Proaktív coaching

Jackie Arnold nemzetközileg elismert tréner és coach aki több évig az angol, francia, spanyol és német AIRBUS társaság mentoraként is dolgozott. Sok cégnek, szervezetnek és magánszemélynek adott útmutatást, és a coaching technikák segítségével számos ügyfelével ért el hathatós sikert. Cikkjében az értő figyelem fontosságára hívja fel a hangsúlyt, melynek segítségével a bonyolult helyzeteket lehet egyszerűbbé tenni.

Értő figyelem a kérdések tisztázására

A tiszta nyelvhasználati készségeket, melyek az üzleti kommunikációban használatosak nevezhetjük akár az értő figyelem egy alappillérének is. Egy üzleti találkozón - még a nemzetköziken is - megfigyelhető, hogy az emberek nagyon figyelnek arra, hogy mit akarnak mondani, s ezzel fontos információk gyakran el-elvesznek. Sajnos így nem csak lényeges közlendők nem jutnak el a célközönséghez, de a beszélő felé is azt sugározzák, hogy valami nincs rendben. Ennek lappangó következménye pedig az, hogy némiképp másokat is érdektelenné tesz.

Annak érdekében, hogy megértsük és kompetensé tegyük beszámolóinkat, szükséges megtanulnunk az értő figyelem technikáját. Ez azt jelenti, hogy a bennünk duruzsoló hangokat el kell távolítanunk. Egy pár mély levegővétellel próbáljuk meg belső intuíciónkat mélyíteni, a közlendőnk kifelé való irányítására. A hatást úgy lehet elérni, ha félre tudjuk tenni az előfeltételezéseinket azzal kapcsolatban, hogy kiből mit vált ki üzenetünk. Próbáljunk meg rájuk ítélkezés nélkül, majdhogynem semlegesen figyelni.

Jackie Arnold nemrégiben megfigyelőként vett részt egy találkozón és a következőt vette észre: Arra fókuszált, hogy a találkozó szereplői miként kommunikálnak egymással. Megbízott coachként feladata volt még, hogy adjon visszajelzést az igazgatónak, hogy miként használja a vezetői képességeit, azaz hogyan viselkedik. A megbeszélésen analizálta Arnold, hogy az igazgató beszédmenetét mennyire befolyásolták a gondolatai, mennyire zavarta meg ez őt. Volt jó pár előfeltételezése, sőt azt gondolta, hogy néhány dologgal eleve tisztában van a hallgatóság. Nem mellékes az sem, hogy az esetleges félreértések tisztázására sem tett fel ellenőrző rövid kérdéseket. Nézzük meg egy összehasonlító gondolatot:

I mint igazgató J mint Jackie javaslatai

I: Eldöntöttem, hogy ezzel kapcsolatban teszünk lépéseket és biztos vagyok benne, hogy az előzetes felmérések jó irányba mutatnak

J: Értem, de mégis mik voltak az eredmények?

I: Nos, az ellenőrzések megtörténtek és kianalizáltuk a múltban elkövetett hibákat.

J: Értem. Szóval azt feltételezzük, hogy ezek nem fognak újra megtörténni és nem kell majd rajtuk korrigálni?

A részletből egyértelműen látszik, hogy a probléma forrása ki lett jelölve, viszont azzal nem foglalkoztak, hogy a jövőben egy hasonló hibát hogyan lehetne elkerülni. Mi történik akkor, ha egy ilyen probléma merül fel a közeljövőben? Hogyan fogja ez lesújtani a csapatot? Milyen további terheket fog róni az igazgató vállára? Felmerülhetnek-e másfajta előfeltételezések, ha csak ezt az utat vizsgálják tovább?

Jackie Arnold javaslata a további tisztázáshoz:

Értem a szituációt, de mégis milyen ellenőrzéseket végeztek pontosan?

Különösképpen mik működtek rosszul?

Van valami, ami biztosít minket arról, hogy ez ne forduljon elő újra?

Az értő figyelem segíthet abban, hogy rájöjjünk milyen lehetőségeket hagytunk ki az üzenetekből. Mi több bátran merjünk feltenni kérdéseket, mert ez jó esetben előremozdítja a beszéltetést. Az előadót büszkeséggel fogja eltölteni, ha a hallgatóság érdeklődést mutat és motivált abban, hogy előrejussanak a kérdéses ügyekben. Amikor egy csoport figyelmes, akkor jobban bele tudja magát élni a helyzetbe és újabb mérföldkövet lehet megtenni közös erővel. Nem pedig csak egy újabb értekezlet végére tehetnek pontot, ami sajnos nagy általánosság. Az akcióorientált megbeszélés eredménye megmutatkozik a produktivitásban, mert mindenki jobban fog a saját feladatára összpontosítani és nagyobb kedvvel fogja végezni azt. Okok: mert belelátnak a folyamatba, tudják a célt és támogatva érzik magukat. A hathatós csoportmegbeszélések redukálják az újra és újra ugyanabból gyökerező problémák átbeszélését is.

Arnold szerint az értő figyelem, a tiszta beszéd és a megfelelő technikájú kérdéssorozatok az új lépései a hatékony kommunikációnak. A munkavállalók sokkal elkötelezettebbé válhatnak a feladataik iránt és úgy érezhetik, hogy jobban megbecsülik őket. Ezek tiszta következménye pedig a profit, a nagyobb produktivitás. A megvonás és a szigorú mértékletesség idején, nem ez lenne minden szervezet álma?

Forrás: http://www.coach4executives.com/2013/01/10/mindful-listening-and-clean-questions/

Galgovszki L. András
Business and Life Coach

Mi is az a túra coaching?

Hallottak már a túra coachingról? Nem csodálkozom, ha nem hallottak róla, hiszen ami nem található meg az interneten, az ma jóformán nem is létezik. 

Az elmúlt években sokat kéktúráztam. Részt vettem több szervezett zarándoklaton, és a spanyolországi El Caminora is eljutottam. Jólesik néha magam mögött hagyni a megszokott életteret, és járni egyet. Túrázás közben könnyebben helyükre zökkennek a gondolataim. 
Megfigyeltem, hogy egy jó túra egy önismereti gyakorlatsorral is felér (erről részletesebben Túrázni mentem (http://coaching.postr.hu/post-035) című cikkemben írtam).

Amikor rájöttem, hogy a túrázás és a coaching folyamatok egymásra épülve is működhetnek, azt hittem, valami újat fedeztem fel. Hamar rájöttem azonban, hogy a túra coachingot előttem már feltalálták.

De mi is az a túra coaching?

A német nyelvű coaching honlapokon több olyan módszer leírása is megtalálható, amely a klasszikus coaching ülések gyakorlatát a természeti környezet, a fizikai mozgás, és a saját erő megtapasztalásával egészíti ki. A német coaching kínálatban egyaránt megtalálhatóak túra coaching (wandercoaching), természet coaching (naturcoaching), és a mozgás coaching (bewegendes coaching) foglalkozások.

A túra coaching egy klasszikus coaching foglalkozás, amely azonban nem egy irodai helyszínen, hanem a természetben zajlik, a coach és a coacholt személy közös túrája során. A túrák műfaja, nehézsége, és időtartama változó, a kínálatban egyaránt megtalálhatóak 2-3 órás, de akár egy hetes túrák is. A helyszínek is változatosak: van, aki a legközelebbi túraútvonalon, és van, aki ez El Camino német szakaszán tartja a foglalkozásokat.

És miért jó a túra coaching?

A wandercoaching.de honlap a következő érveket emeli ki:

A mozgás jótékony hatással van a coaching folyamatra. Szervezetünk aktivizálódik, az anyagcsere felgyorsul. A természet színei, hangjai, illatai, üdítőleg hatnak a lelkiállapotra. A nyitott tér érzete elősegíti a belső korlátok lebomlását. A természet számos olyan metaforát, szimbólumot kínál, amelyek segítségével jobban megvizsgálhatjuk saját helyzeteinket. Megszokott életterünk elhagyásával a megszokott gondolati sémáinkból is könnyebben kilépünk, és tisztábban felismerhetjük erősségeinket is.

Bár a magyar nyelvű honlapok egyelőre keveset említik, számítani lehet arra, hogy a coaching fokozatos elterjedésével a túra coaching is egyre nagyobb figyelmet kap. Bízom abban, hogy báró Eötvös Loránd gondolatai segítenek felébredni a mindannyiunkban ott szunnyadó túrázót:

„Turista az, aki útra kél azért, mert foglalkozásának egyformasága, gondjainak sokasága közepett álmaiban feltűnik előtte egy olyan szebb világ, melyben zöldebb a fű, kékebb az ég, magasabbak a hegyek, szebbek, vagy különösebbek a házak, barátságosabbak az emberek s aki az álomkép eredetijét fáradtságtól vissza nem riadva keresi s mert hiszen e földön élünk, talán soha meg nem találja, de azért jókedvét el nem veszti, hiszen örömét ez a keresés teszi."

Jó utat, és találkozzunk az erdőben!

Ármos Lóránd, business coach

http://turacoaching.blogspot.com

Gerard O’Donovan coach azt a kérdést fejti ki, hogy mire jó a life coaching. Miért érdemes vele foglalkozni és mit adhat, mivel teheti többé életünket.

Hogyan változtatja meg a coaching az életed?

A körülöttünk lévő világ igen versengővé vált és mindannyiunk számára tartogat éjjel és nappal különböző kihívásokat mind magánéletünkben mind munkahelyünkön. O’Donovan emlékeztet minket, ha nem vagyunk képesek lépést tartani a világ fejlődésével sajnálatos módon hamar hátrányba kerülünk. Ennélfogva igen kifizetődő például egy life coach szolgálatát felkeresni, aki tréningek vagy személyes beszélgetések révén segít eljuttatni minket egy olyan szintre, ahol képesek vagyunk már felismerni, hogy miben lehetünk jobbak, azaz miben érdemes elmélyednünk, hogyan fejlődjünk, és miként ne álljunk meg az ismétlődően megjelenő korlátok előtt.

Egy life coach segít megváltoztatni az életed és pozitívan értékelni annak teljességét. Felbérelhetsz egy személyes coach-ot akivel nem csak személyesen, de az internet segítségével email-en, chat-en vagy telekonferencián is tudsz érintkezni. Egy általános coaching ülés sorozat során az életed alappilléreit definiálhatod újra, feltérképezheted mi az, amire igazán vágysz. Meg fogsz tanulni olyan technikákat és módszereket melyekkel már önállóan is tudsz lépések tenni a céljaid megvalósulása felé.

 Egy life coach segíthet elérni értékelhető és jó eredményeket nem csak szakmai, személyes, de társadalmi területen is. A megismert technikákat, amiket tanulsz az ülések alatt, fel tudod használni, hogy felfedezd mik is a valós céljaid, meghatározd az értékrendszered és fent tartsd azt a sikerformulát, ami vágyaid felé visz. Összességében Gerard O’Donovan azt mondja, a coaching segít eldönteni melyik úton haladj, mi az, amit igazán szeretnél vagy hogyan színesítsd kapcsolataidat, sok egyéb más mellett.

Gerard felhívja a figyelmet arra, hogy sok embernek megvan a vágya arra, hogy csináljon valamit, de az irányultságuk hiánya miatt valahol elvész a folyamat intenzitása. Ebben játszik igazán fontos szerepet a life coaching, megtalálni azt a bizonyos elég jó irányt. Ezáltal tapasztalhatjuk meg milyen magával ragadó és professzionális tud lenni a coaching ezen ága. O’Donovan szerint, ha használod azt, amit a life coaching során megtanultál egyértelmű bizonyítékokat tudsz felmutatni arra vonatkozóan, hogy földi léted jobbá, teljesebbé válik. Ha képes vagy felfedezni értékeidet és bátran feltérképezed életed szegmenseit, képes leszel a legtöbb dolgodon változtatni. Természetesen ehhez szükséges egy nagy adag őszinteségre és kitartásra is.

A life coaching nem csak egy elméleti tudáshalmaz, amit könyvekből meg lehet tanulni. Inkább valami olyasmi összessége, amit minden nap tudsz használni az életedben. A coaching segít neked, hogy összpontosítsd céljaidat és megértsd, miként tudsz jó eredményeket elérni és miként legyél képes kemény munkát és figyelmet is szentelni a feladataidnak. A coaching alap pillére közé tartozik az is, hogy hidat építsen a segítségeddel, hidat mely egyik pontja az, ahol most vagy és a másik az, ahova el szeretnél jutni.

Az átkelés majd a Te dolgod lesz! Szerencsére manapság már bárki kereshet coachot magánemberként és szervezetként is. Gerard O’Donovan szerint a legizgalmasabb az egészben, hogy az életünk bármely részében tudjuk alkalmazni a life coachingot. Legyen az például tanulás, karrier, személyes fejlesztés, kommunikáció, egészség megőrzés, pénzügyi kérdés vagy esetleg spirituális kérdéskör. A Noble Manhattan alapítója arra ösztökél mindenkit, hogy vegye fel a kesztyűt és induljon el egy jó életből egy még jobb élet felé. Ha ez az elhatározás már érik valakiben, akkor itt az ideje felvenni a kapcsolatot a legközelebbi life coach-al.

Forrás: http://www.international-coaching-news.net/creating-powerful-presentation-tips/

Galgovszki L. András           

  Life és Business Coach

Meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy az élet nem megy kapcsolatok nélkül. Persze az emberek azt szajkózzák, hogy nekik nem kellenek érdekbarátok és csak a tiszta, meghitt önzetlen kapcsolatokat keresik. Valóban így lenne? Az emberek miért akarják mindenhol a legjobb arcukat mutatni? Miért a szeretteiken vezetik le a feszültséget és miért nem az ismeretlenek? Akár munkahelyen akár baráti körben, szinte mindenhol szerepeket játszunk.

Mégis nagy ellenkezésbe kezdünk, ha azt merik mondani, hogy érdek-emberek vagyunk. Sajnálatos módon el kell fogadnunk, hogy valamilyen módon mindenki az! De, hogy ez olyan egetverően nagy baj lenne? Az állatvilágban ez ugyanúgy fellelhető. Az emberszabású majomtól kezdve az elefántokon keresztül a hangyák is csoportokba, csordákba rendeződnek és együtt élnek és néznek szembe a mindennapok harcaival. Vajon érdekből teszik ezt? Igen…mert egyedül nem megy! Az ember társas lény, szeret közösségben lenni.

„Az embereket nem az érdekli ki vagy. Az akarják tudni, hogy milyen előnyük származhat belőled”1. Nógrádi Bence gondolata más és más érzéseket válthat ki az egyénből, mégis a mögöttes tartalma tükrözi az ember gondolkodásmódját. A és B másképp vélekedik erről a kijelentésről:

a)      Védekező. Persze, hogy engem is kihasználnak állandóan, nem érdemes megbízni senkiben sem a mai világban.

b)      Elfogadó: Valóban igaz, hogy az emberek azt keresik, hogy miben segíthetek nekik, ergo én nekem is jogomban áll, hogy segítséget kérjek tőlük.

A és B között hatalmas a különbség. „A” védi az „értékeit”,de nem akarja megosztani senkivel.” B” is védi az „értékeit”, de tudja, ha összefog embertársaival, akkor egy gyümölcsöző együttműködést hozhat létre.

„A legsikeresebb emberek tették a legtöbbet másokért”2. Merjünk segítséget adni. Merjünk odaállni az emberek elé és a lehető legjobbat nyújtani nekik. Miért fontos ez?

 Tegyük fel, hogy egy két új kolléga érkezik a munkahelyre:

a)      Mindenkihez odamegy és kedvesen érdeklődik a családja, hobbijai és munkája iránt. Feladatait alaposan végzi, mindig mosolyog, azonban ha fontos dolga akad nem ér rá semmire és senkire. Majd egyre gyakrabban kér a kollégáktól kisebb-nagyobb szívességet.

b)      Kedvesen felméri a terepet, mindenkihez van egy két kedves szava. Segít, ha megkérik és hasznosan tölti el az idejét. Szépen lépésről lépésre kerül egyre közelebb, baráti viszonyba a kollégáihoz.  Ezzel a kivárással, érdekessé teszi magát a többiek számára! Ha sietnie kell, akkor is szakít egy pár pillanatot arra, hogy mikor lesz ideje a kérdéssel foglalkozni.

Igazság szerint, mind a két módszer képviselője eléri a célját, azaz bizalmasa lesz a csoportnak. Mégis „A”  először a többiekből merít, onnan szerez információkat és utána fedi fel magát. Míg „B” először elvégez minden fontos munkát, kialakít egy profi munkakapcsolatot. Ezt követően mivel megvan a „hitele” elkezd megbarátkozni a többiekkel. Érdek? Igen, mindkettőben van érdek! Az érdekük, hogy jól érezzék magukat a munkahelyen és, hogy jó munkakapcsolatot ápoljanak a többiekkel. Óriási erkölcsi probléma-e ez? Nem feltétlenül, hisz érdek nélkül nincs „kommunikáció”! Viszont a kölcsönös segítségnyújtás mélyebb kapcsolatokat eredményezhet. „A” rosszabb ember lenne, mint „B”? Nem, csak más típusú ember.

Mégis miként cselekedjünk? „ Olyan területeken érintkezz emberekkel, amiben otthon vannak”3. Ha szeretnénk közös alapot találni egy-egy munkatársunkkal, akkor érdemes oda kell figyelni rá. Mit gondol, és hogyan közli mondandóját? Fel kell tennünk bátran két-három személyes kérdést neki. Így idővel kialakulhat egy már majdnem baráti munkakapcsolat. Legyünk bátrak és tegyük meg az első lépést, nekünk is „hasznunk” lesz belőle.

Mindenkinek vannak barátai. Egyesek az iskolából vagy hobbi tevékenységek révén, mások munkahelyükön kötnek életre szóló barátságokat. De mégis kikkel érdemes igazán barátkozni? Robert T. Kiyosaki a következőképp vélekedik erről:  „Először is nem a bankszámlájuk alapján válogatom meg a barátaimat. Vannak olyan barátaim, akik szegénységi fogadalmat tettek és vannak , akik dollármilliókat keresnek évente. A lényeg, hogy mindkettőjüktől tanulok és erre tudatosan törekszem.4” Az üzenet fő mondanivalója: mindenkitől tanulunk, pontosabban mindenkitől lehet tanulni. A lényeg, hogy minősítés nélkül tegyük, hiszen mindenkinek szíve joga eldönteni, miben hisz és miért.

A mások iránti ÉRDEKlődés tehát, lehet jó is rossz is. Teljesen az egyéntől függ, ki mit kezd vele. Egy dolog azonban biztos, életünket szebbé, gazdagabbá tehetjük, ha nyitunk és nyitottak vagyunk embertársaink felé.  Persze felvetődhet a kérdés, hogy az érdeklődés maga hogyan lehet teljes és őszinte? Anthony De Mello gondolatai megadják a választ: „A tanítvány így szólt a mesterhez: Én azért jöttem, hogy felajánljam szolgálataimat. – Ha elhagynád az ént, akkor azonnal automatikusan következne a szolgálat. Ha arra fordítanád minden vagyonodat, hogy a szegényeket tápláld, elégethetnéd a tested,és akkor sem lesz benned szeretet. Tartsd meg a vagyonodat és hagyd el az „én”-t! Ne égesd el a tested, gyújtsd fel az egodat! A szeretet ekkor automatikusan megjelenik.

Galgovszki L. András

Business Coach

Felhasznált irodalom:

1.1.       Rinocérosz üzletkötés Nógrádi Bence 23.oldal

2.2.       Üzleti Patika Tonk Emil 112. oldal

3.3.       A vezető 21 nélkülözhetetlen tulajdonsága John C. Maxwell 86. oldal

4.4.       Gazdag Papa, szegény papa Robert T. Kiyosaki 187. oldal

5.5.       A madár dala Anthony De Mello 106-107. oldal

Kétbalkezes vagyok, csak érettségim van, nem értek a műszaki dolgokhoz, ha akarnék, bármikor le tudnék szokni, én ilyen vagyok, már túl öreg vagyok, még túl fiatal vagyok, nem is olyan rossz ez a helyzet, itt már nincs mit tenni, ez egyszerűen lehetetlen, meg van kötve a kezem, a piac rákényszerít, ha az anyám/apám nem nyomott volna el, most sokkal több önbizalmam lenne, majd ha befejezem, ha több időm lesz…

Ugye ismerős? Ki ne találkozna nap, mint nap ezekkel a frázisokkal, játszmákkal? Úgy tűnik ugyanis, hogy senki sem tudja kivonni magát a nagy kifogás című társasjáték alól. És bizony nem csak elszenvedői vagyunk, hanem hús-vér szereplői, játékosok, akik az egyik percben aktív, a másik percben passzív részvevőként, de csatasorban állunk. Felvesszük, vagy éppen hogy bedobjuk azt a bizonyos kesztyűt.

Mit is jelent a kifogás? A kifogás ürügy, arra hogy elkerüljünk valamilyen, számunkra kellemetlen dolgot, szituációt, például egy konfliktust, egy rázós helyzetet, vagy, hogy ne csináljunk meg valamit, vagy éppen, hogy megcsinálhassunk, vagy, hogy elodázhassunk egy döntést. A kifogás segítőtárs, haver, aki ártatlanságot, menedéket, védelmet biztosít, ami mögé bebújhatunk, elrejtőzhetünk, azért, hogy ne kelljen kiállnunk a világ, vagy még inkább magunk elé, hogy ne kelljen szembesülnünk tényekkel, helyzetekkel, hogy ne kelljen belenéznünk az elénk tartott tükörbe, hogy ne kelljen felvenni a másként látó szemüvegünket és sorolhatnám.

Jellemzően akkor használunk kifogásokat, ha valamit igazolni, megmagyarázni akarunk, akár másoknak, akár önmagunknak és eközben elszakadunk a realitástól, a valóságtól, a tényektől. Vegyünk egy klasszikust: hányszor hallottuk már túlsúlyos ismerősök, barátok szájából, hogy én nem eszem sokat, nálam ez hormonális probléma, sőt tovább megyek, családi örökség.

Nem vonom kétségbe, a túlsúly valóban több tényezős helyzet, azonban a tudomány mai állása szerint, ahogy nem lehet fénnyel táplálkozni, úgy a levegőtől sem lehet meghízni. Ergo az érintettnek ennie kell, mégpedig többet, mint amennyi, ahhoz szükséges, hogy a fogyás megindulhasson, és az ennek eredményeként elnyert optimális állapot fennmaradjon. Ráadásul, ha megkérnénk őket, hogy írják össze, hogy az elmúlt időszakban konkrétan mit tettek annak érdekében, hogy csökkentsék a súlyfeleslegüket, valószínűleg egy igen szerény listát kapnánk, rosszabb esetben odabiggyesztetnének néhány jónak tűnő kifogást.

A kifogás, bármilyen drasztikusan is hangzik tehát a hazugság egy formája. Amikor ugyanis kifogásokat gyártunk azt jellemzően tudatosan és célzottan tesszük, tisztában vagyunk, hogy mit akarunk elérni, vagy éppen elkerülni vele. Persze előfordulhat, hogy igaznak tartjuk a saját verziónkat, mondjuk, eljutunk odáig, hogy az agyunk boszorkány-konyhájában megfőzött magyarázat olyan tökéletesre sikerül, hogy mi magunk is elhisszük, de azért nem ez a tipikus.

Az is biztos persze, hogy nem élhetünk kegyes hazugságok nélkül. Azért vagyunk gondolkodó lények, hogy fel tudjuk mérni egy-egy szituáció jelentőségét, azt, hogy érdemes-e konfliktusba bonyolódni, felvegyük-e az elénk dobott kesztyűt, belebonyolódjunk-e egy kilátástalannak, értelmetlennek tűnő vitába, megbántsunk-e valakit, akit egyébként szeretünk, keltsünk-e felesleges feszültséget és így tovább.

Az én válaszom határozottan az, hogy ne! Nem élhetünk kifogások nélkül, segítségükkel ugyanis kezelni tudunk kínos pillanatokat, meg tudjuk könnyíteni saját és mások életét, elkerülhetjük a felesleges bántást, szorongást, ha úgy tetszik, számtalan eset van, amikor tovább gördítik a társas kapcsolatokat, fenntartják a harmóniát, őrzik a családi, baráti tűzhelyet, időt adnak olyankor, amikor még nem érezzük magunkat felkészültnek a döntésre. Következésképpen a kifogások többsége hasznos és ártalmatlan. Persze hosszú távon ezeknek is lehetnek mellékhatásai, hiszen ha lebukunk, csökken a bizalom, a szavahihetőség, ezt pedig emberi kapcsolataink szenvedik meg.

Az ennél súlyosabb probléma azonban ott kezdődik, amikor a kifogások károssá válnak, amikor megakadályozzák, hogy lépjünk, továbblépjünk, cselekedjünk, döntsünk, amikor zsákutcába visznek, vagy abban tartanak. A kifogások nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy ne legyünk képesek megoldani aktuális életfeladatainkat, megakadályoznak ugyanis abban, hogy időben cselekedjünk. Cinkostársaink a halogatásban, az ide-oda tologatásban, a kockázatok elhárításában, a terelésben. Sajnos azonban, mint ahogy mindennek a világon, ennek a magatartásnak is ára van, mégpedig igen súlyos, business coachként azt is mondhatom nyugodtan, hogy kemény forintokban mérhető a veszteség.

A kifogásokkal ugyanis elodázzuk a döntéseket, elszalasztjuk életünk nagy lehetőségeit, pedig jó, ha tudjuk, hogy ezek nem a végtelenségig állnak rendelkezésünkre, minden nagy lehetőségnek van „szavatossága”, ezen időpont után nem felhasználható, vagy ha mégis igen, akkor is csupán számottevően csökkent értékkel. Ráadásul tökéletesen mindegy, hogy milyen jónak tűnik az általunk végtelen kreativitással megkreált kifogás az adott pillanatban, életünk végén kizárólag az számít majd, amit átéltünk, amit megtettünk, amit megvalósítottunk, nem pedig az, amit elszalasztottunk.

A kifogások szorosan összefonódnak az ember problémafókuszált magatartásával, azzal, hogy hajlamosak vagyunk egy-egy nehéz helyzetbe beleragadni, ráfeszülni, magunkat odabéklyózni, csőlátást produkálni. Ez nem kritika, ez tény, viszont jó, ha tudjuk, hogy ez az attitűd megváltoztatható, elkötelezettséggel, szorgalommal minden problémás helyzet a javunkra fordítható. Coacként mindig arra motiválom az ügyfeleket, hogy vegyék le a tekintetüket a problémáról, ez ugyanis a siker kulcsa. Engedjék el a problémát, engedjék meg magunknak, hogy leszakadjanak róla, gondolkodjanak a megoldásokon, a lehetőségeiken. És ami nagyon fontos, hogy ne várják meg, hogy az adott helyzet az elviselhetetlenségig fokozódjon, ne ragaszkodjanak a megszokott álbiztonsághoz addig, ameddig az már akkora nyomással jár, hogy annál már minden jobb, akár a tényleges cselekvés okozta vélt, vagy még inkább valós bizonytalanság, kockázat is.

A problémákról nem lehet kizárólag csak beszélni, terveket szövögetni, ez a magatartás ugyan ideig-óráig megkönnyebbedést hoz, megnyugtat, hiszen egyelőre nem kell semmit csinálnunk, legalább foglalkozunk az üggyel, ráadásul terveink kommunikálásával elmondhatjuk, hogy azért tettünk valamit, ha mást nem elhatároztuk, hogy majd egyszer, valamikor ezt és ezt fogjuk csinálni. Vagyis találtunk legalább egy jó kifogást, hogy miért nem én, miért nem most, de összességében azért valljuk be, időt pazaroltunk.

Tény és való, hogy életünk egyik legnagyobb kihívása, hogy tudjunk szembesülni hiányosságainkkal és ezen felismerés mentén képesek legyünk irányt váltani, és ideje korán cselekedni, nem kárt menteni tehát, hanem kárt megelőzni. Coacként elkötelezetten hiszem, hogy az erő velünk van, kérdés, hogy mire fordítjuk? Kifogásokat gyártunk, amelyek segítségével hamvába halasszuk álmainkat, szép reményeinket, vagy ösztönös kreativitásunkat a megoldásokra, a ténykedésre fordítjuk az értékes, tartalmas, harmóniát és elégedettséget biztosító létezés érdekében. Tessék választani!

Dr. Füzi Mariann business és life coach írása