A stressz
Mindennapi életünk során számos kihívással találkozhatunk, mely során negatív stressz érhet minket. A Covid-19 járvány és a további bizonytalan élethelyzetek növekedése miatt a Stress in America 2022-es kutatásában az olvasható, hogy a megnövekedett stressz fizikai és érzelmi terheit a felnőttek közel fele (49%) negatívan élte meg. A kutatás szerint a világjárvány okozta trauma a Z generációs fiatalokat is jelentősen érinti, akik amúgy is jelentős bizonytalansággal néznek szembe és fokozott stresszt tapasztalnak meg már fiatal korban.
A kutatás megdöbbentő eredménye, hogy a stresszes emberek globális átlaga 143 országból 43%, továbbá 94% szerint a krónikus stressz mindennapos a munkahelyeken (Stress in America, 2022). Selye szerint a stressz a szervezet válasza a különböző igénybevételekre. Selye a stresszkutatás meghatározó szereplője az ötvenes évek elején kétféle stresszt különböztetett meg a ,,jó” (eustressz) és a ,,rossz” (disterssz) stresszt. Míg a ,,jó” stressz, azaz az eustressz kihívás és késztetés, addig a ,,rossz” stressz felmorzsolja energiáinkat, kiégéshez, karrierünk romlásához, kapcsolataink hanyatlásához vezet (Dávid et al., 2014).
A mindennapi munkahelyi terhelés, a megoldandó feladatok, kapcsolatainkban rejlő konfliktusaink, élethelyzeteink menedzselése, teendőink és problémáink megoldása, a social-média nyomása, mind-mind olyan helyzetek, mely komoly és állandó stresszt gyakorolhat az életünkben. Ezek a helyzetek komoly érzelmi feszültségeket okozhatnak, melyek testi és lelki szinten is megterhelőek lehetnek, hiszen ilyenkor a szervezet olyan stresszhormonokat termel, melyek amennyiben tartósan fennálnak, számos betegség kialakulásához vezetnek.
Már akut stressz esetén is 90 perc szükséges, hogy az anyagcsere visszatérjen a normális működéshez. A krónikus stressz hosszútávú hatásait hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, mely például az immunrendszer működésére is hatással van (Stress in America, 2022). Ilyen típusú stressz esetén a mindennapi megélhetési problémák, munka, életviteli problémák vissza-vissza térő nehézségeit értjük, mely szorongáshoz vezethet. Így nagyon fontos, hogy a negatív érzelmeinken és az egyes szituációkhoz való hozzáállásunkon változtassunk, mely esetén a coaching igen hatékony eszköz lehet.
Melyek a ,,rossz” stressz tünetei és hatásai az életünkre? Hogyan befolyásolja szervezetünk működését a stressz?
Stressz esetében fenyegetésnek éljük meg az adott szituációt. A szervezet felkészül a veszélyre melynek testi tüneteit vehetjük észre magunkon: ingerlékenység, szorongás, szívdobogás, izzadás, hízás, merev izomtónus. Amennyiben ilyen helyzetben vagyunk nem tudunk aludni, képtelenek vagyunk fókuszálni, nagyon fáradtnak érezzük magunkat, aggódunk és sírunk.
A stressz akkor jelent problémát, amikor hosszú ideig tartósan fennáll a jelenléte és az egyén szempontjából nincsen pozitív hozadéka. Stresszes helyzetben fennakadunk a nehéz gondolatokon és fájdalmas érzéseken, melyek aztán személyes boldogulásunktól, saját értékeinktől is távolabb sodornak. Megjelennek a másokat vádló gondolatok, a hibáztatás, ítélkezés saját magunk felett és mások felett, a tehetetlenség vagy a túlzott aggódás, mely szintén további stresszt generál és gátló hatása miatt nem merünk belekezdeni feladatainkban, valamint megjelenhet a halogatás jelensége is.
Ezekben az esetekben elkezdünk eltávolodni, vagy különválunk már meglévő kapcsolatainktól, nem fókuszálunk kellőképpen azokra a jó dolgokra, amelyek velünk történnek. Például zenehallgatás közben nem teljes figyelmünkkel a zenére fókuszálunk, és nem teljes jelenlétünkkel a zenére figyelünk, nem tudjuk élvezni a körülöttünk történő jó dolgokat. Ha elvesztjük a fókuszt, egyszerűen nem tudunk elvégezni bizonyos feladatokat, vagy rosszul végezzük el őket, mely szintén hosszútávon elégedetlenséghez vezethet.
Mi játszódik le a szervezetünkben? Belső szerveink működését vegetatív idegrendszerünk irányítja. A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus oldalakból épül fel. A szimpatikus idegrendszer feladata a vészhelyzetek elhárítása, míg a paraszimpatikus oldal a regenerálódás szolgálatában áll. A stressz hatására gyorsulni kezd a légzés, fokozott izomfeszülés áll elő, és gyorsul a szívműködés is. Ekkor a szimpatikus idegrendszer a mellékveséből nagy mennyiségű stresszhormont állít elő, tehát adrenalint termel, ami biztosítja az izmok vérellátását, a májban található raktárakból cukrot szabadít fel, így növelve a vércukorszintet. Az agyalapi mirigy e mellett kortizolt szabadít fel, így felkészülve a ,,veszélyre” (Dávid et al., 2014).
Hogyan fejleszthető coaching segítségével stressz menedzsment képességünk?
- Stresszes helyzet átkeretezése
Az átkeretezés másik szemléletmód, másik ,,szűrő” felvételét jelenti. Ez azt jelenti, hogy azonnal megváltoztathatjuk a hozzáállásunkat, gondolatainkat az adott szituációban. Ennek eredménye lehet, hogy az adott helyzetben megváltoztathatjuk reakcióinkat vagy akár cselekedeteinket is. Amennyiben stresszes helyzettel találkozunk kérdezzük meg magunktól: Mit jelent ez számomra? Hogyan láthatnám máshogyan a helyzetemet? Hogyan változtathatnék? Mennyire fontos ez számomra? Ezáltal bármilyen negatív tapasztalatot átformálhatunk pozitív élménnyé vagy csökkenthetjük annak negatív hatásait.
- Asszertív kommunikáció fejlesztése
A kapcsolatokban rejlő interakciók számos konfliktust rejthetnek magukban, így nem véletlenül, de fokozott stresszt élhetünk meg egyes társas interakciók esetében. Gondoljunk csak bele akár az egyes generációk közti különbségekből adódó konfliktusokba. Például az Y generáció (1980-1994) tagjai e-mailen szeretnek kommunikálni a munkahelyen, míg az X generáció tagjai (1964-1979) telefonon szeretnék ügyeiket lebonyolítani.
Változtassunk hozzáállásunkon és kommunikáljunk asszertívan, mely esetében az egyes szituációkban pozitív eredményeket érhetünk el (Sasfy, 2018). Coaching segítségével fejlesszük kommunikációs képességeinket, hogy tudatosabban fejezzük ki magunkat a jelenben és a jövőbeni szituációinkban. Teremtsük meg belső harmóniánkat! Ennek egyik legfontosabb alapjai, ha elfogadjuk önmagunkat, valamint elfogadjuk környezetünket is. Ezen attitűdök fejlesztése segíthet a stressz hatékonyabb kezelésében!
- Önismeret és önbizalom fejlesztése
Fejlesszük coach segítségével saját önbizalmunkat és önértékelésünket, mely hosszútávon segíthet magabiztosabban belevágni a jövőbeni céljaink elérésébe. A magasabb önértékelés hatékonyan segíthet a jövőbeni stresszes helyzetek csökkentésében. Keressünk olyan kapcsolatokat és új ismeretségeket, ahol önbizalmunk épül!
- Mozgás és sport
A rendszeres testmozgás és a sport komplex módon segít a stressz csökkentésében, továbbá a mozgásszegény életmód negatívan befolyásolja mentális egészségünket (Petrika, 2012). A stressz a 21.század leggyakoribb betegségtényezője (Dudás-Janka, 2000), amit számos kutatásban is olvashatunk (Balogh-Barna, 2021). Találjuk meg a számunkra legideálisabb mozgásformát!
Ezen területek fejlesztése esetében segíthet a coaching, mely során megtalálhatjuk saját utunkat!
Forrás:
Barna, L., & Balogh, L. (2021). The Role Of Dance And Movement Therapies in stress Management. Stadium - Hungarian Journal of Sport Sciences, 4(1). https://doi.org/10.36439/shjs/2021/1/9503
Dávid, I., Fülöp, M., Pataky, N., Rudas, J. (2014): Stressz, megküzdés, versengés, konfliktusok. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Magyarország
Dudás R., Janka, Z., (2000) Stressz és depresszió. Psychiatria Hungarica. Vol. 15. No. 5. pp.522-545.
Petrika (2012): A rendszeres testedzés hatása a mentális egészségre és az életminőségre fiatal felnőtteknél depresszív tünetek, stressz és stresszkezelés összefüggéseinek empirikus viszgálata
Sasfy (2018): Konfliktuskezelés, Stresszkezelés. Dialóg Campus. Magyarország. Budapest. pp. 8.
Selye, J. (1976): Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó, Budapest
Stress in America (2022) Elérve: https://www.stress.org/daily-life Letöltve: 2022.09.02.
Gombos Nóra írása
