Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Edward de Bono - A Hat Gondolkodó Kalap

Edward de Bono 1933-ban Máltán született. 
Képzettségét tekintve orvos, pszichológus, aki Cambridge és Málta díszdoktora, London, Oxford, Harward egyetemeken előadó.
De Bono úr kulcsfontosságú alaptézise, hogy az agy önszervező rendszerként működik. Ez adja a tudományos alapját a gondolkodásfejlesztés általa kidolgozott gyakorlati eszközeinek. 


A professzor úr alkalmazta elsőként a „laterális és párhuzamos gondolkodás” fogalmait.
A „Hat Gondolkodó Kalap” módszer segítségével a tárgyalások, a problémák megoldása akár negyed órára is rövidülhet, az eddigi hosszas, nehézkes, olykor kellemetlen megbeszélések helyett.

Gondolkodó módszertanát ma már nagyon sokan használják világszerte, a négyéves kisgyermektől kezdve a nemzetközi nagyvállalatokban vezető szerepet betöltő emberekig.

A módszer nagyszerűsége az egyszerűségében, praktikusságában, kényelmes használatában rejlik.

De Bono úr tartott már előadásokat, továbbképzéseket olyan nemzetközi cégek felsővezetőinek, mint a német Siemens, az IBM, a NASA, a Shell és még számos külföldi nagyvállalatnak is világszerte.

 

De mi is ez a zseniális módszer valójában?

 

A gondolkodás az ember fő erőforrásának tekinthető. Gondot okozhat, ha egyszerre több dologra fókuszálunk. 

Érezhettük már, hogy vannak olyan pillanatok, amikor nem csinálunk semmit, csak egy témán gondolkodunk és hihetetlen módon elfáradunk? 

Aki még nem érezte át ezt, javaslom, próbálja ki. 

A saját gondolatainktól, az agyalásainktól, képesek vagyunk energetikailag teljesen lemerülni, úgy, hogy közben még messzebb kerülünk az ügy megoldásától.

 

A kulcs az, ha egyszerre egy dologra figyelünk, kontrolláljuk a gondolatainkat, kizárjuk az egót és alkalmazzuk a "Hat Kalap Módszerét".

Figyelmünk lehetőleg mindig a MOST-ban legyen.

Sajnos előfordul, hogy ítélkezünk, az egónkkal gondolkodunk és nem látunk tisztán, pedig ez nem feltétlenül a jó irány. 

Ha már felismerjük ezt, javíthatunk rajta, használhatjuk a kalapokat.

A módszerrel a hangsúly „az ami van helyett” az „ami lehet”-re helyeződik. 

Tehát a cél nem az, hogy vitatkozva, konfliktusokkal fűszerezve tárgyaljunk, hanem az, hogyan lépjünk előre, közösen megoldásokat találva, egy irányban gondolkodva. Alternatívákat kínál olyan viták helyett, melyeket sohasem szántak konstruktívnak vagy kreatívnak.

 

A párhuzamos gondolkodás


egy egyszerű modell a konstruktív gondolkodásra, melynek lényege, hogy mindenki egy adott témát illetően ugyanabba az irányba tekint, de az irány változtatható.

Hat kalap, hat szín


Az emberi agy hat tevékenységét szimbolizálják a kalapok.

Fehér: Az objektív tényekkel foglalkozik.

Piros: Az érzelmi nézőpont képviselője.

Fekete: Ebben az üzemmódban könnyebben látjuk egy ötlet gyengeségeit.

Sárga: A pozitív, derűlátó gondolkodásmód megtestesítője. A nap színe.

Zöld: Kreativitás, új ötletek kalapja.

Kék: A többi kalap hatékony alkalmazásával és a kontrollal foglalkozik.

 

Kalapok használata


Tárgyalás közben, meeting alkalmával, vagy akár a magánéletben egy adott probléma megoldására használható.

A kalapokat lehet egyenként is használni, vagy egy bizonyos sorrendben.

Vegyünk egy példát:


Havi értékesítési meeting van. A téma: Hogyan szerezzünk több vevőt? 

Mikor az értékesítési vezető közli a havi eredményeket és felteszi a kérdést, mi szokott ilyenkor általában történni? 

A képviselők érvelnek, védik hevesen a saját igazukat, hivatkoznak a válságra, a magas árakra, a nyárra, illetve olykor az is megeshet, hogy arra, nem a legjobb partnereket kapták, bezzeg XY-nak milyen könnyű dolga van... Olykor még egymásnak is neki támadnak. 

Megy a rivalizálás nyíltan, vagy alattomosan, burkoltan. 

Történhet ez a meeting kulturált keretek között is, kellemes hangulatban, de itt is van esélye a vitának, az egók harcának és megoldást aligha lesz esély találni.

Nézzük mindezt a Hat Kalap módszerrel:


Van egy „Játékvezető”, jelen esetünkben ez az értékesítési vezető. Megismerteti a résztvevőkkel a színes kalapokat, a hozzájuk társított jelentéseket. Mindenkit megkér, hogy vegye fel egyszerre egy időben a képzeletbeli kék kalapot. 

Megbeszélik, miért vannak a meetingen, mi a probléma, mit szeretnének elérni, hová szeretnének eljutni, és azt is, hogy mi a kalapok tervezett, meghatározott sorrendje. Aztán mindenki leveszi a kék kalapot és felteszi pl. a zöld kalapot, ahol mindenki elmondhatja az ötleteit és így tovább. 

A zöld kalap üzemmódban az agyat csak ötletelésre használják, más megnyilvánulásnak ilyenkor nincs helye. 

A piros kalap használatakor van helye a dühnek, az érzelmek kinyilvánításának és így tovább. 

A kék kalappal zárják a játékot. A játékszabály betartása rendkívül fontos, hiszen csak így működik igazán hatékonyan.

A könyv nagyszerű olvasmány, szinte issza az ember a szavait. Mindenkinek szívből ajánlom. 

Ha alkalmam nyílna rá, biztosan tanítanám minden korosztálynak, már általános iskolában is, úgy, ahogyan azt már külföldön is teszik.

Amikor pedig alkalmazzuk a „Hat Kalap Módszerét” csodára számíthatunk. A gondolkodásunk megváltozik, kreatívabbak, nyitottabbak leszünk, lehetőségünk nyílik más nézőpontokat felvenni, képesek leszünk végre megérteni egymást.

Aki úgy érzi, számára kissé bonyolult a módszer, vagy szeretné a leírtakat, a gyakorlatban is kipróbálni, várjuk szeretettel Business, vagy Life Coach képzésünkön, ahol többek között ezzel a csodálatos technikával is megismerkedhet.

Erdélyi Zsuzsanna business coach gyakornok

Forrás:  Edward de Bono - A Hat Gondolkodó Kalap

0 Tovább

Gondolkozunk munka közben?

Különösnek tűnhet a kérdés, azonban a válasz korántsem biztos, hogy annyira egyértelmű.

Gondoljuk végig egy munkanapunkat: mikor hajtunk végre és oldunk meg feladatokat, hozunk döntéseket? - Igen, rengetegszer, mondhatnánk, hiszen ebből (is) áll bármilyen munka.

És hányszor gondoljuk át, hogy mit miért csinálunk? Hogy csinálhatnánk-e jobban, gyorsabban, másképp? Esetleg máskor? Vagy másokkal? - Valószínűleg ezt már sokkal ritkábban.

Vajon miért?

Ez így valójában „kényelmes”, hiszen megszoktuk, mit kell tennünk, mi hogyan működik, mi a napi rutinunk része. Ezen kívül azzal, hogy van egy csomó minden, amit csinálhatunk, fontosnak és elfoglaltnak érezhetjük magunkat. Ráadásul elégedetté tesz minket, sőt megkönnyebbülünk, ha kipipálgathatjuk az elvégzett teendőinket – akármi legyen is az.

Így hát könnyű belekerülni a mókuskerékbe, amikor csak végrehajtjuk a ránk bízott feladatokat, nem igazán kérdőjelezzük meg, hogy miért és hogyan csináljuk, mert az szinte eszünkbe sem jut.

Na meg persze mikor is lenne erre időnk… Mindenki siet és rettenetesen elfoglalt, rengeteg a munka, sok a találkozó, tárgyalás, megbeszélés, vagy épp kávé a kollégákkal… közben pedig, ha mégis akad időnk, a telefonunkat bújjuk. Még akkor is, ha egy pár perc nyugalom önmagunkban-önmagunkkal sokkal hatékonyabbá tehetne bennünket.

Ezt bizonyította egy, a Harvard Business School által nemrégiben közzétett kutatás[1], mely szerint, ha egy kis időt tudnánk szakítani teendőink átgondolására, sokkal eredményesebbek lehetnénk.

A kutatás során érdekes kísérleteket végeztek, melyekkel pontosan azt vizsgálták, hogyan növeli a feladatok átgondolása a teljesítményt. 

Az első kísérletben például fejtörőket kellett megoldaniuk a résztvevőknek, akiket három csoportra osztottak. Az első csoport tagjai egy sor feladat után pár percben átgondolták és leírták, hogy milyen stratégiát alkalmaztak a megoldások során; a második csoport ugyanezt hajtotta végre, azzal a különbséggel, hogy ők úgy tudták, hogy a jegyzeteiket majd meg fogják osztani a későbbi résztvevőkkel, míg a kontrollcsoport „megállás nélkül”, egymás után csinálta a fejtörőket.

A kísérlet során az első két csoport 18%-kal jobban teljesítette a második sorozat fejtörőt, mint azok, akik nem álltak meg közben. Ráadásul azok, akik átgondolták, amit csináltak, hatékonyabbnak és kompetensebbnek is érezték magukat, mint azok, akik nem szántak időt erre.

Ezt a kísérletet végül valós munkakörnyezetben is elvégezték, egy call center három hetes tréningje alatt. Itt az első csoport minden nap 15 percet szánt a tanultak átgondolására, míg a második csoport ezen kívül meg is osztotta egymással a jegyzeteit.

Az eredmények egészen meglepő különbségekre világítanak rá: azok, akik átgondolták a tréninget naponta, végül 22,8%-kal jobban, akik meg is osztották egymással, 25%-kal magasabb szinten teljesítettek, mint azok, akik nem fordítottak erre időt (ugyanakkor pontosan ennyi idővel tovább dolgoztak).

Ezek után tehát érdemes feltennünk a kérdést, hogy hogyan is léphetünk ki a mókuskerekünkből, hogyan lehetünk mi is eredményesebbek?

  1. Gondoljuk át a feladatainkat: melyek azok, amelyeknek legkevesebb az értéke, legkevésbé hasznosak? El lehet ezeket hagyni? Le lehet delegálni vagy kiadni másnak? Át lehet alakítani? Ha bármelyikre igen a válasz, ne habozzunk megtenni!
  2. Tervezzük a hetünket/hónapunkat pár (1-3) prioritás mentén, amelyeket ez alatt az idő alatt el szeretnénk végezni, és legyünk ezek mellett elkötelezettek (osszuk meg tervünket a kollégákkal, főnökünkkel).
  3. Próbáljunk úgy dolgozni, hogy legyen minél hosszabb megszakítatlan időnk a legfontosabb feladatainkra (ideális esetben ez négy óra)
  4. A legtöbb figyelmet igénylő feladatokat akkorra tegyük, amikor frissek vagyunk, vagy osszuk több részre.
  5. Ha nagyobb problémát kell megoldanunk, akkor „aludjunk rá egyet”, ami természetesen nem feltétlen jelent „tényleges alvást”, sokszor egy pár perces más jellegű tevékenység is felfrissíti az agyat ahhoz, hogy friss szemmel nézve gyorsabb és jobb megoldást találjunk.

Mit tehet a főnök?

Mindezek mellett egy munkahelyen természetesen rendkívül sok múlik a vezetőségen is, mennyire halmozza el (túl) a munkatársait, és mennyire támogatja a feladatok újra- és átgondolását.

A vezetők úgy segíthetnek, ha biztosítják a munkavégzéshez megfelelő, megszakítatlan időt, átgondolják a meetingeket és a személyes találkozókat (azok legyenek ott, akiknek kell, illetve csak annyi ideig tartsanak, amennyi ideig tényleg szükséges), és valójában támogassák a dolgozók ötleteit, gondolatait, melyek szintén nagyon sokat segíthetnek a hatékonyság növelésében – és ennek „mellékhatásaként” a munkatársak is elégedettebbek lesznek.

Mindezek mellett a coaching rendkívül jól alkalmazható ebben a folyamatban (mind a vezető, mind a munkatársak számára), mert támogat abban, hogy alaposan át tudjuk gondolni a prioritásainkat, és segít saját erőforrásainkból gyorsan, személyre szabott megoldásokat találni.

Katona Emese
Business Coach

Források:

 

[1] A teljes tanulmány letölthető: http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2414478

0 Tovább

Élménybeszámoló a VI.Országos Coaching Konferenciáról

Február 4-én lezajlott a VI. Országos Coaching Konferencia a Business Coach Kft. szervezésében. A konferencia a motiválás témakörét járta körül, amit sikerült valóban sok oldalról megvizsgálni az előadások, workshop-ok, és kerekasztal beszélgetések során. A baráti hangulatú rendezvényen a résztvevők ráadásul saját motiváltságukat is megvizsgálhatták Bán Zsuzsanna szupervízió alapú coaching című előadása során.

A teljesség igénye nélkül szeretném bemutatni a nap legizgalmasabb gondolatait, újszerű megközelítéseit, mindezt ismert, neves szakemberek szavait tolmácsolva.

Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezetője szerint a szervezeti motiváció eszköze az anyagi juttatás, azonban egy ponton túl már egyéni szinten is kell motiválni, aminek legjobb eszköze az őszinte kultúra, amikor a vezető tényleg odafigyel a beosztottjára, és elő tudja hívni a valódi igényeit. Erre volt jó példa a tehetség programjuk, ahol 12 főt vontak bele a mélyebb interjúkba. Itt kiderült, hogy mik a dolgozók valód céljaik, például az egyikük coachként is ki akarta próbálni magát, a másikuk 10 éven belül egyéni vállalkozó szeretne lenni, de olyan is akadt, aki cukrászként képzelné el magát a legboldogabban. Amikor felszínre kerültek a valódi célok, megvizsgálták, mi az a közös metszet, ami a cégnek és az egyénnek is kielégítő. Így születtek meg az optimális megoldások:

  • az első jelöltnek kialakítottak egy coach szobát, ahol nyugodt körülmények között meghallgathatta és elbeszélgethetett a kollégái problémáiról,
  • a második személyt elküldték egy MBA képzésre, hogy felkészítsék az egyéni vállalkozása beindítására,
  • és még a cukrász álmokat dédelgető kollégát is tudták motiválni: kiderült, hogy a cukrászatot azért szereti, mert kiélheti benne a kreativitását, ezért ezentúl odafigyeltek, hogy a cégen belül ő kapja a kreatív kihívással járó feladatokat.

Dobi Kitti, a BP HR igazgatója szerint nem csak a negatív körülmények lehetnek demotiválóak, hanem a túl eredményes munkakörnyezet is. Tapasztalata alapján ilyenkor kiégnek a sikerben az emberek és nem hisznek benne, hogy ennél még lehet feljebb, még tovább lehet fejlődni. Erre megoldásként kitalálták, hogy különböző élethelyzetben lévő emberekből szerveznek csoportot, ahol egymástól tanultak új dolgokat. Például erőt mertettek a beteg gyermekeket fejlesztő pedagógusok munkaszeretetéből.

Érdekes módon több előadásban előjött motiváló eszközként, amikor a vezető őszintén a beosztottra figyelve, minőségi időt ajándékoz neki. Vásárhelyi Judit, a Busines Coach Kft. tagja szerint havonta 1 közös reggeli is megadhatja azt a plusz, amivel elkötelezettebbek lesznek a dolgozók.

Meglepően magával ragadó előadást hallhattunk Mocsai Lajos válogatott kézilabda edzőtől, aki természetesen a sportéletből hozott tanulságos példákat a hatékony motiválásra. A sport tevékenységek azért különleges terület, mert az időben jól behatárolt meccs végén a kijelzőn könyörtelenül megjelenik a végeredmény, ami azonnali visszajelzést ad a csapatnak, edzőnek és a szurkolóknak egyaránt. Ezt nehezíti, hogy míg az edző nem vesz részt a meccsen, a csapat eredményéért egyedül őt teszik felelősség.

Ezért edzőként a legfontosabb feladata, hogy hosszú távon tudja energetizálni a játékosokat olyan mértékben, hogy hetente legalább két edzésen szó szerint a végkimerülésig hajtsák magukat. Ezt a sportéletben kínzónának hívják, ilyenkor a sportoló egyedül az öltözőig sem képes elvonszolni magát. El lehet képzelni, milyen hihetetlenül nehéz feladat egy ilyen állapot elérésére ösztönözni a sportolókat minden héten több alkalommal! Ezért ilyenkor Lajos emlékezteti a játékosokat, hogy az ő helyükre jelenleg is több ezren pályáznak, és csak arra várnak, hogy egyszer hibázzon.

Más országokban természetesen más kultúrához igazítják a motiválás eszközeit is. Egyszer például szemtanúja volt a csapat, amikor a koreai edző tejes erőből lekevert egy pofont a női kézilabda játékosnak. Erről videót is készítettek a magyarok, amit azonnal elkoboztak a koreai csapat segédei, mondván, az, hogy hogyan motiválják a játékosaikat, az csak rájuk tartozik, és maradjon Koreában.

Magyarországon viszont túlságosan individualisták az emberek, mindenki a saját céljait akarja megvalósítani és nem foglalkozik a csapat érekeivel, ezért nálunk a legfontosabb motiváló eszköz a világos célkijelölés a csapat egészére vonatkozóan, ami mindig a játékosok szeme előtt lebeg.

Mocsai Lajos sikeresen pozícionálta az egyes fejekben a csapat céljait, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy ő hazánk legeredményesebb kézilabda edzője!

Végül íme, a nap legjobb mondatai:

  • „Első osztályú emberek első osztályú embereket válogatnak maguk köré, míg másod osztályú emberek harmad osztályú embereket válogatnak össze.”- Papp István
  •  „Ezt a virágot szakította, ezt szagolja.”- Mocsai Lajos
  •  „Az eredmény szeretete lecsökkentette a cselekvés szeretetét.”- Bán Zsuzsanna
  • „Keresd meg magadban azt a tevékenységek, amiről senki nem tud lebeszélni, hogy abbahagyd!”- Bán Zsuzsanna

László Györgyi business coach írása

0 Tovább

Az emberi élet 7 éves ciklusai 2. rész.

Egy új ügyfél esetében - life és business coaching során egyaránt - érdemes megvizsgálni az ügyfél személyiségi jellemzőit, erősségeit, fejlesztendő területeit. Ennek egyik hatékony eszköze lehet az egyén életciklusainak feltérképezése. Gyors, látványos módszer, ami az élet legfontosabb kérdéseivel szembesíti azokat, akik jobban meg akarják ismerni önmagukat.

Az első részt ide kattintva olvashatják.

49-56 év: Az érés fázisa, amit a belső nyugalom, a dolgok megértése jellemez.  Az egyén átlátja az általános összefüggéseket, harmóniában van önmagával. Az 50. év után új életerő, új feladatok, sőt igen gyakran professzionális váltások, késői gyermekek, új kapcsolatok, nagy helyváltoztatások jelenhetnek meg a tudatosan fejlődő ember életében. 

Vagy hanyatló egészség, önközpontú befelé fordulás, fáradt pesszimizmus, az életnek, mint végül is rejtélyes, érthetetlen és hiábavaló folyamatnak kesernyés, sőt sértődött szemlélete is megjelenhet. Az önismereti hiányosságok és meg nem oldott problémák évek alatt hatalmas szakadékká nőhetnek, ami elválasztja az embert a boldogságától.

56-63 év: A figyelem a lényeges dolgokra összpontosul, az erkölcsi erőre és mások támogatására. Ifjú és idősödő személyek találkozási pontjai ez az időszak, amikor a készülődő ifjú embernek segítő kezet nyújthat az, aki magában már beérlelte hátrahagyott élet-szakaszainak igazi szellemi esszenciáit és ezeket – sokszor szavak nélkül – képes átadni a készülődő kereső, az erők viharában még biztos bázist nélkülöző, sodródó fiatalnak. Ugyanakkor önmagában is ez a korszak lehet az, amikor az eddig felhalmozott tapasztalatait rendezi, rendszerezi, megemészti és feldolgozza az ember, amikor új alkotóerővel a „régi” értékeket beteljesíti. 

63-70 év: Az idős ember képes nagyobb távolságból, madártávlatból szemlélni az őt körülvevő világot. Az idő nem játszik fontos szerepet, az eddigi fázisok tapasztalatai integrálódnak. A születés, megérkezés, imitáció korszakában élő gyermeknek hatalmas ajándékot adhat a kilencedik ciklusát taposó, megnyugodott szellemi közelséget sugárzó nagyszülő. Így nem lesz vitriolos, rosszindulatú öreggé az idősödő ember sem, és a gyermek is megkapja azt a figyelmet, amire az egészséges lelki fejlődésének szüksége van, s amelyet rohanó szüleitől nem kaphat meg. Ez egy csodálatos, láthatatlan iskola láthatatlan tanterve, kibontható, felismerhető minden családi, baráti sorsképletben, és egyre függetlenebbé válik a vérségi kapcsolatoktól. 

70 éves kortól: 70 év felett az ember lelkileg „megfiatalodhat”, magas szintű kreativitásról tehet tanúbizonyságot, gondolkodása rugalmas, fantáziája élénk, életszeretete ragályos, kifinomult élettere mágnesként vonzza az embereket.
Míg a spektrum másik végén a keserű, elhomályosult emlékezetű, nyűg testét orvostól-orvosig vonszoló „öreg” áll, aki saját panasz-áradatának áttörhetetlen barikádja mögött szenved és szenvedtet. A test elhervad, de a lélek megizmosodik.

Most, hogy áttekintettük az egyes életfázisokat, nézzük meg, mikor és miért hasznos, ha tisztán látjuk magunkat a fenti folyamatban.

Először határozzuk meg életkorunk alapján, hol tartunk. Nézzük meg, milyen fázisokon mentünk eddig keresztül. Mennyire igaz ránk az általános leírás? Sikerült az egyes fázisok gyümölcsét learatni? Ha tisztában vagyunk a korunkból fakadó élethelyzettel, sokkal könnyebben megértjük, és elfogadjuk a nehézségeket, amit az élet elénk hoz.

Érdemes megvizsgálni a környezetünkben élőket is. Szülőként sokszor elfelejtjük, milyen volt kamasznak lenni. Az életciklusok vizsgálata segít megérteni a pubertás korú fiatalban kavargó viharokat is, de közelebb hoz az idősödés problémáival küzdő nagyszülőhöz is.

A coaching során a következő kérdéseket érdemes feltenni az ügyfélnek magáról:

  • A munkámon kívül van más érdeklődési köröm?
  • Kik becsülnek engem?
  • hogyan szeretném folytatni a továbbiakban?

Az egyéni fejlődés kérdései:

  • Mikor éreztem az életemben, hogy fejlődtem?
  • Mi az, amit én magam fejlesztettem és mi az, ami magától fejlődött?
  • Milyen szakaszokat fedezek fel az életemben?
  • Milyen nevet adnék az egyes szakaszoknak?
  • Milyen fontos döntéseket hoztam az életemben?
  • Mely döntéseket hozták mások? Ki döntött ezekben az esetekben?
  • Mivel vagyok elégedett az életemben? Mivel vagyok elégedetlen?
  • Mit szeretnék még megélni?
  • Ha holnap meg kellene halnom, mit akarnék még megtennék? Mit nem?
  • Mi okoz örömöt?
  • Milyen emberekkel akarok együtt lenni?

Értékekre vonatkozó kérdések:

  • Mi fontos számomra az életben?
  • Véleményem szerint milyen értékek szerint élek?
  • Hogyan látják mindezt olyan emberek, akik jól ismernek?
  • Értelmesnek tartom, amit csinálok?
  • Mit akarok, mit teszek?
  • Amit teszek, az szükségszerű?
  • Csak magamért teszek valamit vagy másokért?

A fenti kérdések megválaszolásához igen mélyre kell ásni, ami nagy őszinteséget követel magunktól. Sokszor fájdalmas a felismerés, de vigasztaló a felismerés, hogy változtatni mindegyik fázisban lehet, hiszen mint tudjuk, 7 évente új testben, új emberként van lehetőségünk tovább folytatni életünket.

László Györgyi business coach írása



Forrás: Werner Vogelauer: Coaching a gyakorlatban

                Arkánum Szellemi Iskola

0 Tovább

Az emberi élet 7 éves ciklusai 1. rész.

Miért fontos megismerni az emberi életciklusokat?[1]

Egy új ügyfél esetében - life és business coaching során egyaránt - érdemes megvizsgálni az ügyfél személyiségi jellemzőit, erősségeit, fejlesztendő területeit. Ennek egyik hatékony eszköze lehet az egyén életciklusainak feltérképezése. Gyors, látványos módszer, ami az élet legfontosabb kérdéseivel szembesíti azokat, akik jobban meg akarják ismerni önmagukat.

Az élet fejlődési folyamatát 7 éves periódusokon belül figyelhetjük meg.
Érdekes módon ez 7 éves ciklus nemcsak a szellemi fejlődésben figyelhető meg, hanem biológiai szinten is: az emberi test minden egyes sejtje legkésőbb 7 évente kicserélődik. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy 7 évente egy teljesen új emberré válunk, új eséllyel, tiszta lappal indulhatunk.

Mentális értelemben az alábbi ciklusokat különböztetjük meg:

0 év: A test megszületése- függő kapcsolat jellemzi

0-7 év: A gyermek teste folyamatosan növekszik, változik. Az ember születésével először az imitáció (utánzás) korába lép, amikor cselekedetei híven tükrözik a környezetét, amelybe bele született.” Ilyenkor sajátítjuk el tehát azt az alapot, amely egész életünk egyik meghatározója lesz. Itt vésődik belénk családunk összes „jó” és „rossz” viselkedési szokása. Az anyáról való leválás a fizikai szinten megtörténik. A tekintélyt parancsoló személy mindent tud, hatalma megkérdőjelezhetetlen.

7-14 év:  Innen átlép az identifikáció (azonosulás), vagy felismerés korába a gyermek, ahol óriási szüksége van a tiszteletet ébresztő példák és jelenlétek erejére. A tekintélyszemély kiválasztásán kívül a gyermek még a kortársaira és játszótársaira figyel, nekik akar megfelelni, a magáról alkotott képet nagyban befolyásolja a többiek véleménye.

14-21 év:  Ezt követi a függetlenség kora, amikor az ifjú ember a magába szívott koncepciókból felépíti saját belső világát. A figyelme a lelki életre irányul, a tekintélyszemélyt elengedi és/vagy szembeszáll vele. Ebben az életszakaszban óhatatlan a szülőkről való leszakadás, ami sokszor fájdalmas vagy nagyon harcos, mindkét fél részéről. Kialakulnak a szoros baráti kapcsolatok, de az is kialakul, ki nem tartozik a barátok közé. Ebben a szakaszban válik le végleg a gyermek az anyjáról, és kezd el önállóan gondolkodni, érezni, élni. 21 éves korra a fiatal felnőtt készen áll az önálló életre, amit –sajnos – az elhúzódó felsőoktatás és nehéz anyagi körülmények még sok évvel meghosszabbíthatnak. Az ebből fakadó életkezdési krízis általános jelenség.

21 év: Felnőttkor; megszületik az „én”- önállóság, elmélyülés, jellemzi, aktív fázis

21-28 év:  A negyedik 7 éves periódus a felfedezések kora, amikor az ember elindul felfedezni a világot és önmagát (vándorévek). Innen lép át az élmények feldolgozásának fázisába. Ebben a szakaszban válik igazán felnőtté az ember. A hangsúly a jól működő párkapcsolat kialakításán és az anyagi jólét növelésén van.

28-35 év:  Ebben a szakaszban éri el az egyén az emberré válás mélypontját, krízis-forrását. Életbevágóan fontos korszak ez: a megtelepedés, megszilárdulás feladatát kell megoldani. A gyors, látványos, anyagi sikerrel kecsegtető munka helyett a valódi örömöt okozó hivatás megtalálása a cél, amiben meg tudja valósítani magát az egyén.


35-42 év:  A középkorba lépett ember ismeri határait, eljöhet a konstruktív fázis ideje. Az eddigi tapasztalatok értékelésére nagyobb hangsúlyt fektet. De tovább folytatja önmaga megismerését. Az életközépi válság fő kérdése: Mit tettem eddig? Mennyire vagyok hasznára a körülöttem levő embereknek? Mit akarok másképp csinálni? Mi az, ami kimaradt az életemből?

42 év: Szociális fázis; megszületik a szellem- érettség, felelősség, fejlődés, vezetés jellemzi

42-49 év: A dinamizmus fázisa. A figyelem új dolgokra vagy más összefüggésekre fókuszál és feléled a vezetési potenciál. Akinek eddig sikerült „életben maradnia” a szó spirituális jelentésében, azaz, ha nem futamodott meg magától és a világtól, akkor hihetetlen erőtöbblettel folytathatja életútját. A váltást ő sem kerülheti ki, sem pedig az azzal járó kockázatokat és fájdalmakat. 
De az egészséges személyiség már nem fut sem a tükör, sem pedig a tükör által felidézett fájdalom elől. Így lesz a fájdalomból cselekvőképes transzformatív (átalakító) erő. 

László Györgyi business coach írása

Folytatás következik...



[1] Forrás: Werner Vogelauer: Coaching a gyakorlatban

                Arkánum Szellemi Iskola

0 Tovább

Proaktív coaching

blogavatar

A Pro Bona Coaching & Training Center blogja. Hírek és érdekességek a coaching hazai és nemzetközi világából. Témánk az üzleti és életvezetési fejlesztés, melyet színes tippekkel és megközelítésekkel szeretnénk közel hozni az olvasóinkhoz.

Címkefelhő

coaching (216),coach (208),szakirodalom (38),célkitűzés (28),motiváció (28),önismeret (26),life coaching (22),technikák (21),kreativitás (14),proaktivitás (14),változás (14),boldogság (14),vezetés (14),stresszkezelés (11),business coaching (10),önbecsülés (9),karrier (9),önbizalom (9),időbeosztás (8),siker (8),átkeretezés (7),párkapcsolat (7),tudatosság (7),együttműködés (7),értékesítés (6),pozitív pszichológia (6),interjú (5),felelősség (5),tánc (5),nők helyzete (5),kommunikáció (4),fogyás (4),reziliencia (4),férfiak helyzete (4),elismerés (4),asszertivitás (4),elégedettség (4),értő figyelem (4),oktatás (4),kérdezéstechnika (4),túra coaching (4),pszichológia (4),bátorság (3),stressz (3),mese (3),kultúra (3),Itt és Most (3),szabadság (3),testbeszéd (3),reframing (3),irányítás (2),rugalmasság (2),kritika (2),Martin Wehrle (2),bizalom (2),játék (2),megismerés (2),szinergia (2),önérvényesítés (2),Edward de Bono (2),életciklus (2),csend (2),álom (2),pénz (2),mozgás (2),ROI (2),egyensúly (2),életmód (2),multi (2),tanácsadás (2),iskola (2),művészetterápia (2),érzelmi intelligencia (2),érzékenység (2),vállalat (2),tervezés (2),ítélkezés (2),alkalmazkodás (2),tranzakcióanalízis (2),praxis (2),Appreciative Inquiry (1),őszinteség (1),optimizmus (1),edzés (1),akaraterő (1),vállalat (1),szeretet (1),sport (1),SMART (1),szokás (1),munka (1),szuperérzékenység (1),anyaszerep (1),társaság (1),MBO (1),depresszió (1),intelligencia (1),erősség (1),teljesség (1),gyerek (1),szervezetfejlesztés (1),érzékenyítés (1),munkahely (1),TA (1),helyzetfüggő vezetés (1),szülő (1),flow (1),érzelmek (1),család (1),caoaching (1),jövő (1),bántalmazás (1),a coaching hatása (1),tanulás (1),akarat (1),én-erő (1),átirányítás (1),kamasz-szülő (1),coachcoaching (1),fogadalmak (1),megbocsátás (1),y generáció (1),divat (1),önzetlenség (1),nagylelkűség (1),áramlás (1),önállóság (1),függetlenség (1),ügyfél (1),karizma (1),játszmák (1),Gordon (1),megértés (1),belső logika (1),egyenjogúság (1),tréning (1),empátia (1),irigység (1),ügyfélszerzés (1),fluencia (1),önértékelés (1),megbecsülés (1),előrelátás (1),fair play (1),méltányosság (1),introvertált (1),etika (1),delegálás (1),metafora (1),önkéntesség (1),orvos (1),edző (1),hős (1),dicséret (1),beteg (1),tárgyalástechnika (1),személyiség (1),kitartás (1),Toastmasters (1),metakommunikáció (1),interkulturális (1),életvezetés (1),kifogás (1),fejlesztés (1),böjt (1),élet (1),cselekvés (1),Csikszentmihalyi Mihaly (1),életszerepek (1),Szentgyörgyi Romeo (1),Kiyosaki (1),FISH! (1),Fontos és Sürgős (1)

Feedek