Civilizált társadalmunkban a stressz jelentős szerepet tölt be. Szinte minden helyzetben ki vagyunk téve stresszes helyzeteknek. Akár a dugóban ülünk, sorban állunk, munkahelyünkön, vagy akár otthon is. 

Az emberek legtöbbször, ha meghallják ezt a szót, annak csak a negatív, pejoratív értelmére gondolnak. 

Pedig kétféle stresszt tudunk elkülöníteni egymástól, az egyik a pozitív stressz (eustressz) a másik a negatív (distressz)

A stressz pozitív hatásai:  

1. Rövid távon a stressz ahelyett, hogy kikészítene minket, arra késztet, hogy megoldjunk egy adott problémákat, aminek köszönhetően nő az önbizalmunk, és ezáltal még a készségeinket is fejleszthetjük. A megnövekedett önbizalom hatására kevésbé félünk az új helyzetektől.  
2. Míg sok stressz hatására csökken a motiváció, addig a közepes és rövid ideig fennálló stressz segíthet a feladat megoldásában. Egy feladat közeli határideje például segíthet a feladatra való összpontosításban, az idő múlásával nő a motivációnk, hogy időben elkészüljünk vele.
3. A stresszmentes élet nem minden esetben jó, hiszen azokra a dolgokra vagyunk a legbüszkébbek, melyeket a legnehezebb volt elérni. Ha kitörölnénk a stresszt az életünkből, akkor számos értékes dolgot is elveszítenénk.
4. A stressz egyik legmeglepőbb pozitív velejárója, hogy képes javítani az emberi kapcsolatokon. Ha az emberek szeretve és megértve érzik magukat, akkor nem érzik magukat magányosnak.

Általánosságban elmondható, hogy a pozitív stressz rövid ideig áll fenn és utána a szervezet visszatér a nyugalmi állapotába, számos pozitív eredményt hagyva maga után. Ilyen lehet pl: szerelem, extrém sportok, vizsga helyzet, stb.

A tartós stressz a fiziológiai vagy pszichológiai válasz egy hosszan tartó belső vagy külső stresszes helyzetre. Ez az, ami igazán problémát jelenthet az életünkben. Ma már bizonyított tény, hogy a tartósan, huzamosabb ideje fennálló stressz betegségek kialakulásához vezet, ráadásul ezt nagyon gyakran, alattomos módon teszi, és már csak akkor vesszük észre, ha a betegség kialakult. Nem csak a túl sok munka, a megfelelési kényszer, de a nem megfelelő táplálkozás és a mozgásszegény életmód is stresszforrás. Érdekes módon a huzamosabb ideje fennálló stressz nagyon gyakran saját félelmeinkből táplálkozik. 

Személyiségünkből adódóan és a helyzettől függően, máshogy szállhatunk szembe a stresszes helyzetekkel. Más megküzdési stratégiát alkalmazhatunk. Az egyik a problémaorientált válasz, ilyenkor az adott problémára fokúszálunk és így próbáljuk azt megváltoztatni és a jövőben elkerülni. Az érzelemorientált megküzdési stratégiát akkor használhatjuk, ha a helyzetet magát megváltoztatni nem tudjuk. Ilyenkor a stresszhelyzetből adódó érzelmi reakciókra érdemes fókuszálni.  

A stressz, ahogy már korábban is írtam elkerülhetetlen, azonban nem kell, hogy kiszolgáltatottak legyünk ezzel szemben. Amikor úgy érezzük, hogy egyedül nem boldogulunk a megoldással, nem érdemes a végsőkig várni, érdemes szakember segítségét kérni, illetve a támogató közegnek is nagy szerepe lehet. 

Ebben nagy segítségünkre lehet a Coach, aki számos olyan eszközt adhat a kezünkbe, melyek hatékonyan csökkentik a stresszt, és ezek az eszközök későbbi stresszhelyzetekben is rendkívül jó szolgálatot tehetnek. 

Molnár Ágnes life coach írása

Számtalan olyan élethelyzet van, amikor egy jó mese irányítja figyelmünket és gondolatainkat. A mesék leggyakrabban a gyermeki személyiségfejlődés szempontjából jönnek szóba, holott coachként tudom, hogy hatásos a mese a képzelet beindítása, az akarat erősítése, a dilemma élethelyzetetek feloldása esetén is felnőtt korban.

Mesepedagógusként és meséket szerető magánemberként mindenkit csak bíztatni tudok, hogy találkozzon mesékkel, történetekkel gyakrabban.
Amikor fiam kicsi volt, minden este elutaztunk a Mesék Birodalmába. Óvodás korában csak rá figyelve olvasás nélkül meséltem. Két nagyon népszerű kitalált témánk volt. Az elsőt kisebbként, a másodikat nagyobb gyermekként hallgatta.

Az első téma volt, hogyan viszonyult ő a környezetéhez? Beleszőttem olyan élethelyzeteket, amit egy óvoda vagy család nyújthat egy kisgyereknek. Képzeletben odaadta a játékát pajtásainak, asztalt terített, nagyot köszönt az óvónéniknek, szerették egymást a nagyszüleivel. Mondanom nem kell, hogy a személyiségfejlődésére ez hogyan hatott. Kialakítottunk a mese által a jó szokásokat és fejlesztettük érzelemvilágát is.

A másik téma már nagyobb óvodásként talált meg minket. Az őserdőben játszódott, az Állatok Birodalmában. Két állandó szereplője volt mesénknek. Papi, a mindenkit támogató papagáj és Bölcs Bagoly, aki bölcsességével segített túl lenni a nehézségeken. Minden mese boldogan végződött.

Meséljünk! A világra jött gyermeknek arról, hogy mennyire örülünk annak, hogy közénk jött. A csecsemőknek a ritmikus, mozgásos, verses mesék a kedvenceik. A kisgyermeket érzései vezetik a világban, utánoz. Meséljünk a környezetünkről, a világ titkairól az ő szintjén. Szeretik a gyerekek ebben a korban a varázsmeséket, tündérmeséket is. A mese hősével könnyen tudnak azonosulni. Kamaszoknál az élettörténetek, az ifjúsági irodalmak kerülnek általuk olvasásra - ha megszerették az olvasást.

A felnőttek az élethelyzetüknek megfelelő, akár saját mesét is tudnak alkotni, a sors-meséket. (Szakember útmutatásával javasolt feldolgozni.)
A mesék kísérnek minket, fejlődik személyiségünk és a lelki világunk. A meséknek rengeteg fejlesztő hatása van, kár lenne lemondani róla.

A cikknek nem célja a tanulási képességek fejlődésének mesék általi bemutatása, de tudjunk róla, hogy ezeket a képességeket is célba veszi a mese. Meséljünk hát!

Győr, 2020.11.30.

Füves Zsuzsa

okleveles gyógypedagógus, mentálhigiénés szakember, tréner, coach, tanácsadó

www.fuveszsuzsacoach.hu

„Te coach vagy, tudsz abban segíteni a férjemnek, hogy legyen egy jó állása?” – kérdezte egy ismerősöm pár hónapja tőlem. Amennyiben igennel vagy nemmel kellene válaszolni, bajban lennék. A coaching során a coach és a kliens is felelősséget vállal. Elsősorban mindenki önmagáért, másodsorban a másikért, harmadsorban az ülésen történtekért. A delphoi jósda bejáratánál olvashatta, aki arra járt azt a bölcsességet, amit minden embernek magáévá kellene tenni: „Ismerd meg önmagad…” Kiegészíteném a bölcsességet, ismerd meg felelősségeidet is. Miért nem segít a coach egy jó munkahely megtalálásában? Mert nem ezért felel.

A coacing során a coach is fejlődik. Több diplomás emberként is elmondhatom, hogy egy-egy élethelyzet, egy-egy coaching ülés vagy tréning, engem is ráébreszt arra, hogy nem vagyok mindenható. Még többet kellene tudnom magamról és a világról is. Nekem is fejlődnöm kell folyamatosan. Önmagamat jobban megismerve, a klienst valamennyire kiismerve. A kliensünk nehézségét mindkettőnknek látnunk kell, értenünk és erőteljes munkával legyőznünk. Nyilván, akinek megélhetési problémája van, nem coachingra vagy tréningre fogja költeni a pénzét. Egy létéért küzdő cég, nem külső szakembert hív tréningre, mert erre nincs kerete. 

Hosszú távon gondolkodva, minőségi változás érhető el a coachingok és a tréningek során. Amennyiben vannak céljaink, bevonzzuk azokat az embereket, eszközöket és körülményeket, akik vagy amik segítenek a célok megvalósításában. Néhány coaching ülés kapcsán ezeket megtaláljuk, átbeszéljük, pártatlan, „helikopter szemléletű” coach segítségével. Természetesen a megfelelő célokat kell kitűzni, ebben az ülés is segít. Néha, csak a célok sorrendjével van a gond.

Egy diplomás emberrel arról beszélgettünk, hogy művészeti pályázatot adna be. Pénzzel és elismeréssel járt a nyertes pályázat. Ez neki való cél volt. Azt jártuk körül, hogy milyen forrásokra lesz szüksége a pályázat megírásához. Kimondta ezt a célját és sok mindent a cél köré szerveztünk. Számára ez elsőrendű cél volt, több más, kisebb cél előtt.

Én is utána néztem a pályázatoknak, a lehetőségeknek. Ezen a téren sokat fejlődtem, de közben kliensem személyisége is fejlődött. Jobban megismerte önmagát, a vágyait, az egyéni feladatait, számba vette régi tapasztalatait. Foglalkoztunk a győzelemmel, de a pályázati sikertelenséggel is.

Egy munkahely megpályázásánál hasonló körülményekkel kell foglalkozni. Kell, hogy legyen tudásunk önmagunkról. Kell, hogy higgyünk magunkban. Kell, hogy legyen jövőképünk. Tudjunk dönteni és jól szerepelni. Jól határozzuk meg a céljaink sorrendjét, mi hasznos számunkra és mi a minket romboló energia. Hol vannak a gátak, ezek felimeréséhez legyenek módszereink. Önmagunk megismerése, egy társ, egy jóbarát vagy éppen egy coach segíthet ezek rendezésében. Cél az, hogy kielégítő legyen a tevékenység, amibe fogunk. A tanulás, ami az ismereteink bővítését jelenti, a sport, amiben győzünk, mert győzhetünk, munkahely keresése, ami feszültséggel jár, de jól toleráljuk mert közben fejlődünk. 

A coach nem mindenható, szakember és ember.

Füves Zsuzsa

coach, tréner, tanácsadó

www.fuveszsuzsacoach.hu

A hagyományos intelligencia tesztekkel mindannyian találkoztunk már. Ezeket a feladatsorokat a 20. század elején dolgozták ki azért, hogy számszerűsíteni lehessen a feladatsort megoldók értelmi képességeit. A mai napig elfogadott megegyezés szerint a 100-as intelligencia hányados (IQ) az átlagos érték. A szóban forgó tesztek a logikai, vizuális és matematikai készségeket mérnek, de teljesen figyelmen kívül hagyják az egyéb erősségeket. 

Bizonyára mindenki ismer olyan embereket, akik hadilábon állnak a számokkal, de elsőrangúan zenélnek vagy tájékozódnak. Vannak olyanok, akik képtelenek eligazodni egy térkép segítségével, de csodálatosan rajzolnak. Mások kifejezetten jól kommunikálnak, és könnyen teremtenek kapcsolatot idegenekkel, vagy éppen anyanyelvi szinten beszélnek egy idegen nyelvet úgy, hogy soha nem jártak nyelvtanárhoz. Ezeket a képességeket a hagyományos IQ-teszt nem méri, de mégis létező, fontos, az egyén magán- és szakmai életét jelentősen befolyásoló erősségekről van szó. 

Howard Gardner a Harvard Egyetem ma is élő pszichológia professzora dolgozta ki a többszörös intelligencia rendszert a 20. század 3. harmadában. Gardner elutasítja a hagyományos értelemben vett intelligencia fontosságát és megkérdőjelezhetetlenségét: 

„Ideje kiszélesíteni annak spektrumát, hogy mit értünk tehetségen. A nevelés elsősorban azzal járulhat hozzá a gyermek fejlődéséhez, ha a tehetségének legmegfelelőbb pályára segíti, ahol elégedett lehet, és sokat nyújthat… Kevesebb időt kellene a gyerekek rangsorolására szánnunk, és többet arra, hogy ráébresszük őket velük született adottságaikra és tehetségeikre, és műveljük ezeket. Száz meg száz érdemes cél létezik, és számtalan készség és annak kifejlesztése juttathat el hozzájuk.” - Howard Gardner

Gardner modellje az intelligencia sokféleségét helyezi előtérbe. A Frames of Mind című kötet 1983-as megjelenése óta 8 féle intelligencia típust szokás megkülönböztetni. 

• logikai/matematikai
• verbális
• zenei
• vizuális
• mozgási/kinesztetikus
• interperszonális/szociális
• intraperszonális/saját magunk ismerete
• naturális/környezeti

Ez a sokoldalú intelligencia modell gazdagabb és részletesebb képet nyújt a kitöltőjéről, mint egy hagyományos IQ-teszt. Ennek az eszköznek a segítségével könnyen feltérképezhetők az erősségek, és elősegíthetjük saját magunk megismerését. A coaching során gyakran foglalkozunk a személyes fejlődéssel, melynek következtében az ügyfél alaposabb és mélyebb önismeretre tesz szert, eredményesebben lesz képes a kríziseket és problémákat lehetőséggé alakítani. 

Gáspár Álmos
gasparalmos.hu

Tanultam az elmúlt 20 évben pszichológiát, keleti-nyugati medicinát, egészségügyi szakvizsgákra tettem szert, ashramokban, zen-templomokban meditáltam, jógáztam szerzetesekkel  és közben mindig is a valódi önismeret érdekelt.  Megtudni, hogy miért vagyunk itt, mi az élet értelme és mi ad valódi szabadságot számunkra, függetlenül a folyton változó életeseményektől.  Hiszen egy duális világban a jó és rossz tekintetében, természetes módon a hegyet a völgy követi… Mindig. 

Túl sok energia különféle állapotokat fenntartani, melyek úgyis ellenkezőjükbe fordulnak idővel. De, akkor mi a megoldás? 

A life coaching egy nagyszerű eszköz arra, hogy egészséges pszichével rendelkező emberek számára tartózkodva a múlt elemzésétől, és konkrét tanácsoktól, más eszközökkel érjünk el hatásos eredményt.

Ez azt jelenti, hogy példának okáért megfelelő kérdéstechnikával segítjük az ügyfelünket.  Ezért pontosan onnan mélyítjük el az önismereti tudást, ahol éppen van az illető és a függőség helyett önmagában találja meg a valódi megoldást a kereső. Önmaga is bármikor alkalmazni tudja a megfelelő eszközt, ha elakad élete során. Az önismereti life coachingon kívül ez kiegészülhet esetleg oktatással is, ha bizonyos információra szüksége van a kliensnek vagy érdekfeszítőnek tart egyes témákat. 

Mindannyian a szabadságra, boldogságra, békére vágyunk

Az emberek szeretnék elkerülni a szenvedést és jól érezni magukat. Ezért különféle tárgyakra, élményekre, kapcsolatokra, ételekre, italokra és biztonságra vágyunk. Ez teljesen érthető. Ám, ha az önismeretünkkel nem foglalkozunk, akkor olyanná válhatunk, mint az az ember, aki hiába tud megvásárolni bármilyen ízletes ételt, amit csak szeretne, az mégsem okoz számára örömet egy oknál fogva.

Ez az ok nem más - ebben a szimbolikus példában -, hogy egy nagy seb van a szájüreg nyálkahártyáján, így bármilyen falat ételt fogyaszt el, mindaz egyben fájdalmat, szenvedést is rejteget a számára. Ha ugyanis a véleményt a ténytől nem tudom elkülöníteni, nem vizsgálom meg önmagam reakcióit, félelmeimet, vágyaimat, akkor teljesen szubjektívvé válok. 

 Kik vagyunk valójában a gondolatokon, érzelmeken, hangulatokon túl?

Erőfeszítés nélkül folyamatosan létezünk. A tudatunkban felmerülnek gondolatok, érzelmek, hangulatok, testérzetek és észlelések.  Azonosulva velük (identifikáció), ezek az impressziók okozhatnak  jó és rossz tapasztalatot egyaránt. Ahogyan egy krimi és vígjáték megtekintése után más-más hangulatunk van (amivel éppen azonosultunk). 

Ha feltesszük magunknak a kérdést, hogy „Kihez jön ez a gondolat?”,  „Ki érez szomorúságot/boldogságot, fáradtságot/energiát stb.?”, „Ki érzékeli a testtudatosságot?” akkor első körben az „én” jelenik meg válaszként. Ha sosem érjük be a felmerülő válasszal, hanem folytatjuk a kérdezést tovább nem törődve a válasszal: „Ki vagyok én?”, „Ki sétál/mosogat/gondolkodik stb.?”„Kiben jelenik meg az én?”, „Ki keresi a választ?” és így tovább, akkor érdekes dolgot tapasztalunk meg. 

Figyelmünk egy állandó, végtelen térre irányul és nem a benne felmerülő gondolatokra, érzelmekre, melyek természetes módon továbbra is felmerülnek, jönnek s mennek egymás után.

Ez a fajta alap, folyamatosan létezik a folyton változó gondolatok és érzelmek ellenére, amolyan alap szubsztrátumként. Ebben jelenik meg minden. Sőt, idővel azt tapasztaljuk, hogy ennek részeként. Ezzel azonosulva (a gondolatok, érzelmek helyett) teljesen objektívvé válunk. Fontos azonban, hogy a felmerülő gondolatok továbbgondolása helyett is használjuk a kérdéstechnikát továbbra is.

A megfelelő kérdéssel egy szemlélődő állapotban (introspekció) lassan felsejlik a személyiségünk, a félelmeink, ragaszkodásaink, vágyaink, melyek automatikusan tudatosulnak, és a helyükre kerülnek. Ennek köszönhetően mellékhatásként békét és boldogságot, szeretet, együttérzést élünk meg függetlenül attól, hogy mi történik velünk. 

Jó gyakorlást és tapasztalatszerzést kívánok! 

Keresztes Attila, személyes/online önismereti life coaching
www.keresztesattila.hu