„Az ezermérföldes út is egyetlen lépéssel kezdődik.”
Kínai mondás
Szülővé válni, annak tekinteni magunkat és elhinni,
tudatosítani, hogy megbirkózunk minden egyes feladattal, és közben büszkén – boldogan vállalni, hogy igen mi is hibázhatunk, nem 1 perces etap. Ez egy szép, nehéz, kihívásokkal, lehetőségekkel, és nehézségekkel teli folyamat gyermeknek, szülőnek egyaránt.
...és ahogy Vekerdi tanár úr is mondta, nem kell tökéletes szülőnek lenni, az elég jó szülőnek lenni, pont jó, pont elég. A tökéletességre való törekvéseink, megbénítanak minket, és nem hagyunk időt magunknak a szülővé válás folyamatának külső – belső hatásaink, hiedelmeink miatt. A külső nyomás pedig sokszor győz, és szinten mi magunk is el hisszük, mindig vagy csak időnként, hogy nem vagyunk jó szülők. Ítéletek, kéretlen tanácsok, mint például a ... mert mi így csináltuk „példamondatok” csak úgy özönlenek mindenfelől.
„Senki sem éreztetheti veled azt, hogy alsóbbrendű vagy, ha te nem egyezel bele.” Eleanor Roosvelt
Így a szülővé válásunk folyamatában számos pozitív-negatív élmény az, amely folyamatosan csiszolhatja vagy megtörheti testünket – lelkünket, és ez kihat gyermekünk viselkedésére és személyiségére is.
Megéléseink, a családból hozott hitrendszerünk – örökségünk, a társadalmi szokásrendszerek, hitrendszerek, nyomások pedig befolyásolják mindennapi szülői létünket, melyet tudatosan irányítani, és nem zsigerből cselekedni igazi önreflexív, tudatos személyiséget kíván. Jó hír, hogy mindezek kialakítása, fejlesztése ott rejlik bennünk, és megvalósítható kihívás, ha elfogadjuk azt.
A hibáinktól félhetünk, mert ösztönös védekező reakció, ott van bennünk, már ősidők óta, viszont felvállalni és tanulni belőlük az, ami megadja a lehetőséget az elég jó szülővé váláshoz. A helyzetek felvállalása, a lehetőségek megismerése, a megoldások keresése – tudatosítása Önmagunkba megvalósítható önállóan vagy szülőtársunkkal, vagy külső segítőszeméllyel is. Mert egy objektív külső szemlélő, pl: nevelési tanácsadó, pszichológus, coach, nevelő, mentálhigiénikus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, szociális munkás... nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy örömteli szülő – gyermek kapcsolatot tudjunk kialakítani, mely a bizalom, és egyben az önbizalom alapja.
...és hibákat folyamatosan elkövethetünk, ami nem baj, egy a lényeg legyen hozzá erőnk, hogy észrevegyünk, most ez nem volt kerek, nem érzem jól magam, és ennek hatásaként gyermekünk érzései és viselkedése sem feltétlen kerek. Mert gyermekünk viselkedése tükröt mutat Önmagunkról, szüleinktől átörökített nevelési metódusainkról, erőlködéseinkről...
„A szülők azok a csontok, amelyeken a gyerekek élesítik a fogaikat.” Peter Ustinov: Dear Me
...és hogy mit tehetünk szülőként, hogy szülői létünk boldogság legyen, melyben azért lehetnek gödrök és hegyek is?
...hogyan coacholhatjuk Önmagunkat szülőként?
... mikor érdemes coach vagy más segítő személy közreműködését kérni a szülői létünk fejlesztéséhez, tudatosításához?
A kérdésekre sokféle válasz érkezhet, függhet a segítő személy, például a coach és/vagy a szülő személyiségtől...
A közös pont mindegyik válaszban az lehet, hogy legyünk nyitottak, kommunikáljunk, fogadjuk el hibáinkat, a fejlődésre koncentráljunk (lépjünk ki a komfortzónás reakcióinkból), higgyük el képesek vagyunk a változásra, mélyedjünk el magunkban, ismerjük meg Önmagunkat, és fedezzük fel, hogy a fekete – fehér gondolkodás sem a barátunk a szülői létünk formálásban.
A szülői fórumok, szülői tréningek- és beszélgetések, a szülői értekezletek, a tanárokkal való beszélgetések, a szakmai irodalom olvasása, az Önmagunkra fordított idő tevékenységei, mely a flow hatását adják, és erőt adnak a szülői létünk kihívásaihoz, például: sport, zene, meditáció, sütés, festés, találkozás barátainkkal, a segítő szakemberekkel való találkozások – beszélgetések... segíthetnek a tudatosításban.
Egyszerűen teret és időt szükséges adni Önmagunknak – ezt hívhatjuk Énidőnek is - a szülői létünk fejlődéséhez, melyben nagyon fontos, hogy megismerjük személyiségünket, viselkedésünket, érdeklődésünket, motivációinkat... A külső szakmai támogatással pedig objektív szemet nyerhetünk magunknak.
Végül ismét a félelem, mely igenis lehet a jó barátunk ebben a folyamatban, mert megvédhet és fejleszthet is minket, ha elfogadjuk, hogy minden változás csírája bennünk van, nem más személyben, nem a körülményeinkben, nem a társadalomban..., és a számunkra ismeretlen új dolgok nem feltétlen rosszak és kellemetlenek, viszont tennünk kell a fejlődésért, mert magától nem valósul meg, és mert hatásuk akár egy életre meghatározhatja gyermekünk önbizalmát.
Hidd el nem vagy egyedül... mindig van egy személy, aki tükröt tart Neked, Ő a gyermeked, figyeld hát meg, légy vele amennyit csak lehet, játssz vele, beszélgess vele... mert így nem csak Őt, hanem saját magadat is jobban megismered.
„A gyermekek nem boldogok, ha nem hagyhatnak figyelmen kívül semmit: erre valók a szülők.” Ogden Nash
Kívánom minden szülőtársamnak a kitartást és türelmet a nehéz helyzetekhez, kívánom, hogy megtaláljátok a boldogság megélésének lehetőségét minden egyes szülő – gyermeki helyzetben, valamilyen formában, és kívánom, hogy találjátok meg belső erőforrásaitokat, vagy támogató – segítő embertársaitokat a tudatosságotok fejlődése érdekében, mert mindezekkel gyermekedet és Önmagadat is építed. Eredményeként boldog és bizalommal teli szülői – gyermeki kapcsolatban éled meg szülői léted.
„Az attitűd nem más, mint gondolati szokás – és a szokásokat meg lehet változtatni. Egy gyakran ismételt tevékenység egy magvalósított attitűddé válik.” Paul Myer
Készítette: Hegedűs-Gál Csilla - Szervezetfejlesztési tanácsadó, Proaktív business coach, Tréner
Kreatív Önfejlesztők: https://kreativonfejlesztok.hu/
LinkedIn profil: linkedin.com/in/csilla-hegedűs-gál-6bb94359
Facebook oldalam: Munkamotiváció
Elérhetőségem: mobil: 0620/4748-009;
e-mail: gal.csilla13@gmail.com
