Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Élménybeszámoló – HEROikon – Hősök tere Nemzetközi Konferencia 2015

Október 1-én az Uránia Filmszínház megtelt látogatókkal, híresebbnél híresebb szociológusokkal, hálózatkutatókkal, pszichológusokkal és más előadókkal. Immár másodszor rendezték meg a Hősök Tere Nemzetközi Konferenciát, a HEROikont.

Az előadásokat Orosz Györgyi felkonferálása nyitotta meg, majd Philipp Zimbardo kérte meg a közönség tagjait, hogy minden szünetben igyekezzenek helyet cserélni, és új embereket megismerni.

Ehhez kapcsolódva jött a színpadra Harcsa Veronika, az első előadó, aki arról számolt be, hogy milyen élmények érték azalatt az egy hónap alatt, amíg azt tűzte ki céljául, hogy minden nap megszólít egy idegen embert, és beszélgetésbe elegyedik vele. Történeteivel szemléletesen megmutatta, hogy mennyire lekorlátoznak minket a saját előítéleteink.

Az ő üzenete: Az előítéletesség lekorlátoz!

Utána ismát Orosz Györgyi jött fel a színpadra, aki egy gyufás kísérletre kérte fel a közönséget: 1 perc alatt 6 db gyufából kellett 4 db szabályos háromszöget létrehoznunk. Az egy perc lejártával megkérte a publikum tagjait, hogy tegye fel az a kezét, akinek sikerült – hát nem volt a magasban túl sok kéz. Mégsem voltak elkeseredve azok, akiknek nem sikerült. De miért? Mi az oka annak, hogy van olyan sikertelenség az életben, ami hatással van ránk, és van olyan, ami pedig nincs: ezt taglalta részletesebben, majd megmutatta a gyufás kísérlet megoldását: ahogy arra számítani lehetett a sikertelenség oka az volt, hogy a többség csak síkban gondolkodott, míg a megoldás térben jön létre, egy tetraéder formájában, tehát a mi korlátolt, kétdimenziós gondolkodásmódunk volt a kudarcunk oka.

Az ő üzenete: a saját sikerünk csak a saját korlátainkon múlik: ha nem korlátozzuk be magunkat, sokkal többre lehetünk képesek!

Őt követte egy videóüzenet formájában Carol S. Dweck, aki a mindsetről beszélt nekünk. A mindset egy olyan gondolkodásmód, szemlélet, felfogás, vélemény, mentalitás, ami az attitűdünkben merül ki. A véleményünk, hogy valamire képesek leszünk-e vagy sem. Fontos még idejében felismerni a negatív, korlátozó mindsetet, és hasznos trükk lehet, ha megnevesítjük: adjunk neki emberi nevet (fontos, hogy ne a sajátunk legyen!), és amikor érezzük, hogy elhatalmasodik rajtunk ez a belső kritikus hang, hogy képtelenek leszünk valamire, győzzük meg, hogy nincs igaza, és érvekkel támasszuk alá, hogy miért leszünk mégis képesek végigvinni az akaratunkat, ami egyfajta átkeretezés saját magunknak.

Az ő üzenete: nevezd el a mindseted, és győzd meg, hogy sikeres leszel!

Őt Nyáry Krisztián követte a sorban, aki 3 magyar hősről hozott el meghökkentő történeteket: bemutatta az első Magyar Mentőszolgálat megalapításának történetét, és magát az alapítót is Kresz Gézát, az első magyar gyógyszergyár alapítóját Richter Gedeont valamint az első magyar pilótanőt, Steinschneider Lillyt. Mindhármukban az a közös, hogy nem hallgattak a negatív ellenvéleményekre, és saját maguk és koruk hősévé váltak, és Nyáry Krisztián is erre próbálta felhívni a figyelmet.

Az ő üzenete: válj a saját hősöddé!

Nyáry Krisztián után Havasi Zoltán, a Budapest Bike Mafia alapítója vette át a stafétabotot. Ő a szervezet alakulásáról számolt be, arról, hogy hogy jött az ötlet, hogy segíteni kell a rászorulóknak, a támogatásokról, az indíttatásokról. Saját bevallása szerint ő egy roppant frusztrált ember volt mindaddig, amíg csak a problémával szembesült, (ami az ő esetében a hajléktalanok és rászorulók nehéz helyzetét jelentette) de a megoldással nem. Aztán látva a szervezet sikerét megfogalmazta a jótanácsát, ami így hangzik:

Az ő üzenete: tegyél az ellen, ami zavar!

Őt követte a nap sztárvendége, professzor Philip Zimbardo. Zimbardo neve egybeforr mára a szociológiával és a szociálpszichológiával, leghíresebb kísérlete a stanfordi börtönkísérlet, most azonban más témával állt elő: egy 10 lépcsős programban bemutatva ismertetett velünk egy akciótervet, amit végigvíve jobban tisztába lehetünk önmagunkkal és ezáltalán másokhoz is segítőkészebben és elfogadóan állhatunk. A 10 pontban ilyen általános érvényű tulajdonságok szerepelnek, mint tudatosság, szerénység vagy önreflexivitás, intuíció vagy éppenséggel az, hogy ne kövessünk vakon bárkit.

Az ő üzenete: először magaddal legyél tisztában ahhoz, hogy mások hősévé válhass!

Gerendai Károly, a SZIGET alapítója a kudarcairól és az azokból való talpraállásról beszélt. Mesélt a gyerekkoráról, és arról, hogy a történelmi veszteséges 2013-as Sziget után jött a felismerés, hogy két lehetőség van: vagy megújúlnak, és alkalmazkodnak a megváltozott a körülményekhez, vagy bezárhatnak. Ő előbbit választotta, és a 2014-es már egy rekord nyereséges év lett. Előadásával rámutatott arra, hogy ne féljünk hibázni, ha abból tanulhatunk.

Az ő üzenete: ha hibázunk, de tanulunk belőle, akkor az nem hiba volt, hanem lecke.

Barabási Albert-László egy merően új szemléletmódot hozott be a sikerről: rávilágított arra az eddig nem túl hangsúlyos, ám de nem elhanyagolható aspektusra, ami a teljesítmény és a siker között van: a közösségek fogadtatására a teljesítményre. A teljesítmény egy objektív dolog, aminek van felső határa, míg a siker egy kevésbé behatárolható fogalom ilyen szempontból.

Az ő üzenete: ahhoz, hogy sikeresek legyünk nem csak magas teljesítményre van szükségünk, hanem a közösségek elismerésére is.

Emil Bureau, az MIT neurológus professzora a konfilktusokról, azok kialakulásáról és kezelésük lehetséges kimeneteléről tartott előadást. Bemutatta több példán át a nemzetek közti konfliktusok hasonló folyamatati, pszichológiai határait, hogyan lesz a reményből kétségbeesés és fordítva, hogyan lehet a kétségbeesésből reményt formálni. Példákkal alátámasztva továbbá beszélt még a pozitív normamegfogalmazás előnyeiről a tiltással szemben.

Az ő üzenete: a pozitív normák mindig érthetőbbek és hatékonyabbak, mint a tiltások.

Sorainkat Al Ghaoui Hesna előadásának bemutatásával zárjuk, aki hadi tudósítóként is dolgozott, főként a Közel-Keleten. Történeteivel megismertett velünk olyan szituációkat, amikor a félelem uralja az elménket. Ő azonban rájött, hogy a félelem szolgálhat üzemanyagként is: olaj lehet a tűzre, de fel is pörgethet minket és még jobb teljesítményre sarkallhat ezáltal.

Az ő üzenete: ne féljünk a félelemtől, nézzünk bátran szembe vele, ismerjük be, hogy félünk, és ez esetben nem a leblokkolást és a pánikreackiót váltja ki belőlünk, hanem azt a feszült pozitív hatást, amire szükségünk van.

Szkróbó Tamás business coach gyakornok írása

0 Tovább

Teljesítmény vagy siker?

Élménybeszámoló: HEROikon – Hősök Tere konferencia, avagy mit tehet az egónk értünk?

Mindannyian szeretnénk sikeresek lenni valamiben. Van, akinek a sport, van, akinek a munka, másnak  a családi életben elért sikerek a legfontosabbak az életében. De mit is nevezünk sikerenek tulajdonképpen? A magas teljesítmény egyenlő a sikerességgel? Korántsem.

Mi a különbség a sikeresség és a teljesítmény közt? Látszólag semmi, azonban ha közelebbről megnézzük, észrevehetjük, hogy sokan a környezetünkben magas teljesítménnyel bírnak, mégsem sikeresek, vagy nem úgy, ahogy ők szeretnék.


Barabási Albert-László, a világ egyik leghíresebb hálózatkutatója tartott előadás a HEROikon  - Hősök Tere konferencia keretében a sikeresség és a teljesítmény kapcsolatáról. Mi a teljesítmény? Egy objektív mérőszám, lehet darab, km, másodperc, euró, bármi. Össze tudjuk hasonlítani, meg tudunk különböztetni belőle több kategóriát.

Na de mit jelent a sikeresség? Mindenkinek mást. A sikeresség fogalma a magas szintű teljesítményen felül behoz még valamit, amivel eddig nem számoltunk: a közösség elismerését. Sikeresek csak úgy lehetünk, ha elismerik a teljesítményünket, azonban magas teljesítményt nyújthatunk, átütő sikerek nélkül is.

Vegyük példának Usain Boltot és Tyson Gay-t: Usain Bolt 9,58 s alatt futott a 100 m-t 2009-ben és ezzel ő lett az abszolút világrekorder. Tyson Gay 9,69-dal lett mögötte a második, a különbség kettejük közt mindössze 11 századmásodperc, azonban ha megkérdezzük az embereket, hogy mondjanak olimpiai sprintereket Usain Bolt neve biztosan fel fog tűnni, míg Tyson Gay-é már nem feltétlenül. Peddig kettejük csúcsteljesítménye közt mindössze 11 századmásodperc a különbség.

Tehát fontos tisztázni, hogy nekünk mit jelent egyáltalán a sikeresség, amikor azt tűzzük ki magunknak egy coaching folyamatban célként, hogy szeretnénk sikeresek lenni. Fontos-e, hogy sikeresek legyünk vagy megelégszünk csupán a magasabb teljesítménnyel? A teljesítmény, produktivitás, hatékonyság rólam szól, míg a siker egy közösségi elismerés, megjelenik a diadal, a hírnév is. Egy másik fontos nézőpont, amit meg kell említenünk még, hogy a teljesítménynek van egy határa: van egy bizonyos pont, aminél már nem lehetsz erősebb, jobb, gyorsabb, okosabb. De a siker korlátlan, így csak rajtad áll, hogy meddig mész el!

Te mit tettél ma annak érdekében, hogy sikeres legyél?

Szkróbó Tamás business coach gyakornok írása

0 Tovább

Mitől siker a Siker?

A hétköznapok rohanásában és az egymás mellett létező értékrendek világában egyre nehezebben tudjuk megfogalmazni a siker szó valódi értelmét. Egyrészt túlzott használata felszínessé, elcsépelté teszi, másrészt a társadalom, a közvetlen környezet  jelentősen befolyásolhatja, torzíthatja saját illetve mások sikereinek megítélését.

Abban viszonylag egyetérthetünk, hogy a siker szó hallatán pozitív érzésekre, élményekre, eredményekre gondolunk. Főként, ha ellenpólusként a bukás, a sikertelenség szavakat említjük.

Mint a coaching folyamatok legtöbbjében, itt is kulcs jelentősséget kap a tudatosság. Az a szellemi állapot, amit feltétele annak, hogy a siker valódi értékként és élményként tudjon létjogosultságot kapni saját életünkben.

Képzeljünk el Bent, a hegymászót, aki órákon, napokon át kaptat fel a magas hegyre.  Állja a zord körülményeket, a megpróbáltatásokat. Minden fizikai és mentális energiáját összegyűjtve méterről méterre küzd, lemond, és halad kitűzött célja felé.  Majd, amikor a csúcsra ér, kinézi és elindul a következő hegycsúcs felé. 

Most képzeljünk el egy másik hegymászót, Athonyt. Aki órákon, napokon át kaptat fel a magas hegyre. Állja a zord megpróbáltatásokat. Minden fizikai és mentális energiáját összegyűjtve méterről méterre küzd, lemond, és halad kitűzött célja felé. Útközben megállt, az elszökkenő zergét megnézte, átélt napfelkeltéket és napnyugtákat. Fotókat készített magának az útról, illatokat, hangulatokat, hangokat raktározott el. Figyelte, ahogyan teste reagált, az izmait, ahogyan fájtak, a szomjúságot, az éhséget, az oxigén hiányt.

Anthonyhoz emberek csapódtak az út során es ő is csapódott másokhoz. Megvitatták az út nehézségeit, kisegítették egymást a bajban. Majd elváltak, mert a hegycsúcs mindenkinek a sajátja. Anthony felérve a célhoz megállt. Körbenézett a csúcson. Élvezte az előtte elnyúló tájat. Átadta magát az ünneplésnek. Végiggondolta az elmúlt időszakot és elégedettség töltötte el. Majd a megújult erővel, amit kapott az út alatt és a sok tapasztalattal a háta mögött- nem vesz még egyszer ilyen cipőt, kinézte és elindult a következő hegycsúcs fele.

Ben es Anthony ugyanazt a hegyet mászták meg. Ugyanazt a hegycsúcsot érte lábuk. Majd, ugyanazt a hegycsúcsot szemelték ki következő úti célként is. Mégis, a hegy tetején teljesen más minőségben vannak fent.

Két ember volt aznap a hegy tetején. Az egyik a térképet nézte, amikor felért, a másik a tájat. Mindkettő fent volt. Mindkettő elérte a célját. Az egyik feladatot oldott meg, a másik sikeres.

Ebben a felfogásban a Siker az az (én) állapot, amikor tudatosan megéljük, a befektetett energiánk eredményét, eredményeit.

A siker egy időben behatárolható, energia bevitel csúcspontjaként értelmezhető, irányított cselekvés eredményének tudatosan megélt, megünnepelt állapota. Ezen elgondolás alapján nem elég valamilyen cél elérése, ahhoz, hogy az eredmény ne egy lematerializálódott vízió legyen csupán,

  • át kell élnünk az eredményt,
  • értékelnünk kell,
  • tudatosítani
  • örülni, és
  • megosztani a sikerünket.

Amennyiben a sikert, mint egy folyamat eredményét értékeljük, a legegyszerűbb képlet az lehet:

Befektetett Energia / Eredmény +Tudatos Eredmény Megélés = Siker

Visszatérve a korábbi példához , ha a két hegymászó energia szintjét nézzük a Sikeres Ember, Anthony amikor  eléri a célját energiákat szabadít fel annak ellenére, hogy korábban felhasználta már azokat. Van miből táplálkoznia a következő feladathoz. Elért eredménye több, mint egy feladat teljesítés, pozitív élmények sorozata is egyben- mikrosikerek, öröm, önelégedettség párosul a megoldás mellé.

Ezzel szemben Ben hosszútávon tagadhatatlan hatékonysága, eredményessége ellenére is a kiégés biztos útjára lép.

A siker nem egy homogén, egyirányba mutató tényezők összessége. Nagyon fontos az a tény, hogy  a sikerbe vetett energia ellenpólusai is részei a sikernek. A  befektetett energiák mellett a megjelennek a külső, belső a látszólag sikert nem támogató erők, melyek a sikert valamilyen dimenziójában (idő, minőség, mennyiség, konfliktusok stb.) hátráltatja.

Az egyén sikerélményét jelentősen befolyásolja, hogy ezeket az ellenpólusokat miként értékeli.  Amennyiben a befektetett energiát hátráltató erőhatásokat –mind külső, mind belső, a siker folyamatának szerves részeként értékeli, és azt beépíti a sikerbe, később a sikert erősítő tényezőként jelenhet meg.

Hogyan lehet a sikert hátráltató energiákkal nagyobb sikert elérni, mint ami eredetileg célunk volt?

Abban az esetben, ha ezeket a tényezőket, mint lehetőség vesszük figyelembe, vagyis úgy tekintünk rájuk, mint egy általunk pl. fel nem fedezett más megoldási útra, akkor vagy jövőbeni sikereink elérésénél tudjuk őket alkalmazni, um. figyelembe vesszük és energiát takarítunk meg, vagy beépítjük, mint konstruktív, a mostani, vagy jövőbeni sikert támogató elemet.

Ebben az esetben saját sikerünk formulája eképpen változik:

(+)Befektetett Energia+(+) Tudatos Eredmény Megélés-(-) Ellenpólus=Siker Most es vagy Jövőben pozitív externáliával

Vagyis a tervezett Sikerüknél jóval többet érhetünk el, melynek eredményét vagy közvetlenül élvezhetjük, vagy jövőbeni sikerek eléréséhez szükséges energiákat csökkentheti le.

Természetesen, mint minden egyenletben itt is erősen befolyásolja a Siker nagyságát az egyenletben szereplő tényezők nagysága.

Önmagában a Sikerhez tehát nem elég elérni a céljainkat. Útközben meg kell állni, összegezni, hová jutottunk,elemezni, tudatosítani  milyen hatások értek bennünket, azokra  hogyan reagáltunk. És amikor elérjük a kitűzött eredményt hagyni magunkat ünnepelni, ünnepeltetni.  Így tudunk rá építkezni újra és újra. Tanulni abból, ami segít, megerősödni, és a siker ünneplésében pozitív attitüddel feldolgozni a buktatókat, amikkel találkoztunk.

Mert a Siker ettől lesz emberi, előremutató és a miénk.

szerző: Fekete-Budai Nikolett

Mind Coaching

https://www.facebook.com/Mind-Coaching-1384421291864632/timeline/

0 Tovább

“Multi”-ban élni

Egészen mostanáig a teljes aktív életemet multinacionális vállaltoknak dolgozva töltöttem. Mindösszesen 2 hónapja jutottam arra a döntésre, hogy feladom a „multis” állást, és konzultánsként dolgozom tovább. Számos oka van a döntésemnek, melyek között kétségtelenül ott van a tény, hogy szembesültem ezen szervezetek korlátaival. Másrészt viszont elmondhatom, hogy a „multis” karrier egyetlen percet sem bántam meg.

Mint mindennek, a multinacionális cégeknek is megvannak az előnyei és hátrányai. Azonban nekem úgy tűnik, hogy a hátrányokat túlhangsúlyozzuk, feleslegesen megnehezítve az ebben a környezetben dolgozók életét. Miért? Mert emberi lények lévén, hajlamosak vagyunk leragadni a felszínen érzékelhető aspektusainál egy adott problémának. Nem mindig törekszünk a teljes képet nézni, és látni. A bosszantó dolgok általában sokkal szembetűnőbbek, azok ragadják meg figyelmünket. Míg a pozitív oldala egy ugyanazon témának gyakran rejtve marad. És ez az, ahol a coaching képbe kerül…

Hogyan is néz ki egy „multi” általában?

Első és legfontosabb tulajdonsága, hogy multi-kulturális. Annak minden kihívásával együtt. Az emberek különböző nyelveket beszélnek, különböző tanulmányi és társadalmi háttérrel rendelkeznek, másképp éreznek, gondolkoznak a világ legalapvetőbb dolgairól. Sokszor nem tudják, hogy mi motivál másokat, és még a közös célokat is nehezen kommunikálják úgy, hogy azt a másik is hasonlóan értse. Egyik felsorolt körülmény sem segít sokat az együttműködésben. De mit nem veszünk észre ebben a kavalkádban? Nem értékeljük a másság előnyeit. Mert mi értelme van azonos véleményen lévő emberek eszmecseréjének? Mi a hozzáadott értéke egy adott problémát azonos irányból közelíteni?

A multinacionális cégek híresek arról, hogy hangzatos céges értékeket tűznek zászlajukra, nyomtatnak plakátokra és osztogatnak brosúraként. Hát, elég valószínűtlen, hogy a végletekig leegyszerűsített, általánosított értékeket tömegek tudják azonosítani saját értékrendjükkel. Másrészt viszont elég nehéz annál hatásosabb érvelést elképzelni, mint a céges értékeket pajzsként használni egy vezetővel folytatott beszélgetésben. Hogy számunkra mit jelent a „vevő fókusz”, a „csapatmunka” és az „őszinteség”? Hogyan nyilvánulnak meg ezek a napi munkában? Mindenképpen jó irányjelzői a vezetői prioritásoknak, jól használható szempontjai az egyéni értékelési rendszereknek. Egyszerűen olvasható és használható iránytű a „multi” világban.

A multinacionális szervezetek méretüknél fogva komplexek, és gyakran mátrix szervezetbe rendezettek. Egy ilyen szervezetben nagy a kockázata a döntési folyamatok lelassulásának, nehézkes a felelős személyek, szervezetek beazonosítása, és gyakoriak a kommunikációs hiányosságok a szervezetek és szintek között. A jelentési vonalak nem mindig tisztázottak, az instrukciók, prioritások ellentmondásosak lehetnek. A vezetők és csapat tagok gyakran különböző időzónákban dolgoznak, és elvárás az elérhetőség munkaidőn túl is. De valóban mindenki 9-től 5-ig szeretne dolgozni? Vagy mi a helyzet, ha egy vezető gátolja valaki előmenetelét? A jó hír az, hogy van másik vezető is a szervezetben, akiktől a várt támogatás mellett sokat tanulhatunk is. Nem egytől, de sokaktól. Rendkívül intenzív tud lenni egy ilyen közegben az egyéni fejlődés. Vajon tudatosítjuk ezt magunkban, mint lehetőség?

Szintén tipikus a „multiknál” a folyamatok standardizálása, kezdve a napi operatív feladatoktól egészen a személyzeti ügyekig. A nagy szervezetek kisebb elemekre tördelik a folyamatokat, és gyakran dobozokba szorítják azokat. A szervezet méreténél fogva elkerülhetetlen ez a törekvés. A döntéshozók nem tudnak minden régióban külön-külön beavatkozni a vevők által elvárt standard szolgáltatások és termékek biztosítása érdekében.  Unalmas az egységesítés? Az ember Lego kockának érzi magát, ami bármikor cserélhető? Talán igen. De mi a mi elvárásunk, amikor egy új munkakörbe fogunk? Mennyire gyorsan szeretnénk betanulni? És mi történik, ha már kiismertük a munka fortélyait? Például lehetünk kiemelkedően jók benne. És mi jön azután? Tovább fejleszthetjük úgy, hogy egyértelmű a munkánk jelentősége. A haszon és az elismerés pedig sokszoros, hiszen több tucat ember munkájára is kihathat az újítás.

Releváns kérdés lehet, hogy honnan tudhatjuk, hogy valójában mennyire vagyunk jók a munkánkban? Ezt szolgálják az egységesített értékelési rendszerek, melyek tipikusan 50%-ban a munkavégzés „hogyan”-jára összpontosítanak. Hogyan tudjuk használni ezeket a konform értékelési rendszereket? Nagyon egyszerűen kiismerhetőek, és könnyű túlteljesíteni, ha valakiben ott a szándék. Proaktivitás, kooperáció, kreativitás… szimplán jó hozzáállás kérdése.

A csapat szintű, egységes célkitűzések rendszerét gyakran teljes divíziók szintjén határozzák meg, ami sokszor nehezen értelmezhető az egyén számára. De mi mire fizetnénk cél prémiumot a saját vállalkozásunkban? Hogyan ösztönöznénk ezernyi kollégát, hogy egy cél érdekében dolgozzanak egy éles versenyhelyzetben?

Banális szempontnak tűnhet, de tapasztalatom szerint sokakat frusztrál a munkafolyamatok túlzott kontrollja. Tudni kell, hogy sok multinacionális vállalatot jegyeznek a New Yorki Értéktőzsdén. Ennek következtében meg kell feleljenek a Sarbanes-Oxley törvény által diktált belső ellenőrzési követelményeknek. Ezzel sok olyan kontroll jár, ami nem kimondottan magas hozzáadott értékű adminisztrációt eredményez a napi munkában. De hogy segítenek ezek a kontrollok nekünk? Kié is a valódi felelősség? A folyamatot működtető kollégáé, vagy a folyamatot definiálóké? Mi az, ami valódi kockázatot jelent a munkánkban? Igazán nehéz lenne jelentős hibát elkövetni.

És végül ki kell emelnem egy evidenciát. A legtöbb multinacionális szervezet erősen profit orientált. Ez egyfelől azt eredményezi, hogy határozottan törekszenek a hatékonyságra. Minimum 8 koncentráltan ledolgozott óra az elvárás. De hogyan lehet ezt fenntarthatóvá tenni? Hogyan lehet folyamatos fejlődést, növekedést produkálni? Csakis talpraesett, ügyes emberekkel a fedélzeten. Akiket el kell ismerni, meg kell tartani és fejleszteni kell.

Mindezen okoknál fogva én egyértelműen azt gondolom, hogy egy „multi” tökéletes közeg egy ambiciózus ember törekvéseinek megvalósításához. Kényelmes, jól kiismerhető, biztonságos környezet egy kevésbé törekvő ember számára. És igen, mindkét esetben fontos, hogy együtt tudjunk élni a „multi” lét kihívásaival. Mint coachok, segítsük a klienseinket a multinacionális szervezetek természetének kiismerésében. Segítsünk Nekik meglátni, hogy mit lehet kivenni egy ilyen közegből egy versenyképes fizetésen túl. Segítsünk meglátni az előnyöket, lehetőségeket, hogy jól tudják használni azt a struktúrát, ami éppen annyira támogató, mint korlátozó.

Tompa Emőke business és executive coach írása

0 Tovább

Martin Wehrle - Az 500 legjobb coaching kérdés - könyvajánló

Ahogy a mondás tartja, „egy jól feltett kérdés szinte megválaszolja önmagát”. Így sok múlhat egy coach kérdezési-technikáján is a munkája során, mivel ez a legfőbb eszköze a coachingban: rosszul feltett kérdésre nem várhatunk jó válaszokat sem. Most, hogy tudjuk, hogy miért fontos a helyes kérdezés, nézzük is meg, hogyan lehet helyesen kérdezni!

Martin Wehrle nem véletlen lett Európa egyik legelimsertebb coach-a, és ezt bizonyítja is könyvében: logikus, átgondolt, mégis azonnal reagálni tudó szakember, ami sugárzik a könyvéből is. A könyv munkakönyv jellegű, mégsem érzi az olvasó száraznak, vagy vontatottnak, köszönhetően a nagyszerűen strukturált felépítésének.

A könyv két nagy részre osztható: az első rész egy bevezető, ahol a helyes kérdezés fontosságáról olvashatunk, a való életben is előforduló témákból, mint például a lámpalázas vezető, akinek egy konferencián kéne felszólalnia. A második részben a 100 központi kérdés mellé kapunk kérdésenként még 4 db ’kísérő kérdést’, amik tovább boncolják a témát, elmélyítve azt, így egy-egy témára 1+4 kérdés jut. Egyedi példákon, történeteken bemutatva kínál nekünk bepillantási lehetőséget a coaching során előkerülő témákra, kérdésekre, problémákra amik megválaszolásán dolgozik közösen a coach és a coachee.

A könyv nagyszerűsége a gyakorlatorientáltságában rejlik, ami abban merül ki, hogy még mielőtt a példa „megoldás-kérdését” elolvashatnánk, lehetőséget ad nekünk, hogy feltegyük a saját kérdéseinket a coachee-nak, majd összehasonlíthassuk a szerző által feltettekkel, így megadva nekünk a fejlődés lehetőségét önmagunktól, hiszen nem készen kapott kérdéseket használhatunk csupán – mint ahogy a coachingban sem kész, előre megírt kérdéseket teszünk fel, hanem minden ügyfél más, és mást kell tőle kérdezni adott szituációban, hogy a fejlődést elindíthassuk. Az, ha esetleg a kérdések nem egyeznének nem gond, hiszen mindenki más perspektívából lát egy-egy problémát, így értelemszerű, hogy másképp is közelítjük meg a kérdéseinkkel is.

A könyvet ajánlanám minden kezdő és haladó coach számára kérdezési- és coaching kompetenciáik fejlesztésére, hiszen a való életből kiragadott problémák megértéséhez nem kell több évtizedes tapasztalat, azonban a már haladó coachok is találhatnak benne érdekes információkat, mert egy probléma újragondolása során mindig előkerülhetnek eddig figyelembe nem vett aspektusok is.

A könyvet legegyszerűbben kedvezményes áron a fordítótól tudja megrendelni a következő oldalon keresztül: http://www.ccoach.hu/

Szkróbó Tamás business coach gyakornok írása

0 Tovább

Proaktív coaching

blogavatar

A Pro Bona Coaching & Training Center blogja. Hírek és érdekességek a coaching hazai és nemzetközi világából. Témánk az üzleti és életvezetési fejlesztés, melyet színes tippekkel és megközelítésekkel szeretnénk közel hozni az olvasóinkhoz.

Címkefelhő

coaching (216),coach (208),szakirodalom (38),célkitűzés (28),motiváció (28),önismeret (26),life coaching (22),technikák (21),kreativitás (14),proaktivitás (14),változás (14),boldogság (14),vezetés (14),stresszkezelés (11),business coaching (10),önbecsülés (9),karrier (9),önbizalom (9),időbeosztás (8),siker (8),átkeretezés (7),párkapcsolat (7),tudatosság (7),együttműködés (7),értékesítés (6),pozitív pszichológia (6),interjú (5),felelősség (5),tánc (5),nők helyzete (5),kommunikáció (4),fogyás (4),reziliencia (4),férfiak helyzete (4),elismerés (4),asszertivitás (4),elégedettség (4),értő figyelem (4),oktatás (4),kérdezéstechnika (4),túra coaching (4),pszichológia (4),bátorság (3),stressz (3),mese (3),kultúra (3),Itt és Most (3),szabadság (3),testbeszéd (3),reframing (3),irányítás (2),rugalmasság (2),kritika (2),Martin Wehrle (2),bizalom (2),játék (2),megismerés (2),szinergia (2),önérvényesítés (2),Edward de Bono (2),életciklus (2),csend (2),álom (2),pénz (2),mozgás (2),ROI (2),egyensúly (2),életmód (2),multi (2),tanácsadás (2),iskola (2),művészetterápia (2),érzelmi intelligencia (2),érzékenység (2),vállalat (2),tervezés (2),ítélkezés (2),alkalmazkodás (2),tranzakcióanalízis (2),praxis (2),Appreciative Inquiry (1),őszinteség (1),optimizmus (1),edzés (1),akaraterő (1),vállalat (1),szeretet (1),sport (1),SMART (1),szokás (1),munka (1),szuperérzékenység (1),anyaszerep (1),társaság (1),MBO (1),depresszió (1),intelligencia (1),erősség (1),teljesség (1),gyerek (1),szervezetfejlesztés (1),érzékenyítés (1),munkahely (1),TA (1),helyzetfüggő vezetés (1),szülő (1),flow (1),érzelmek (1),család (1),caoaching (1),jövő (1),bántalmazás (1),a coaching hatása (1),tanulás (1),akarat (1),én-erő (1),átirányítás (1),kamasz-szülő (1),coachcoaching (1),fogadalmak (1),megbocsátás (1),y generáció (1),divat (1),önzetlenség (1),nagylelkűség (1),áramlás (1),önállóság (1),függetlenség (1),ügyfél (1),karizma (1),játszmák (1),Gordon (1),megértés (1),belső logika (1),egyenjogúság (1),tréning (1),empátia (1),irigység (1),ügyfélszerzés (1),fluencia (1),önértékelés (1),megbecsülés (1),előrelátás (1),fair play (1),méltányosság (1),introvertált (1),etika (1),delegálás (1),metafora (1),önkéntesség (1),orvos (1),edző (1),hős (1),dicséret (1),beteg (1),tárgyalástechnika (1),személyiség (1),kitartás (1),Toastmasters (1),metakommunikáció (1),interkulturális (1),életvezetés (1),kifogás (1),fejlesztés (1),böjt (1),élet (1),cselekvés (1),Csikszentmihalyi Mihaly (1),életszerepek (1),Szentgyörgyi Romeo (1),Kiyosaki (1),FISH! (1),Fontos és Sürgős (1)

Feedek