Barbara Oakly és Terry Sejnowski a San Diego Egyetem professzorai, akik a Coursera (bárki által hozzáférhető online tanfolyamokat szervező cég - ld. https://hu.wikipedia.org/wiki/Coursera) közreműkö-désével közzétettek egy csokrot a tanulásra vonatkozó kutatási eredményekből valamint saját tapasztalataikból. A négy hetes kurzus anyaga alapján a magam és érdeklődő tanítványaim számára készítettem egy gyakorlatias összefoglalót a teljesség igénye nélkül, itt-ott beleszőve egy két megjegyzést, amit feltüntetek. (A teljes kurzus itt érhető el: https://www.coursera.org/learn/learning-how-to-learn#)
Két agyfélteke – két munkamódszer
Két agyféltekénk eltérően működik. A bal félteke egyszerre egy pontra fókuszál és logikai rendet követve egymás után vizsgálja meg a dolgokat, ami időigényes folyamat. A jobb félteke ezzel szemben ’elengedett’ üzemmódban a „nagy képet” ragadja meg, összbenyomást közvetít. A két eltérő megközelítés egymást támogatja, kiegészíti.
Noha figyelmünk összpontosítása elkerülhetetlen, nemcsak erre van szükségünk az eredményes tanuláshoz. Meg van a szerepe a testmozgásnak, legyen akár házimunka, kertészkedés vagy testedzés; fontosak a társas kapcsolatok (bizonyos hormonok működését is serkentik!); emellett lényeges a kikapcsolódás és az alvás is, mialatt a tudatalattink tovább dolgozik a háttérben, és szervezetünk méreganyagoktól szabadul meg.
Számos nagyszerű ötlet született a két agyfélteke különleges összjátékából. Miután valaki sokat foglakozott egy kérdéssel – koncentrált és töprengett -, a megoldás akkor érkezett, amikor gondolkozásában nem tett érte erőfeszítést, sőt akár álmában, abszolút elengedett üzemmódban, amikor csupán tudatalattija volt „ügyeletben”. (pl.: Friedrich Kekulé így fedezte fel a benzolgyűrű szerkezetét.)
Kiindulópont
Agyunk egy természetes érési folyamaton megy keresztül, ami legalább 25 éves korunkig eltart. Ám nemcsak az izmokra, hanem gondolkodási képességünkre is érvényes: használd, különben elveszíted. Testünk mellett tehát gondolkodásunkat is gyakorlatoztassuk és állítsuk kihívások elé. Fizikai szinten a megfelelő „üzemanyagról” megfelelő oxigénellátással, táplálkozással és elegendő folyadékbevitellel gondoskodhatunk testünk, agyunk számára. Természetesen ez csak az egyik oldal. Lássuk a másikat:
Talán mindannyiunk számára alapvető, hogy akkor tudunk koncentrálni és kikapcsolódni is, ha jóban vagyunk magunkkal, az életünkkel és a többi emberrel. Belülről építkezhetünk kifelé, azaz gondolatvilágunk képezi szavaink, cselekedeteink, szokásaink és jellemünk alapját. Ezért tartsuk karban gondolkodási szokásainkat. (Megjegyzés: ide kapcsolódnak Dr. Caroline Leaf agykutató kutatási eredményei: Az igazságkereső, szeretet-, és jóakarat vezérelte gondolkodásnak illetve a félelemből, haragból születetteknek eltérő - jótékony illetve kártékony - fizikai, kémiai hatása van agyunkra, szervezetünkre. Mivel azonban – a 80-as években tanultaktól eltérően – naponta születnek idegsejtek, képesek vagyunk a változásra, korábbi, káros gondolatkörök felülírására.)
Törekedjünk jó hozzáállásra úgy általában, hiszen ennek egyik hozadéka, hogy a tanulás is jobban megy. Tartsuk kézben érzelmeinket, vállaljunk felelősséget gondolkozásunkért. Próbáltál már úgy tanulni, hogy bosszús voltál valami miatt, vagy lelkifurdalásod volt, mert bántóan viselkedtél? (Megjegyzés: Dr. Caroline Leaf tanácsa: figyeljük, meg miken gondolkodunk. A rossz gondolatoknak adjuk ki az útját. Döntsük el, hogy megválogatjuk, mi tartózkodhat az elménkben. A gondolatok fizikai teret foglalnak el és növekednek agyunkban, ha megengedjük nekik. Ha hagyjuk, a nem előrevivő gondolatok elveszik a teret a hasznos, építő gondolatoktól.)
Légy hálás a jó dolgokért, és próbálj valami pozitív hozadékot is meglátni a látszólag kedvezőtlen történésekben. Ne pazarold az idődet zsörtölődésre. Ha van rossz szokásod, vállald a felelősséget és cseréld le egy hasznosra!
Tervezés
Tanulásunk akkor a legeredményesebb, ha ideális a motivációnk. Egy „papírral” való dicsekvés vagy átevickélés valamilyen vizsgán nem tartozik ezek közé. Jó hír, hogy a sikerhez szenvedélyre és kitartásra van szükség, nem pedig különleges képességekre. Jó motivációval tehát hozzáfoghatunk a tervezéshez! Ajánlatos napi és heti terveket készíteni, melyekbe kikapcsolódásra szánt időt is célszerű rögzíteni. Lefekvés előtt fussuk át a másnapi tervet, hogy tudatalattink dolgozhasson rajta az éjszaka folyamán, mintegy felkészítve bennünket! Természetesen heti feladataink vasárnap esti áttekintésének is ugyanilyen kedvező hatása lehet.
Mi történik, ha a megvalósításba kezdve, vagy menet közben szembekerülünk a halogatás rémével? Segíthet, ha koncentrációt igénylő feladataink alatt kizárunk minden lehetséges zavaró vagy elterelő tényezőt. Hasznát vehetjük a 25+5 technikának is, azaz 25 perc koncentrációt tűzünk ki célul, amit 5 perc lazítás követ. Az időt akár színes konyhai időmérővel is beállíthatjuk (Megjegyzés: ha téged zavar a hangos ketyegés, természetesen a telefonodat is használhatod. Ha pedig olyan szerencsés vagy, hogy hosszabb ideig is belefeledkezel a koncentrálásba, és megszűnik körülötted az idő - Flow élmény! -, nehogy mereven kezeld az időkereteket).
Ugye gyakran bátorító, sőt egyenesen vigasztaló lehet, hogy csupán 25 perc koncentrálás a cél, hiszen ennyit biztosan „kibírunk”? És hogy mi legyen a lazításra szánt 5 percekkel? Lehet virágot locsolni, inni, falatozni egy kicsit, de akár kutyánkkal, vagy falevelek összesöprésével is tölthetjük az időt (Megjegyzés: de be is programozhatjuk a mosógépet és a többi öt--tízperces házimunkát is dupla hasznunkra fordíthatjuk :-).
Készíts konkrét mini-projecteket, azaz oszd fel a munkát részfeladatokra. (Megjegyzés: A mamut feldarabolása technika: egészben nem tudod hazavinni a zsákmányt). Élvezd a sikert egy-egy részcél elérésekor, sőt, ünnepelj az állomásokon! Legfeljebb 3-4 óra intenzív, koncentrált tanulással számolj naponta.
Lehet, hogy az embereknek ahhoz az 50%-ához tartozol, akik több-kevesebb gyakorisággal átélik az imposztor szindrómát. Mit tegyél? Lépj tovább!
(Megjegyzés: Imposztor szindróma - kb. teljes alkalmatlanság érzése. Itt is olvashatsz erről bővebben:
http://utikalauzanatomiaba.blog.hu/2016/04/19/5_tipp_az_imposztor_szindroma_lekuzdesere
Vesd bele magad
Vegyél igénybe elérhető forrásokat, tégy fel kérdéseket és válaszold meg őket, majd magyarázd el a tananyagot magadnak immár segédanyagok nélkül, ezzel is elevenebbé téve a feladatot. Olvass és idézd fel az olvasottakat. Használj allegóriákat és metaforákat. Légy leleményes és találj ki kapaszkodókat emlékezeted számára (memory hooks), hogy segítségükkel könnyebben felidézhess egy-egy tartalmat. Növeld memória „izmaidat”. Váltakozva használj különféle technikákat, aknázd ki kreativitásod, képzelőerőd lehetőségeit. Egy szövegben csak akkor húzz alá bármit is, ha már megértetted, miről szól az adott szakasz.
Annak érdekében, hogy elkerüld a túlzott magabiztosságot, tanulj együtt másokkal. Mindenkinek van „vakfoltja”, olyan terület, amit nem ért, vagy ami felett átsiklott és lehet, hogy ezekre csak mással vagy másokkal való együttműködés során derül fény. Hasznos lehet ebből a szempontból az is, ha valakinek megtanítod a frissen elsajátítottakat.
Koncentrálj magára a folyamatra, akkor és ott, pont arra, amit tanulsz. Ne az eredmény lebegjen a szemeid előtt. (Megjegyzés: ha biciklizés közben teljesen az tölt be, hogy de jó lesz már hazaérni, akkor megeshet, hogy veszélynek teszed ki magad, és nem veszed észre a gödröt sem magad előtt.)
Amikor nekilátsz egy nagyobb anyagnak, könyvnek, jegyzetnek, vess egy pillantást a nagy egészre: Miről szól a könyv? Milyen fejezetekből áll? Hogyan kapcsolódnak ezek egymáshoz? Megjegyzés: Mint a múzeumban: Pl. Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt c. képét először távolról nézed. Ha viszont a kép közepén lévő kisgyerek arcát vizsgálod meg egész közelről, majd az arcokat veszed sorra részletesen, jóval több időbe telik, mire megismered a képet, megérted a szituációt.
Hasznos és frissítő lehet, ha egy teljesen új dolog elsajátításába is belekezdesz (pozitív transzfer).
Az ismétlés szerepe
Koncentrálj, értsd meg és gyakorold. Az ismétlésnek kulcsszerepe van a tanulásban. (Megjegyzés: Mi magyarok ne tudnánk ezt? „Ismétlés a tudás anyja!” - hallottuk és talán mondtuk is már sokszor.) Ütemezett ismétléssel tudod az anyagot rögzíteni a hosszú távú memóriádban. Ütemezett ismétlés: az anyag két átismétlése között egyre növeled a távolságot. (Pl.: Amit hétfőn olvastál el, értettél meg, azt kedden, majd csütörtökön, majd vasárnap futod át újra – hétfőn jöhet a dolgozat, felelés. Aztán átnézed egy hét, majd két hét és egy hónap múlva).
Ilyen módon tehát a rövid-távú memóriádból átkerülnek az ismeretek a hosszú-távon megőrzöttek és felidézhetőek közé. A közvetlenül alvás előtti és a kora reggeli ismétlés különösen is hatásos. Este „táplálékot” adsz a tudatalattidnak, amin dolgozhat, reggel pedig, amikor még elmédet nem borítják el a napi feladatok, fogékonyabb vagy, ráadásul az a sikerélmény is ér, hogy már elvégeztél egy fontos feladatot.
Nyelvtanulás
A gyerekek (Megjegyzés: jó esetben) nem maximalisták, és ez nagy előnyt jelent! Nem félnek hibázni, nem elemzik túl a dolgokat és játékosak. Tanulj tőlük!
Ha új nyelvet tanulsz, akkor beszélj, kommunikálj az első naptól kezdve! Mindannyiunk számára adott a virtuális nyelvi környezetbe „merülés” lehetősége. Korábban ezt csak egy valódi utazással lehetett elérni.
Haladj a kisebb egységektől a nagyobbak felé: szavakat szószerkezetben, majd kifejezéseket, azután rövid mondatokat tanulj, végül jöhetnek a hosszabbak. A nagyobb egységeket a megtanult kisebbekből állíthatod össze, így időt és energiát takarítasz meg ahhoz képest, mintha állandóan csupán elszigetelt szavakat próbálnál összeilleszteni a fejedben.
Hogy vizsgázzunk eredményesen?
A vizsga vagy dolgozat előtt megfelelően készülj fel. Gyakorláskor takard le a kérdésekhez tartozó válaszokat és felelj rájuk. A kérdésekben haladj visszafelé vagy meghatározatlan sorrendben.
A vizsga előtti napon természetes reakció, hogy az agyad energiát gyűjt, pihen, tehát ajánlatos csupán lazán feleleveníteni az anyagot (Megjegyzés: tapasztalatom szerint némi könnyű házimunka, kertészkedés, lazítás a szabad levegőn – akár fagyizás, sütizés – vagy egy kellemes baráti beszélgetés szüneteiben.) Tesztírás közben kellemes izgatottság a célszerű, félelem nem. Lélegezz mélyeket a hasadból. Ha félsz, nézz szembe a félelmekkel, és legyen B terved egy sikertelen vizsga esetére, akár még a karrieredre nézve is.
Ha elakadsz egy feladatban, lépj tovább a következőre. Ne vessz el a részletekben. Ugorj egy könnyebb feladatra és végezd el azt, mintegy pihenésképpen. Ez alatt az agyad a háttérben dolgozik a nehezebben kérdésen!
Írás, fogalmazás:
Mielőtt írásba fogsz, gyűjts ötleteket minél szélesebb körből. Készíts vázlatot, nyomtasd ki és a szöveged szerkeszd papíron. Az írás kreativitást, szabad gondolatáramlást igényel, szerkeszteni viszont csak fókusz-üzemmódban lehetséges. Tehát írj, ahogy jönnek az ötletek, és a szerkesztéssel ne törd meg ezt az szabad, alkotó folyamatot, hanem hagyd akkorra, ha az ötletáramlás véget ért, és az írással (egy adott rész leírásával) végeztél. Írj világosan, egyszerűen, rövid szavakban és mondatokban. Használj példákat, metaforákat, cselekvő igéket, és hasznos, ha kerülöd a túlzott elvontságot. Mivel az írás egy intenzív, összetett tevékenység, rendjén van, ha kihagysz pár sort, bekezdést, és apránként jutsz előre. Szükséges szünetet tartani: egy 20 perces szundi vagy valamilyen elengedett üzemmódban végzett gyakorlati tevékenység jótékonyan hat.
Kovács Katalin life coach írása
