljesebb intervenció következhet az erősségei tudatosításához, amely nélkülözhetetlen a célja eléréséhez.

„Nem dőlt össze az egész világom!”

Egy mondat, -amelyet hallok; belőlem, a mélységemből, meggyőzően, hangosan! Hiszem! Tudom! És sosem felejtem el!

„Ott van benned valaki, aki erős, akit nem tört ketté az élet.

Ott van benned valaki, aki előre tol, amikor épp feladni készülsz.

Ott van, aki ha kell, a hajadnál fogva rángat fel a padlóról, és nem hagyja, hogy elveszítsed a reményt. 

Ott van benned valaki, aki mindennél jobban ismer. A hősöd, aki nem hagyja, hogy az önsajnálat meleg, de álszent leple eltakarjon.

Ott van benned valaki, akit nem lehet ellökni, sem eltiporni, aki nem hátrál meg gyáván, hanem emelt fővel küzd, ha az élet ezt kívánja.

Ott van benned, a sebzett, akit a hegek tettek erőssé és büszkévé, aki tudja, hogy áldozat nélkül nincs boldogság.

Ott van benned, aki érzi, hogy visszafordulni és újra kezdeni nem kudarcot, hanem bátorságot jelent.

Ott van benned valaki, aki ha kell, suttog az éjszaka csendjében, vagy kiált, mert fáj neki az, ami most van.

Ott van benned, aki jót akar, aki tudja, hogy erősebb vagy, mint gondolnád, és bátrabb, mint azt valaha hitted volna.

Ő vagy Te. Bízz benne.”

(Todorovits Rea )

Bármilyen negatív érzés dominál bennünk, bármilyen mélységekben is érezzük magunkat, meg tudjuk találni az áhított testi, lelki és érzelmi színességünket.

coach coaching depresszió

9. Összefoglalás, konklúzió

Az írásom fő vonulata annak felismertetése volt, hogy valós önvizsgálattal, és hiteles kommunikációs segítséggel, elkerülhető a depressziós megbetegedés.

Elsődlegesen rámutattam, hogy milyen jellemző tünetek vannak a minden életterületet érintő reményvesztettséghez vezető úton.

Vizsgáltam a nem kívánt érzéseink elnyomására szolgáló, múltból hozott és a XX. században bővült örömszerzésre használt lehetőségek sokaságát.

Célom volt tudatosítani azokat a túlzott eszközöket, amelyek nem segítik az egészséges és fejlett önértékelés kialakulását, sőt még mélyebre taszítja az önbecsülésünket, mivel eltávolít a valós önmagunktól.

A „Nem vagyok egyedül a problémámmal” című fejezettől segítséget adtam az egyénnek és a segítőnek is abban, hogy figyeljen azokra az ismérvekre, amelyek egy előre mutató együttműködést eredményeznek.

Bízom abban, hogy írásommal ösztönöztem Önöket arra, hogy testi-lelki egészségben, örömökben gazdag, kiegyensúlyozott, tartalmas élet megélésére törekedjenek.

Héda Ilona írása

10. Felhasznált irodalom, forrás

            Pro Bona Coaching Centrum

-           Karla McLaren /2017./ Az érzelmek nyelvén Central Médiacsoport Zrt.

-   Dr. Móré Mariann főiskolai docens A tanácsadás elmélete Tanulási segédanyag a Debreceni Egyetem Emberi Erőforrás Tanácsadó mesterképzés hallgatóiszámára. (4.o.)

-           LEGE ARTIS Akkreditált Felnőttképzési Intézmény tananyaga.

-           Személyiségelmélet https://semmelweis.hu/pszichiatria/files/2013/02/szemelm.pdf

-           Wikipédia kutatások

-           Magyarországi Kineziológiai Alapítvány 2017.01.27.

-   Tokár-Szadai Ágnes Tanácsadói szerepek, kompetenciák. VEZETÉSTUDOMÁNY XLIV. ÉVF. 2013. 3. SZÁM / ISSN 0133-0179.

-           A Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetségének Etikai Kódexe

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0049_13_vallalati_tanacsadas/6164/index.scorml (2021.05.14.)